Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-15 / 188. szám

Nemesnép vezet a tagtoborzást versenyben Soksasás salai dolgosó parasst határosta el egyetlen nap alatt Zalaszentmihály beváltotta ígéretét — elérte a 20G százalékot a közös gazdálkodás útiéra léi* Pénteken került nyilvánosságra a nagyszénási „Dózsa“ termelőszö­vetkezet kezdeményezése. A fel­hívás megyénk termelőszövetke­zeti csoportjaiban hatalmas vissz­hangra paláit. Átérezve ennek je­lentőségét. örömmel és lelkesedés­sel kezdték a felvilágosító, népsze­rűsítő munkát, hogy az uj belépők százaival erősítsék meg csoport­jaikat és nagyobb erővel, újabb győze'lmek lehetőségeivel kezdjék meg az uj gazdasági évet. A jó munka eredménye NEMESNÉPEN mutatkozott meg legjobban. A csoport tagjai házról-házra járva fáradhatatlanul magyarázták dol­gozó parasztságunknak a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeit. Az ered­mény: egyetlen napon 72 kis- és középparaszt határozta el, hogy a nagyobb lehetőségeket, nyugod- tabb. gondtalanabb életet biztositó nagyüzemi gazdálkodás útjára lép összesen 220 hold földet visznek be a tszcs-be. Kijelentették azon­ban azt, hogy nem állnak meg ennél az eredménynél. Az Alkot­mány egyéves évfordulóját újabb győzelmekkel aikarják megünne­pelni­Ugyancsak a lenti járásban LENTIKÄPOLNÄN a vasárnapi népnevelőmunka eredményeképpen 51 taggal és 108 hold földdel erősödött a tszcs. Különösen örvendetes je- I lenség, hogy mindkét helyen a belépők több, mint fele a közép­parasztok soraiból került ki. De alaposan megerősödött ezen a napon a letenyei, molnári, bánok- szen.györgyi tszcs is. így folytat­hatnánk a felsorolást végig. Sor­ra győzik meg a dolgozó parasz­tokat azok, akik már ismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és konkrét érveikkel minden ag­gályát el tudnak oszlatni a kétel­kedők között. Elmondják eredmé­nyeiket, de elmondják a küzdel­meiket is. A felemelkedés, az uj élet megindulása harccal jár. Száz és száz kérdésre kell megadni a feleletet, de a türelemmel vég­zett szívós munkának meg van az eredménye. Ennek hatására alakultak vasárnap megyénkben uj előkészitő bizottságok is így Pl. SZENTPÉTERURON 19 család, 53 hold földön, Gyétyén 12 család 34 holdon. Salomváron 19 család 150 hold földön hatá­rozta el, hogy feladva- a sok nyo­morral. küzdelemmel járó régit, az elavultat, a .sokkal nagyobb le­hetőségeket nyújtó közös gazdál­kodás útjára lép. Tévedés lenne azf gondolni, hogy ezek az ered­mények egyetlen napon születtek hetek, hónapok kitartó, önfelál­dozó harcának az eredménye ez. Hozzájárultak ehhez nagymérték­ben azok a csoportlátogatások, melyekkel szemléltetően mutattuk be dolgozó parasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodás magasabb- rendüségét, A vendégek közül egyre többen, akik meglátogatják a csoportokat, nem tudnak már elszakadni és a vendégből család­tag lesz valamelyik tszcs-ben. Ezt a munka, ma a nagyszéná- siak kezdeményezésére megindult, az osztályharc fokozódását vonta maga után. Az osztályellenség, a reakció támad, hogy akadályozza hátráltassa újabb ragyogó győzel­münket. Ennek tudatában, állan­dóan leleplezve az ellenség hir- veréseit, folytatják tovább terme­lőszövetkezeti csoportjaink párt- szervezeteink irányi tásávaí a meg­kezdett munkát., szem előtt tart­va, hogy ezen a fronton végzett munkájukkal is erősítik hazánk szocialista építését, a béketábort. Javítsuk meg a takarmánygabona beadási eredményét! Megyénk dolgozó paraszt­sága egyre fokozza erőfeszíté­seit, felajánlásához híven augusztus 20-ra, Alkotmá­nyunk ünnepére 100 százalék; ban eleget tegyen begyűjtési kötelezettségének, beleértve a takarmánygabonát a begyűj­tési előirányzatot is. A köz­ségek egymás közötti verse­nyében az élen továbbra is Zalaszentmihály község ha­lad. A község dolgozó paraszt­jai újabb hatalmas győzelmet értek el. Augusztus 13-án büszkén jelentették, bogy az Alkotmány ünnepére tett fel­ajánlásukat, amelyben 230 százalék elérését vállalták, ezen a napon teljesítették- Harcukat azonban tovább folytatják, hogy még ezt az eredményüket is túlszárnyal­hassák. Gödé község dolgozó paraszt­sága egyetlen nap alatt ötven százalékot javított eredmé­nyén. Szombaton még 140 szá­zalékkal a hatodik helyen ál­lott, hétfőn reggelre elérték a 190 százalékot, maguk mö­gött hagyva a begyűjtés meg­kezdése óta az elsők között járó Komárvárost és a máso­dik helyre törtek fel. Ugyan­csak gyönyörű eredményt ér­tek el Zalaigritben. Ez a község szombaton még nem volt található az első 20 kö­zött sem, hétfőre pedig a 12. helyre került 114 százalékos teljesítéssel. A hétfői jelenté­sek szerint a járások verse­nyének egymás közötti állása A—B—C vételi jegyre, takar­mány és kenyérgabonában a következőképpen alakult. 1. Nagykanizsai járás 89 V« 2. Zalaegerszegi járás 81 „ 3. Zalaszentgróti járás 73 * 4. Letenyei járás 67 „ 5. Lenti járás 56 „ A városok versenyében 1. Nagykanizsa 101 */# 2. Zalaegerszeg 67 °/» A megyei átlag 77 százalék Kiemelkedő egyéni teljesít­ményt ért el Lispeszentador- ján községben Kurdi Imre kis- paraszt. aki 618 százalékban tett eleget kötelezettségének. Továbbra is fokozni kell az egész megyében az árpa és zab begyűjtését, mert egves járásaink, községeink ered­ményét erősen lerontja a ta­karmánygabona begyűjtésének alacsony százaléka. „Ezt is a Pártnak, az Alkotmánynak köszönhetjük“ Kulturotihontav a neszelei nSarló-Kalapács^-tszcs Ä neszelei „Sarló-Kalapács“ tszcs dolgozói példásan teljesí­tették kötelességüket: 308 szá­zalékos a terménybeadási ered­ményük. De a dolgozó nép ál­lama sem feledkezik meg a ter­melőcsoport tagjairól. 9 ezer forint segélyt kaptak kultur- otthonuk felépítésére. Pénzes János elvtárs a ter- melőcsoport tagja nagy lelke­sedéssel beszél a kulturház ja­vítási munkálatairól. — Egy emberként fogott a munkához a termelőcsoport minden tagja- De a csoporton kívül állók, is nagy örömmel fogadták, hogy a volt Deák­féle „uraság“ kastélyából a dolgozó nép művelődési háza lesz. Ők is segitkeznek az épít­kezésnél. — Valamikor a dáridók Uj lehetőségek nyílnak meg számunkra. Tanulhatunk, tovább fejleszthetjük tudásunkat, megsimerhetjük az igazi szo­cialista kultúrát. Mindenki boldogan készül a kultúrotthon avatásra, de mégis legnagyobb az 1 öröm és az izgalom a fiatalság köré­ben. A nagy ünnepre, kultur- nűsorral készülnek a DISz szervezet tagjai. Nagy szorga­lommal tanulják a népi tán­cokat, szavalatokat- Orbán Jani többször is elmondja na­ponta : — Saját színpadunk lesz, tel­jes felszereléssel. Szépen be­rendezett kulturotthonunk, könyvtárunk. Képzeljétek el, milyen jó lesz. — mondogatja társainak esténként —. Mun- ~a után majd összejövünk, megbeszéljük a napi esemé­nyeket, aztán olvasunk, tanulunk, rádiót hallgatunk, na meg Színdarabbal készü­lünk. Orbán Jánosné boldog mo­sollyal nézi fiát, mikor erről beszél. így vélekedik a terme­lőcsoport többi tagjai előtt: — Lássátok, az én fiamból nem lesz tudatlan ember. Szabad idejét a kulturotthonban tölti és én is elmegvek vele. Együtt tanulok a fiammal. Ezt is az Alkotmánynak és a Pártnak köszönhetem. (Siklós.) Eredmények és hibák a galamboki téglagyár munkájában A galamboki téglagyár dol­gozói második negyedévi ter­vüket 122 százalékban teljesí­tették. Az eredmény azonban jobb is lehetett volna, ha a termelés akadályait idejében elhárítják ntjnkból, csakhogy a politikai munka gyengesége, a mnnkaverseny kampánysze- rüsége ellen ebben az üzemben eddig alig tettek valamit. A dolgozóknak nem magya­rázták meg a bizalmiak, hogy az uj norma szerinti 10 száza­lékos többlettermelés milyen komoly jelentőségű a szocia­lizmus építése szempontjából s noha a nyerstégla gyártás­nál foglalkoztatott 12 dolgozó heti keresete 129 forinttal volt magasabb az uj norma Sze­rint. nem használták fel ezt a kézzelfogható tényt q Párt- és szakszervezeti aktívák a nor­ma fe lüIvizsgálát szil leségessé- gének alátámasztására. A bi­zalmiak maguk is elismerik, hogy a munkanév seny szerve­zését nem tekintették elsőren­dű feladatuknak. Arra hivat­koznak, hogy az üzemvezető, Horváth Dezső elvtárs sem végez politikai munkát, amút a helyi pártszervezet titkára is megerősít. Annyi ered­ményt sikerült csupán elér­nie, hogy tágították az üzem. szűk keresztmetszetét: a gé­pektől messze eső hánya he­lyett uj bányát nyitottak. f Ezek a hiányosságok főkép­pen abból adódnak, hogy sem az üzemvezető, sem pedig a bizalmiak nem képezték mxi- gukat ideológiailag s a Párt határozatait sem tanulmá­nyozták át behatóan. A fenn­álló hibák Sürgős ki.javitásá: ban azonban nemcsak a helyi pártszervezetek. ^ hanem a nagykanizsai járási bizottság­nak is fokozott támogatást kell adnia, ötéves tervünk si­kere kívánja ezt. (T. L ) színhelye volt a kastély, — Az épület belsejét nagyon kevesen látták közülünk. ,,Nem béresnek való hely ezu — szok­ta mondani a népet nyúzó Deák. Még azt is megtiltotta, hogy a kastély környékén, vagy az előtte vezető utón jár­junk. Akkor még nem gondol­tam, hogy valamikor is a mi­enk lesz. De a felszabadulás megváltoztata nekünk, nincs­telen kisparasztoknak az életét is. — Kettes ünnep lesz nekünk az Alkotmány ünnepe- — mondja Babati József elvtárs, a termelőcsoport elnöke. Kulturotthont avatunk, ahol a, csoport és a környék dolgozó parasztijai művelőd­hetnek, fejleszthetik tudásu­kat. Alkotmányunk lerögzíti., hogy minden dolgozónak meg van adva a művelődéshez való joga. De a dolgozó nép állama erre a lehetőséget is megadja. Eddig is a Párt segítette min­den megmozdulásában terme- lőesoportunkat és amikor el­határoztuk, hogy felépítjük mi is kultúrotthon unkát. 9 ezer forint támogatással sie­tett segítségünkre. Nem régi­ben kaptunk _ 109 kötetes könyvtárat, mind válogatott szocialista írók remekművei. Cselédélet — felszabadulás — földosztás — magángazdálkodás — termelőszövetkezet. Ezek a szavak Hajas József életében — nem szavak, hanem állomások egy élet utján. Kezdetben gö­röngyös volt ez az ut, aztán egyre simább, egyre egyenesebb lett, s most már nyílegyenesen ve­zet a cél: a boldogabb élet felé. •, CSELÉDÉLET Apró gyerek volt még, nem is Józ-sefnek, csak Jóskának hívták, de már akkor ott robotolt a Scbmidt-uraságnál. Azt dolgozott, amit ilyen gyerekre rábiztak. Őrizte a libákat, később a disz­nókat és amikor vol>t már benne erő, a kapát is a kezébe nyomták. Cselédélet. , • , Nem volt az élet. Kevés ennivaló, ruha alig, pénz is ritkán. Csak egy dolog volt bőven, azzal nem fukarkodott az uraság, mert arra neki nem volt szüksége. Munka az volt annyi, hogy éppen csak bele nem szakad- tak. Erre az időre nehéz vissza- emélkezni, mert nem jó. FELSZABADULÁS Hajas József érezte az igazság­talanságot- Mert azzal tisztában volt, hogy az mégsem járja: aki dolgozik, az nyomorog, aki meg nem dolgozik, az remekül él. Sok­szor gondolt arra; hogy ez nem mehet így a végtelenségig, de azért... Igen, itt mindig megakadt. Most már egyenes az ut... Hogyan lehetne ettől az élettől megszabadulni, vagy lesz-e egy­szer szabadság, arra nem is mert gondolni. Szabadság-.. Ez olyan szép, szinte hihetetlen valami volt mindig előtte, mint egy álom, amit sohasem lehet valóraváHani, De a szabadság álma valóra vált. Olyan emberek váltották valóra, akik évtizedek óta szabadságban .Sítek már és akik azért harcoltak, hogy más emberek is szabadság­ban éljenek. Erre az időre már szivesen emlékezik vissza Hajas József. FÖLDOSZTÁS Meg aztán milyen szép volt az is, amikor a Schmidt-uraság re­megve bujt vissza a kúriája sötét szobáiba, mert a földjén valamJ „szörnyü“ dolgot csináltak. Az ura­ság szemével nézve valóban ször­nyű volt, hogy Hajas József, meg a többi kisemmizett cseléd most egyszerre birtokosa lett annak a földnek, amit eddig ■ keserves ve­ri (ékkel öntözött, mivelhogy az uraságnak kellett a pénz a mula­tósra, léhaságra, az uri-murikra- Pedig nagyon szép dolog volt ez, rtnnak látta valamennyi cseléd. Ss ez volt a fontos. Kimérték a földet, mindenkinek jutott belőle. Hajasék is kaptak 4 holdat. Szép emlék ez a nap is­MAGÁNGAZDÁLKODÁS Újabb küzdelmek ideje jött el Hajas József számára. Szabad volt most már, efelől nem .is volt kétsége. Hiszen nem ült többé a nyakán az uraság és ami fő, nem annak kellett már robotolni. Mert robotolni azt most is kellett- Csak­hogy Hajas gazda akkor és a kö­vetkező években — azzal biztatta magát, hogy „végre a magam gaz­dája vagyok“. Pedig még most sem volt az. ■ Hiszen most is kel­lett menni a kulákhoz. mert rá volt szorulva a segítségére. A volt botosispánra is rá volt utalva. Szóval a maga gazdája volt, de azért jobbra balra a kulákok ki­szól gáltattottja volt, mert a ma­ga birtoka nem termett úgy, hogy jól meg is lehetett volna él­ni belőle- Az ennivaló megvoK most is, hogy nem kellett éhen halni, valami ruha is akadt, csak éppen egyéb nem volt. Például .egy kis szórakozás, művelődés, szabad idő. Most már nem valami szivesen emlékezik vissza erre az időre sem, pedig csak nemré­gen szakadt vége. TERMELŐSZÖVETKEZET A volt cselédtársai alakították meg Szurdán a termelőcsoportot. Hívták őt is, de nem ment. Sok mindent beszéltek a faluban az „okosok“ és ő féli a „kolhoztól*. Ezért inkább tovább küzdött, kin. iódotf, pedig azért homályosa; érezte, hogy „van ebben a szövet keze; ben valami-“ Utóbb már vi­lágosan látta, hogy ez a „valam — óriási különbség. Nyug munka, biztos megélhetés, igaz; szabadság! Igen, igen. Igazi sz- badság! Lassan rájött Hajas Jó­zsef arra, hogy a szövetkezet igazi szabadság, ahol végre ne-.' kell az embernek agyongyötör' ;. magát a munkával, ahol végre ^ar, szabadideje is az embernek, aho végre biztos jövedelme is van. Ez érlelte meg benne a nagy elha­tározást, amire egy aláírás tette fel a koronát: Hajas József belé­pett a Rákosi-íermelőszövetkeze - be, mert rájött, hogy itt már egyenes' az ut. Most már Iája hogy sokkal jobban él. mint ami­kor csak magának dolgozott, De szívesebben is dolgozik, mert lát­ja a munkájának, értelmét. „Ha valaki akar és nem restell do goz­ni, az a szövetkeze ben becsüle­tesen, tisztességesen megél — mondja boldogan. — Nincsenek olyan gondjai, amelyek az egye­düllétben szinte megőrjítette k. Mert nagy gond a föld, az állat, a család, nagyon nagy gond- Mos; pedig tudom; ha dolgozok, meg is é'ck.“ Hajas József boldog, mert tudja, hogy küzdelmes életének legszebb korszaka kezdődik most Kedd, 1950. ang. 15-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents