Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-28 / 226. szám
A TERVKÖLCSÖN SIKERE Ä legutóbbi szovjet terv- kölcsöu kibocsátásakor a Pravda közölte az alábbi cikket: Az első szovjet állami kölcsönt 1922 májusában bocsátották ki- Ez időtől kezdve az államkölcsö- nök ■ tekintélyes szerepet • játszanak a Szovjetunió átalakítására irányuló nagyszabású tervek megvalósításában. A szovjet kölcsönök a belső felhalmozás hatalmas forrásai, melyek a belső felhalmozás egyéb szocialista forrás sai.vai együtt, kielégítik a Szov jetunió népgazdaságának minden szükségletét. Sztálin már 1926-ban az ország iparosításához szükséges belső felhalmozás legfontosabb forrásai között említette az állami kölcsönöket és azt mondotta: szükséges- hogy a felhalmozás által keletkezeit fölöslegek országunkban ne porladjanak el, hanem 'gyűjtsük őket össze, kölcsönök formájában s e kölcsönöket elsősorban az ipar szükségleteire használjuk fel. Sztálin ugyanakkor rámutatott arra is. hogy „a belső kölcsönök szervezésének feladata kétségtelenül sorcnlévő feladatként áll előttünk és meg kell oldanunk, bármibe kerül is“, A szovjet nép a Bolsevik Párt útmutatásával eredményesen teljesítette az ötéves terveket, a szovjet kölcsönök pedig évente 100 milliót, sőt milliárdoíkat adtak,. hogy ezzel meggyorsítsák a szocializmus építésének ütemét-. Az államkölcsönök a Nagy Honivédő Háború idején is egyik legfontosabb forrását képezték azoknak az eszközöknek, melyek a háborús gazdálkodás kiadásainak fedezéséhez szükségesele voltak. A hátországban és a fronton a hazafiak tízmilliói siettek a szocialista haza segítségére. A kölcsönök jegyzése rendkívüli lelkesedéssel folyt. A Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése után a népgazdaság helyreállítására és továbbfejlesztésére ismét a terv- kölcsönök lelkes jegyzésével sietett a szovjet nép a szovjet haza támogatására. A Szovjetunió gyors és állandó előrehaladását nagymértékben előmozdítják az állami kölcsönök. A szocialista gazdasági rendszer. a szocialista tulajdon osztatlan uralma a termelőeszközök fölött- progresszív és épitőjelleget ad í a szovjet tervkölcsönökmek, amelyek ezáltal élesen különböznek a burzsoá államok kölcsöneitől. A szovjet kölcsönök előmozdítják a termelés fejlődését, gyarapítják a nép vagyonát, emelik a dolgozók anyagi jólétét és kulturális színvonalát. A szovjet társadalomban így kapcsolódik össze az egyén érdeke a közösség érdekeivel. A befolyt kölcsönösszegek a nép érdekeit, a dolgozók széles tömegeinek érdekeit szolgálják, emellett a szovjet dolgozók tízmilliói hatalmas nyereségekhez jutnakAz 1949-es évben például több, mint 2500 millió rubelnyi összeget kitevő nyereményeket fizettek ki. A Szovjetunióban megszokott jelenség, hogy minden újonnan kibocsátott kölcsönt rövid idő alatt túljegyeznek. A háború után kibocsátott negyedik tervkölcsönt például soha nem tapasztalt lelkesedéssel napok alatt 3 milliárd 825 millió 770 ezer rubellel jegyezték túl. Egyedül Moszkva dolgozói 2102 millió rubelt jegyeztek és példáját követték a többi nagy szovjet városok is. A szovjet kolhozparasztság is örömmel vette ki a részét a kölcsön jegyzésből. Különösen; lelkes volt a hangulat Kö- zép-Ázsia, Ukrajna, Grúzia és az Örmény Köztársaság kolhozparasztjai között. Minden szovjet munkás, kolhozparaszt és értelmiségi dolgozó tudja, hogy amikor kölcsönt jegyez, a szovjet hazát támogatja és hozzájárul a sztálini tervek még gyorsabb megvalósításához. Sangháj. A Tokió közelében fekvő Nitatea városában a Fudzi-Szangio társaság üzemének munkásai kemény har' cot vívnak az elbocsátások ellen. A gyár igazgatósága elrendelte az üzem bezárását- A munkások nem voltak hajlandók elhagyni a gyár területét. A gyárvezetőség a rendőrséghez fordult segítségért. Ezer — Tudjuk, hogy mire fordítják a pénzt — mondotta a moszkvai ,Manometr* *-gyár gyűlésén Maszlenyikov, a 4- sz. műhely munkása. Ezt a pénzt az üzemek- gyárak, iskolák, kórházak, városok és falvak építésére használják fel. A kievi körzet „XVII. párt- kongresszus“-nevü kolhoz dolgozó parasztja. Szimacsenko, a gyűlésen így szólalt fel: „Ma a Szovjetunió népei, a szovjet haza szereletétől áthatva állnak a szocialista népgazdaság fejlesztésének nagy ügye mellé. Most. mikor a kolhozparasztság tervkölcsönt jegyez, tudja, hogy ezzel a saját érdekeit szolgálja.“ Bárgyúi, a Szovjet Tudományos Akadémiája Sztálin-dijas alelnöko a következőket mondotta; „Számunkra, szovjet tudósok számára, mint a szovjet ország minden dolgozójának, mindennél fontosabb a haza. a kommunista társadalom építésének érdeke. A tervkölcsönnel lehetőséget tei cin- tünk magunknak arra, hogy még nagyobb iramban haladjunk a kommunizmus felé vezető utón.* Az az óriási lelkesedés amellyel a Szovjetunió népei a tervköl- csönöket fogadják, bizonyítéka a szovjet hazafi- ságnak. az erkölcsi és politikai egységnek, amellyel a szovjet dolgozók a Bolsevik Párt és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin köré tömörülnek. A szovjet dolgozók tudják, hogv a t-ervkölcsön jegyzésével is ön- felaldozóan harcolnak a szovjet haza jólétének emeléséért, a kommunizmus építéséért, a nagy szov- cialista^ Szovjetunió hatalmának megerősítéséért, a békéért. felfegyverzett rendőr szállta meg az üzemet. A rendőrség és a munkások között összeütközésre került sor. 60 embert letartóztattak. A munkások több tiltakozó tüntetést tartottak. követelték a letartóztatottak szabadonbocsátását. A rendőrség erre ismét több munkást letartóztatott. Japán fasiszta rendőrök munkásellenes támadása Nyílt levél egy amerikai katonához Tehát megint csak egyenruha * van rajtad. Lehet, hogy aka. raratod ellenére kellett elhagynod szülőházadat egy váratlan mozgósítási parancsra, de talán egyike vagy azoknak a számtalan amerikaiaknak, akiket a „szabad munkavállalás“ rendszere nem tudott eOátni munkával és akik most ily- mc ion akarnak kenyeret juttatni cs.1adjuknak, A koreai lövészárkok várnak. 1 x.-íot utoljára volt rajtad az egyen, ruha, minden becsületes ember bajtársaként üdvözölt, most azonban akárhova tedd is lábad, gyűlölettel fogadnak. A koreai népi hadsereg katonái, akik azért hagyták el szülőházukat, hogy szörnyű nehézségek és nélkülözések közepette, fegyverrel a kezükben harcoljanak hazájuk függetlenségéért, egységesen lépnek fel ellened. Előbb-utóbb felteszed majd a kérdést: hogyan kezdődött mindez és mi ebben a te szereped? Azt fogják mondani neked, hogy Amerika védelméről, a béke védelméről, a demokrácia megmentéséről, az agresszió visszaveréséről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének akaratáról van szó. Mindez aljas hazugság. A merika védelme? Hatezer kilométerre a legközelebbi amerikai parttól.., Csak nem képzeled, hogy a koreaiak meg akartak támadni titeket. A bélre védelme? Kivel szemben? Talán a „rettenetes oroszok" támadásával szemben , Vájjon ki háborúzik mostanában a föld különböző pontjain? Malájában az angolok, Vietnamban a franciák, Koreában az amerikaiak és egyetlen egy helyen sem találsz ott orosz katonákat. A demokrácia megmentése? Talán a Csanjg-Kai-Sek-féle demokráciáé, vagy Hirohito japán császár demokráciájáé, aki leüttette az amerikai hadifoglyok fejét és bacillusháborút szervezett? Vagy Li-Szin-Man demokráciájáé, aki felettébb sajátságos „demokratikus“ rendszert hozott létre Dél- Koreában, ahol egymás után tiltották be az újságokat és feloszlatták az összes haladó pártokat; ahol egyre-másra tették el láb aló] a haladó politikusokat és letartóz, tatták a parlamenti képviselőket, ahol ezer és ezer embert vetettek ítélet nélkül börtönbe, kínozták a foglyokat és a választókat leütötték, miközben a választási helyiség felé tartottak. Az agresszió visszaverése?,,. Dehát kinek az oldaláról indul ki és ki ellen irányul. Koreában az egyetlen agressziós kezdeményezés Li-Szin-Manék és Trumanék részéről indult ki. Talán észrevetted, milyen sietséggel igyekezett Truman megakadályozni, hogy az északkoreaiak is kifejthessék a maguk szempontjait az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt, Azt el fogják hallgatni előtted, hogy Li- Szín-Man és belügyminisztere a rádióban mindenki fülehailatára hirdették ki, hogy ők kezdik a háborút, Wagy az Egyesült Nemzetek * Szervezetére hivatkoznak. Tudd meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya megtiltja az Egyesült Nemzeteknek, hogy bármely ország belügyeibe beavatkozzanak. Az okmány rámutat arra is, hogy viszály esetén mindkét felet meg kell hallgatni — ami az adott esetben nem történt meg. Lehet, hogy igen érdekes érzés hatezer méter magasban repülni és koreai asszonyokra és gyermekekre bombákat hajigálni. így gondolkoztak a német fasiszta repülök is. Ök ís azt hitték, hogy elkerülhetik a következményeket. Felelőtlen kalandba sodortak téged, mely előbb-utóbb — de inkább előbb — szörnyű útvesztőbe sodor; hiszen a világ minden becsületes embere összefog, hogy harcoljon ellened. És mielőtt végétemé ez a kalarfd, a legsúlyosabb szenvedések zúdulnak a te saját népedre. Ezért inkább most, azonnal mondj nemet! (A Literaturnaja Gazetta cikke ) Csütörtök, 1950. szept. 28. Amit megszereztünk verejtékkel, azt megvédjük Annutka nyilván úgy érzi magát anyja karján, mintha mondjuk bársonyszékbe ülne. 1 éves életkorának nagy-nagy bölcseségével nérz arrafelé, ahonnan anyja jön és vajmi kevéssé törődik azzal, hogy a háta kacéran mutogatja magát a széfnyilt ing hasadékán. Arca természetesen nyakig maszatos, ez ildomos is, hiszen a szőlőből jönnek- Ott dolgoztak mind a ketten, Lehet, hogy Annuska munkájából némi hasfájás lesz, egyelőre azonban erről még szó sincs, különben is ez csak anyjának okoz majd gondot. Az apró emberke még nem igen ad hangot, csak jóiesően terpeszkedik szét a bölcsőben, amikor Andrasekné egy — na, itthon vagyunk — mosolygással a puha párnára helyezi. Aztán veszi csak észre az idegeneket, minket, akik őt várjuk. — Szüretelünk, ezzel töltöttem a napot — mosolyog, amikor felköti a tiszta kötényt. —- Most körül kéne még nézni itthon is, mert tudják, az emberre meg a mamára nem sokat lehet ám bízni... Férje, Andrasek János, mint maga a szeretetteljes elnézés, trónol itt az asztal mellett, hunyor- gatva nézi aprótermetű feleségét, az idősebbik Annát, akit itt Molnáriban Janicának becéznek, tekintve, hogy a horvát nyelv Janá- nak nevezi az Annát. — Azért mégis jó, ha ember van a háznál — kockáztatja meg -—, volt már úgy, hogy hiányoztam ... — Az ám — komolyodik el a fiatalasszony tekintete. Gondolatban visszarepülünk a múltba, amikor 39-ben ők ketten összekötötték az életüket, Ketten,, akiknek semmijük sem volt, csak ez a kis ház, egy háromnegyed hold föld és a két kéz, ami a háromnegyed hold megműveléséért kuláknak dolgozott és, hogy élni tudjanak, hónapszámba jártak. — As első gyerek 40-ben jött és 4í-ben itt hagyott az uram- Bevonult. Elvitték a háborúba. — Amit eddig ketten gürcöltek ki az élethez, most a fiatalasszony vállát nyomta, pedig már közeledett a másik gyerek is. — Ettől az ura. ságtól, a másikig jártam, hogy' legyen valami — Ott állt mellette a botosispán, botjával pökhendin szurkálta a földet. — Szedd fel tisztábban a markot, mert úgy rúglak meg, hogy az anyádhoz repülsz — káromkodott. — Azt mondtam neki, hogy én még csak valahová repülök, de ha magát én rugóm meg, akkor nem lesz magának hova esnie — emlékszik mosolyogva a régi rosszra Andrasekné. Tudja, neki lett igaza. Kirepültek a mi világunkból a botosispánok, minden pereputtyukkal, — Nem mondom, szerezhettünk volna földet — mondja gúnyo* szájízzel az asszony. — Kökénypusztán egyszer, amikor elmentem az uram után elszámolni, papi birtok volt, az egyik főpap mel- lémszegődött. — Aztán mi a fér* jed a katonáknál — kérdezte —.» Páncéltörő — mondám —. Az, akkor írd meg neki, ahány orosz tankot kilő, annyiszor 10 hold földet kaptok. — LJgy, tehát gazdagok lehetünk — mondtam, ök úgy adtak volna földet, a demokrácia tudott emigy is. Három holdat kaptam, földdel leptem meg a férjemet, mikor hazajött fogságból, így kesdődöíí el aztán a kis család békés, boldog élete, A há rom holdból csurrant egy szekér, egy tehénke, eke is csöppeni, ruha ís, cipő is és az utolsó év már kerékpárt is hozott. De ez az év már több volt, mint az előzők- Andrasekék mindketten párttagok lettek, az ember 48-ban, az asz- szony 48-ban és beléptek a tszcs- be. — Elsőnek — nevet büszkén az asszony —. Mi párttagok vagyunk, példamutatónak kell lennünk. Most lettünk igazán gazdagok. Erősödtünk, ami itt a határ mellett amúgy is fontos. Tudom azoknak ott túl, fáj, hogy mi fehér kenyeret eszünk, ők meg ku koricakenyeret adnak a parasztoknak, azt, mit mi ettünk Horthy idejében. Szeretnék visszahozni ránk a régit, azt ami náluk van, Amerika, mint mondtuk egyszer annak a szegény parasztnak, aki járt itt tavaly a szövetkezetben és a kenyérhez nem evett szalámit, mert azt mondta, ez amúgy is jó. De olvastam; fejlődik már ott ís Kommunista Párt, Majd az rendet csinál. —- Nekem három gyerekem van, lehet, hogy több ís lesz, hiszen nálunk gyakorta van — pirul mo- lyogva — Van termelőszövetkezetünk, fehér kenyerünk, házunk, magamnak dolgozom és mondok mégegyet: Egyenjogú vagyok mint nő. Ezeket nem adnám semmiért, mert ezt jelenti nekem a béke. Mi nem engedünk azoknak, akik ott túl amerikai füttyszóra ránk acsarkodnak 1— nekipirultan néz ránk a beszéd közben és férje folytatáskép teszi hozzá: — Bolond, gonosz ember, aki háborút akar, de amit megszereztünk verejtékkel, azt megvédjük! As emeltebb hangra csodálkozva bámulnak fel anyjukra a nagyobb gyerekek, s az gyöngéden helyez el egy barackot a középső világosszőke fején. — Nekik biztos jobb életük lesz, mint az anyjuknak —1 nevet, bár tudják, én is egész megfiatalodtam. Öreg fejemre — persze túloz, 30 éves — biciklizni tanulok. Csak nem ér le a lábam a férfigépről. Majd jövőre veszünk egy másikat. Nőit .,. Zalaszentbalázs dolgozóinak jutalma: a közeljövőben kulturotthont kapnak A kultúrotthon építő mozgalom egyre szélesebb hullámokat vet megyénkben. Nem egy község dolgozó kis- és középparasztjai mozgalmat indítottak kultúrotthon létesítésére, mint ahogy ezt a zalaszentba* j lázsi példa is bizonyítja. Ed- " dig a község kulturélete «em volt összefogva, gyakran megfelelő helyiség és lehetőség hiányában szervezték meg a faluban a kultur megmozdulásokat- Ezen segítenek a közel jövőben. A „Kossuth“ termelőcsoport területén — a volt kastélyban a tszcs kultúrtermét otthonná bővítik ki. Állami támogatással és társadalmi munkával hat száz férőhelyes nagy termet létesítenek itt beépített színpaddal. Az uj kultúrotthon három nagy terme egyikében helyezik majd el a' közel 100 kötetes népkönyvtárat is. Ilyen módon a termelőcsoport és a még egyénileg dolgozó parasztok közötti kapcsolat még szorosabbá válik majd és az uj kultúrotthon Zalaszentbalázson is győzelemre viszi a kulturforradal- mat. Olvasd és terjeszd a Zalát
