Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-09 / 183. szám

így került a verseny élére A NAGYKANIZSAI JÁRÁS A nagykanizsai járás az el múlt hét során a zalai járások között folyó terménybegyüjtési ver­senyben az első helyre küzdölte fel magát. Ezzel is bebizonyí­totta, hogy helyt akar állni ab­ban p versenyben, amelyet kez­deményezett- De az,_ hogy első a járás, még nem minden. Eh­hez tudni kell azt is, hogyan érte el ezt az eredményt. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a járás dolgozó pa­rasztsága hatalmas lelkesedéssel csatlakozott Mindszent és Szeg- vár felhívásához, ami uj lendü­letet adott a terménybegyüjtési versenynek. Különösen serkentő­leg hatott a járás dolgozó pa­rasztságára, hogy Komárváros a megyében elsőként teljesítette 100 százalékig egész évi begyűj­tési tervét és most már — to­vábbra is élen haladva p megyé­ben — azon versenyez, hogy mi- nél nagyobb százalékban túl szár­nyalja a begyűjtési tervet. Komárváros > lelkesítő példája \ t ' 1’ > megmozgatta ,p községeket.— per­sze nem mindegyiket, de ezek­ről majd később lesz szó —. megmozgatta a pártszervezeteket. A járás csaknem ■ valamennyi községének pártszervezete a népnevelő munka további foko­zását, a népnevelőgárdák erősí­tését tartja legfontosabb felada­tának. Komárvárosban a párt- szervezet. népnevelői a pártonki- vüli és tömegszervezeti aktívák­kal együtt dolgoztak — és dol­goznak még ma is — a termény­begyüjtési verseny teljes sikeré­ért. Mig folyt a cséplés, nem győzték hangoztatni a géptől történő terménybeadás jelentősé­gét. Most pedig alapvetően a bé­kéért folyó harc képezi a ter­ménybegyüjtési agitáció magvát. Ennek nyomán legtöbb párt- szervezet helyesen oldotta meg a feladatokat, aminek következ­tében például Hosszuvölgy, Za- lasárszeg, Galambok, Szepetnek, Garabonc, Miháld és még szá­mos község napról-napra fokoz­za begyűjtési eredményét. Minthogy azonban minden jó­nak megvan a rossz oldala, így a kanizsai járás elsőségében is vannak „szépséghibák“. Egész nyugodtan nevezhetjük igy Balatonmagyaródot, Sormást, Sandot, Gelsét, Nagyradát, vagy Orosztonyt, amelyek a begyűj­tési versenyben ugyancsak hátul kullognak. Ezekben a községek­ben a pártszervezetek nem fi­gyeltek fel más községek ered­ményeire, a népnevelők munká­jának eredményességére, igy módszereiket sem alkalmazták. Élénk példa erre Gelse, amely ugyan elég nagy község, a C-vé- teli jegyre azonban mégis csak az előirányzat 15 százaléka gyűlt be. A cséplés ebben a köz­ségben már a befejezés előtt áll, az A—B jegyre mégis csak az előirányzat 75 százalékát adta be a dolgozó parasztság. Ebből is látható, hogy p gelsei pártszer­vezetnek különösen erősíteni kell a népnevelőmunkát. Figyelemreméltó, hogy Zala- szentbalázs — amelyről hosszú Ideig úgy volt, hogy a járás egyik legjobb községe, de aztán elbizakodott és alaposan lecsú­szott — kezd ismét magához tér­ni, bár a népnevelők munkája mér; most is sok kívánnivalót hagy maga után. A községben eddig 30 vágón gabonát csépel­tek el, s a szövetkezeti termény­raktárban már több, mint 13 vagónra való gyűlt egybe. Az eddigi eredményekből vilá­gosan kitűnt, hogy a terménybe­gyüjtési verseny legbiztosabb szervezője a községi pártszerve­zet irányításával folyó népnevelőmunka, Ennek további javítását segítek ■ék elő a vasárnap járásszerte mn21 irío11 népnevelőéitekezletek, amelyeken az aktívák megbeszél­ték tapasztalataikat, s ui szem­pontokat kaplak további munká­jukhoz. Ezzel kezdték meg mun­kájukat a hét elején újabb len­dületet adva a begyűjtésnek, ami most ismét meggyorsulhat, hi­szen a cséplés üteme is fokozó­dik. A népnevelők munkájának eredménye máris megmutatkozik- A legújabb jelentések szerint a nagykanizsai járás A és B vételi jegyre már túlteljesítette egész­évi tervét. Az eddigi eredmény 103.4 százalék. S bár emelkedett a C-vételi jegyre beadott gabo­na mennyisége is. Az évi tervet ezen a téren azonban csak 37 százalékra teljesítette a járás. A nagykanizsai járásnak tar­tania kell az eddigi iramot, ha továbbra is élen akar járni a terménybegyüjtési versenyben, ha a megyében elsőnek akarja teljesíteni egész évi tervét En­nek érdekében pedig az egész vonalon tovább kell javítani, fo­kozni a népnevelők munkáját! „UJabb csapást mérünk békénk ellenségeire“ Válaszlevél a bírálatra Lapunk julius 22-i szúrná ban az eg’erszegi Magasépítési NV építésvezetősége munká­jának hiányosságaival foglal­kozott az egyik levélírónk és ézóvátette, hogy a műszaki vezetők nem látják el kellően feladataikat. Ezzel kapcsoíato san az építésvezetőség dolgo­zói az alábbi levélben válaszol­nak a bírálatra: „Ez év április 19-én csendült fel az első csákányütés ezen az építkezésen, ahol a dolgo­zók százai indultak harcba a termelés frontján, hogy mun­kájuk eredményével részesei lehessenek a szocializmus épí­tésének. Mi, műszaki vezetők, ismerve a munka nagyságát és bonyolultságát, részleles ütemtervet készítettünk nem­csak az építkezés egyes szaka­szainak meghatározását, ha­nem a munkaerőkkel való he­lyes gazdálkodást illetően is. Az volt a célunk, hogy a. leg­teljesebb mértékben biztosít­suk a munkálatok végzésének zavartalanságát és ami az egyik legfőbb dolog: a terv­szerűségét. A Tervező Intézet azonban nem tudta követni kellőkép­pen az építkezés ülemét s igy egyes épületek terveit késve küldték le, ezáltal a munka­helyeken időnként zsúfoltság mutatkozott. Ezt az átmeneti nehézséget a munka jobb meg­szervezésével igyekeztünk át­hidalni, ami részben sikerült is. A hibákat leküzdve, sikerült elérnünk, hogy az építkezés most már sokkal előrehaladot­tabb szakaszában halad, mint ahogy azt az ütemtervünk előírja. Emellett az egy főre eső termelési érték is egyre nőtt: májusban 2800, június­ban pedig már 3500 forint volt az egy főre eső termelési ér­ték. Ügyancsak jelentős ön­költségcsökkentést értünk el azzal, hogy a dolgozók részére nem építettünk külön ideigle­nes szállásokat, hanem nyom­ban az építkezés megkezdése­kor kisebb épületeket készí­tettünk el, amely egyúttal megfelelt szállásnak is. Ezzel közel 10 ezer forintot takarí­tottunk meg. Ugyancsak gon­doskodtunk arról, hogy az építkezéshez szükséges homo­kot ne kilométerekről hozzuk, hanem azt az építkezés helyén bányásszuk ki. Eddig több mint 3000 köbmétert bányász­tunk ki a helyszínen s ezzel 45 ezer forintos megtakarítást értünk el. Az újítások és ész- szerüsitések révén pedig 15 ezer forint volt eddig a meg­takarításunk. Eredményeink mellett azon­ban vannak kétségtelenül hiá­nyosságok is. A helyi szerve^ zetlenségér1, az anyaggal való fokozott takarékoskodás hin nyáért felelősek vágnunk mi is. Nagyobb súlyt kell fektet­nünk a munkavezetők műszaki tapasztalatainak gyarapításá­ra, műszaki tudásuk növelé­sére. A tervfelbontás, a norma- elszámolás is nagyobb gyakor­latot és tudást, igényel, éppen ezért fokozott segítséget kell adnunk számukra is. A minő­ségimunka, a selejtc sokként és, az anyagtakarékosság terén ugyancsak hibák észlelhetők- Még most is előfordul, hogy egy-egy befejezett épületnél nagyobb értékű habarcs megy veszendőbe■ Ez viszont gondo­sabb ellenőrzéssel megszüntet­hető. Komoly feladat hárul ránk az egyenlőtlen és laza normák felszámolásával, az uj normák bevezetésével együft- járó műszaki-technikai előfel­tételek biztosításával. Mindezeket a hibákat egy­más uTán számoljuk fel Pár­tunk segítségével, az aktívák tevékeny közreműködésével. Okultunk az elkövetett hibá­kon fi most az a feladat, hogy a dolgozókkal szoros együtt­működésben teremtsük meg az uj normák teljesítéséhez és túl­szárnyalásához szükséges mű­szaki alapokat. Mindezek uván ígérjük, hogy még jobb munkaszervezéssel, jó irányítással az építkezést az előirt határidő előtt befejez­zük és ezzel is újabb csapást mérünk békénk, alkotó mun­kánk ellenségeire. A zalaegerszegi Magas­építési NV építésvezető­sége nevében: FARKAS ZOLTÁN építésvezető A ZALA VILLÁMA PÁKA KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI! Az aratás és tarlóbuktatási munkáknál derekas munkát vé­geztetek. Most a terménybeadásnál viszont a legutolsó községek között kullogtok. Messze lemaradtatok az élvonalbeliektől. A—B- re is 42, C-re pedig szégyenletesen alacsony: 9 százalékos a ter­ménybegyüjtési eredményetek. Helyi pártszervezet népnevelői! a zalaegerszegi népnevelők házi agitáció során hétfőn 10 százalékkal emelték C-jegyre a gabo­nabeadási teljesítményt. Legyetek éberek, végezzetek ti is foko­zottabb felvilágosító munkát a begyűjtés sikere érdekében. EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ DOLGOZÓ PARASZTOK! Sutka Pál elvtárs zalaszentgróji 3 holdas kisparaszt 28 kilő kö elező gabona helyett 801 kilo-grammot adott be a helybeli föld- müyesszövetkczet magtárába. A nép államával szemben 2213 szá­zalékban teljesítette hazafias kö telezet íségét a terménybegyüj- tésben. Ugyanakkor elment a termelő csoport üzemi pártszervezetéhez és kérte a csoportba való felvételét! így ünnepli az Alkotmány év­fordulóját! Egyénileg dolgozó kis- és középparasztok követésként álijon előttetek Sutka Pál kommunista paraszt dicséretre méltó példája! ZALASZENTMIHÁLY DOLGOZÓ PARASZTJAI! Azzal, hogy A—B—C-vételí jegyre 1697 százalékban teljesí­tettétek terménybeadási kötelezettségieket a megye élközsége lett Zalaszentmihály. Komárváros, Zajavég. Zalasárszeg, Zalalövő azon­ban közvetlen a nyomotokban van. Mutassatok továbbra is példát és jó népnevelő munkával mielőb b érjétek el a 200 százalékos eredményt! ZALAEGERSZEGI CSÉPLÖMUNKÁSOK! A megyében leggyengébb ütemben megy a megyeszékhelyen a cséplés. Eddig úgy 52—55 százaléknál tartatok csupán! A me­gye átlagos eredménye 69 százalék. Mi az oka a lemaradásnak? Mik a nehézségek, amelyek akadá­lyozzák a munkát? Javítsátok meg a munkamódszert és győzzétek le a nehézsége­ket. Nagykanizsa cséplőmunkásai már 88 százalékban végeztek a munkával! NÉPNEYELÖCSOPORT OK A CSÉPLŐGÉPNÉL! Beszéljetek a cséplőgépek mellett arról a dolgozó parasztok­nak, hogy már csak négy nap van hátra augusztus 12-éig és igye­kezzék minden dolgozó paraszt C-vételi jegyre beadni felesleges ga­bonáját, mert még megkapja a mázsánként négy forintos pré­miumot. Beszéljetek arról, hogyha dolgozó parasztok a kulákokat, a házi apostolkodó papokat és apácákat, akik tennénybegyüjtés el­len agitálnak, nyomban leplezzék le ott a faluban, mint Türjén tették. Mutassatok rá, hogy Zalavég községben minden dolgozó pa­raszt gondosan utánaszámol, hogy a terménybeadás teljesítése után valójában mennyi felesleges gabonája marad* még. Azt mind beadják a szövetkezeti magtárba. Itt is a kommunista parasztok járnak az élen. Egyetlen napon 183 mázsa keménygabonával gya­rapodott a begyűjtött mennyiség! Gódor Sándornak igaza van, Rózsás Janinak nem — ezt igazolja a „Göcseji Uttörő"-tszcs — Amikor tavaly ősszel meg­alakultunk, ugyancsak kevesen hittek rajtunk kívül abban, hogy valaha lesz belőlünk vala­mi. Kemény gondokkal kellett megküzdenünk és sokszor t»lán mi is meginogtunk szilárd elha­tározásunkban. De az ilyesmi — ha volt is — csak egy pillana­tig tartott. Mi meg voltunk gyö ződve már akkor is arról, hogy jó utón vagyunk. A kívül állók azonban kételkedhettek bennünk. Hiszen- nem volt egy lovunk, vagy marhánk, azt sem tudtuk, mit vetünk, mert nem volt vető­magunk. Aztán mégis minden jóra fordult. Kaptunk segítséget az államtól, jött a gépállomás is és most már ott tartunk, hogy akik ősszel még kételkedtek ben­nünk és a mi utunk igazságában, azok most erősen érdeklődnek aziránt, hogyan állhatnának be közénk. Kolosa Péter elvtárs,, a babos- döbrétei „Göcseji úttörő.“ terme­lőcsoport elnöke mondja ez* egyszerűen, úgy, shogy van. Sza­vaiban semmi kérkedés, vagy dicsekvés De hangjából büszke ség csendül ki amire van is okn. Hiszen 3 vágón kenyérgabonát csépelt el a csoport, a tavasziak is 103 mázsát adtak, a kender olyan gyönyörű —- 2.5—3 méter magas —. hogy messze vidékről is csodájára járnak, a 2 méter magas kukoricaszárakon olyan csövek vannak, hegy az a cso­port dicséretére válik. Állatállo­mányuk is olyan van, hogy büszkék lehetnek rá. A vetőmag­gal sem lesz gondjuk őszre. 84.2-es fajsúlyú is termett. ezt tették el magnak. A szokvány- minőségűt pedig — ami az adó­gabonán és a C-jegyre beadott 72 mázsán felül megmaradt — szétosztották fejadagként. Persze tartalékoltak is valamit, hogy le­gyen majd azoknak az újonnan belépőknek is. akiknek a két dol­gos kezükön kívül semmijük sincs. Mindezt nagyon jól tudják azok is, a,kik be akarnak most lépni a csoportba. Horváth Sándor 4— 5 holdas kisparaszt is váltig erő­siti: azért lép be a csoportba, mert az ősz óta eltelj- idő alatt megbizonyosodott róla .hogy aki a csoportban van, az tud is sze­rezni magának. Mert a csoport tagjai között nincs egy sem, aki­nek ne lenne egy tehénkéje, vagy ne hízna egy sertése az ólban-Horváth Sándor emlékszik rá, hogy Rákosi elvtárs is erről beszélt és ime. Q „Göcseji úttö­rő“ már el is érték ezt. Pedig csík ezután lesz egyéves csoport A legutóbbi ceopertértekezle ten is Horváth Ssndörcm kívül még négy uj tagot vetlek fel a csoportba. Közöttük van Gódor Sándor is. aki az aratásnál és a cséplésnél segített a csoportnak. A csoport tagjai pedig összefog­ok és neki segítettek a cséplés­nél. Most azt mondja, hogy jön­nek még majd többen is, ő maga is dolgozik ezért. Ami igaz is, mért Gódor gazda, azaz most már _ tagxárs, utón, útfélen ma­gyaráz a dolgozó parasztoknak a közös gazdálkodás előnyeiről. A csoport eredményei erőtelje­sen harsogják a szocialista ut igazságát. E hang mellett az ellenség hangja szánalmas cincogássá zsugorodik- Szele István elvtárs is egyből Rózsás Jani fölé kerekedett, mi-- kor ez becsmérelni kezdte a cso­portot. Pedig a Rózsás Jani ugyancsak nagy ellensége a cso­portnak. Szele elvtársat is azzal rémitgefte, hogy „még gatyád sem lesz, nemhogy 23 hold föl­ded“, amikor belépett a csoport­ba. Az egykori 23 holdas közép- paraszt most fölényes nyugalom­mal vágta oda a helyke Rózsás Janinak: „Nézd csak meg a ken­derünket, lesz abból ga.tya bő­ven. De lesz más egyebünk is, mert a mi jövőnk biztos!“ Rózsás Jani és társai egyre apróbbak lesznek, lassan el is tűnnek a ,porondról Babosdöbré- ‘en is. Aí ő jövőjük egyáltalán nem biztos. Szerda, 1950 ang, f( 5

Next

/
Thumbnails
Contents