Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-30 / 228. szám

A békére szavaztunk! Dolgozók a békekölcsönről | Hz andráshidai állami gazdaság dolgozói reggel 8 órára 95.100 forintot jegyezlek Mint1 egyetlen hatalmas la_ vina. indult el a megyében a Békekölcsön tömegeket moz_ gósitó sikere. A. nyilvánosság­ra hozó* után alig egy-két órával már a dolgozók sorfa­lat álltak a jegyzés.gyűjtő helyek előtt; egymással ver. sengvo jegyeztek a nép kölcsö­néből, ki-ki legjobb tehetsége szerint. Igazi népszavazás, lel­kes hangulatú ünneppé ava. tott történelmi eseménnyé lett Zalában szeptember 28. Az első órákban ezrekre ment azoknak a száma, akik elsők kartak lenni csakúgy, mint tavaly, a tervkölcsönjegyzés í elején. Férfiak', asszonyok, leányok, öregeik és fiatalok közös aka. r attak közös elhatározással fejezték ki érzelmeiket, bizal­mukat a. nép állama, Pártunk iránt. Nehéz volna eldönteni, ki volt a legelső a jegyzésben, annyi azonban bizonyos, hogy egy szívvel és lélekkel adták forintjaikat, szavazataikat a dolgozók a béke harcos meg; védésére. Egyetlen cél fű ti ezekben a napokban a gyárak, földek népét, a néphez hű ér­telmiséget: minden jegyzéssel erősíteni dolgozó népünket, a béke híveinek hatalmas tábo. rát! Népnevelőink példamutatása . lovásziban az egyes üzem. részek s ezen belül a dolgozók is versenyre keltek a minél magasabb jegyzési átlagok el­éréséért, Maguk a népnevelők a járnak elől jó példával s ez a >éldamutatás ösztönzőleg, lel- kesitőleg hat a többi dolgo­zókra is. Balogh, Elek fúró. munkás családjára. békés életére gondolt, amikor 900 »rintot jegyzett- ..Négy csalá­dom van — mondotta — és tu­dom, mit jelent számunkra a béke. Jobb jövőt akarok én is építeni Pártunk vezetésével, ezért szavazok 600 forintos havi keresetem, mellett 900 fo­rintos jegyzésemmel önma­gámra.'- Özvegy Dropvg Mi. 'álvné, a zalaegerszegi Ma. gasépitósi NV dolgozója — öt gyermek édesanyja — örömmel jegyzett 600 forintot. Kijelentette: .,Ezzel a 600 fo­rintommal ismét letettem egy téglát évülő szocializmusunk >’édőbástvájára. Öt kisgyerme­kem jövőjét és életét a,karom ezzel is biztosítani. Mit adná­nak a koreai anyák, volna-e olyan áldozat, amit meg 7iem hoznának gyermekeik életéért! Én most koreai asszonytársa_ imra is gondolok, nekik is se­gíteni akarok békekölcsönöm- meln. Bognár Ferenc, az egerszegi Sajt. és Vajtermelő NV mun­kása a jövő fejlődését látta, amikor aláírta a jegyzésgyüj_ tési ivet. ,.Héttagú családom boldogságáért teszem — mond­ta öntudatosan. ■— A tervitől_ esőn jegyzéskor is örömmel ad­tam, de most még boldogabb vagyok, hogy fizetésemet. 500 forintot jegyezhetek. Tudom. hogy eredményeinket a külső és belső ellenséggel szemben meg kell védenünk. Csak hé,. kében fejlődhetünk tovább és békében évithetjük fel jövőre Eger szegen az uj tejfeldolgozó üzemet, amely nagyobb gé­néivel. korszerű szociális be­rendezéseivel szebb életünket biztosit ja“­Zalalövőn Pál Ferenc elv­társ, párttitkár 400 forintja erősiti a béke híveinek nagy táborát. Támad az ellenség Viszont Szabó Dezső szabó, mester, a jobboldali szociál­demokraták ügynöke 2 ezer forintos jövedelme mellett nem hajlandó békekölcsönt jegyezni. Engem nem érdekel ki mennyit ad, nekem nincs erre pénzem!" — jelentette ki durván a népnevelőknek. Már most ujjal mutogatnak rá a községben. .Ni, itt van a há_ ború ügynöke! Ennek nem kell a béke, a zavarosban sze­relne halászni“. Az ellenség fogát viesor. gatva, a legképtelenebb rém­hírek kiagyalásával próbálja lebeszélni dolgozóinkat a Bé_ kekölcsön jegyzéséről. Mód­szereik ugyan különbözők, de céljaikban megegyeznek- Tönk. re szeretnék tenni országun­kat. a pusztulás szélére taszi. tani hazánkat, csakhogy be­letörik a foguk! A dolgozók keményen lecsapnak rájuk, méltó választ adnak provoká. cióikra és az elkövetkező na­pok ismét fényesen^ bebizo. nyitják, hogy mi mérhetetle­nül erősebbek vagyunk! Málek elvtárs, a jelölt dolgozik a békéért, a tanácsért A község kis szobájában, ahol Málek József elvtárssal, Fityeháza birájával beszélge" tünk, egy postás-dolgozó ép­pen most szereli a telefont. •— Ötéves tervünk legújabb ajándéka — magyarázza Má­lek elvtárs. — Eddig nem volt a községben telefon. A '„legújabb“ jelző külön­ben illik még másvalamire is. A kulturotthonra. A község dolgozót éppen azelőtt va'ó napon szereztek tudomás! ró­la, hogy 15.000 forincot kap­nak erre a célra amint nyilvá­nosságra került a békekölcsön jegyzésről szóló felhivás. A fityeháziak erre is gondolnak most. amikor Békekölcsönt je­gyeznek és már elképzelik maguk előtt, milyen is lesz majd a kulturház, amire a múltban gondolni sem mertek volna. De hogyan is gondol­hattak volna, hiszen ők nem­zetiségiek — a múltban ezt lekicsinylőén mondták akik­nek akkor nem volt joguk a művelődéshez, mint ahogy né­hány kilométerre ' délnyugat­ra, Tito-Jugoszlá.viában máig sincs joguk a dolgozóknak. •— Azt a világot mi nem kí­vánjuk — emeli fel hangját tiltakozón Málek elviárs. — Boldogok vagyunk, hogy meg­szabadított tőle 45-ben a Szov­jet Hadsereg. Hogy megtart­hassuk, megerősíthessük népi demokráciánkat, azért jegyez­zük mi is a békekölcsönt. A biró neve az ivén a máso­dik. Sietett lejegyezni a köl­csönt, hogy ezzel a maga pél­dájára is hivatkozhassak majd, amikor agitál. Málek elvtárs ugyanis ivvel a kézében jegy­zésbe indul, beszél a község dolgozó parasztjaival, akik javarészt horvát nemzetisé­gűek és elmondja nekik, mit jelent számukra is a béke és a Békekölcsön. Azt mondja el, amit érez, amit neki is jelent a béke. A sza- bad. boldog élet lehetőségét, jogot a művelődéshez, emel­kedő életszínvonalat. — Szükség van a Békeköl­csönre — mondja. — Álla­munk segit minket, természe" tes tehát, hogy mi is segít­sünk, ha erre kér. És felemlíti, mit kapott m^r eddig a Tervtől Fityeháza. Például vasúti megállót. Aztán kaptak Fbyeházán egy uj hidat, amelyen át a község dolgozói könnyebben juthatnak el földjeikre. És most a telefon, meg a kultur­ház. No és a tanács! Erről sem szabad megfeledkezni. De Málek elvtárs nem is felejti el. Hogyan is felejthetné el, amikor a népi bizottság őt is jelölte a tanácsba. A község Az MNDSz-asszonyok összes aktívájuk, a dolgozó nők széles tömegeinek mozgósításával még teljesebb mértékben ki akarják venni a részüket a Békekölcsön­jegyzés sikerét biztosító agitációs munkából. Az MNDSz megyei tit­kársága elhatározta, hogy az egész ország MNDSz szervezeteit és me­gyei titkárságait versenyre hívja ki a következő szempontok szerint; 1. A Békekölcsön-jegyzés mun­kájában a nőnevelők számának 50 százalékos felemelését vállaljuk MNDSz szervezeteink tagságának fokozottabb mozgósításával. 2. flgy szervezzük konkrét és meggyőző érvek tömegével fel fegy­verzett nőnevelőink agítáciojút, hogy a hozzájuk beosztott terület ten a legmagasabb jegyzési ered­dolgozóinak egyik vezetője lesz; nevükben, megbízásuk­ból fogja irányítani a község életét úgy, ahogy a dolgozók érdeke megkívánja ezt. — Én azok leszek — ígéri Málek elvtárs —. bogy a ta­nácsban, ami községünknek olyan önállóságot biztosit, ami­ről eddig szó sem lehetett, mindig a dolgozók érdekének megfelelően járjak el. Erről már most, a Békeköl­csön jegyzése alkalmával is beszél a dolgozókkal. hiszen egyre közeled;k már október 22-e, a nagy szavazás napja, aminek hatalmas eredménye lesz: a dolgozók széles töme­gei személyesen kapcsolódnak be az államvezetésbe. Elmond­ja Málek elvtárs, hogy a két dolog szorosan összefügg. A Békekölcsön megszilárdítja bé­kénket. ami biztossá teszi a helyi tanácsok munkáját is. ményt érjék el. 3. Az egyes csoportok párosver­senyben végzik politikai felvilágo­sító munkájukat. Az a célunk, hogy ennek révén minél előbb je­gyezzen békekölcsönt minden dol- gozó. 4. A nőnevelők munkájában a napi feladatokat összekötjü^ a Bé­kekölcsön és a tanácsválasztás ügyével. Hány új tagot hoznak be a termelőcsoportokba és milyen mennyiségben kötnek burgonyára szállítási szerződést? 5. A kampány ideje alatt 40 szá­zalékkal emeljük az MNDSz-szer- vezvlek tagiét számát á fizető ta gokét pedig 20 százalékkal. A versenyt a kampány bei*j£- zfc-se utáa az MNDSz Qrszágc/s Központja bírálja el Melyik MNDSz-szcrvezet lesz az első a Békekölcsön-Jegyzésben Az MNDSz megyei titkát Ságénak versenykihívása Az andráshidai állami gaz­daságból vidám, pattogó for­radalmi indulók hangját hozza felénk a kora reggeli szél. A szépen díszített helyiségben gyülekeznek az állami gazda­ság dolgozói .hogy közösen összefogva — úgy. mint a munkában Békekölcsön­jegyzéseikkel erősítsék a dol­gozó nép államát, néphadsere­günké. . Az ifi traktorosbrigád tag­jai lázas izgalomban vannak. Paizs Pál DISz fiatalt küldik S mon Kálmán elvtárshoz, hogy kezdjék már meg a jegy­zést, mert ők az elsők között szeretnének lenni. így sürgeti Simon elvtár­sat: — Fogjunk már hozzá, mert a fiatalok már igen tü­relmetlenek. Én részemről 1000 forintot jegyzek és az ifi trak­torosbrigád többi tagjai is ugyanennyit. De ezen kivül nemcsak a jegyzéssel hanem jó munkával is hozzájárulunk békénk megvédéséhez. Elha­tároztuk. hogy október 12-re végzünk az' őszi munkákkal. A jegyzés megkezdésekor körülvették az asztalokat, min­denki első akart lenni. Bognár Ferenc is ott szo­rongott és amikor végre sike­rült odajutnia, örömmel jegy­zett 600 forintot. — Tíz gyer­mekem van — mondta. — Jegyzek Békekölcsönt, mert nem akarom, hogy gyerme­keim egy újabb borzalmas há­borúnak legyenek kitéve. A múltban robo oltani hajnaltól éjfélig és a sok munka mellett arra nem voltam képes, hogy egy kis földviskót építsek magamnak. Most. a népi demo­kráciában sikerült elérnem azt, amire egy életen á* vágytam. Most már a saját kőhazam­ban lakom és nem engedem, hogy ezt a kis otthont romba- döntsék az imperialisták. Hát ezért jegyeztem. Ezért jegyzett Déri István is 500 forintot. így mondta nagy lelkesedéssel: — Tu­dom, hogy pénzemet biztosabb helyre nem adhatnám és emel­lé, t építő munkánkat, békén­ket. Szabadságunkat védem vele- Nekünk a Békekölcsön­jegyzésben is példát kel! ven nünk a Szovjetunió dolgozói­ról. akik boldog örömmel se­gítik kölcsöneikke] hatalmas, szabad hazájukat és ezzel is erősitik a világ dolgozóinak béketáborát. És ilyen gondosokkal jegy­zett az állami gazdaság 194 dolgozója összesen 95 100 fo­rintot. Alig múlott pár perccel 7 óra, már vidám énekszóval vonultak munkahelyükre. Az induló hangja messze elszállt a határba, hirdetve a magyar dolgozó nép összetartását: ,,A béketábor legyőzhetetlen. . Népnevelők a Békekölcsön sikeréért Vidáman süt a szeptember­végi nap a kanizsai utcákra. A Széchenyi téren Tamás Jó­zsef elvtárs és Kósa Erzsébet igyekszik egyik házból a má- sikba. Népnevelők. Ragyogó arccal mondják: — Békekölcsön-jegyzéseket végzünk itt a Széchenyi-téren, meg a Szentgyörgyvári-utcá- ban. Egész szépen gyűlnek a jegyzések. Tamás elvtárs és Kósa Er­zsébet nem mechanikusan vég­zik a békekölcsön jegyzésér. Mindenkire! kü!ön-külön elbeszélgetnek. Ahány ház van. annyi családi élet tárul ki előttünk. Hol egy fuvaros­sal. hol egy orvossal, hol egy varrónővel beszélgetnek a bé kéről. — Vannak olyanok, akik már alig várták jövetelünket — mondja Tamás József. — A legtöbben olyanok, akik már átéltek egy-két világégést. Tudják, hogy a fasiszta világ­ban egy-egy háború után nyo mórban és nélkülözésben volt részük. Ilyen helyeken való­ban értékelni tudják a béke fontosságát és szívesen ad.iák kölcsön forintjaikat a béke megvédéséért. Persze sok helyen felvilágo- ‘»‘tó munkára — még nagyobb szükség van, mint azt maguk is gondolták. Az imperialista ügynökök ha­zug rémhírei megtévesztik az egyszerű, de becsületes embe­reket. — Sok családdal beszéltünk — mondja Kósa Erzsébet —, akiknek vagy a fia. vagy a férje vagy valamelyik más hozzátartozója ltz I. vagy a H. világháborúban ott veszet. Megmagyaráztuk nekik, hpgy családtagjaikat a fasigzta im-. PeriaHsták saját érdekeikért, saját hasznuk növelésére küld­ték a hosszú évekig tartó vér­ontásba. Népi demokráciánk ezt nem akarja. Sőt a békén­ket, szabadságunkat akarja megvédeni. A Békekölcsön éppen azt is szolgálja, hogy erős népi hadsereget állítsunk fel, amely elveszi a háborús gyújtogatok kedvét attól, hogy megtámadjanak bennünket és hazánkat a pusztulás, a rom­bolás és a könny hazájává változtassa­A Békekölcsön melleit szó- bakerül a helyi tanácsok választásának fontossága is. — Az is éppen olyan népsza­vazás lesz a béke mellett, mint most a Békekölcsön-jegyzés — mondja Tamás elvtárs. — Te­hát azt sem hagyjuk ki. Elmondják a házak lakói­nak, hogy a tanácsválasztás­sal a dolgozók legjobbjai ke­zébe kerül a vezetés, akik a dolgozók érdekei szerint fog­ják vezetni a város ügyeit. Némely helyen előkerül a család baja, panasza, az is meghallgatást talál. Tamás elv- !ársék — ha tudnak —, hely­ben is felvilágosítást adnak, de ha bonyolultabb a dolog, előkerül a jegyzetfüzet, felve­szik a panaszt és azt illetékes helyre juttatják. — Mi is kivettük a részün­ket a Békekölcsön jegyzéséből — mondja a bucsuzásnál Ta­más elvtárs. — Én 600 forin­tot jegyeztem. Máris indulnak tovább a Békekölcsön sikere érdekében a másik házba. Olvasd és terjeszd a Zalát

Next

/
Thumbnails
Contents