Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-13 / 187. szám
AZ ELMELET FEGYVERTÁRÁBÓL A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja: A TERMELŐSZÖVETKEZET Miután országunkban a hatalom szilárdan a munkásosztály kézibe került és a munkásosztály « néDgazdaság .uralkodó magasla tait* birtokába vette, megindul' és sikeresen haladt előre a gyors- ütemü, tervszerű szocialista építés a városban. A munkásosztálj szilárd államhatalma és népgazdaságunk szerkezetében a szocia lizmus erői javara bekövetkezett mélyreható változások lehetővé és szükségessé tették, hogy Pártunk napirendre tűzze a szocializmus felépítésé* a mezőgazdaságban is. Pártunk Központi Vezetősége vi lágosan és határozottan leszögez te, hogy a mezőgazdaság szocialista út- szervezésének nálunk is, mint minden más országban egyetlen útja a lenini-sztálini ut. Ez az ut számunkra nemcsak a fejlődés irányát és végső célját jelöli meg, hanem a gyakorlatban konkré* módon, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának fényes győzelme által beigazolva megmutatja a szocialista agrárátalakuláshoz vezető ut részleteit, módszereit, a fejlődés egyes szakaszainak döntő láncszemeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a hatalomra került proletáriá tus legnehezebb, legbonyolultabb feladata. E feladat azt jelenti, hogy a munkásosztály a parasztság dolgozó tömegeit, mint szövetséges társát bevonja a szocializmus építésébe, a szétforgácsolt egyéni kis- és középparaszti gazdaságok százezreit letéri ti a korszerűtlenül termelő régi, megszokott parcellagazdálkodás útjáról és rávezeti a magasterrnelé- kenységü, korszerű technikával felszerelt szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. A marxizmus-leninizmus azt tanítja és a Szovjetunió szocialista épitéséneik általános érvényű tapasztalatai bebizonyították, hogy a paraszti gazdaságoknak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete csakis a dolgozó parasztság önkéntes meggyőződése alapján létesített szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztése utján lehetséges. A mezőgazdaság szocialista át- szervezésének fő útja tehát * szétforgácsolt kisárutermelő gazdaságok százezreinek a termelő- eszközök kollektiv tulajdona és a kollektív munka alapján önkéntesen létesített, a tudomány és technika minden vívmányával felszerelj szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokban való egyesítése. Csakis ezen az utón képes a munkásosztály a dolgozó parasztság fő tömegeit a szocializmus építésébe bevonni. Egyedül ez az ut vezet a mezőgazdaságnak a munkásosztály államhatalmával és a város szocialista fejlődésével összhangban álló felemelkedéséhez- Ez az az ut, amelyen keresztül a dolgozó parasztság megszabadulhat az erejét felőrlő munkától. a kizsákmányolás minden formájától és a munkásosztály vezetésével bizton haladhat előre a soha nem remél* jólét és kultúra felé. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének íő útja tehát a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet. Miért éppen a szövetkezeti ut a szocializmus falun való felépítésének fő' útja? Mindenekelőtt azért, mert csak a falu dolgozóival együtt, velük szövetségben lehet a szocializmust felépíteni és ezért a szocializmust úgy kell építenünk, ahogyan Leníh tanította, hogy abban minden kisparaszt résfct ve* hessen. Sztálin elvtárs Lenin szövetkezeti tervét továbbfejlesztve és a Szovjetunió mezőgazdaságának győzelmes szocialista építésében valóra is váltva ismételten rámutatott arra. hogy miért éppen a tömeges „szövetkezeti szervezés“ a falu szocialista fejlődésének fő útja? így többek között Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy azért a szövetkezet a fő ut, „mert a tömeges szövetkezésben“ megtaláltuk a magánérdeknek, a magánkereskedelmi érdeknek — s ez utóbbi állandó felügyelet és ellenőrzés alá helyezésének, oly fokú egybekapcsolását, a magánérdek oly fokú alárendelését a közérdeknek, „amely elfogadható és előnyös a parasztság számára és amely lehetővé teszi a proletariátusnak, hogy a parasztság zömét a szocialista építésbe bevonja/ (Sztálin: A Szovjetunió agrárpolitikájáról. 141. old-) Sztálin elvtárs útmutatásé* és a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű, egyetemes tapasztalatait követte Pártunk, Rákosi elvtárs, amikor a mezőgazdaságban a szocializmus építésének fő útját a termelőszövetkezetben jelölte meg, rámutatva arra, hogy csak a nagyüzemi termelés „adhat a falunak anyagi jólétet és kultúrát, lehetőséget a nagyüzemi termelési eszközök, modern gépek, traktorok, műtrágya, nemesített vetőmag bőséges alkalmazására.“ Termelőszövetkezeteink fejlődésének kétéves gyakorlata fényesen beigazolta Rákosi elvtárs tanítását: „ha a dolgozó parasztság a már létező szövetkezetek példájából maga győződik meg ennek a termelési formának fölényéről és hasznosságáról, akkor önként rá fog lépni a termelésnek erre az útjára.“ (MDP Központi Vezetőségi ülése, 1948. nov,) Ma már 1865 termelőszövetkezeti csoportba társult 50-000 család. összesen 70.000 taglétszámmal, több mint 400.000 hold szántó területről takarítja be a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét kézzelfoghatóan bebizonyító bőséges termését. Példájuk nyomán az őszi hónapok folyamán minden bizonnyal a Calu dolgozóinak újabb és újabb tízezrei fognak felsorakozni a falu szocialista fejlődésének úttörői, a termelőszövetkezeti parasztok soraiban. Ismeretes, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink, illetve termelőszövetkezeteink még nem szocialista üzemek, A magántulajdonosi maradványok számos eleme még feltalálható bennük, de nem kétséges az. hogy zászlóvivői a falu szocialista fejlődésének és Pártunk irányításával mind inkább megközelítik és végüj elérik a Szovjetunió kollektiv, nagyüzemi gazdálkodásának példáját. Miután nálunk is, mint minden más szocializmust építő országban a termelőszövetkezét a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja, Pártunk helyesen tűzte ki az* a feladatot, hogy a falu szocialista átlakitása terén a figyelmet elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére és erősítésére ken fordítani. E feladat nem simán, minden harc nélkül, hanem a kulá- kokkal, a falu kizsákmányo* lóival szembeni elkeseredett harc, a kulákok gazdasági és politikai hatalmának korlátozása és leküzdése utján megy végbe É feladat természetesen elválaszthatatlanul egybekapcsolódik azzal, hogy meg kell teremtenünk azokat az előfeltételeket, melyek a dolgozó parasztság széles tömegeinek a termelőszövetkezetek felé való fordulását döntően elősegíti. így létre kell hoznunk és egyre erősítenünk kell a mező- gazdaság szocialista technikai alapjait, a gépállomások széles hálózatát, továbbá nagy figyelmet kell fordítanunk a szocialista nagyüzemi gazdaság mintájául szolgáló és a mezőgazdaság árutermelésében is jelentős szerepet játszó állami gazdaságok fejlesztésére. De mindezen feladatok lényegében azt a célt szolgálják, hogy e fejlődési szakasz legnagyobb jelentőségű feladatát, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás. a termelőszövetkezetek ügyét győzelemre vigyék. Mégis az utóbbi időben jelentkeztek olyan hamis és ellenséges nézetek, amelyek szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a Partnak a fő figyelmet nem a termelőszövetkezetek fejlesztésére, hanem elsősorban az állami gazdaságokra kell fordítania. Az ország különböző ré szeiből számos eset bizonyítja, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat nem a termelőszövetkezetbe, hanem az állami gazdaságokba akarják beszervezni. E példák is mutatják, hogy Pártunk falusi politikájától való minden elhajlás és ferdítés csak az ellenségnek kedvez és akadályozza a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség megerősödését és ezzel a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladását is- Egyesék a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a falu szocialista fejlődésében betöltött szerepéről vallott, helytelen nézeteiket igyekeznek hamis formális érvekkel js alátámasztani- A szocializmus „következetes híveiként“ tüntetik fel magukat és azzal érvelnek, hogy a termelőszövetkezet a nem következetesen szocialista szektorhoz az állami gazdaság pedig következetesen szocialista szektorhoz tartozik, tehát nyilvánvaló, hogy a fejlettebb, a következetesen szocialista szektort kell fejleszteni. Vannak, akik azt hiszik, hogy a termelőszövetkezet csak valami ideiglenes, átmeneti taktikai szempontból alkalmazott szervezeti forma, amelyet rövidesen nem a Szovjetunió nagyüzemi kollektiv gazdaságai, hanem az állami gazdaságok irányában keli fejleszteni. Az ilyen és hasonló hamis nézetek csak az ellenségnek kedveznek. hatásukban egyenlők az ellenséges kártevéssel és mögöttük minden esetben megtalálható az ellenség keze is. Az olyan nézet, amelyik tagadja azt, hogy a falu szocialista fejlődésének fő útja a termelőszövetkezet és a termelőszövetkezetek fejlesztése helyett — a mezőgazdaság szocialista fejlesztése szempont jából egyébként ugyancsak döntő jelentőségű, de nem a fő-ulat képviselő — állami gazdaságok kérdését állítja be a Párt falusi munkáiénak központi feladataként. kétségbevonja a marxi-leni- ni-sztálini tanításnak azt az alapvető tételét, hogy a munkásosztály képes a szocializmus építésébe a dolgozó parasztság fő tömegeit bevonni. Aki pedig tagadja ennek a lehetőségét, az egyben szembefordul a Párttal, a proletárdiktatúra funkcióit betöltő népi demokratikus államunkkal, a szocializmus építésével, mert a munkásosztály csak akkor képes nemcsak a hatalom megérzésére, hanem annak mrglaríására, megszilárdítására és a szocializmus építésére is, ha a parasztság dolgozó ;ö- megeit, mint legközelebbi tartalékát, maga mellé állítja és bevonja a szocialista építés folyamatába. A kulák az. aki a termelőszövetkezet elleni aljas rágalmainak sorában többek között azt a hazugságot terjeszti, hogy a doigo- 20 parasztok a termelőszövetkezetben nem a maguk gazdái lesznek, nem saját maguknak fognak dolgozni, hanem majd a szövetkezetét „államosítják* a' tagok pedig .bérmunkások* lesznek. Az olyan hamis nézetek, ame iyek tagadásba vonják azt. hogy a termelőszövetkezet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja és a szocializus egész szakaszán keresztül a fö ut is marad, e helyett pedig fő útként az állami gazdaságokat tüntetik fel, az ellenség hangját képviselik. A kulák látva azt, hogy a termelő- szövetkezetek növekedése és ezzel együtt a kizsákmányolás fokozatos megszüntetése létalapját ássa alá, elsősorban a termelőszövetkezetek ellen agitál. A termelőszövetkezet kérdésében .akarja a dolgozó parasztságot maga mellé állítani, a termelőszövetkezeteket akarja elszigetelni és lejáratni a dolgozó parasztság előtt. Ez ma a klerikális reakcióval összefonódott kuláktámadás fő iránya és a Párt irányvonalától való mindennemű jobboldali elhajlás és baloldali túlzás, igy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének kérdésében vallott hamis nézetek is a kulák malmára hajtják a vizet, támadásának fő irányát segitik elő és hátráltatják a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. Pártunk parasztpolitikájának gyakorlati végrehajtása terén mutatkozó mindenfajta elhajlás és ferdités elleni harcnak elsősorban ideológiai fegyverekkel kell lefolynia. A főfeladat e téren az, hogy Pártunk tagjai és különösképen funkcionáriusaink széles körben megismerjék és magukévá tegyék a Párt parasztpolitikáját- Megvilágosodjék előttük az, hogy mindén, a Párt politikai A ja»án kormány MacArthur utasítására különleges rendeletet adott ki, amely nem szorul a parlament jóváhagyására. A rendelet 75 ezer főnyi országos rendőrtartalék megszervezéséről intézkedik. Sok japán személyiség a rendeletéit a japáni felfegyverzés megkezdésének és a japán hadsereg újraélesztésének tekinti. A toborzás már megindult. Fasiszták, reakciósok, volt Hat nap normája egy műszak alatt. A taskenti textilgépgyár dolgozói szíahánovista békemüsza- kot indítottak. Ennek során a gyár számos dolgozója műszakonként két-három nap munkanormáját teljesíti. Kiváló eredményt ért el Cseljaginszkij ko- vácsészszerűsítő, aki midőn aláírta a stockholmi békefelhívást, kötelezettséget vállalt, hogy jú liusban 5 hónap feladatát íelirányvcnalától eltérő nézet A?é 9 Pártnak, a munkásosztálynak, valamennyi dolgozónak és egyedül az ellenségnek használ. De az elhajlások és ferdítések mögött az eddiginél sokkal fokozottabb éberséggel keresnünk kell az ellenség kezét, aki kihasználva a jobb és baloldali elhajlások keletkezésének egyaránt azonos, kispolgári osz- iálybázisál, dolgozó parasztságunk jelentős tömegeinek a kisáruterj melő jellegéből folyó ingadozását, igyekszik elősegíteni a helytelen nézetek keletkezését és a hibák elmélyülését. Az ilyen eL lenségge! szemben természetesen semmi helye nincs az ideológiai meggyőzésnek, hanem velük kíméletlenül le kell számolni. Fel kell vennünk tehát a harcot és fel keli számolnunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseiben jelend kező mindenfajta elhajlást, Így azt a helytelen, káros nézetet is, mely tagadásba veszi, vagy nem teszi őszintén magáévá Pártunk irányvonalát, a falu szocialista fejlődésének fő útját képviselő ter*nelőszövetkezet kérdésében. Lenin és Sztálin eszméi fagy-* verezték fel Pártunkat a szocializmus alapjainak lerakásáért folytatott eddigi sikeres harcában és a lenini-sztálini tanítás fegyverzi fel Pártunkat arra is, hogy az elhajlások, ferdítések elleni kemény, következetes és állandó harccal biztositsa a mező- gazdaság szocialista átszervezése sikerének legfontosabb előfeltételét: Pártunk helyes politikai irányvonalának a gyakorlatban való érvényesülését. katonák' előnyben részesülnek Josida miniszterelnök hangoztatja. hogy MacArthur. főhadiszállásával a legszorosabb együttműködésben állította fel a szervezetet. Ez az ügy nagyon közvetlenül érinti a távolkeleti bizottságban valamennyi államot, ennek ellenére közülük egyetlen egynek a véleményét sem hallgatták meg előzetesen. jesíti. Ezt a vállalását már túl is haladta, amennyiben átlagos teljesítménye napi hat norma, Diák-kultúrpal0ta építéseDnyepropetrovszkban, a Dnyeper festői szépségű partján megkezdődött a diák-kultúrpalota építése. A kultúrpalotában film- és hangversenyterem, előadótermek, könyvtár, olvasóterem lesz. A kultúrpalota építését az új tanév megkezdéséig befejezik. HÁZÁT, GYÜMÖLCSÖSÉT, ÁLLATÁLLOMÁNYÁT VÉDJE MEG HORGONYZOTT SODRONYFONATTÁL OLCSÓBB ÉS TARTÓSA BB, MINT A FAKERÍTÉS! fl japán kormány 75 ezer főnyi országos rendőmartafékot szervez Maefirtfcur parancsára H . , I I I ii A SZOVJETUNIÓ ELETEBOL
