Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-30 / 201. szám
Üzemeink dolgozói a normar endezes és alapbéremeléssel újabb lendületet kaptak a szocialista munkaverseny kiszélesítéséhez s most, a termelés frontján vívják meg kömény harcukat az ósdisáp, a maradiság ellen. Tisztában vannak vele, hogy minden újabb győzelmükkel, minden újabb százalékkal, az uj normák túlszárnyalásával a béke védelméért folyó küzdelem sikerét segítik elő. Hadat üzentek a tegnapnak és már a holnapért, az újért a haladóért versenyeznek a mindennapi munka névtelen hősei .építsük a partot* fiz elmélet és gyakorlat összekapcsolásával javítsuk meg okiaíási munkánkat Gépjavító NV A gépműhelyben a koreai hetet követő időszak átmeneti visszaesése után ujult lendülettel teljesítik á dolgozók az uj normákat Dr'bri vasesztergályos terme lési átlaga elérte 154 százalékot, de Belső János teljesítményével szorosan mögötte tart Átlagos eredménye a koreai hét után: 125 százalék. „Ha megfeszülünk is, legfeljebb csak a 70 —80 százalékot tudjuk elérni“ — hangoztatták a .normarendezés után ift is a jobboldali szoede- mek. Azóta Tóth Károly maga is látja, hegy 118 százalékos eredménye kézzelfogható bizonyiléka az uj norma igazságosságának. A kismotorszerelőben Forintos Lajos 116, Horváth Lajos 115 és Drafarics József 107 százalékra fokozta átlagos normateljes-itmé- nyét. Az ifjúmunkások sem maradnak hátul a versenyben. Bem József, aki ?. békeműszakban is a •legjobbak között volt, újabban 120 Százalékot ért el. Élen járnak a munkában a szakszervezett bizalmiak, Deák géplakatos ezen a héten 114, Salamon hegesztő pedig 120 százalékot teljesített. Lenti fűrészüzem Ebben az üzemben a normarendezés általában a kerese+ek emelkedését eredményezte. Természetesen emögcit valóságos teljesítmények vannak s néhány újítás, ésszerűsítés. A Furján és Garai gatteros brigád egymással verseng az á-lagos 120 százalék eléréséért. Jelenleg a 110, illetve a 115 százaléknál tartanak. Az alapbéremelés a szakmunkásoknál jelentős kereset emelkedést eredményezett: 120 százalék teljesítésénél a heti kereset a 170—180 forint között van. A verseny kedv egyre fokozódik; célul tűzték ki, hogy ezen a héten elérik a 100 százalékos üzemi átlagot. j Zalalövői téglagyár Az uj normák bevezetését követő héten általában visszaesett az üzem minden területén az eredmény, de az utolsó napokban — a szűk keresztmetszetek részbeni leküzdésével — behozták ezt az átmeneti lemaradást. Jelenleg öt dolgozó átlaga éri el a 120 százalékot, 100—120 között tizenhatan. 70—100 között pedig négyen teljesítik egyelőre az uj normákat. Mit jelent ez? Azt, hogy az üzem dolgozóinak 70 százaléka nemcsak, hogy teljesiti, hanem jelentősen túl is szárnyalja előirányzatát. Zalaegerszegi Magasépítési NV Augusztus 28-a igen emlékezetes nap a zalaegerszegi Magas- építési NV dolgozóinak eddigi munkájában. Ezen a napon vezették be itt a rendezett normákat, amelyet- nriaguk is már hosz- szabb ideje sürgettek. Uj erőpróbát, uj sikeres harci szakaszt nyitott meg az építkezésen a normarendezés., a műszaki előkészítés meghozta a kőműveseknél is a kezdeti jó eredményeket. Az első napon máris többen túlszárnyalták normájukat Jelentősen segítette a dolgozókat, hogy a pártszervezet jyj a kezében tartotta az előkészítés nagy munkáját. Előzetesen részletesen megbeszélték a népnevelőkkel, az élenjáró munkásokkal és a műszaki vezetőkkel a politikai és technikai kérdéseket s ezzel biz tositották a termelés zavartalan ságát. A műszak kezdetén a dolgozók lelkesen láttak munkához. A kommunisták a versenyben különösen pédát mutattak. Schőnig Antal elvtárs kőműves ifjúsági i brigádja versenyre hívta ki Hor váth István és Horváth Károly | Kovács József a kefegyárban mindenki ezermesternek tartja, Nem most ragadt rá ez a szó, már régen- Tizenhárom éve dolgozik itt a műhelyben a marósad mellett. Sohasem végezte sablonosán a munkáját. Gondolkodott mindig, hogyan lehet jobban dolgozni. Ügyes, csavaros- eszü ember, szereti a gépeket- Annakidején a tőkés is felismerje ezt a képességét és saját hasznára kamatoztatta. Az akkori esetei Kovács elmeséli: 5 pengő és egy zsák sziács Még tiz évvel ezelőtt történt, hogy ennek a műhelynek az átrendezését az egyik vállalkozó 750 pengőért vállalta. Az akkori tulajdonos spkalta ezt az összeget és velem csináltatta meg 250 pengős anvagdijért. Több egyéni ötletet vittem a munkámba, arni a gyárosnak busás hasznot hozott. Nagylelkűen 5 pengőt és egy zsák sziácsot adott jutalmul. Tiz év óta sok minden történt ebben az országban. A tőkés eltávozott, a kefegyár Kovács József és iársáé lett. Saját magának dolgozik és ujit Kovács József és erről a nép állama sem feledkezik meg. Nem 5 pengővel és egy zsák sziáccsal jutalmazza a dolgozók ötleteit, kezdeményezéseit. Ezt tudja már Kovács József is. 1332 forint egy újításért Büszkén mutatja mostani újításait. — Legutóbb három újítást adtam be — büszkélkedik. A kefeformák (piskóták) elkészítését eddig két gépen végezték. Egyiken végezték a marást a másikon a szeletelést. Egy ötletes megoldással sikerült 3 két műveletet egybevonni és egyszerre két gépen tudják végezni a kefék formázását. Uji'ásáéri 1332 forint jutalmat kapott Kovács. A másik újításával a nyeles súrolókefe gyártásánál lehet je- | lentős anyagmegtakarttást elérni. Érdemes feljegyezni. Egy-egy kefe gyártásánál 2 perc munkaidőt, 5 faszeget, 4 csavarszeget és nagy mennyiségű csiszolópapirt takarítanak meg. Ezért az ujttásért újabb 475 forint ütötte Kovács József markát. — A harmadik újításomat nemrégiben adtam be — magyarázza Kovács szaktárs. — Eddig sablon segítségéve] végeztük a marógépen a kefe-piskóták készítését. A forgási erő következtében naponta egy-egy modell vált használhatatlanná. Naponta egy órai munka kiesést jelen'et! egv uj sablon elkészítése. A forgókerekek megállításával sikerült ez] a kiesést megszüntetnem és most már akár tiz hónapig el dolgozhatom egy sablonnal. Újítani: megtisztelő kötelesség — Érdemes újítani — állapította meg Kovács József. örülelvtársak ifi brigádját az uj nor ma túlteljesítésére. A műszak végén derül', ki, hogy Schőnig elvtárs. aki Sztahánov-módra végezte a válaszfal falazást, brigádjával 188 százalékot ért el Horváth József ifi brigádja éltégla válaszfal falazásban és vakolásban kitűnő eredményt, 166 százalékot ért el Horváth Károly elvtárs ugyancsak a legjobbak közé került a versenytáblán Az első napi termelési átlaga: 156 százalék. Kitűnnek még: Mánfai Lajos kőműves, aki betonirozás- nál 120. Lukács Károly válaszfaj falazásnál 105. Máté József kőműves 125, Révész György és Simon Etel segédmunkások 105. illetve 150 százalékra. fokozták normateljesitményüket. 'ek a sikernek, a pénznek feleségével együtt. Kovács szaktárs jóra fordította a pénzét, ruhá , cipőt vett magának. meg más egyebet, amire éppen szüksége volt. — Persze nemcsak a pénzér1 igyekszik újítani az ember — mondja -—, hanem megtisztelő kötelesség is. Kő* élességünk uji- ásókkal és észszerűéit ésekkel elősegíteni a termelést, mert ezze’ a szocialista építésünket segítjük elő. Én pedig minden igyekeze- emmel azon akarok lenni A l-ovászi gazolin gépszerelő csoport bebizonyította azt, hogy nincsen igazuk azoknak, akik az uj normák ellen pró bálnak hangulatot kelteni. Az olajcserénél régen 90 órát utalványoztak, később ezt a munkát elvégeztük 63.5 óra alatt. Az uj norma az emlitet] munkafolyamatra 63-5 órát, régi teljesítményünket utalványozta. Úgy látszott, hogy ezután csak 100 százalékot tudunk majd teljesíteni. De gondolkoztunk és apróbb észszerü- sitéseket' a munkaidő teljes kidolgozását próbáltuk megoldani. Ennek következménye volt. hogy az olajcserét 51.45 óra alatt végeztük el. Vagyis ez azt bizonyitja, hogy az uj normával, a munkaverseny eredményeként 1227 százalékot érhettünk el. Ezt a teljesítményt 7 szerelő: Szabó Kálmán brigádvezető. Borsos Lajos, Plander István, Köcse Béla, Németh Ferenc, Markács István. Szabó Gyula. Sztankovics Miklós és Jutresa Ferenc érték el. „Az elmélet és csakis az elmélet adhatja meg a mozgalomnak a biztonságot, a tájékozódás erejét és a környező események belső összefüggéseinek megértését, mert az elmélet és csakis az elmélet segíthet a gyakorlatnak megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hová haladnak az osztályok a jelenben, hanem azt is, hogy hogvan és hova kell haladniok a közeljövőben“ — tanitja Sztálin elv társ. Ma, amikor alapszervezeteinkben teljes erővel folyik a munka az uj oktatási év előkészítésére. pártbizottságaink feladatai között súlypontot képez a politikai iskolák előadóinak kiképzése, különösen időszerű felvetni az elmélet és a gyakorlat szoros egységének kérdését. Az elmúlt évek, de az 1949/50 év oktatási tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren hiányosságaink voltak. Szemináriumaink nagyrészében a kettőt elválasztották egymástól, vagy csupán gyakorlati, vagy csupán elméleti oldaláról vizsgálták meg az egyes kérdéseket. *Mínd- ez annak a következménye, hogv az előadó káderek kiválogatása nem a kellő gondossággal cs éberséggel történt. Azoknak elméleti képzettsége nem ütötte Ugyanakkor azonban voltak kétségkívül gyenge eredményeink. Úgy látjuk, hogy ennek az az oka, hogy szervezési hiba folytán több uj, tanulatlan munkás került egy csoportba. ezeket nem tudtuk hir- lelenében betanítani és nem is bírták jól elvégezni a munká kát. Ezen az eseten tanulva, ezt a kérdést ezután úgy old juk meg, hogy az uj munkaerőket nem egy, hanem több csoportba osztjuk be. így nagyobb lehetőség nyílik ezeknek a dolgozóknak megfejelő szakmai tanítására, tapaszta s átadásra. Herz;enyák és Jutresa elvtársak uj emberek, az uj normát csupán 80 százalékra tudták teljesíteni egyes munkákon. Ezután nagyobb gondot fordi' tunk oktatásukra, betanításuk ra, hogy rövidesen ők is harcolhassanak a norma minél nagyobb tulteljesit-éséért. Plánder Islván és Szabó Kálmán. meg a kellő mértéket, A lenti járásban olyan eset is előfordult, hogy az előadó a kiadott brossurából olvasta fel az anyagot. Ez az előadó természetesen a szenvnáriumi részt is teljesen mechanikusan tartotta meg. A felvetett elméleti kérdéseket nem tudta a gyakorlattal összekapcsolni. Éppen ezért a most folyó esti előadóképző iskolákon biztosítani kell azt, hogy a marxizmus- leninizmus elméletét úgy adják elő, hogy a hallgatók állandóan lássák az elmélet és a gyakorlat összefonódását és elválasztha- iatlcnságát. Rákosi elvtárs is több esetben megállapította már elvtársaink egyik döntő hibájául, ho'Jv az iskolában kapott elméletet em tudják kellőképen a gyakorlatban alkalmazni. Akkor azonban, ha az iskolán megszokják, hogy a kettőt állandóan összefüggéseiben vizsgálják, a mindennapi eseményekkel kapcsolatban a gyakorlatban alkalmazzák, úgy ez szokásukká vá- lik és képesek lesznek az elmélet önálló alkalmazására és az elmélet valóban gyakorlati munkájuk iránytűjévé válik. Veszélyes hiba még, ami ugyancsak fentáll egyes pártbizottságainknál, hogy gyakorlati munkájukra való hivatkozással elhanyagolják s ezzel lebecsülik az elmélet jelentőségét. így ismét a lenti járásban fordult elő, hogv már két hete nem tartották meg az esti előadóképző iskolát a gyakorlati munkára való hivatkozással. Az elvtársak itt még nem látták meg a kettő elválaszthatatlanságát Megfeledkeztek Lenin elvtárs tanításáról, mely szerint: „Forradalmi elmélet nélkül nem leket forradalmi mozgalom sem.“ Pártbizottságaink feladata, hogy az eddiginél sokkal nagyobb támogatást nyújtson az esti iskolák részére, sokkal többet foglalkozzanak az ott tanuló elvtársakkal, igy elkerülhető lesz a lemorzsolódás, ami Zalaegerszegen már megmutatkozik. Hatalmas feladatok hárulnak azonban alanszervezeteinkre is, hogy az uj oktatási év mentes legyen mindazoktól a hiányosságoktól, legalább is azok döntő részétől, amelyeket a múltban elkövettünk. így például rájuk hárul a hallgatók egyéni kiválogatása. hogy minden elvtárs elő- kéozettségének megfelelő oktatási formában tanulhasson. Alan- szervezeteinknek szeptember 15-ig kell összeállítani a politikai iskolák hallgatóinak névsorát, de ugyanakkor el kell készíteni iskoláztatási tervüket arról is, hogv kiket és mikor akarnak pártiskolára küldeni. Az előttünk álló feladatok megoldása nem könnyű és feltétlenül áldozatkész, odaadó kommunista munkát kíván, hiszen a felsoroltak mellett még egyéb számos szempontot kell szem előtt tartani az oktatás kikeres beindításával kapcsolatban. Azonban ha. tudatában vagyunk az elmélet hatalmas jelentősegével és ezt pártbizottságaink, pártszervezeteink vezetőségei nem mint részfeladatot kezelik, hanem fokozottan összpontosítják erre az erejüket, úgy biztosíthatjuk, hogy a polí- ikai iskolák hallgatói egyre inkább elsajátítva a marxi-lenini elméletet, az eddiginél is jobb munkát tudnak végezni dolgözó népünk felemelkedése érdekében. (B. ZJ Ujitási kiállítás Lovásziban A lovászi üzemek szakszervezeti bizottsága az eddig bevezetett különféle és igen szépszámú újításokból észszerüsiié- sekbői kiállítást rendez. A ki' állításnak az a célja, hogy minél inkább megkedvel lesse a dolgozókkal a? újítás és észsze- rüsités iránti törekvést. — Dolgozóink meg fogják látni. hogy csaknem minden ujitás egy szerű, kis gondolkozás ulján megvalósítható — 'mondja Apáti elvtárs, termelési felelős. — És ugyanakkor a mun- kaversenyben nagy eredmény1 lehet viliik elérni népgazdaságunk fejlesztése, ötéves tervünk végrehajtása, és dolgozóink kereselének emelése ér dekében. — A kiállítás iránt nagy a dolgozók érdeklődése. Népnevelőink munkáját segíti elő a népnevei! füzet olvasás^. Szerda- 1950. aug. 30. Kovács József, as ujitó Jobb szervezéssel, a gyengébbek okolásával emeljük lovább teijesüményiinkel Uj lendülettel, a verseny kiszé'esitésével harcolnak üzemeink dolgozói az uj normák túlszárnyalásáért Kitűnő eredmények az egerszegi Magasépítési NV-nál az első napon