Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-23 / 222. szám
Teljes ülést tartott Zala megye tanácsa Egyhetes könyvkiáilitás nyílik Zalaegerszegen VI. évfolyam 222 szám. Ära 50 fillér 1950. szeptember 23 Szombat A budapesti államügyészség* vádirata a Husértékesito A1 vezetőinek közel látás ellen elkövetett bűnügyében A budapesti államügyészség az alábbi vádiratot, küldte meg a munkásbiróság elnökének: A Munkásbiróság Elnökének, Budapest! A nyomozás iratait a közellátás ellen elkövetett bűntett miatt- Szita Pál és társai elleni bűnügyben a következő vádirat benyújtása mellett küldöm meg, Vádolom az 1950 szeptember 17. napjától előzetes letartóztatásban lévő I. Szita Pált, aki Nemestörde- micén, 1908. november 21. napján született, nős, XV. kér. Ady End- re-utca 41. szám alatti lakos, KÖZÉRT-vállalatvezető, havi jövedelme 2901 forint. II. Imreh Jánost, aki Sepsi- gidófalván, 1900. julius 16. napján született, nős, Rákoscsabán, Abá-utca 110. szám alatti lakos, KÖZÉRT-osztályvezető, képesité- se kántort-anitó, a 8800/1946. ME. számú rendelet 17. §-ban meghatározott és az (1) bekezdés 2. tétele szerint minősülő közellátás elleni bűntett miatt, III. Hizsnyai Pált, aki Budapesten, 1907. december 20. napján született, nős, Budapest, XX. kerület, Marót-utca 52. szám alatti lakos, KÖZÉRT-fiókvezető, ÍV. Solti Istvánt, aki Cinkotán. 1912. január 14. napján szülelett, nős, Budapest, XV. kér. Ugron- titca 16. szám alatti lakos, Üzletvezető, volt nagyvágó, V. Koncz Józsefet, aki Budapesten, 1907. december 5-én született. XIV. kér. Gyarmat-utca 101. szám alatt lakos, KÖZÉRT - fiókvezető, volt hentesüzem-tulaj- donos. VI. Sípos Józsefet, aki Debrecenben, 1902. augusztus 1. napján született, nős, Budapest, V. Tol- buchin-krt. 14. szám alatti lakos. KÖZÉRT-fiókvezető, VII. Márta Andrást, aki Kiskundorozsmán, 1922. augusztus 21. napján született, nős, Budapest II. Mártirok-utja 25/b. szám alatti lakos. KÖZÉRT-üzletvezetö, árdrágítás miatt büntetett előéletű, VIII. Draskóczy Lászlót, aki feélyén, 1907. junius 7. napján született, nős, Budapest, XVI. kér. Gömöri-ut 95. teám alatti lakos, KÖZÉRT-üzletvezető, volt kereskedő. Míndannyiukat a 8800/1946. ME. számú rendelet 1. §. 5- pontjába ütköző és a 9. §. (2) bekezdés 2 pontja szerint minősülő közellátás elleni bűn* tett és a BTK 462 §-ába ütköző és a §. szerint minősülő közhivatali sikkasztás bűntetteinek halmazatival, mert a vádlott bűnszövetkezet Budapest dolgozói elől az lalább bizonyított tényállás szerint, több mint 5000 métermázsa húsárut elvont. Ehhez s félmillió kilogrammot meghaladó mennyiségű húshoz úgy jutottak hozzá, hogy a vásárló dolgozó közönséget a legkülönfélébb módon becsapva meg- károsi'ották. részére kevesebb húst mértek ki. Ezzel a bűncselekménnyel a Népköztársaság gazdasági és közellátási érdekeit súlyosan sértették, saját maguk részére a négymilliót meghaladó hasznot húztak. Ezt az összeget is a vásárló dolgozók zsebéből húzták ki. A vádlottak abban a nemzetközi politikai helyzetben, amelye' az jellemez, hogy az imperialisták és különböző csatlósaik a háborús uszításról és pánikkeltésről a közvetlen támadás és háború kiprovokálásának utjara léptek, azt a célt szolgálták és tűzték maguk elé. hogy a béke frontját erősítő dolgozó nép építő munkáját a köze]látás megzavarásával súlyosan akadályozzák. A Husért. NV legfelső vezetésébe a dolgozó nép ellenségei, nagyvágók, spekulánsok, jobboldali szociáldemokraták és más ellenséges elemek furakodtak be, Szita Pál vádlott a felszabadulás előtt a peyeris'a vezetés alatt működött ÁFOSz keretén belül Bőhm Artur, Vészi Sándor és Bechtler Péter klikkjéhez tartozó Reisz Móric környezetének volt tagja. A legfontosabb HUSÉRT-áru- dák éjére, amikor igazgató lett, az ÁFOSz több jellegzetes jobboldali szociáldemokratáját, nagyvágókat. rovoUmultu sepkulánsokat és más ellenségeket helyezett. Azért, hogy a húsellátás szervezetét rombolják. Szita Pál vádlott irányítása mellett tudatosan bevezették azt a rothadt, megvesztegetésre alakított rendszert, amellyel a jobboldali szociáldemokraták az ÁFOSz-t elzülleszlették. Szita Pál és Imreh János, a HUSÉRT vezetői, rendszerré tették, hogy az ellenőrzők, intézők egy jelentős része az áVtaluk mutatott rossz példa szerint rendszeresen vesztegetési illetményt követelt meg az általuk ellenőrizendő árudák vezetőitől. így az ellenőrzés teljesen csődöt mondott és a dolgozó vásárlók megkárosításával elvont hús rendkívül nagy mennyiségben a dolgozók asztala helyett eszpresszók, kocsmák tulajdonosai és olyan spekuláns árusok kezére jutott, akik azt fekete áron pénzes elemeknek árusították. Ezzel együtt mindent megtettek arra. hogy a jóminőségü árut elvonják a munkáslakta kerületekből Utasításuk az volt, hogy ilyen kerületekbe csak negyedrendű árut szabad küldeni. I. Szita Pál vádlott a HUSÉRT igazgatója volt. Vállalatvezetői pozícióját. arra használta fel-, bogy a vállalat szervezetét tudatosan rombolja. Elsősorban az ellenőrzés rendszerének szabofálá-. sát tűzte ki célul, hogy bűnös tevékenységét a lelepleztetés veszé- ’ye nélkül folytathassa. Ennek érdekében az ÁFOSz-ban meghonosodott korrupt, jobboldali szociáldemokrata rendszeri vezette be. Szita Pál vádlott maga mutatott példát különösen az ellenőröknek és intézőknek, hogy váljanak korruptakká. Weinacbt főintézötöl a Gellerben, Imreh Jánostól a „Déli“ eszpresszóban, Vékony. Hizsnyai, Koncz és más árudavezetőktől íöbbezer forint vesztegetési pénzt fogadott el. Ilyen módon a HUSÉRT több vezetőjének és ellenőrének mutatott példát, akik ezután követték is. Az államügyészségen kihallgatása alkalmával beismerte: „A vállalatnál a fiókvezetők 1950-ben véleményem szerint négymillió forint értékben feke- •éztek el húst. Bátorságukat növelte az, hogy az ellenőrök is korruptak voltak.“ Tisztában volt azzal, hogy az árudák vezetőinek jelentős része blokkolás nélkül feketepiacra juttatja árut. amit a dolgozóktól ugy vontak el, hogy a vásárlóközönséget a méréssel, a csont többszörös belevágásával és más csalásokkal becsapták. A vezetőség értekezletein több alkalommal napirenden volt. hogy az árudákból nagymennyiségű húst juttattak spekulánsok kezére. Mindent elkövetett ennek leplezésére, sőt igazolására. A legforgalmasabb árudák éfére, számára megbízható és baráti köréhez tartozó ellenséges elemeket, nagyvágókat, rovottmultu spekulánsokat állított. Amennyiben előfordult, hogy ezeknek a feketézését leleplezték, megakadályozta azt, hogy ezeket az ellenségeket eltávolítsák. Imreh János vallomása szerint: „Ha Szita baráti köréhez, a régi áfoszistákhoz tartozók ellen bejelentés érkezett, azt kivizsgálásra nem adta ki. vagy maga vizsgálta, de ezeknél büntetés sohasem volt.” Üldözte azokat. akik kifogásolni merték, hogy a baráti köréhez tartozó árudavezetők elfeke- tézik a húst. Többek között Fischer Ernőnét, aki egy gyűlésen szemébe mondta, hogy az árudában, ahol mint pénztáros van beosztva, eszpresszóknak, kocsmáknak nagy tételekben szinhust adnak fekete áron. amit a közellátásból vontak el, emiatt büntetésből többször áthelyeztette. Mint vállalati igazgató a vállalat romboló elzüllesztéséért felelősségét beismerte. Szita Pál vádlott a dolgozó nép ellensége, amire rávilágít nyilas múltja és a,z is, hogy sógorát, egy csendőrnyomozó őrmestert- a HUSÉRT szállítási osztályára csempészte be. II. Imreh János vádlott: a HUSÉRT értékesítési osztályának vezetője volt, akinek feladatköréhez tartozott a személyzet politi kai. szakmai nevelése és az ellenőrzés központi irányítása. Egész tevékenysége arra irányult, hogy az ellenőrzést formálissá tegye és meghiúsítsa. Elsősorban saját példamutatásával züllesztetle az ellenőrhálózatot, A nyomozás során beismerte, hogy többek között Draskóczy, Márta, Koncz, Hizsnyai, Vékony és több más árudavezetőtől csak 1950 májusától mintegy 4000 forint vesztege tési pénzt fogadott el. Az ellenőrök és intézők követték Szila Pál és Imreh János vádlottak példáját és jelentős részükben nemcsak elfogadtak korrupciós pénzeket, de egyenesen megkövetelték, hogy megvesztegessék őket. Hizsnyai Pál vádlotl a nyomozás során erről igy vallott: ,,A húselvonást nagymértékben fokozta az a körülmény, hogy a vezetőség egészen a vezérigazgatóig, azt mondhatom, követelőleg lépett fel atekinteíben, hogy az el- feketézett zsákmány egy részét számukra leadjuk". Imreh János és Szita Pál vádlottak egész tevékenysége arra irányult, hogy bűnös üzelmekkel a hús elfeketézé- sét lehetővé tegyék. Az államrendőrségen beismerte tevékenységéről: „A vállalati vezetők és az ellenőrzés, amelyet irányítottam, tudta a hús elfeketézését, de az ellenőrzés teljesen formális volt, mert a bűncselekmények elkövetését a vezetőség tudomásul vette“. Osztályvezetői kinevezése előtt, mint föintéző állott alkalmazásban. Vallomásában az ÁFOSz üzleti irányításáról az államügyészségen beismerte: „A vállalatnál a kültelki áru- dákba negyedrendű vén sertések kerültek és silányminő- ségü marha- és borjúhúsok. Azt hangoztatták: jó lesz ez a proliknak.“ Szita Pál és Imreh János vádlottaknak ezt a tevékenységét a KÖZÉRT vezetői több alkalommal kifogásolták. Mindketten a munkásosztály elvetemült ellenségei, romboló tevékenységüket különösen a munkáslakta területek »-Hatásának akadályozására irányították. Szita Pál és Imreh János vádlottak, mint közhivatalnokok közellátási feladataikat elszabotálták. Munkájuk tudatosan rombolta a fővárosi dolgozók közellátását, ami a gazdasági rend érdekeit súlyosan sértette. III. Hizsnyai Pál vádlott: az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító áruda vezetője volt. Mint a 122. sz. HUSÉRT-fiók vezetője, a vásárlóközönség becsapására, az általa vezeteti árudában következetesen főbb csontot, nagyobbmennyiségü papírt, stb. méretett a kis tételekben vásárló dolgozók árujába. Az ezzel elvont szinhust, Filís, Gutmanné, Vida, Práger, Kóbor, Bagi csarnoki henteseknek, özv. Blau Andorné volt Telekitéri árusnak, a „Bolero“ Kossuth Lajos-utcai expresszónak, a „Búsuló Juhász" nevű vendéglő tulajdonosának és még számos hasonló elemnek szolgálta ki fekete áron a fiókja előtt nagy számban sorbán- állók kijátszásával. Az általa el- feketézett hús mennyiségére az vet világot, hogy a harácsolt pénzből többezer forintot fordított HUSÉRT-ve zetők és egyes ellenőrök megvesztegetésére. de saját magának: Kispesten 1948 ban 23 ezer forintért. Pesterzsébeten a Maróti-utca 52. szám alatt 20 ezer forintért házakat vásárolt. Ugyancsak a íeketézés- sei harácsolt pénzen lányával 5000 forintos staíirungot adott, magának 5000 forintért mo, torkerékpárt, 24 személyes ezüst evőeszközkészletet és nagymennyiségű aranyékszert vásárolt, amivel üzérkedett is. Beismerése szerint a feketézéssel 800 forint havi jövedelmet szerzett, — A HUSÉRT legfelsőbb vezetői: Szita Pál és Imreh János vádlottak személyzeti politikájára rámutat az is, hogy Hizsnyai Pált annak elleniére állították az egyik legfontosabb áruda élére, hogy köztudomású fasiszta gondolkodású és az is, hogy a nyilasokkal együtt Németországba szökött. IV. Solti István rádiót?: a 34. számú HUSÉRT-üzlet vezetője, Újpesten jómenetelfi üzletét 1947« ben nagyvágó üzemmé fejlesztette, majd eladta. 1949 októberében Szí. ta Pál üzletvezetőnek alkalmazta, Az üzletbe került húsárut olyan módon feketézte el, mint az Államrendőrségen a nyomozás sorén1 beismerte: „Megfigyeltem azokat a vevőket, akik rendszeresen és nagymennyiségben vásároltak húst. Miután ezekkel szemben bizalmam volt, a vásárolt árukat nem blokkoltattam, hanem a pénzt magam részére eltettem. így hetente átlag 500 forint hasznom volt.“ Bűnös tevékenységet folytatott a ka ssza közokirati könyvelésének állandó meghamisításával, valamint az ellenőrök megvesztegetésével. A nyomozás során erről beismerte : „Az ellenőrök, illetve intézők lefizetésével az volt a célom, hogy az üzletben történő ellenőrzés során semályen körülmények között ne találjanak hibát". V, Koncz József vádlott, a HUSÉRT 55. számú áruda vezetője, Wesselényí-utca 24. szám alatti hentesüzemét, ahol több alkalmazottal dolgozott, 17 ezer forintért eladta az ÁFOSz-nak, 1948 júniusában felvették a HUSÉRT-hez, ahol árudavezető lett. Az árudában az érkezett húsárukat úgy mérette ki, hogy silányabb minőségű húsokat drágább minőségű húsokhoz vágott és a szakértői véleményben részletezett más módokon becsapta a fogyasztó közönséget. Az így nyert színhúst a könyvelés meghamisításával feketézőkön keresztül a közellátás elől elvonta. Ezt a bűncselekményt 1949 végétől letartóztatásáig folytatta. Az általa elfeketézett hűs értéke jóval meghaladja a tízezer forintot. A veszteségekről a nyomozás során így vallott: „Abból a célból, hogy a közönség megkárosításából bajom ne legyen, az ellenőröket pénzzel bírtam hallgatásra“. Több ellenőriig
