Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
f PITS« A PÁRTOT* A tagdíjfizetés — a pártépités fontos láncszeme A z anyagi támogatásnak Pártunk szervezeti szabályzatában való bevételére szükség volt, hiszen ahhoz, hogy a Párt politikai munkát végezhessen, anyagi bázist kellett biztosítania. Lenin elvtárs a szervezeti szabályzatban a _ párttag fogalmát. úgy határozta meg: ,.A Párt tagja az lehet, aki a Párt programját elismeri, tagja valamelyik szervezetének és a Pártot anyagilag támogatja“ Rákosi elvtárs emlékezetes februári beszéde után Zalában a pártmunka minden területén hatalmas fejlődés mutatkozott- A tagdij fizetés terén is elmondhatjuk ugyanezt. Az elmúlt hónapban párt- szervezeteink tagságának 91 százaléka tett eleget e kötelezettségének. Az eredmény mögött azonban még mindig vannak komoly hiányosságok. Nem minden _ járási pártbizottság, üzemi, vagy falusi alapszervezetünk foglalkozott jól. politikailag ezzel a kérdéssel. Nem tekintették úgy a. tagdíjfizetést, mint a politikai munka hű tükrétA lenti járásban például néhány hónappal ezelőtt még a tagdij fizetési kötelezettségé- ' nek a tagság 95 százaléka tett, eleget. Az elmúlt hónapban csak 83 százalék. A letenyei járásban is csak 2 százalékkal jobb a helyzet. ’W alaegérszeg városban. ahol a pártvezetőség és a bizalmiak jól foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hosszú hó- napok óta a tagdíjfizetési százalék 99 százalékot mutat. Az egy főre eső átlag is túl van a 8 forinton- Különösen dicséretre méltó a II. és TV. körzet, a vasutas dolgozók, valamint a Magasépítési NV üzemi pártszervezet tagságának jó munkája, mert > megértették, hogy a tagsági díj pontos fizetése: erős láncszem, amely a Párthoz fűz. A zalaszentgróti járás tagdíjfizetési átlaga júliusban 85 százalékos volt. Augusztusban ez a százalék már 97 százalékra szökött fel. A járási bizottság jó kommunista nevelésben részesíti a tagságot ebben a vonatkozásiban. Most még arra kell törekedniük, bogy a progresszív-tagdij fizetésre f ordítsanak nagyobb gondot. Persze vannak itt is rlvap községek, mint például Kehilla és Senye, ahol nem közölték politikai kérdésként ■zt a feladatot. Megállapíthatjuk, hogv azokban a közegekben, ahol nem törődnek párttagsággal, a bizalmiak •gyénileg nem foglalkoznak ml ük. ott ezzel a nemtÖrő- lömségo-e] a vezetőség rombolja a Pártunkat így van ez Beesehelyen is, Tótszentmá.r- onban, vagy az egyik legna- ’*vobb üzemünkben: Lovászion. Nem különb a helyzet Niiahaksán. Rédicsen, Csö- mödéren sem. Szilvágy községben az elmúlt hónapban a tagságnak mintegy ?5 százaiéira fizetett csak tagdíjat Természetes, hogy ez a körülmény a pártmunka többi területére is rányomja a bélyegé'1' r. elmúlt hónapokhoz viszonyítva a múlt hónapban bélyeg nem veszett el A Megyei Pártbizottság a tagsági bélyeg elvesztése esetén komoly felelősségrevonást eszközölt a vétkesekkel szeműén. Több községi szervezetünkben a Párt vezetősége I ibená - bem kezeli a tagdíjfizetést. Belenyngosznák abba. hogy a dolgozó paraszt elvtáTsaknak állítólag ..nincs nénzük“. Megfeledkeznek arról, hogy egy Vnaárwp, 19511. szept. 24. párttag számára a tagdíjfizetési kötelezettség nem valami áldozatvállalás félét, hanem kommunista becsületet, kommunista erényt jelent. Ott. ahol a tagdíjfizetésben hiányosságokat tapasztalunk, a fő feladat a bizalmi hálózat egészséges kiépítése. Ez a feladat is szorosan összefügg a mindennapi feladatok becsületes valóraváltásával. Magyarázzák meg a Párt vezetői a bizalmiak utján, hogy a pontos tagságidij fizetéssel a Párthoz való viszonyunkat és ragaszkodásunkat juttatjuk kifejezésre. Pártbizottságaink — különösen vonatkozik ez a lenti és letenyei járási párt- bizottságokra, —• ne hagyják magukra az alapszervezetek vezetőségét, azok gazdasági vezetőit. ! csak adminisztratív munkának tekintsék^ a bélyegekkel való elszámolást, hanem politikailag is támogassák a bizalmiakat, politikai síkon is magyarázzák meg a tagdíjfizetés jelentősé- get. Azok az eredmények, ame- lveket Pártunk a termelés, a pártmunka minden területén a megyében elért, azt mutatják, hogy a tagdíjfizetés vonalán az eddigi 91 százalékos átlagos eredményt is fokozhatjuk még. Ehhez az szükséges, hogy a tagdíjfizetést is tekintsük a pártépitő munka egyik fontos láncszemének. I¥ Trovencsák Tamás határozott: a Néphadseregben akarja védeni a békét Valamelyik nap Trovencsákék- nál arra lelt figyelmes a család, hogy Tamás a legfelháborodot- tabb hangon — kezében az újsággal hadonászya — magyaráz valamit — inkább sajátmagának —, azután nyugtalanul fel és alá kezd járkálni a szobában, egyre csak azt hajtogatva: „Nem engedhetjük, nem engedhetjük!“ — Mi történt veled, te fiú!? — lépett hozzá csodálkozva Sári, a nővére- Mi lelt, hogy ennyire felháborodtál? Az előbb még csendesen voltál, most meg egyszeribe beszélni sem lehet veled. Korea harca : a mi harcunk ! — Hát hogyne lennék felháborodott — szólt kissé lecsillapodva, de még mindig remegő hangon. Ide nézzetek, ezt írja a Szabad Nép . . . „Az amerikaiak háromszáz amerikai és angol hadihajó és több mint ötszáz nehézbombázó és vadászgép összpontosításával szeptember 15-én és 16-án Incsonban több mint negyvenezer főnyi gyalogságot tettek partra tüzérséggel és páncélko- csikkal “ — Hát ez az, ami felforralja bennem a vért! Az aljasok most már minden erővel nekitámadnak a hős koreai népnek, védtelen parasztok százait gyilkolják le, kórházakat, iskola- ka t bombáznak le. kegyetlenked- nek és „hősiességükkel“ felülmúlják a japán fasisztákat is. Hirtelen megállt a szoba közepén, mereven maga elé nézett. Régi gondolata ismét felötlött benne. Ezek a gaz imperialisták mindenre képesek. Ha mi gyengék lennénk.. valósággal csábítanánk őket a támadásra. De nem! ,,Elmegyek katonának, fegyverrel akarom védeni a békét “ Ex tesx a kitüntetés — Elmúltam tizennyolc éves, talán most már befogadnak a Néphadseregbe — latolgatta. — Miért ne? Régen készülök én már erre, hogy végre oda mehessek, ahová a szivem mindig huI zott. Tavaly is be akartam állni, de akkor még fiatal voltam. De most aztán elhatároztam: nem nyugszom addig, mig ki nem harcolom ezt a kitüntetést. Hát ha még a Néphadsereg tisztje is lehetnék... —1 fűzte beszédje fonalát. — Nagy szó, nagy meg- liszteltetés. — Lehetsz még az is — nyugtatta meg Sári —, csak aztán ott keményen kell állni a sarat. — Meg is állnám, bennem nem csalódnék a Párt. Most lettem a a tavasszal tagjelölt, tudom, mi a kötelességem. Addig, amig a keszthelyi mezőgazdasági technikumba jártam, ott sem hoztam szégyent, senkire. Ötösre végeztem. Tanulással harcoltam a békéért. De most képzett katona akarok lenni, fegyverrel tudni Ilyen sorozásra még nem emlékeznek Zalaszentgróton Zalaszentgrót község fiataljai vörös és nemzeti szinü zászlókkal díszített kocsikon vonultaik a sorozási helyre- Látszott rajtuk az örömteljes lelkesedés, hogy elérkezett a nap: a néphadsereg büszke tagjai lehetnek. A sorozás ideje alatt is tanúbizonyságot tettek szocialista öntudatukról. fegyelmezett magatartásukkal lelkesedésükkel. A honvédség kiküldöttje meleg szavakkal üdvözölte az ifjú bajtársakat. Beszélt a honvédség életéről, feladatairól. A besorozott fiatalok nevében Császár László ígéretet tett, hogy méltók lesznek a dolgozó nép bizalmára és minden igyekezetükkel követői lesznek hazánkat felszabadító Vörös Hadseregnek. Az üdvözlő beszéd elhangzása után a fiatalok lelkesen éltették a Pártot, Sztálin, Rákosi és Farkas elvtársakat, a dicsőséges Vörös Hadsereget. Az ünnepség az Internacio- nálé eléneklésével ért véget és minden besorozott büszke öntudattal vette magához soro- zási emléklapját. NYERTEM M ólnál' Fér énené Szántó Máriának hívnak. Jelenleg a VágóáUatforygJmi Vállalat nagykanizsai kirendeltségének vezetője vagyok. A Párt állított ide, munkámhoz megad, minden támogatást, én pedig minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy méltó legyek a Párt bizalmára. Lassan egy éve lesz már. hogy üt vagyok. Eleinte nehéz volt, mert egy kicsit meg is voltam ijedve. Sohasem, gondoltam volna, hogy dolgozó paraszt- lány létemre ilyen felelősségteljes megbízatást kapjak. De hogyan is gondolhattam volna ilyenre, hiszen világ- életemben a. banknak, dolgoztam. Amikor apám. meghalt, akkor is a banktól kellett kölcsönt felvenni. aminek aztán évekig nyögtük a. kamatait. Magunk bőrén tapasztaltuk, hogy a szegény embert még az ág is huzza. Nekem már 12 éves koromban munkába kellett állnom; 'uradalomban voltam suramás. Nehezen bírt am a munkát, de brimi kellett, mert nem volt más választás. Anyám is. húgom is velem együtt túrta napestig a földet. Mégis mindig éhezés és nyomor volt a részünk. Fájó szívvel néztük, milyen jól élnek az urak, a zsíros gazdák. A mikor felszabadult a községünk — a szabolcs- megyei Dombrádra való vagyok — egyszeribe megváltozott az életünk. Kaptunk földet, amin végre magunknak dolgozhattunk. Persze, mi csak hittük, hogy igy van ez. Valójában mén akkor is a kutaknak dolgoztunk, hiszen nekünk nem, volt befogónk- A k,illák pedig csak napszámért művelte meg a földünket. De ez is megváltozott, amikor gépállomást kaptunk és a gének kezdtek dolgozni a ~ földünkön. Az élet akkor változott meg igazán otthon, amikor anyámék beléptek n községben megalakult termelőcsoportba Elsők voltak, büszke vagyok erre. De én már akkor nem oltani. otthon_ Előbb a Párt küldött iskolára, aztán szövetkezeti szervező lettem Sziv- vcl-lélekkel végeztem ezt a munkámat, mert megtanultam, hogy a dolgozó .paraszt akkor lehet igazán erős. ha iái összefog, szövetkezik. Később sertésfelvásárlói tanfolyamra küldtek. Amikor azt, is elvégeztem, kerültem Nagy- i'~ "’’9 sár c? y.valv már itt je öveztem a té-rvkölcsönt őrömmel. jegyeztem W00 formtot Arra gondoltam, hogy ezzel etoy részét törleszteni annak a rengeteg gondoskodásnak, it mit népi demokráciánktól bánni. Ez az, amire vágyok évek óta. Hosszú szünet következett ezután. Tamás leült előbbi helyére és tovább böngészte az újságol. Már most kivülről tudja, melyik nap, mennyi zsákmányt ejtett a koreai néphadsereg. Számontartja a betolakodók veszteségeit. „Nem veszhet el a koreai nép, mert harca igazságos!“ — döntötte el határozottan. Még erősebbek leszünk! — Mi sem félünk az imperialistáktól! — tagolta keményen a szavakat. — De még erősebbeknek kell lennünk. Erősíteni kell Néphadseregünket, ez mos; az egyik legfontosabb dolog. Értitek? Ki ne értené ezt? A dolgozó nép ökle, büszkeségünk és ,a békére vigyázó nép hadserege már most a miénk. A mi építő munkánkra, alkotó békénkre, eddig elért eredményeinkre őrködik éber szemmel. Résen áll ezen a mi frontszakaszunkon. a mi erős és szilárd, büszke Néphadseregünk. Tamásban megérett a gondolat és elhatározássá lett. Úgy lehet, nemsokára büszkén vallhatja magát a Néphadsereg tagjának. Fokozzuk a kukorica szállítási szerződéskötések ütemét A földművesszövetkezetek munkája a terménybegyiijtés- ben zavartalanul folyik tovább tekintet nélkül arra, hogy a gabona begyűjtése befejeződött-e már. avagy sem. Jelenleg a kukorica-szállítási szerződések kötésének sikeréért folytatnak harcot a szövetkezeti terményfelvásárlók. Ez a harc is van olyan fontos, mint amilyen fontos a gabonaszállítási szerződéskötés volt- Hiszen egyre fejlődő állatállományunk takarmánnyal való ellátása a célja. A kukoricászállitási szerződések kötésénél a pártszervezetek fokozott támogatásban részesítsék a szövetkezeteket. Különösen azokon a helyeken van erre szükség, ahol eddig vontatott ütemben, va.gy éppen sehogy sem ment a szerződéskötés. Gondolunk itt többek között Alsórajkra, ahol az előirányzott 18 mázsából egy grammra sem, kötöttek szerződést eddig. Felemlíthetjük Miklósiét is. ahol az előirányzott 169 mázsából ugyancsak egy gramm sincs. Fityeháza, Füzvölgy, Ho- mokkomárom, Surd, Csapi, Eszteregnye, Galambok és Hahót szintén gyenge pont- iai a nagykanizsai járásnak. Egészen másképp néz ki ez a kérdés, ahol megvan a kellő együttműködés a népi szervek és a szövetkezet között, s ilyenformán a termény felvásárló is fokozott támogatásban részesülhet. így van ez Nagy- récsén is, ahol Mátrai Ferenc terményfelvá* sárló az előirányzott 144 mázsa kukorica helyett 244 mázsára kötött szállítási szerződést. A község ilymódon 170 százalékra teljesítette előirányzatát. Nagykanizsán Horváth Lajos terményfelvásárló 812 mázsából már 282-re kötött szerződést a dolgozó parasztokkal Hasonlóan jól megy a szállítási szerződéskötési munka Kerecsenyben. Balatonra agyarodon, Gelsén és a többi községekben. kaptam eddig. De gondoltam arra is, hogy az 1Ö00 forintommal hozzájárulok terv- gazdálkodásunk sikeréhez isHogy nem, nyertem a sorsoláson? Egy csöppet sem bánkódom emiatt, őszintén megvallva, a jegyzéskor nem is gondoltam arra, hogy pénzben nyerjem vissza, amit adok. Tudtam, hogy mindenképen nyerek■ És igy is van ám ez. Vagy talán nem ennek tekinthetem-e azt, hogy ötéves tervünk sikere —amit én is elősegítettem, 1000 forinttal — egyszer s mindenkorra, leszámol azzal a múlttal, amiről nekünk. dolgozóknak csak rossz emlékeink vannak. Sokszor bizony sírva, fakadok, ha arra a, töméntelen nélkülözésre, gondra, bajra gondolok. amiben részünk volt. Az is Appen olyan emberkinzás volt. mint az a háború, amit, ép- nen az a rendszer robbantott ki Hát nem sokkal szebb-e a 'ontani életünk? Nem, szé>- az. hoay a, fdíváinkban egymásután gyullad ki a villám'? A mi falunk. Dombrád is vil- 'anvfényes most már esténként. Bezzeg az ..ut~Vc xnlóo- 'mén petróleumra is alia k'-rült és nem szép-e az hor,'>> ’ PáH ezer. tízezer és százezer tuen magam fajta földhözragadt embert emelt ki a nyomorúságból. szenvedésből? Er bizony akármennyi pénzzel felér! AJ eg aztán mennyivel szebb, boldogabb lett az életünk. Én például sohasem mertem volna arra gondolni, hogy egyszer 3600 forintos bútort veszek- Pedig ilyent vettem. És nagyon szép ez a bútor. Aztán van ruhám és cipőm is annyi, mint amennyi valamikor csak egy ,,nagyságának'lehetett._ Bizony, ez mind a tervgazdálkodásnak, tervkölcsönünk- nek az eredménye. Többet, jobbat tudnak termelni a gyárak, olcsóbban tudják adni a dolgozóknak — ebben része van a mi kölcsönünknek is, ami ilyenformán kamatostól visszatérni. Ezért nem is bánom, hogy nem nyertem. Pedig azért jól jött volna egy kis pénz. És még valami. Van a mi tcrvkölcsönünknek még egy eredménye: az, hogy a békés szocializmust építjük vele■ Tehát a béke■ Milyen jó még kimondani is ezt a szót. Nem-, a békéért, nem szabad sajnálnunk semmilyen áldozatot sem. Mert csak a béke biztosíthatja számunkra a szocializmus zavartalan. nyugodt, építését A békéért ■minden erőnkkel és minden eszközzel harcolnunk kell. mert igy lesz a jövő a mi jövőnk Amikor o te-rv köles önre gondoltam <\- elmult napokban, mindig ez is az eszemben járt. Ezért tudtam, hogy mindenképen nyerek.
