Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-13 / 187. szám
Zaiaszenímihéiy 2OB !»»os tellesitményével wezeti Az egész megyében erősíteni kell a takarmánygabona begyűjtést Tovább fokozódik megyénk területén a begyűjtés üteme. Egyre több és több község haladja túl A—B—C-vételi jegyre a 100 százalékot. Az élen továbbra is Zalaszentmihály község halad. Pénteken délig 208 százalékra teljesítették előirányzatukat. A második helyezett Komárváros, szintén erősített. Alkotmányunk ünnepére ők is túl akarnak haladni a. 200 százalékon. Pénteken délig megyénk 18 községe tett eleget 100, vagy ennél jóval több százalékban hazafias kötelezettségének. Míg megyénk becsületesen dolgozó parasztsága ereje teljes megfeszítésével küzd, hogy Alkotmányunk ünnepére minden felesleges gabona bekerüljön földmüvesszövetkezeteínk magtáraiba, még mindig vannak alvó községek. A megyében szilárdan tartja utolsó helyét Za- laszentgrót, ahol „C“-vételi jegyre még csak 4 százalékát gyűjtőitek be az előirányzottnak. Ez az eredmény napok óta nem változik. A zalaszentgróti pártszervezet népnevelőinek feltétlenül meg kell javítaniuk munkájukat, hogy behozhassák lemaradásukat. A járások egymás közötti versenye A—-B-vételi jegyre kenyérgabonában a következőképpen alakult: 1. Nagykanizsai járás 140®/o 2. Zalaegerszegi járás 114 „ 3 Zalaszentgróti járás 109 „ 4. Letenyei járás 90 „ 5. Lenti járás 75 „ Mindegyik járásban erősíteni kell a takarmánygabona beadását. Ebben a lemaradás különösen a ,,C"-vételi jegynél mutatkozik meg. Ez nagyban lerontja az egyes járások eredményeit. A zalaszentgróti járás például a kenyérgahonabegyiijtésben a harmadik helyen áll, mivel azonban takarmánygabonabe- gyűjtési tervét csupán 7 százalékra teljesítette, így az összesített adatok alapján az utolsó helyre csúszott vissza. Megyénk minden községe hatalmas lelkesedéssel csatlakozott Mindszent és Szegvár köz ségek versenyfelhívásához. Az utolsó határnap egy hét múlva lesz. Községeink közül egyre többen és többen már azért ver senyeznek, hogy minél jobban túlteljesítsék felajánlásukat. A versenyben lemaradt községekben hassa át dolgozó parasztságunkat a legjobbjainknak a jó példája. Népnevelőink indulja nak újabb rohamra, hogy augusztus 20-át, Alkotmányunk ünnepét a begyűjtés teljes sikerével', újabb hatalmas győzelemmel ünnepeljük meg. Munkánkkal az imperialistákra mérünk ütést A magam részéről el sem tudtam volna képzelni a cséplést verseny nélkül. Ezért volt aztán, hogy amikor Murakereszt- uron augusztus 4-én befejeztük a cséplést, máris tovább indultunk, mert tudtuk, hogy vannak még községek, ahol szükség van a munkánkra. A mi gépünket Molnáriba irányították. Még oda sem értünk, amikor Kaií- nics Péter elvtárs, a mi gépünk ellenőre felvetette a gondolatot, hogy hívjuk ki versenyre a Molnáriban dolgozó gépet és a mellette lévő szerződött munkásokat. A tervet valamennyien elfogadtuk és mire Molnáriba értünk, már át is nyújthattuk a gépnél dolgozóknak az általunk megszövegezett versenyfelhívást: „Mi, a 12 lóerős hajtó és a 900-as cséplőgéppel dolgozó munkások versenyre hívjuk ki a már előttünk is itt működő 35 lóerős traktornál és a 1350-es cséplőgépnél dolgozó személyzetet. Az eredményt természetesen a minisztertanács által megállapított gépenkénti norma szerint határozzuk meg. A verseny során a szemveszteség csökkentése tekintetében a batykiak példáját fogjuk követni, vagyis a minisztertanács állal megállapított 5 százalékos szemveszteséget 2 százalékra csökkentjük. A versenynél díj nincs kitűzve, de nekünk mindennél értékesebb díj az az ütés, amelyet munkánkkal nemes versenyünk következtében az imperialistákra mérünk“. Felhívásunkat Halász Ádám elvtárs, az egyik etetőnk nyújtotta át a másik gép felelős vezetőjének. A másik gép dolgozói elfogadták a felhívást és azóta is versenyben dolgozunk a cséplés mielőbbi befejezéséért a béke védelmében. HORVÁTH LÁSZLÓ cséplőgépvezető Murakereszlur, A terménybegyüjtés befejezésével és kultnrhásavatással ünnepli Tótszentmárton az egyéves Alkotmányt Tulajdonképen májusban avatták fel a tótszentmártom kulturotthont. De ez csak formaság’ volt- Maguk a szentmártoniak sem tartották igazinak. Mert a kulturotthonban akkor jóformán semmi sem volt még. Csak a falak. De mégis mennyire örültek ennek is a tótszentmárto- ni dolgozó parasztok. Hiszen végre volt egy hely, ahol nyugodtan összejöhettek- megbeszélhették problémáikat. És ez a hely sem akármilyen. A község központjában van, szép emeletes épület. Nem hiába» tudták azok a Bodekovits bárók — akik valamikor a falu nyakán ültek — hová és milyen kastélyt építsenek maguknak. Meg is jegyezte örömtől elcsukló hangon a májusi avatás után Prémecz István 6 holdas kisparaszti — Ki gondolta, volna, hogy ez a kastély egyszer a mi művelődésünk otthona lesz. Én magam alig hittem volna, ha valaki ezt mondta volna nekem néhány éve. De most már elhiszi, mert ő maga is gyakran eljár az otthonba, abo] már könyvek is vannak. Mert időközben kapóit a kultúrotthon egy 100 kötetes könyvtárat. Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak műveit találják meg benne a dolgozók. És itt vannak a szovjet és magyar Írók legjobb írásai. De van is keletje valamennyi könyvnek. Prémecz István ír olvasgatja őket az olvasóteremben, mert most már ilyen is van Asztalok és székek vannak benne, hogy minél kényelmesebben essék m olvasásA kulturotthonnak estére nem kell már kiürülni. Hiszen, ka besötétedik, akkor ki- gyul a fény, a villanyfény és megy minden tovább: olvasnak, sakkoznak, a fiatalabbja pedig pingpongozik. Örömmel nézik őket az öregebbek, akik közben arra gondolnak: az ő idejükben ilyesmiről szó sem lehetett. A fiatalnak robotolni kellett éjjel-nappal. így ki- váotá.k az uraságok. Most már tehát van könyvtár. olvasóterem és villany a tótszentmártoni knlturotthónban. Jelenleg pedig a a szabadtéri színpadot építik. Király elvtárs. az általános iskola igazgatója a napokban kapta meg az érte; sitést, hogy a népművelési kormányzat segíti a színpad* építést. Ennek a híre serkentette is a községbeliek műn- baked vét- Hiszen most ujab1* bizonyítékát kapták, hogy az amit a. Tito-banda hiresztei, az utolsó betűig, hazugság. Mert irae, az állam is segíti a knlturházépitést könyvvel, pénzzel.. • Emlékeznek még .jól Tót- «zentmártonban a két hé* előtti gyűlésre- Akkor izzó gyűlölettel tüntettek a Titó- imnda ellen, amely azzalr rá- ■r a I m azt a Né p k özt á ra s á gu n kát, hogy a délszláv nemzeti- «égieket elnyomja. Csakhogy, n tótszentmártoniak ennek a:r ellenkezőjéről vannak meg* A őzöd ve.. — El voltunk nyom Vedé a múltban — mondja Ba kacs Istvánná dolgozó pa- rasztasszony, aki keserűen emlékezik vissza, milyen voR az életük a fasiszta uralom alatt- — De ma már mi is szabadok vagyunk, mint minlen becsületes dolgozó ebben ■az országbanA szabadság tudata '-.eszi szaporábbá most a? ácsok munkáját, bogy hamarább készüljön el a szabadtér r[ színpad. Ez a tudat teszi fürgébbé a kőművesek kezeit is, amelyek a kulturotthont szépítik, hogy az. Alkotmány ünnepére méltó legyen nevéhez és valóban a Kultúra Ott- hona legyen. Az Alkotmány ünnepe kétszeresen is nevezetes napja lesz Tótszentmártonnak. Ezen a napon avatják fel a most már teljessé vált Kulturotthont, amely messze vidéken is hirdetni fogja a délszláv nemzetiségűek kultúrájának szabadságát. S ezen a napon fejezi be a község a terméuybe- gyüjtést is. Ezt a két eseményt együtt ünnepük a községben Alkományunkkal és ez teszi széppé, feledhetetlenné Tótszentmártonban 1950 augusztus 20-át. A határosat végrehajtása: iij g.vözelnieink záloga (Áh L.) Pártunk Politikai Bizottsága a közelmúltban hozott határozata felméri a szakszó rvezetek munkáján a le eddigi eredményeit és hibáit -is a továbbiakra nézve útmutatást ad a fogyatékosságok leküzdésére. A határozat megállapítja, hogy ,,02 elért sikv- vek kivívásában, szocialista iparunk fejlesztésében része volt szakszervezeteinknek. is.u Ugyanakkor azonban élesen veti fel a SzOT-ban és a szak- szervezetekben dolgozó kommunista vezetőknek a Párthoz való laza kapcsolatát, a Párttól és a tömegektől való elszakadás súlyos következményekkel járó veszélyét. Reflektorfényként világit rá a SzOT vezetésében megnyilvánuló opportunista szociáldemokrata módszerekre, a forradalmi éberség eltompulásá- ra. a Párt politikájának csak formailag való végrehajtása komoly veszélyére, az eszmei, politikai és kulturális nevelő- munka alábecsülésére. A határozat világosan kifejezi, hogy „a, SzOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták elsősorban azért követték el ezeket a súlyos hibákat, mert meglazult. a kapcsolatuk a Párttal, sőt sokan elszakadtak közülük a Párttól.“ A legalapvetőbb hiba: a Párttól való elszakadás megmutatkozott a SzOT zalame- gyei bizottságában is. Gyakran előfordult, hogy instrukciókat adtak az üzemi bizottságnak anélkül, hogy ezt az üzemi pártszervezettel előzőleg megbeszélték volna- Értekezleteken ugyan beszéltek a Párt vezetőszerepének ki- domboritásáról, de ezt tetteikben nem váltották valóra- A tömegekkel meglazult a kapcsolatuk és annak ellené- re, hogy a Párt többizben is figyelme etette a szakszervezeti vezetőket hibáik kijavítására, engedték, hogy az ellenség, a jobboldali szociáldemokrácia, megkísérelje a Párttel, a munkásosztállyal, a szocializmus építésével szembeállítani a dolgozókat. Nem egyedülálló eset egyes funkcionáriusainknál, bogy a Párt politikájának következetes végrehajtását „népszerűtlen“ feladatnak tekintik. Olajipari vállalatainknál különösen a norma- és bércsalók elleni harc során volt tapasztalható üzemi bizottsági funkcionáriusainknál a népszerűség haihászása, a ,,jó fiú“ címen való meghátrálás, opportunista magatartás. A nagyka: nizsai Gépjavító NV üzemi bizotsága részéről is megnyilvánult olyan hang. hogy „kár volt kihozni a norma- és bér csalóikat". A lovászi _ üzemi bizottság még ezen is tu) ment: megtévesztette a Pártot. Jelentésükben 700 versenyzőt jelentettek. a valóságban viszont csak 96 volt. A Politikai Bizottság határozata élesen világította meg a szakszervezeti munka területén tapasztalható ellenséges befolyást, a jobboldali szociáldemokratáknak a szakszerveAz alsólakosi állami gazdaság dolgozói teljesítették vállalásaikat Az alsórákos! Állami Gazdaság dolgozói a koreai szabadság- harcosok megsegítésére munka- felajánlásokat '-ettek s különösen a nők tűntek ki vállalásaik teljesítésével. Kitűnő eredményt értek el szőlőkapálásban. Átlagos teljesítményük eddig 115— 120 százalék körül mozgott s erre ajánlottak £el 10—15 százalékot. A héten azonban messze túlszárnyalták felajánlásaikat Kovács Rózsi például 130 százalékot ért el, Szigeti Ida ugyancsak 130 százalékot. Kiváltak eredményeikkel Kovács Erzsébet, Tóth Erzsébet Pét1 Magdolna. akik egyenként 126—123 százalékra fokozták teljesítményüket. Még jobb eredményi ért el Gáspár Teréz. Szabó Anna és Magyar Istvánná 143 százalékos munkateljesítményével. A munkacsapatok közötti versenyben a „Kossuth'" és a „Táncsics“" munkacsapat került nz élre 132. illetve 135 százalékos eredménnyel. Felajánlásuk 120 százalék volt. a traktoros munkacsapat 11 százalékkal teljesítette tel a Koreai Héten vállalását. zetekbe való beépüléséből ere- Jo mulasztásokat. Az éberség hiánya és az elbizakodottság ,»eredményezte" például, hogy a zalaszentgróti üzemi bizottságba is befurakodhatott az ellenség és ott aknamunkát fejthetett ki a munkaverseny ellen. A zalaegerszegi Útfenntartó NY üzemi bizottsága pedig a normarendezés elől meghátrálva. Hadó József jobboldali szociáldemokrata, iib tag „javaslatára“ kollektiven lemondott. Az sem volt véletlen. hogy egyes szakszervezeti vezetők a norma rendezéssel kapcsolatban csak az alapbérek emeléséről beszéltek, kikerülve ezzel a lényegbevágó feladatot, azt, hogy a dolgozókkal megértessék: a norma- rendezés során átmeneti kereset csökkenéssel kell számolni. Lovásziban. Bázakerettyón és a MÉMOSz vonalán egyaránt megmutatkozott a köuy- nyebb _ ellenállás vonalának választása. A SzOT zalamegyei bizottsága ugyan többizben is határozatot hozott a hiányosságok kijavítására, de mindez csak papíron maradt. Nem fektetett súlyt a MÉMOSz munkájának ellenőrzésére. Ezen a vonalon fordult elő leggyakrabban a dolgozók véleményének semmibevétele, a bírálat és önbirálat lebecsülése. Előfordult, hogy üb tagokat jelöltek ki, vagy váltottak le a dolgozók megkérdezése nélkül. Nem vették észre, hogy a demokratikus centralizmus elveinek be nem tartásával az ellenségnek adtak támadó felületet. így kerülhetett be a zalalövői téglagyár üzemi bizottságába egy volt csendőr, akit azóta leváltottak. A megalkuvás, a jobboldali szociáldemokraták aknamunkájának elnézése komoly következményekkel járt a munkaverseny, a Sztehánov-moz- galom területén is. Beszéltek a SzOT megyebizottságának funkcionáriusai a verseny kampányszerüségéről, de az ellenőrzést, a versenynek az üzemben való szervezését csak a PB. határozata után javították meg. Elmulasztották a határmenti üzemekben: Lovásziban, Ke fett yen és a novai falepárlóban a Tito-banda ügynökeivel szembeni harc ío- k ozás át. az ellenség konkrét leleplezését. Bázakerettyón például Lökös István üb tag jelenlétében Vörös István műszerész azt a kijelentést tette, hogy „a normarendezés nekünk újabb kizsákmányolást jelent" — amire Lökös István csak bólogatott, egyszerűen tudomásul vette az ellenség támadását■ A Politikai Bizottság határozata foglalkozott a szakszervezetek szociális és kulturális névelőmunkájárnak hiányosságaival is. Ezen a téren még sok javítani való vár üzemi bizottságainkra csakúgy, mint a szocialista munkaverseny kampány szerűsége leküzdésének tekintetében.1 Elengedhetetlenül fontos, hogy a munkáját hiányosan végző bizalmi hálózatot uj aktívákkal töltsék fel, azokat rendszeresen ellenőrizzék: ez biztosítja a Párt politikájának levitelét a dolgozó tömegekhez. A hibák mellett kétségtelenül máris javulás mutatkozik a szakszervezetek munkájában, de ezzel még távolról sem elégen- hetünk meg- Most funkcionáriusainkon a sor, bőgj” a Politikai Bizottság határozata nyomán, Pártunk célkitűzéseinek megfelelően biztosítsa a hibák gyors kijavítását» ajabb sikereinket és győzelmeinketVasárnap, 1950. .tag. IS
