Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-08 / 182. szám
VLÄDIMffi BODRON 7 évi normáin VLADIMIR 1 Bodrov' a ”Koiri' nvnn PlXSSZOr -gyár egyik részlegének vezetője. Energikus, mozgékony fiatalember. Mint a szélvész, úgy siet egyik munkapadtól a másikig. Miközben saját munkáját dícsáretreméltó módon látja el, jut bőven ideje arra is, hogy másokat megtanítson munka- módszerére. Most éppen a két legfiatalabb munkás, Anatolij Usakov, Vasz- ja Szamurogov munkahelye felé siet. Usakovnak nagy problémákat okoz a szelep megmunkálása, Bodrov maga áll a gép mellé, elkészíti az egyik szelepet. Közben állandóan magyaráz. Usakov figyelmesen hallgatja a mester szavait, alig várja, hogy ismét 5 áilnasson a gép mellé. Bodrov azután Szemjukov menetvágó gépéhez lép, Nem is olyan régen még ő dolgozott ezen a gépen, ahol rátérve a gyorsvágás módszerére, 22 hónap alatt 7 év normáját végezte el. Bodrov, amikor ezt a nagyszerű teljesítményt elérte, állandóan Sztálin elvíársnak a Sztahánovisták I. Országos Nagygyűlésén elhangzott szavaira gondolt, — a Sztahánov- mozgalom megdönti a technikával kapcsolatos régi nézeteket, megdönti a régi műszaki normákat, a régi előirányzott teljesítményeket, a régi termelési terveket és új, magasabb műszaki normák és termelési tervek felállítását követeli. EZEKET | a szavakat zúgták a - - i gépek állandóan Bodrov fülébe, S ő tudta, hogy nemcsak egész népe, hanem a maga ügyét is szolgálja, ha normáját javítja, teljesítményét növeli. A fiatalabb munkatársaknak gyakran meséli el. — Az ötéves terv második I évellek vége táján kerültem a gyárba és utol kellett érnem a többieket. Volt, akinek már 2—• 3 év volt a grafikonján ... De nemcsak utolérte őket, hanem mindenkit lehagyott a műhelyben. Amikor 1949 elején a részleg mesterévé nevezték ki, már az 1952-es év normáját végezte, Bodrov elvtárs részlegének fiataljai állandóan arra törekszenek, hogy csoportjuk vezetőjének példáját kövessék. A kölcsönös segítség, a szakadatlan tapasztalatcsere, a sztahánovis- ía módszerek állandó terjesztése segíti az ifjúmunkásokat abban, hogy máris 4 és fél hónappal megelőzik az időt. Lev Mu- ranov, Viktor Szolijkin, Viktor Picsugin, Tamara Tolkacsova, Vladimír Kleonov komszomolis- tak s még egy sereg más ifjúmunkás rendszeresen tanul az idősebb, tapasztaltabb mesterektől, S VALAHÁNYSZOR I I I újabb, nagyszerű teljesítményt érnek el, valahányszor úgy érzik, hogy mát nem felel meg a régebben int „Alapított norma azoknak a munka lehetőségeknek, amelyeket az tíj technika és az új tapasztalatok nyújtanak, felkeresik Bodrov elvtársat, hogy megbeszéljék vele — az elavult, régi norma helyébe miképpen lehet új, helyesebb normát állítani, Megbeszélik, miképpen lehet az egészséges kezdeményezést úgy használni, hogy abból ne csak a Kompresz- szor-gyárnak, ne csak az ő műhelyüknek vál jék haszna, hanem az egész népgazdaságnak is. Vladimir Bodrov azzal, hogy 22 hónap alatt 7 év normáját végezte el, a béke hadseregének egyik legtíszteleíreméltóbb harcosa lett. Munkarészlegének tagjai, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az ő példáját kövessék, szintén hős harcosai a béke ügyének. Az új normákkal, mint éles fegyverrel küzdenek valamennyien azért, hogy életük még szebb, boldogabb legyen. LELEPLEZETT HAZUGSÁG Kedd, 1950. augusztus 8. Malik elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésein megcáfolhatatlan adatokkal támasztotta alá, hogy az amerikai imperialisták előre kitervezték a koreai nép elleni támadást és ennek előkésztése érdekében a mélységesen bűnös, hazaáruló Li- Szin-Mant ültették a koreai nép nyakára. A szovjet küldöttség leleplezését mintegy kiegészítik azok az adatok, amelyeket maguk az imperialista lapok vigyázatlanságukban elfecsegtek. Az amerikai monopoltőke legnagyobb jelentőségű lap- konszernjének, a „Hears“-nek egyik folyóirata, a „New York Journal & American“ már három évvel ezelőtt azt a feladatot állította a kormány elé hogy „minél gyorsabban hódisa meg Koreának azt a felét is, amely a 38■ szélességi foktól északra fék- szilé'. _ Valóban az amerikai imperialistáknak legfőbb tervük az volt, hogy Dél-Koreát ugródeszkának használják fel az északkoreai rész elfoglalására, hogy aztán az egész koreai félszigetet gyarmatukká, katonai támaszpontuk- ká tegyék. Céljaik elérésére felbérelték Li-Szin-Mant és klikkjét, akik végrehajtói voltak az amerikaiak délkoreai gyarmati politikájának és háborús előkészületeinek. A „New Republic“’ cimü amerikai folyóirat szerint Li- Szin-Man „kormánya“ feudális földbirtokosokból, magas- rangú rendőtisztekből, Kaliforniából származó ügynökökből és gazdag üzletemberekből áll. Sullivan, a „Neto York Times“ tudósítójának szavai szerint, Li-Szin-Man klikkjének többsége „érezhető külföldi akcentussal beszéli a koreai nyelvetNincs ebben semmi csodálnivaló- Ennek a klikknek tagjai — és maga Li-Szin-Man is — éveken át kizárólag gazdáik nyelvén, vagyis japánul és angolul beszéltek. LNSzin-Man árulását a japánok zsoldjában kezdte meg, de később átállt az amerikaiakhoz, Amikor az Egyesült Államok a „pompás koreai falatot“ ki akarta rántani a japánok szájából, Li- Szin-Man elhatározta, hogy áruló tevékenységét a véleménye szerint erősebb imperialista rablónak ajánlja fel- Li-Szin-Man több mint 30 évig tartózkodott az Egyesült Államokban, ahol kivivta _ gazdáinak bizalmát és mielőtt visszatért volna Amerikából Koreába, megegyezés jött létre az USA és közötte. Ebben Li-Szin-Man kötelezte magát arra, hogy egymillió dollárért és az elnöki bársony székért cserébe kiszolgáltatja az amerikaiaknak egész Koreát. Ennek a hazaárulónak méltó társai a délkoreai „kormány“ többi tagjai is. A külügymL niszteri székben Lin-Ben-Hi ezredes — amerikai állampolgár — üt aki harminchét éven át élt Amerikában. Hasonlóképpen díszes figura Li- Bum-Szuk, a koreai fasiszták vezére, aki nemrég még „miniszterei nőkként“ tetszel gett- Ő még 1915-ben hagyta el Koreát és aztán különböző hatalmak kémszolgálatába szegődött. Volt japán, német, kuomintang, majd amerikai kém. Ez hát Li-Szin-Man klikkje, amelyet Washingtón Dél-Korca népének nyakára ültetett. Ez a klikk — a „New York Post“ cimü amerikai lap beismerése szerint — Dél-Koreá- ban „igazi rendőrállamot létesített, annak minden kor- ruptságával, bűnével és Ice- gyetlenkedéseivel“. „Dél-Koreában megszokott, mindennapos dolog a kínzás — írja a „New York Times“- A koreai keresztény kollégium jogtudományi profesz- szóra a szöuli rendőrségen kínzások következtében meghalt. A szöuli egyetem botanika tornára az incsoni rendőrségen elszenvedett kínzások követ. keztében halt meg.“ A „New York Herald Tribune“ igy ir: „A gyermekeket és asszonyokat Dél-Koreában minden lelkiismeretfurdalás nélkül gyilkolják halomra és teme- tetlen holttestek hordják a falusi utcákat. A foglyok és po- liikai ellenfelek kínzása megszokott jelenség.“ Dél-Koreában négy év alatt több mint 160 ezer hazafit gyilkoltak meg, 480 ezer embert tartóztattak le és több min négymillió koreai vált koldussá, mert Li-Szin-Man hatóságai elkergették őket otthonukból. Még az Egyesült Nemzetek Szervezetének hírhedt „koreai bizottsága“ is kénytelen volt egyik beszámolójában elismerni, hogy egyedül 1948 szeptember 4-től 1949 április 30-ig Dél-Koreában 89 710 embert tartóztattak le“, vagyis átlagosan 374 embert naponta. Li-Szin-Man klikkje az amerikai technika legújabb kin- zóeszközcit remekül össze tudja egyeztetni a középkort is megszégyenítő kegyetlenkedéssel. Ingdin faluban egy Csen-En-Szen nevű fiatal hazafit letartóztattak és ke- resztrefeszitettek. Ugyanitt 289 fiatal hazafit fogtak el a csendőrök, demokratikus tevékenységgel gyanúsítva őket. Valiig földbe ásták a szerem esetleneket, majd több órai kínzás után agyonlőtték ^ őket. Hampenin városában háromezer demokratikus beállítottságú embernek * vágták ki a nyelvét, hogy aztán megöljék őket. , Ezt a rendszert nevezte Aeheson „szabad, független államnak“, Truman meg egyenesen „az északázsiai népek fákivavivő jenek“. Ez ellen a klikk ellen harcol Korea népe és nem kétséges, hogy Li-Szin-Man klikkjére és az amerikai imperialistákra végső fokon Ugyanolyan dicstelen sors vár, mint Hitlerekre és quislingjeikre. Megnyílt a közoktatásügyi dolgozók nemzetközi szövetségének kongresszusa Augusztus 6 áp Becsben megnyílt a közoktatásügyi dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének 5. kongresszusa. A kongresz- szusra a közokialásügyi dolgozók küldöttségei érkeztek a Szovjetunióból, a Kínai Népközköztársaságból, Olaszországból Csehszlovákiából, Magyarországból, Norvégiából, Bulgáriából. Franciaországból, Romániából. Ausztráliából, a Mongol Népköz- társaságból. A kongresszus öt napig ülésezik. FUTÓESŐ Várba fó Időjárás: Mérséklődő északi, északkeleti szél, változó felhőzet, néhány helyen, főleg keleten futóeső. A hőmérséklet nem változik lényegesen.-,,., A kitűnő szovjet filmek látogatottsága arról tanúskodik Zalaegerszegen is, hogy a dolgozók megszerették az élet, a munka, az alkotás valóságát visszatükröző szocialista realista filmremekeket. De nemcsak megszerették, hanem elválaszthatatlan segitője lett a békéért folytatott harcunknak, kulcsa napi problémáink megoldásának. oktatója, tanitója dolgozóinknk. Nem hiányzanak már senkinek az álromantikával, szennyes erkölccsel, faji uszítással telített amerikai giccs'filmek, amelyeket valamikor még a tőkések exportáltak be az orzságba. Erről beszélnek félreérthetetlenül és világosan a számadatok. Amig júniusban a ,,holt szezonban“ 9.386 volt a Fórummoziban a szovjet filmeket lá- logatók száma, addig a nézők száma júliusban már 10.022-re emelkedett, ami annyit jelent, hogy a megyeszékhelyen minden felnőtt ember megnézeti egyegy szovjet, vagy a népi demokráciákban készített filmet. Ha tekintetbe vesszük Zalaegerszeg aránylag kis befogadó- képességü mozijának munkáját. a számokból az tűnik ki, hogy gyakran teljesen telt ház mellett játszották a szovjet filmeket. A ,,Vidám vásár“-t például 1383, a ,,Cirkusz"-t 1371, a ..Pilótaszerelem" cimü filmet 1294, a „Magas jutalom" cimü filmet pedig 1202 dolgozó nézte meg. A „Csend- háborító"-nak viszont minden eddigit felülmúló sikere volt. A jegyeket valósággal elkapkodták az előadások elölt; ha pótszékeket lehetett volna betenni. még azokra is jutott volna jócskán néző. A jó filmpropaganda eredményeképpen ezt a páratlan rendezésű és kiállítású filmet 1409 dolgozó nézte végig három nap alatt. Mit bizonyítanak ezek a számok? Azt, hogy a dolgozók ezrei szivesen tanulnak' a szovjet filmekből, amelyek mindegyike nevel és szórakoztat. A zalaegerszegi járás is fokozza C-jegyre a begyűjtést! Tudatosítsák a népnevelők a 4 forintos prémium jelentőségét! A zalaegerszegi járás a ter- ménybegyüjtési versenyben a második helyen áll, A vasárnap reggeli jelentés alapján A és B-vételi jegyre évi ütemtervét 86 százalékban, míg a C-t 33 százalékban teljesítette, A jelentésből kitűnik, hogy a jó ütemben haladó A és B- vételí jegyre való beadást nagy mértékben lerontja a „C" alacsony százaléka. Itt nagyfokú lemaradás mutatkozik. Bár vannak községek, mint például Zalalövő, ahol már 100 százalékos az adógabona, viszont a C-vételi jegyre is már a 136 százaléknál járnak. Első helyen áll a megyében Zala- j szentmihály, ahol a pártszervezet jó munkája nyomán az eredmény: 168 százalékos, Pacsa községben is jó felvilágosító munka folyik, A—B-re 139 százalékot értek el, míg C-re is elérték a 100 százalékot. Ezekben a községekben a pártszervezet jói végezte feladatát, A beadásban a párttagok járnak elől, A pártonkívüli dolgozók pedig szívesen követik példájukat. Ahol lemaradtak Azokban a községekben, ahol a pártszervezet nem fektetett kellő súlyt a felvilágosító munkára, az eredményben is megmutatkozik. Példa erre a zalabesenyői, zalaszentiváni körjegyzőségek, ahol az A és B-vételi jegyre 100 százalékon túl vannak, de a C-re csak 46, illetve 34 százalék a teljesítésük. Ezekben a községekben nagymennyiségű felesleges gabonát tartottak vissza, ami arra vall, hogy a pártszervezetek nem tudatosították a gabona begyűjtés fontosságát és ezzel egyben utat engedtek a kulákság hangjának is. Nem mutatnak rá kellő mó* don a népnevelők a 4 forintos prémium jelentőségére! Még ennél is súlyosabb a helyzet Nemesapátiban és Boc- földén. Itt a C-vételí jegyre alig érték el a 20 százalékot, £ A siker „titka“: a jó népnevelő munka Az elmúlt héten jó munkát végzett a salomvári körjegyzőség, Az utolsó helyről a közepesek közé tornázta fel magát. A jelenlegi eredménye azonban még nem kielégítő. Ha a felvilágosító munkát tovább folytatják, augusztus 15-íg Salomvár is behozza a lemaradást. Leghátul kullog a csonkahegyháti és a petrikereszturi körjegyzőség. Feladat: a pártszervezeteknek kezükbe kell venni a begyűjtés irányítását, szervezését. Be kell vonni a népnevelő munkába a tömegszervezetek agitátorait. Teljes ütemben beindítani a fel- világosító munkát, Tudatosítani kell a dolgozó parasztság körében a gabonabeadás fontosságát. Széles körben továbbfejleszteni ,,a cséplőgéptől a szövetkezeti magtárba“ mozgalmat. Ennek alapján megjavul munkájuk, behozatják a lemaradást, a C- vételi jegyre mutatkozó „eredményt" párhúzamba hozhatják az A és B jegyekével és máris élre szökhetnek a járások közötti versenyben. Uj gépeket kap a zalaszentgróti téglagyár A zalaszentgróti téglagyárban gyakran felmerült a szűk keresztmetszet kérdése az üzemi értekezleteken s ilyenkor szóvá tették a dolgozók, hogy a gépek elavultsága, elhasználtsága az újítások és észszerűsítések ellenére sem lendíti előre any- nyira a termelést, mint ahogy azt a terv megköveteli. Szükségessé vált, hogy alapos racionalizálást hajtsanak végre az üzemben, másrészt új génekről történjék gondoskotjás. Tervbe vették, hogy a termelékenység fokozása szempontjából a cserépprést elválasztják a téglapréstől és az előbbi meghajtására 30 lóerős villanymotort állítanak be. Ugyancsak a közeljövőben valósul meg a dolgozóknak az a kérése, hogy új 400-as téglaprést állítsanak be a termelésbe. Mindkét változtatás jelentős mértékben hozzájárul majd a termelékenység fokozásához. A jövő évben pedig egy 130 lóerős villanymotort kapnak, amely egy csapásra megszünteti majd az üzemi gépi erőiben mutatkozó szűk keresat- metszeteket. Á szovjet filmek sikere Egerszegen Júliusban 10.022 néző