Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
AZ ELMÉLET FEGYVERTÁRÁBÓL I Szovjetunió békepotifikáfának elvi alapjai m Lenin bebizonyította, hogy a háború nem véletlen jelenség, hanem a kapitalizmus elmaradhatatlan kísérője. „A kapitalizmusban — irta , Lenin — az idörök időre megbomlott egyensúly helyreállításának más eszközei nem lehetségesek, mint ipari téren a válságok, politikai téren a háború.“ A háború a kapitalista államok számára ugyanolyan természetes állapot — tanítja Sztálin elvtárs —, mint a munkásosztály kizsákmányolása. A monopolista tőkének a háború eszközül szolgál uj nyersanyag-források, felvevő piacok, tőkebefektetési szférák megkapa- rintására. fegyver a konkurrensek kiszorítására. Az imperialistáknak a háború nyereséges üzlet, amint ez látható az Egyesült Államok példáján a két világháborúban. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy a monopolisták minden módon igyekeznek uj háborút kiprovokálni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom halálos csapást mért az államok régi, egymásközti viszonyára, a „fegyveres“ fegyver- szünet állapotára, s leleplezte az imperialista politika lényegét a nemzetközi kapcsolatok területén Az Októberi Forradalom után megalakult szocialista állam már természeténél fogva elutasít magától minden agresszív törekvést, és az az érdeke, hogy igazságos békét és barátságot biztosítson a népek között. Ezért a Szovjetuniótól teljesen idegen a műit a - rizmus és a külpolitikai hódítások vágya. A szovjet külpolitika, afnelynek megalapozói Lenin és Sztálin, teljesen uj, a kapitalizmus világában ismeretlen elveken épül fel. Ennek a politikának legfontosabb jellemvonásai: harc a tartós, demokratikus békéért, a népek biztonságáért a háborús gyújtogatok leleplezése- minden nagy és kicsiny nép jogának elismerés^ a független nemzeti életre, szabadságuk és szuverénjtás-uk meg- védelmezése az imperialista rablók beavatkozásaitól. A szovjet állam külpolitikájának története a demokratikus békéért a népek szabadságáért folytatott harc történelme. A szovjet diplomácia, amely valamennyi ország dolgozóinak érdekében cselekszik, szavát, nemcsak a kormányokhoz, hanem közvetlenül a népekhez is intézi. A szovjet diplomáciának ezt a jellemvonását Lenin kiemelte már 1920-ban, amikor kijelentette, hogy a burzsoá diplomácia képtelen megérteni a mi uj diplomáciánk módszereit, a nyílt és közvetlen nyilatkozatokat.“ I 2 | A háború előtti években csak a Szovjetunió harcolt kitartóan és következetesen a hitleri „tengelyállamok" közeledő agressziós veszélye ellen. A szovjet- külpolitika a kollektív biztonság gondolatál védte, s ennek érdekében leleplezte az agresszorokat, harcolt a fegyverkezések lehető legnagyobb csökkentéséért, és a Népszövetségben lankadatlanul felemelte szavát az agresszió kollektiv visz- szaverésének megszervezéséért. A szovjet kormány 1936-ban Molotov elvtárson keresztül figyelmeztette a népeket és kormányokat. hogy „a világháború veszélye égyre jobban növekszik, egyre jobban hatalmába ejti Európát“. De az Amerikai Egyesül) Államok. Anglia és Francia- ország uralkodó körei, amelyek azért hizlalták a fasiszta fenevadat hogy rohanja meg 9 Szovjetuniót. nemcsak, hogy semmit r,em kívántak kezdeményezni a háború megelőzésére, hanem ellenkezőleg, minden módon szították és Kelet felé, a Szovjetunió ellen irányitotlák. A második világháború éveiben a szovjet külpolitika a Hitler- ellenes koalíció megszilárdítására irányult és arra. hogy a hitleri tengely-államok’4 felett aratandó győzelem után tartós, demokratikus békét biztosítson, és megteremtse az Egyesült Nemzetek erős és hatékony szervezetét. Még a Nagy Honvédő Háború napjaiban, a végső győzelem előtt, Sztálin elvtárs rámutatott„A feladat nemcsak az, hogy megnyerjük a háborút, hanem az is, hogy lehetetlenné tegyük egy uj-agresszió és uj háború keletkezését, ha nem is mindörökre, de legalább hosszabb időre.“ Ennek a feladatnak megoldására a béke megteremtésére és megóvására irányulnak a szovjet állam külpolitikájának erőfeszítései a háború óta. E feladat kitűzése és megoldás.. tejesen reális, hiszen a szocializmus országának együttélése a kapitalista országokkal törvényszerű jelenség hosszú történelmi korszakraEzt különösen hangsúlyozta Sztálin elvtárs abban a beszélgetésben, amelyet 1947 áprilisában Harold Stassennel, az USA republikánus párti politikusával folytatott. Sztálin elvtárs hangsúlyozta, hogy a két rendszer együttélésének gondolatát először Lenin fogalmazta meg, majd ezt mondotta Stassennek: „Az együttműködéshez nem szükséges, hogy a népeknek azonos rendszerük legyen. Tisztelni kell a népek által elfogadott rendszereket. Csak ilyen feltételek mellett lehetséges az együttműkölés.“ 1949. május 17-én Sztálin elvtárs Wallace nyilt levelére válaszolva ezeket irta: ,,A Szovjetunió kormányának az a véleménye, hogy gazdasági rendszere és ideológiai különbözősége ellenére ezeknek <a rendszereknek az együttélése, és a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti nézeteltérések békés rendezése nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükséges is az általános béke erdőkében“. DEj A háború utáni időszakban a szovjet diplomácia minden lépése, minden cselekedete arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió külpolitikája békepolitika volt és maradt, amely a népek közti barátság és széleskörű együttműködés megszilárdítására irányul, olyan politika, amely szembeszáll a háborús gyújtogatok bűnös terveivel. 1946-ban a szovjet delegáció az ENSz-közgyülés plenáris ülésén a szovjet kormány nevében javaslatot terjesztett be a fegyverkezések általános csökkentésére és az atomfegyver eltiltására. 1947-ben a Szovjetunió a közgyűlés elé javaslatot terjesztett a háborús propaganda és az uj háborús gyújtogatok ellen irányuló rendszabályokról. 1943-ban a Szovjetunió javasolta, hogy egy év leforgása alatt az öt nagyha- talam haderejét és fegyverzetét egyharmaddal csökkentsék, tiltsák el az atomfegyvert és a Biztonsági Tanács keretében szervezzenek nemzetközi ellenőrző szervet e rendszabályok keresztülvitelének szemmel tartására és ellenőrzésére. Végül az ENSz közgyűlésének negyedik ülésszakán a Szovjetunió javasolta, hogy Ítéljék el a különböző országokban különösen az USA-ban és Angliában folyamatban lévő háborús készülődést. A szovjet delegáció javasolta még, hogy a közgyűlés szólítson fel minden államot, vitáikat és nézeteltéréseiket rendezzék békés utón, ne folyamodjanak erőszakhoz, vagy fenyegetéshez. Kiindulva abbéi hogy _ nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a felelősség a Biztonsági Tanács öt állandó' tagállamát terheli, a szovjet delegáció felhívta -a közgyűlést annak az egyhangú óhajnak kinyilvánítására hogy az Egyesült Államok, Nagy- britannia- Kína, Franciaország és a Szovjetunió kösse nek egymás közt szerződést a béke megszilárdítására. A népek legszélesebb tömegei előtt napról-napra jobban megvilágosodik a világpolitika két irányvonalának különbözősége: a demokratikus, Szovjetunió vezette, imperialistaellenes tábor irányvonala amely következetes harcot folytat a népek békéjéért — és az imperialista, demokráciaellenes tábor irányvonala, élén az USA uralkodó köreivel, amelynek főcélja, hogy rabságba döntsön minden országot és uj háborút robbantson ki. A Szovjetunió nem áll egyedül abban a törekvésében, hogy világszerte védi a békét. A Szovjetunióval együtt védik a béke ügyét a népi demokráciák országai is. A béke ügyének szempontjából nagyjelentőségű a kínai nép győzelme és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása. A szovjet és a kínai nép között létrejött tartós imperialistaellenes szövetség olyan óriási erővé változtatta a szocializmus táborát amelyhez fogható még nem volt a világon. Millió és millió olyan hive van a békének a kapitalista országokban is, akik aktivan harcolnak a háborús gyújtogatok agresszív tervei ellen, az atomfegyver eltiltásáértAz egyszerű emberek minden A pénzügyminisztérium felhívja az Ötéves Tervkölcsön kötvénytulajdonosainak figyelmét, hogy kötvényeiket gondo san őrizzék meg Az első sorsoláson ki nem húzott kötvények ugyanis öt éven belül még 9 nyereménysorsoláson vesznek részt, amelyeken országban határozott harcba indulnak a békéért, bevonják ebbe a tudósokat és művészeket ?. társadalmi és politikai tényezőket minden becsü- 'etes embert nemre, fajra, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül. Ennek erejét és növekedését mérhetjük le azon a megmozduláson amely aláírásokat gyűjtött a Béke világkongresszus Állandó Bizottságának felhívására. A békéért harcoló egyszerű emberek milliói tudják, hogy amikor a békeszerető Szovjetunió és Sztálin elvtárs, a béke nagy védelmezője körül tömörülnek, legyőzik ellenségeiket és megnyerik a tartós, demokratikus békéért és a népek biztonságáért indított szent harcukat. ugyanolyan nyeremények kerülnek húzásra. m:nt az első sorsoláson. A legközelebbi húzás már 1951 márciusában lesz. Emellett öt éven belül mindenki visszakapja az államnak kölcsönadott össze* get is. A szovjet parasztság becsülettel teljesíti hazafias kötelességét A kolhozparasztság, a gép- és traktorállomások, szovhozok dolgozóinak munkája dús termést hozott- Az egész országban hatalmas ütem ben folyt a betakarítás és begyűjtés munkája. A betakarítás és terménybegyüjtés kezdete egybeesett a stockholmi békefelhávássai kapcsolatos aláirásgyüjitési mozgalom megindításával. A kolhozparasztság nagy lelkesedéssel irta alá a stockholmi békefelhivást és fogadalmat tett, hogy kettőzött energiával dolgozik a szocialista haza megerősítéséért. A szovjet dolgozóknál a szót tett követi. A szovjet parasztság tisztában van azzal is. hogy a nyári munkálatok elvégzése az őszi munkálatok kezdetét jelenti az őszi növények vetése felelősségteljes szakasz a gabonafélék nagy terméséért folytatott harcban. Az őszi növényeknek a Szovjetunió igen nagy területén óriási gazdasági és agrotechnikai jelentősége van. Elsősorban csökkentik a munkatorlódást a tavaszi vetés idején, másodszor az ősziek igen sok vidéken nagyobb terA Szovjetunióhaii megkezdődött az ősziszántás. őszi vetés alá szánt a harkovi terület [ozovi gép-, és tfiaktwrállomásánafe traktora. mést adnak és jobban használják fel a talaj őszi, téli és tavaszi nedvtartalmát. Kevésbbé árt nekik az aszály- gyorsabban beérnek és ez lehetővé teszi a termésbetakaritás egyenletesebb elvégzését. A kolhozparasztok n^gy szeretettel és szakértőiemmel termesztik az őszi gabonafé léket. Nem véletlen, hogy éppen őszi rozsból és búzából elért nagy terméseredményekért kapott sokezer élenjáró kolhozmunkás magas kormány kitüntetéseket. Az. őszi munkák az idén is nagy . lendülettel indultak meg. A gép- és trafctorállomás technikai felszerelése ebben az évben még nagyobb lehetőséget n virít afélék jóminőségü vetésére Az őszi növények terméseredményének biztosítására igen nagy mennyiségben használnak a Szovjetunióban gyárilag készített szemcsézett szuperfoszfátot és a kolhozokban is készítenek szerves és ásványi műtrágyákat. A kolhozok és tudományos kutatóintézetek tapasztalatai mutat ják. hogy az őszi vetés alkalmával elszórt szu perfoszfát jelentősen fokozza a termést. A gép- és Iraktorállomások munkaversenyben végzik a hatalmas munkát. Az ősziek vetését augusztus 20-a és szeptember 5-e közötti időszakban elvégezték. Természetes, hogy az ilyen lerövidített határidő mellett a legtervszerűbb munkára volt szükség. A dnyepropetrovszki terü’et egyik gép- és traktorállomásának munkaterve szerint az őszi növények vetésénél 18 darab „HTZ“-traktort, 13 univerzal traktort és 11 „SZTZ-NATI“ traktort használnak. A traktorgépcsoportokkal 78 fogatos vetőgépeket is foglalkoztatnak. Minden kolhoz, szovhoz. valamint gép- és traktorállomás munkaterveket készít. Ez az előfeltétele annak, hogy az őszt munkálatokat időben elvégezzék, és ezzel biztosítsák a jövő évi még nagyobb terméseredményt. A szovjet kolhozparasztság és a gépállomások dolgozói tudják. hogy munkájukkal erősítik a szovjet hazát, mely a béke táborának legerősebb bástyája. A Burját-Mongol Autonom Tanácsköztársaság Sztálin-kolhozának tagja- Ijja Kalasnyiko- va traktonsta óragrafíkon alapján dolgozik. 9.6 hektáros norma mellett 11—12 hektárt tetővel rn-eg naponta. KalásnyiktíV kötelezte magát arra is, hogy minden 10 napban egy napon át megtakarított üzemanyaggal dolgozik. Márciusban lesz a leqközeiebbl tervkölcsönsorsolás
