Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-18 / 191. szám
A Gépjavító NV leküzdötte a munkaverseny kampánysserüségét A Z A L A VILLÁMA ZALASZABARI TERMÉN YGYÜJTÖ! Koreában a harc még nem ért véget. A békéért. a szocializmusért az imperialisták ellen tovább folyik a küzdelem. A békeműszak befejezésével sem ért véget a munkaverseny. Sőt tovább fokozódik a harc a munka arcvonalán. Ez a véleményük a Gépjavító NV dolgozóinak is. Nézzünk cts&k be a traktorja- vitó műhelybe. A koreai műszakban Takács Géza érte el az egyik legjobb teljesítményt. Uj normában 110 százalékos felajánlását átlagosan 19 százalékkal túlteljesítette. Most is egy „Herku- !es“-motor rendbehozásán dolgozik. — Jobb munkaszervezéssel értem el az uj normám tultejesi- tését — mondja egyszerűen. — Időszerű volt ez a normarendezés. A laza normákkal már szinte a csillagászati számokig emeltük százalékainkat és már meg nem érdemelt pénznek éreztem, amikor felvettem a kis munkákért a nagy összegeket. Takács Géza elmondja, hogy most észszerűen állapították meg az időket. A gyengébb szakmunkás is igyekszik, mert a munkás szamára megvan a kereseti lehetőség. Uj munkamódszerekkel, uj it ásókkal és észszerüsitéssel lehet emelni a keresetet. — A béke-műszakban én is egy kis észszerüsitést alkalmaztam a csapágyaknál szükséges derékszögezés megkönnyítésére. Be is vált és ime, még a felajánlásomat túl is teljesítettem. Természetesen, most a béke-műszak után sem ülünk babérainkon. Hiszen a békeharc nem kampány. A koreai nép nem egy hétig harcol a szabadságért, az én munkám sem csak hetekre szól. Szombatra még többet szeretnék elérni, mint eddig. Deák Andor lakatos első volt a Gépjavító NV-nél. aki * béke- műszakra felajánlást tett. Különféle hűtők lakatosmunkáit végezte. Kilenc százalékkal teljesítette túl a felajánlását. —• Elsők között tettem meg a felajánlást, tehát érthető, hogy a munkában is az elsők között akartam végezni — mondja határozottan. Munkájában ő is észszerüsi- tett. a préselés meggyorsítására a csőfalakat rögzítette. Gyorsabban és könnyebben ment a munka. Beák mellett valaki megjegyezte; „Persze, hogy észszerüsit'étt, hiszen állandóan a rajzokat bújja szabad idejében/' — Valóban, igy is van — válaszolt Deák Andor. — Odahaza szeretem a különféle műszaki rajzokat tanulmányozni. Sokkal jobban megy így a munka. Vannak szakmunkások is, akik rajzból nem tudnak dolgozni. Sokáig törik a fejüket a helyes megoldáson és természetesen nem bírják emelni teljesítményüket. Én meg hamar kiismerem magamat. Beszéljünk még az egyik hegesztővel, Rezsek József elvtárs- sal. Egy íurócső melegítésével van elfoglalva. Ugyancsak szép eredményt ért el a műszakban: 105 százalék vállalás mellett 122 százalékot teljesített átlagban. — Eredményem elérésében nemcsak saját munkám játszott kö2re, hanem a megjavult anyagellátás is. Folyamatosan kaptuk az anyagot, nem kellett rá várni. A teljesítmények további emeléséhez azonban még kellenének segédmunkások is. Ha itt, a he- gesztőműbelyben több segédmunkás állna rendelkezésünkre, még, jobban tudnánk fokozni munkánkat. Még többet és jobban tudnánk termelni és ezáltal még szorosabbra zárhatjuk a béketábor erőit és még erősebben "udjuk támogatni a hős koreai népet szabadságharcában. „Szabad, egyenjogú emberek vagyunk“ Két brigád versenye Alkotmányunk ünnepére Házasságkötésedhez gratu álunk! De azóta nem nyitottad ki á terményraktárt! A begyűjtés megakadt. A megrendelt vasuji vagont lemordtad. A vagonáltási dij ed dig 500 forint. Ehhez már nem gratulálunk! Óriási károkat okoztál. Nem érdemelted ki a dolgozók biza mát, akik felelősségteljes pozícióba helyezlek. A házasság nem ok arra, hogy emiatt elmulaszd a dolgozó nép iránti kötelességedet! ★ BELSŐ KÁROLY ORTAHÄZA! Még 12 mázsa felesleges gabonád van fejadagodon és vetőmagodon kívül. Két nap múlva ünnepeljük Alkotmányunk első évfor-i dulóját. Hogy tudsz nyugodtan ünnepelni, ha nem teljesíted hazafias kötelezettségedet? Neked nincs szükséged a 48 forint gyorsbeadási prémiumra? Miért késlekedsz? Végy példát a kötelezett-* ségét becsülettel teljesítő dolgozó paraszt társaidról! ★ EGERSZEGI VASÚTI VE RSENYFELELÖ S! Jól vezeted a verseny táblát. Helyesen népszerűsíted a munkaverseny legjobbjait: A versenytá blán mindig a legfrissebb eredmények olvashatók. Munkádról p éidát vehetnek többi üzemeink verseny felelősei. Csak igy tovább! ★ KELE JÁNOS, SZEPETN EK! Példaképül lehet állítani dolgozó paraszttársaid elé, mert begyűjtési kötelezettségednek 856 százalékban tettél eleget. C-vételf jegyre 28 mázsa gabonát adtál el a dolgozó nép áramának, 3 ezzel az élre kerültél a községben- Példamutatásod legyen buzditőja dolgozó kis- és középparasztjainknak. — Kövessétek Ke’e János 9 holdas kisparaszt példáját. * CSAPI TERMÉNYFELVÁSÁRLÓ! Súlyosan vétenél dolgozó népünk, a béke nagy ügye ellen! Kedden minden további nélkül búcsúra mentél, bezártad a terményraktárt. A Teherfuvar NV két autója hiába várt rád órákig, mert te etóbbreválónak tartottad a mulatságot kötelességed becsületes teljesítésénél. Ezzel a mulasztásoddal és felelőtlenségeddel hátráltattad a terménybegyüjtést 1 Kárt okoztál nemzetgazdaságunknak, amit csak lelkiismeretes, jó munkáddal hozhatsz helyre. ★ kiáltottak fel egyhangúan. — Az izmok megfeszültek, a kezek ökölbe szorultak. Tudják az egerszegi Útfenntartó NV dolgozói, hogy minden négyzet- méter újabb csapást jelent a háborús uszitókra. Alkotmányunk ellenségeire. (S—ő-) BUCZKÖ REZSŐ ESZTERGÁLYOS, BÁZAKERETTYE! Te is ások közé tartozol, ak ik az ellenség malmára hajtják a vizet s a munkafegyelmet lazítják? Vasárnap inspekciós szolgálatra osztottak be az üzemben s te fittyet hányva a megbízatásnak, nem jelentél meg munkahelyeden. Emiatt öt motorszerelőnek másfélórai késést okoztál, amig egy másik esztergályost hoztak be a műhelybe. Nem veszed észre, hogy ezzel a magatartásoddal a háborús uszít óknak i eszel szolgálatot? Amit az Alkotmány adott, azt munkával védjük, erősítjük Toplak Elemér tükörvágó becsukta bicskáját, besüllyesz- tette nadrágja zsebének mélyére s aztán nagy komótosan eldült a füvön; az ebédidőből még visszavan vagy busz perc,, addig megnézi az újságot: merre is járnak már a mieink, a néphadsereg Koreában? Szeme csillogása elárulja, hogy elégedett a front előrehaladásával, „Nem tartóztatja fel már semmiféle hatalom a hős koreai népet diadalmas szabadsághar- cában!‘ — mondta félhangosan s miután a hadihelyzetet alaposan felmérte, tovább lapozott. Arról Írtak az egyik helyen. hogy az Alkotmány ünnepére jobb. munkával készülnek az üzemek dolgozói. Elgondolkodott. Éppen mondani akart valamit, amikor Kovács István csendesen megszólalt mellette. — Mégsem volna szép, ha mi kimaradnánk ebből az ünneplésből. Igaz-e, Toplak? Úgy látom, te is ezen gondolkodszAz Alkotmány adott jogot — Éppen azon. meg máson is Tudod, volt idő, amikor az én fejemet is telebeszélték mindenféle badarsággal. Nem hittem benne, hogy nekem valaha is jobb sorsom legyen. Most ez is eszembe jut. Azt mondták annakidején, a „jóakaróim“ — most már tudom, miért —, hogy nem lesz munkám. Es mégis lett. Szívesen dolgozok, örömmel versenyzek. Van értelme. Hiszen az Alkotmányban is az van, hogy „biztosítja a munkához való jogot“. — Nézd. Toplak, én párton- kívüli vagyok, de világosan látom, mit köszönhetünk mi az Alkotmánynak. A múltban elnyomott, kizsákmányolt munkások voltunk, most meg szabad, egyenlő jogú emberek vágjunk. Nem a semmiből született meg a mi Alkotmányunk, haliod-e! Kemény harc van mögötte. <— Ä Párt vezetett, komám! Azért állunk itt, ahol állunk. De a Párt van Koreában is. s ha a Párt vezeti a koreaiak harcát, akkor ott nem lehet hiba. akkor nekik is lesz igazi, a miénkhez hasonló alkotmányuk. A Párt mindenütt segít Elhallgattak. Azután összedugták a fejüket. Csendesen súgtak valamit egymásnak, majd Kovács szép lassan felállt és ilyenformán tett indik vényt: — tegyünk munkafelajánlást Alkotmányunk tiszteletére. ünnepeljünk mi is jobb munkánkkal. Balaic József utalapozó szintén pártonkivüli, de kommunistának vallja magát. Szeretne hamarosan tagjelölt lenni. — Az Alkotmányt mi magunk csináltuk, magunknak! — jelenti ki határozottan. — Nem üres szavak, hanem igazi jogok vannak abban. Volt nekünk Horthyék idejében alkotmányunk? Volt ám — az uraknak! Nekünk csak az adó jutott, meg a rendőrbot. Most? Jogokat élvezünk. A munka becsület dolga lett, tanulhatunk, művelődhetünk, üdülhetünk. Munkával ünnepelünk — Úgy, úgy, jól mondod — veti közbe Kovács —, de vannak kötelességeink is, az is benne van az Alkotmányban. Én brigádommal együtt^ hálaképen a Szovjetuniónak és Pártunknak, vállalom, hogy a koreai héten elért 24 négyzet- méter helyett 25 négyzetmétert alapozok. No. ti mit vállaltok? Toplak is előállt. Villámértekezletet tartott tükörvágó brigádjával. most aztán kivágja a rezet. — Mi pedig tovább megyünk, Az Alkotmány tiszteletére a békeműszakban elért 47,7 négyzetméteres teljesítményüket 50 négyzetméterre fokozzuk! A két brigád tagjai lelkesen helyeseltek. „Elfogadjuk!“ — Vájjon Szabó Jánosné gondolt-e arra ezelőtt alig néhány évvel, amikor valahol Pesten ifjúságának legszebb éveit egyszer ennél, máskor annál a „nagyságánál“ cselédkedte le — mert hiszen a „háztartási alkalmazott“ elnevezés csak egynéhány papírlapján szerepelt —, hogy egyszer még ebben az országban megbecsült dolgozó ember lehet, akinek van szava, sőt aki még vezethet is. Vagy egyáltalán állhat-e egy ilyen csiszolókorong mellett és nyugodt mozdulattal nyomhatja az üvegtölcsér peremét a korong érdes felületére, hogy aztán sorban maga mellé állíthassa és mosolyogva végigfuttassa szemét a kész tárgyakon. szinte megsimogatva őket, mint gazdába jószágát. Vájjon ifjú Róth István, mikor a szétroncsolt egészségű, szegény üvegfúvó, az idősebb Róth 14 éves korában „bepro- tezsálta“ a tokodi üveggyárba, hogy a dinasztiában ne álljon be törés és a gyermek is kitanulja apja mesterségét és vállalja a gyár nagyura tulajdonának küzdelmes, itt-ott sztrájkokkal. de mindig vöröshagymával és főttkrumplival megtűzdelt életét, gondolt-e arra hogy egyszer egy üveggyárban távol Tokodtól úgy örül egy uj csiszológépnek, mint akkor egy falat kenyérnek és később annak a Vöcsök'vitorlázógép- nek. amelyen az urak gyermekei kegyelmesen megengedték, hogy repülhessen. Nem gondolt rá, mert nem mert gondolni. Arra tani tóttá minden: a széttaposott életű szülő, a körülötte zajló élet, a maga körül látott világ, hogy ez igy van, ennek igy kell lenni. Az ember csak akkor dolgozhat, ha adnak neki munkát és kifizetődik a munkája busásan egy tőkésnek. Az ember csak akkor élhet jól, ha gyáros és földbirtokos gverme kének születik. És Szabó Jánosné, ifjú Róth István megtanulták gyűlölni a munkát amely csak robot, a gépet, amely az ember ellensége, a tőkést, az urat, amelyre a por ból néz fel. akinek a „kegyeiből él“ a szegényember. Most mindekettőjük és sokszázezer munkás mindene a munka, barátja, legkedvesebb segítőtársa a gép. — A munka jogunk, törvény biztosítja, az Alkotmány — mondja Szabó Jánosné. — Dolgozhatok, építhetem saját otthonomat, az én munkámat segiti minden, az uj gépek. Mert mi erre törvényt teremtettünk, mert erre a mi Pártunk alkományban biztosított jogot — mondja ifjú Róth István, Mert ebben a2 országban mináen a népért van, Természetei. hiszen minden hatalom a dolgozó népé. Ezt talán legjobban Szabó Jánosné tudja, aki tegnaptól a nagykanizsai Városi Tanács tagja. Rajta keresztül gyakorolja a dolgozó nép hatalmát, irányíthatja saját sorsát. — A Pártnak köszönhetem ezt a kitüntetést, amely megtanított dolgozni érte, s az Alkotmánynak, amely megvalósította a legdemokratikusabb államigazgatást. S a köszönetét munkával fejezem ki most az Alkotmány egyéves évfordulóján. A Koreai Héten is az Alkotmányért, a szocializmus építéséért dolgoztam, hiszen Koreában ezt is védik. De akkor régi normában. Most az uj normát teljesítem túl. 105 százalékot vállaltam. Hétfőn 102 kedden 132. ma ismét 100 százalékon felül volt a teljesítményem. Hét végére meg lesz a 110 százalék átlag és selejtem legfeljebb fél százalék lesz. i í 1 1 Ifjú Róth István másfél" éves gyermekére gondolt, ami-1 kor megtette vállalását 120 százalékra az alkotmány ünne^ pere. — Hiszen minél jobban dolgozom, annál jobb lesz a fiam jövője, annál biztosabban védem a békét és az Alkotmányunkat — mondja. — Azt, amit eg-v évvel ezelőtt kaptunk a Szovjetunió felszabadító hadserege nyomán Pártunktól, nem veheti el többé soha senki. Erre fogunk vigyázni mi, a magyar munkásosztály*
