Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-13 / 187. szám

Zaiaszenímihéiy 2OB !»»os tellesitményével wezeti Az egész megyében erősíteni kell a takarmánygabona begyűjtést Tovább fokozódik megyénk területén a begyűjtés üteme. Egyre több és több község ha­ladja túl A—B—C-vételi jegy­re a 100 százalékot. Az élen továbbra is Zalaszentmihály község halad. Pénteken délig 208 százalékra teljesítették elő­irányzatukat. A második helye­zett Komárváros, szintén erősí­tett. Alkotmányunk ünnepére ők is túl akarnak haladni a. 200 százalékon. Pénteken délig me­gyénk 18 községe tett eleget 100, vagy ennél jóval több szá­zalékban hazafias kötelezettsé­gének. Míg megyénk becsületesen dolgozó parasztsága ereje teljes megfeszítésével küzd, hogy Al­kotmányunk ünnepére minden felesleges gabona bekerüljön földmüvesszövetkezeteínk mag­táraiba, még mindig vannak al­vó községek. A megyében szi­lárdan tartja utolsó helyét Za- laszentgrót, ahol „C“-vételi jegyre még csak 4 százalékát gyűjtőitek be az előirányzott­nak. Ez az eredmény napok óta nem változik. A zalaszentgróti pártszervezet népnevelőinek fel­tétlenül meg kell javítaniuk munkájukat, hogy behozhassák lemaradásukat. A járások egymás közötti versenye A—-B-vételi jegyre kenyérgabonában a következő­képpen alakult: 1. Nagykanizsai járás 140®/o 2. Zalaegerszegi járás 114 „ 3 Zalaszentgróti járás 109 „ 4. Letenyei járás 90 „ 5. Lenti járás 75 „ Mindegyik járásban erősíteni kell a takarmánygabona beadá­sát. Ebben a lemaradás különö­sen a ,,C"-vételi jegynél mutat­kozik meg. Ez nagyban lerontja az egyes járások eredményeit. A zalaszentgróti járás például a kenyérgahonabegyiijtésben a harmadik helyen áll, mivel azonban takarmánygabonabe- gyűjtési tervét csupán 7 száza­lékra teljesítette, így az össze­sített adatok alapján az utolsó helyre csúszott vissza. Megyénk minden községe ha­talmas lelkesedéssel csatlako­zott Mindszent és Szegvár köz ségek versenyfelhívásához. Az utolsó határnap egy hét múlva lesz. Községeink közül egyre többen és többen már azért ver senyeznek, hogy minél jobban túlteljesítsék felajánlásukat. A versenyben lemaradt községek­ben hassa át dolgozó paraszt­ságunkat a legjobbjainknak a jó példája. Népnevelőink indulja nak újabb rohamra, hogy au­gusztus 20-át, Alkotmányunk ünnepét a begyűjtés teljes sike­rével', újabb hatalmas győzelem­mel ünnepeljük meg. Munkánkkal az imperialistákra mérünk ütést A magam részéről el sem tud­tam volna képzelni a cséplést verseny nélkül. Ezért volt az­tán, hogy amikor Murakereszt- uron augusztus 4-én befejeztük a cséplést, máris tovább indul­tunk, mert tudtuk, hogy vannak még községek, ahol szükség van a munkánkra. A mi gépün­ket Molnáriba irányították. Még oda sem értünk, amikor Kaií- nics Péter elvtárs, a mi gépünk ellenőre felvetette a gondolatot, hogy hívjuk ki versenyre a Mol­náriban dolgozó gépet és a mellette lévő szerződött mun­kásokat. A tervet valamennyien elfogadtuk és mire Molnáriba értünk, már át is nyújthattuk a gépnél dolgozóknak az általunk megszövegezett versenyfelhí­vást: „Mi, a 12 lóerős hajtó és a 900-as cséplőgéppel dolgozó munkások versenyre hívjuk ki a már előttünk is itt működő 35 lóerős traktornál és a 1350-es cséplőgépnél dolgozó személy­zetet. Az eredményt természete­sen a minisztertanács által meg­állapított gépenkénti norma sze­rint határozzuk meg. A verseny során a szemveszteség csökken­tése tekintetében a batykiak példáját fogjuk követni, vagyis a minisztertanács állal megál­lapított 5 százalékos szemvesz­teséget 2 százalékra csökkent­jük. A versenynél díj nincs ki­tűzve, de nekünk mindennél ér­tékesebb díj az az ütés, amelyet munkánkkal nemes versenyünk következtében az imperialisták­ra mérünk“. Felhívásunkat Halász Ádám elvtárs, az egyik etetőnk nyúj­totta át a másik gép felelős ve­zetőjének. A másik gép dolgo­zói elfogadták a felhívást és azóta is versenyben dolgozunk a cséplés mielőbbi befejezésé­ért a béke védelmében. HORVÁTH LÁSZLÓ cséplőgépvezető Murakereszlur, A terménybegyüjtés befejezésével és kultnrhásavatással ünnepli Tótszentmárton az egyéves Alkotmányt Tulajdonképen májusban avatták fel a tótszentmártom kulturotthont. De ez csak formaság’ volt- Maguk a szentmártoniak sem tartották igazinak. Mert a kulturott­honban akkor jóformán sem­mi sem volt még. Csak a fa­lak. De mégis mennyire örül­tek ennek is a tótszentmárto- ni dolgozó parasztok. Hiszen végre volt egy hely, ahol nyu­godtan összejöhettek- megbe­szélhették problémáikat. És ez a hely sem akármilyen. A község központjában van, szép emeletes épület. Nem hiába» tudták azok a Bodekovits bá­rók — akik valamikor a falu nyakán ültek — hová és mi­lyen kastélyt építsenek ma­guknak. Meg is jegyezte örömtől elcsukló hangon a májusi avatás után Prémecz István 6 holdas kisparaszti — Ki gondolta, volna, hogy ez a kastély egyszer a mi művelődésünk otthona lesz. Én magam alig hittem volna, ha valaki ezt mondta volna nekem néhány éve. De most már elhiszi, mert ő maga is gyakran eljár az otthonba, abo] már könyvek is vannak. Mert időközben kapóit a kultúrotthon egy 100 kötetes könyvtárat. Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak mű­veit találják meg benne a dol­gozók. És itt vannak a szov­jet és magyar Írók legjobb írásai. De van is keletje vala­mennyi könyvnek. Prémecz István ír olvasgatja őket az olvasóteremben, mert most már ilyen is van Asztalok és székek vannak benne, hogy minél kényelmesebben essék m olvasás­A kulturotthonnak estére nem kell már kiürülni. Hi­szen, ka besötétedik, akkor ki- gyul a fény, a villanyfény és megy minden tovább: olvas­nak, sakkoznak, a fiatalabbja pedig pingpongozik. Örömmel nézik őket az öregebbek, akik közben arra gondolnak: az ő idejükben ilyesmiről szó sem lehetett. A fiatalnak robotolni kellett éjjel-nappal. így ki- váotá.k az uraságok. Most már tehát van könyv­tár. olvasóterem és villany a tótszentmártoni knlturotthón­ban. Jelenleg pedig a a szabadtéri színpadot építik. Király elvtárs. az ál­talános iskola igazgatója a napokban kapta meg az érte; sitést, hogy a népművelési kormányzat segíti a színpad* építést. Ennek a híre serken­tette is a községbeliek műn- baked vét- Hiszen most ujab1* bizonyítékát kapták, hogy az amit a. Tito-banda hiresztei, az utolsó betűig, hazugság. Mert irae, az állam is segíti a knlturházépitést könyvvel, pénzzel.. • Emlékeznek még .jól Tót- «zentmártonban a két hé* előtti gyűlésre- Akkor izzó gyűlölettel tüntettek a Titó- imnda ellen, amely azzalr rá- ■r a I m azt a Né p k özt á ra s á gu n kát, hogy a délszláv nemzeti- «égieket elnyomja. Csakhogy, n tótszentmártoniak ennek a:r ellenkezőjéről vannak meg* A őzöd ve.. — El voltunk nyom Ve­dé a múltban — mondja Ba kacs Istvánná dolgozó pa- rasztasszony, aki keserűen emlékezik vissza, milyen voR az életük a fasiszta uralom alatt- — De ma már mi is szabadok vagyunk, mint min­len becsületes dolgozó ebben ■az országban­A szabadság tudata '-.eszi szaporábbá most a? ácsok munkáját, bogy hama­rább készüljön el a szabadtér r[ színpad. Ez a tudat teszi fürgébbé a kőművesek kezeit is, amelyek a kulturotthont szépítik, hogy az. Alkotmány ünnepére méltó legyen nevé­hez és valóban a Kultúra Ott- hona legyen. Az Alkotmány ünnepe két­szeresen is nevezetes napja lesz Tótszentmártonnak. Ezen a napon avatják fel a most már teljessé vált Kulturott­hont, amely messze vidéken is hirdetni fogja a délszláv nem­zetiségűek kultúrájának sza­badságát. S ezen a napon fe­jezi be a község a terméuybe- gyüjtést is. Ezt a két ese­ményt együtt ünnepük a köz­ségben Alkományunkkal és ez teszi széppé, feledhetetlenné Tótszentmártonban 1950 au­gusztus 20-át. A határosat végrehajtása: iij g.vözelnieink záloga (Áh L.) Pártunk Politikai Bizottsága a közelmúltban ho­zott határozata felméri a szakszó rvezetek munkáján a le eddigi eredményeit és hibáit -is a továbbiakra nézve útmu­tatást ad a fogyatékosságok leküzdésére. A határozat meg­állapítja, hogy ,,02 elért sikv- vek kivívásában, szocialista iparunk fejlesztésében része volt szakszervezeteinknek. is.u Ugyanakkor azonban élesen veti fel a SzOT-ban és a szak- szervezetekben dolgozó kom­munista vezetőknek a Párt­hoz való laza kapcsolatát, a Párttól és a tömegektől való elszakadás súlyos következ­ményekkel járó veszélyét. Ref­lektorfényként világit rá a SzOT vezetésében megnyilvá­nuló opportunista szociálde­mokrata módszerekre, a for­radalmi éberség eltompulásá- ra. a Párt politikájának csak formailag való végrehajtása komoly veszélyére, az eszmei, politikai és kulturális nevelő- munka alábecsülésére. A ha­tározat világosan kifejezi, hogy „a, SzOT és a szakszer­vezetek felső vezetésében dol­gozó kommunisták elsősorban azért követték el ezeket a súlyos hibákat, mert megla­zult. a kapcsolatuk a Párttal, sőt sokan elszakadtak közülük a Párttól.“ A legalapvetőbb hiba: a Párttól való elszakadás meg­mutatkozott a SzOT zalame- gyei bizottságában is. Gyak­ran előfordult, hogy instruk­ciókat adtak az üzemi bizott­ságnak anélkül, hogy ezt az üzemi pártszervezettel előző­leg megbeszélték volna- Ér­tekezleteken ugyan beszéltek a Párt vezetőszerepének ki- domboritásáról, de ezt tette­ikben nem váltották valóra- A tömegekkel meglazult a kapcsolatuk és annak ellené- re, hogy a Párt többizben is figyelme etette a szakszerveze­ti vezetőket hibáik kijavítá­sára, engedték, hogy az ellen­ség, a jobboldali szociáldemo­krácia, megkísérelje a Párt­tel, a munkásosztállyal, a szocializmus építésével szem­beállítani a dolgozókat. Nem egyedülálló eset egyes funkci­onáriusainknál, bogy a Párt politikájának következetes végrehajtását „népszerűtlen“ feladatnak tekintik. Olajipari vállalatainknál különösen a norma- és bércsalók elleni harc során volt tapasztalható üzemi bizottsági funkcioná­riusainknál a népszerűség haihászása, a ,,jó fiú“ címen való meghátrálás, opportu­nista magatartás. A nagyka: nizsai Gépjavító NV üzemi bizotsága részéről is megnyil­vánult olyan hang. hogy „kár volt kihozni a norma- és bér csalóikat". A lovászi _ üzemi bizottság még ezen is tu) ment: megtévesztette a Pár­tot. Jelentésükben 700 ver­senyzőt jelentettek. a valóság­ban viszont csak 96 volt. A Politikai Bizottság határoza­ta élesen világította meg a szakszervezeti munka terüle­tén tapasztalható ellenséges befolyást, a jobboldali szociál­demokratáknak a szakszerve­Az alsólakosi állami gazdaság dolgozói teljesítették vállalásaikat Az alsórákos! Állami Gazda­ság dolgozói a koreai szabadság- harcosok megsegítésére munka- felajánlásokat '-ettek s különö­sen a nők tűntek ki vállalásaik teljesítésével. Kitűnő eredményt értek el szőlőkapálásban. Átla­gos teljesítményük eddig 115— 120 százalék körül mozgott s erre ajánlottak £el 10—15 száza­lékot. A héten azonban messze túlszárnyalták felajánlásaikat Kovács Rózsi például 130 szá­zalékot ért el, Szigeti Ida ugyan­csak 130 százalékot. Kiváltak eredményeikkel Kovács Erzsé­bet, Tóth Erzsébet Pét1 Magdolna. akik egyenként 126—123 százalékra fokoz­ták teljesítményüket. Még jobb eredményi ért el Gáspár Teréz. Szabó Anna és Magyar Istvánná 143 százalékos munkateljesítmé­nyével. A munkacsapatok kö­zötti versenyben a „Kossuth'" és a „Táncsics“" munkacsapat került nz élre 132. illetve 135 százalé­kos eredménnyel. Felajánlásuk 120 százalék volt. a traktoros munkacsapat 11 százalékkal telje­sítette tel a Koreai Héten vál­lalását. zetekbe való beépüléséből ere- Jo mulasztásokat. Az éberség hiánya és az elbizakodottság ,»eredményezte" például, hogy a zalaszentgróti üzemi bizott­ságba is befurakodhatott az ellenség és ott aknamunkát fejthetett ki a munkaverseny ellen. A zalaegerszegi Útfenn­tartó NY üzemi bizottsága pe­dig a normarendezés elől meg­hátrálva. Hadó József jobbol­dali szociáldemokrata, iib tag „javaslatára“ kollektiven le­mondott. Az sem volt vélet­len. hogy egyes szakszerveze­ti vezetők a norma rendezéssel kapcsolatban csak az alapbé­rek emeléséről beszéltek, ki­kerülve ezzel a lényegbevágó feladatot, azt, hogy a dolgo­zókkal megértessék: a norma- rendezés során átmeneti kere­set csökkenéssel kell számol­ni. Lovásziban. Bázakerettyón és a MÉMOSz vonalán egya­ránt megmutatkozott a köuy- nyebb _ ellenállás vonalának választása. A SzOT zalamegyei bizott­sága ugyan többizben is hatá­rozatot hozott a hiányosságok kijavítására, de mindez csak papíron maradt. Nem fekte­tett súlyt a MÉMOSz munká­jának ellenőrzésére. Ezen a vonalon fordult elő leggyak­rabban a dolgozók véleményé­nek semmibevétele, a bírálat és önbirálat lebecsülése. Elő­fordult, hogy üb tagokat je­löltek ki, vagy váltottak le a dolgozók megkérdezése nél­kül. Nem vették észre, hogy a demokratikus centralizmus el­veinek be nem tartásával az ellenségnek adtak támadó fe­lületet. így kerülhetett be a zalalövői téglagyár üzemi bi­zottságába egy volt csendőr, akit azóta leváltottak. A megalkuvás, a jobboldali szociáldemokraták aknamun­kájának elnézése komoly kö­vetkezményekkel járt a mun­kaverseny, a Sztehánov-moz- galom területén is. Beszéltek a SzOT megyebizottságának funkcionáriusai a verseny kampányszerüségéről, de az ellenőrzést, a versenynek az üzemben való szervezését csak a PB. határozata után javí­tották meg. Elmulasztották a határmenti üzemekben: Lo­vásziban, Ke fett yen és a no­vai falepárlóban a Tito-banda ügynökeivel szembeni harc ío- k ozás át. az ellenség konkrét leleplezését. Bázakerettyón például Lökös István üb tag jelenlétében Vörös István mű­szerész azt a kijelentést tette, hogy „a normarendezés ne­künk újabb kizsákmányolást jelent" — amire Lökös István csak bólogatott, egyszerűen tudomásul vette az ellenség támadását■ A Politikai Bizottság hatá­rozata foglalkozott a szakszer­vezetek szociális és kulturális névelőmunkájárnak hiányossá­gaival is. Ezen a téren még sok javítani való vár üzemi bizottságainkra csakúgy, mint a szocialista munkaverseny kampány szerűsége leküzdésé­nek tekintetében.1 Elengedhe­tetlenül fontos, hogy a mun­káját hiányosan végző bizal­mi hálózatot uj aktívákkal töltsék fel, azokat rendszere­sen ellenőrizzék: ez biztosítja a Párt politikájának levitelét a dolgozó tömegekhez. A hi­bák mellett kétségtelenül már­is javulás mutatkozik a szak­szervezetek munkájában, de ezzel még távolról sem elégen- hetünk meg- Most funkcioná­riusainkon a sor, bőgj” a Po­litikai Bizottság határozata nyomán, Pártunk célkitűzései­nek megfelelően biztosítsa a hibák gyors kijavítását» ajabb sikereinket és győzel­meinket­Vasárnap, 1950. .tag. IS

Next

/
Thumbnails
Contents