Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

Termelőcsoportunk erős bástya less itt a magyar—jugoszláv , a béke frontján A gabonabegyüjtés frontjáról: Kovács János, csomódén kisparaszt: 2107 százalék! van a tótszentmártoni tsscs-nek 117 tagja Vasárnap megismétlődtek me- gyeszerte a termelőcsoportok egy héttel előbb megtartott^ün­nepi csoportértekezletei. Szép számmal vettek ezeken részt a falvak egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjaí. Gerö elvtársnak a Szovjetunióból ha­zatért 200 tagú parasztküldött­ség előtt elmondott beszéde út­mutatásul szolgált falusi párt- szervezeteink, a termelőcsopor­tok, a DéFOSz s a többi tömeg­szervezeteink aktíváinak. A Szovjetunióból hazatért megyei parasztküldöttek beszámolói is fokozott lendületet adtak a fel­világosító munkának. így történt ez Tótszentmár- tonban is, ott a magyar-jugo­szláv határszélen, ahol Alkot­mányunk évfordulójának ünne­pén 64 taggal alakult meg a ter­melőcsoport. Megkétszereződött a taglétszám, A népnevelők —- élükön a falu kommunista dolgozó pa­rasztjából lett vezetőjegyzővel, Gyuricz György elvtárssal — a csoporttagok is, felhasználva a felvilágosító'munka eddigi ta­pasztalatait, megerősödve az el­múlt héten még belépettekkel, újabb és újabb meggyőző érve­ket mondtak el. Kőfalvi elvtárs, a tszcs elnö­ke karöltve a pártszervezet nép­nevelőivel, feltérképezte a falut és minden egyes családot több­ször is lelátogaítak az elmúlt napokban. Rámutattak, hogy a Tito rabságában nyögő Jugo­szláviából a községbe nap mint nap érkeznek a hírek, milyen elnyomatásban van részük az ottani kis- és középparasztok­nak. Egyre lejebb és lejebb süllyed ott az életszinvonal. A tszcs a legnagyobb támogatás ! Nálunk a Párt, a dolgozó nép állama pedig teljes erővel a dolgozó parasztság mögött áll. A munkásosztály 1945-ben föl­det, szabadságot, felemelkedést biztosított számukra. A legna­gyobb támogatást pedig most nyújtja a Párt, amikor a gépe­sített nagyüzemi gazdálkodást ajánlja minden egyénileg dol­gozó paraszt számára. Ezért nem elégedett meg az­zal Kőfalvi elvtárs, hogy csak ő maga lép be. Felvilágosító mun­kája nyomán 14 család csatla­kozott a fiatal termelőcsoport- hcz. A jugoszláv-magyar határ mentén 117 taggal büszkélkedik már a tótszentmártoni tszcs. Egy hét alatt megkétszerezte ’aglétszámát és vasárnap több mint 40-en írták alá a belépési nyilatkozatot. Mielőbb megszerezzük a „szocialista falu“ nevet — Innen Tótszentmártenból kiáltjuk át keményen és határo­zottan a jugoszláv dolgozó pa­rasztok vérszivóinak, Tito és bandájának — mondotta többek közt Gyuricz elvtárs —, hogy az eltéphetetlen munkás-paraszt szövetség további megszilárdítá­sával ál1 ónk őrt a béke front­ján. A Szovjetunió kolhozpa­rasztjainak példája nyomán arra törekszünk, hogy mielőbb meg­szerezzük a büszke „szocialista község‘‘ címet. Ezzel mérünk ha­talmas csapást minden belső és külső ellenségünkre. A mi ter­melőcsoportunk a béke erős bástyája lesz itt a magyar-jugo- szláv határszélen. Elindult és a félutat már Tót- szentmárton község is megtette Ramocsa, Kútfej község dol­gozó parasztságának példája nyomán azon az utón, amelyik a büszke ,.szocialista falu" ki­tüntetéshez vezet. A tótszent- mártoniakat jól ismerjük és amit eddig még ígértek, azt ma­radéktalanul teljesítették is. BÁZAKERETTYE termelőszövetkezeti község lesz Bázakerettye neve elő­ször akkor vált ismeretessé me­gye- és országszerte, amikor ha­tárában1 másfél évtizeddel ez­előtt felszínre tört a magyar föld kincse: az olaj. Azóta felépült egy másik Kerettye, az olajváros, megyénk egyik legjelentősebb üzemének telepe. A két Kerettye fejlődése egyenlőtlen volt. A ré­gi Kerettye ma is olyan, mint évtizedekkel ezelőtt volt, az uj, amelyik a földből nőtt ki. üze­meivel, ipartelepeivel, a rohamo­san fejlődő technikát jelenti a Göcsej kellős közepén. Bázakerettye neve most ismét előtérbe került, de ezu'-tal nem az olajtermelés révén. Most a község dolgozó parasz'sága hivta fel magára a figyelmet, mert Bázakerettye — szocialista köz­ség lesz. Elérkezett az idő, ami­kor a „régi“ Kerettye is épülhet, szépülhet — fejlődhet, mert ezt biztosi'ja számára a szocializmus építése. Egészen különös, hogy a kerety. fyei dolgozó parasztok eddig vaj­mi kevés figyelmet, szentellek a termelőszövetkeze'i mozgalomnak Nem sokat törődlek ezzel a kér­déssel. de igaz, hogy nem is . na­gyon törődhetek vele, hiszen nem volt a községben pártszerve­zet, hogy ébrentsrísa az érdeklő­dés', ami időnként azért mégis fellángolt. Csak most, *, nyár de­rekán mutatkozott meg fokozot­tabb érdeklődés, aminek nyomán olyan hangok is hallatszottak, hogy Kereí'tyén is meg kellene alakítani a termelőcsoportot. A kezdeményei« lépé­seket megtette a község, a me­gyei tanács pedig kiküldte a me­gyei mezőgazdasági osztály egyik munkatársát, Pogacsics elvtársat, hogy legyen n kerettyei dolgozó Parasztok segítségére. Pénteken es'e, amikor már besöté'edett összeültek a kerettyei dolgozó parasztok, hogy megtárgyalják^ a nagy kérdést Pogacsics elvtárs előadása hálás fülekre talált Meg is van ennek a magyaráza­ta: eddig nem volt alkalmuk rá, hogy ilyen tüzetesen megismer­jék. milyen előnyöket rejt magá­ban a közös gazdálkodás. Ott ül­tek még éjfél után is és szünte­len arról tárgyaltak, hogy meg- alakitísák-e a csoportot. Megala­kították. 15 család — 20 tag — 70 hold föld — ez volt a péntek éjféli eredmény. Néhányan kimaradtak azonban. Például a biró is, Kocsis' István 9 holdas középparaszt, „Ha a Ko­ddá, meg a Herczeg is belép, ak­kor én is megyek“ — jelenteste ki. Csakhogy akkor még nem ;udta, hogy mindketten „ legjobb utón vannak a termelőcsoport felé. Kodela Józsefet a felesége győzte meg, hogy lépjen be. „Ott volt az asszony a gyűlésen az este — magyarázta másnap Poga csics elvtársnak. — Ma pedig egész nap nőm hagy békében és egyre a fülemet rágja, hogy már lépjek be, mert- ha nem lépek be. hát bolondságot csinálok. Ha már a feleségem is azt mondja, hogy lépjek be, akkor úgy látszik, nem bánom meg.“ Aláirt ő is, meg a Her­czeg is. Mit volt mit tenni Ko­csis Istvánnak, ő is megtárgyalta ezt a kérdést az életepárjával: Hogy mi volt az eredmény? Csa­ládostól belépett. így lett 18 csa­láddal 25 tagja a kerettyei ter­mel őcsopor'nak. Mégsincs azonban nyugtuk a kerettyei csoporttagoknak. Mert hogyan is nyugodhatnának, ami­kor 5—6 család még mindig kí­vül van. ,,Ha ezek is bent lesz­nek, akkor minden rendben — okoskodnak. .— Akkor végre a mi községünk is termeiőszöve1 ke­zeli község lesz“. Most már ez a céljuk, amit el is akarnak érni. Milyen módon? Úgy, hogy a cso­port tagjai kezdenek felvilágosító munkába. A még kívülálló csa­ládokat is meggyőzik róla, hogy az egész községnek könnyebb ’esz a dolga, ha valamennyien benn lesznek a csoportban. Könnyebb lesz például ne kilátni az őszi munkának is. Meri akkor a bevitt földeket egy táp­ba hozhatják, a nadrágszijak közü el tűnnek p. mesgyék és szép nagy parcellákon szánthat­nak, vethetnek, s ami fő: többéi is termelhetnek Könnyűszerre1 bevezethetik a vetésforgót és már idén is szakszerűen trágyáz­hatják a földeket. Igaz, jövőre még hullámzó lesz a termés, mert egyik gazda jobban trágyázta a földet, mint a másik, de ez a kü­lönbség idővel kiküszöbölődik. De jobb, ha előbb szűnik meg. És akkor felépíthetik a szép nagy istállókat, ahol tehenészetet ren­deznek be és a kerettyei ipari munkásokat olcsó tejjel láthatják el. Mert most már szívügyüknek tekintik azt is, hogy azok a munkások, akik az olajtermelés­sel építik a szocializmust, olcsón juthassanak jóminőségü élelmi­szerekhez. Ezért akarnak kerté­szetet is létesíteni, ezzel is a munkásokat segíthetik. Ilyen érvek meg fogják győzni azt a néhány, még kívül­álló családot is. Nagy Józsefek is el fogják felejteni, hogy az egykori MAORT és köztük fel­merült valami vita. Belépnek ők is a csoportba és belépnek a töb­biek is. És akkor Bázakerettye is szocialista község lesz. A szo­cialista üzem mellett lesz egy szocialista szövetkezet, s a kettő­nek a dolgozói kéz a kézben, vállvetve küzdenek majd a szo­cialista Magyarországért. Uj siövelltezeli bolt Egersze en A megyeszékhely dolgozónak zavartalan áruellátását biztosító szövetkezeti bolthálózatunk ro­hamosan fejlődik] Nap, mint nap újabb boltok nyílnak meg a vá­ros különböző részein. Kereske­delmünk szocialista szektorának erősödésével az olcsó és jó áru­cikkek tömegei jutnak el közvet­lenül a dolgozóihoz. Znlaegsrszegen is újabb szövetkezeti és népboi- íok szervezése van előkészületben- A napokban bővite ték ki a föld- müvesszövetkezet boltját és he­lyezték el a Kossuth Lajos-uteá- öan, a Horváth-féle vaskereske- dé? helyiségében. Impozáns kira­katával árubőséffével máris fel­hívta a megyeszékhely dolgozói­nak figyelmét A gabonabegyüjlés teljesí­tése terén Zala megye nem di­csekedhetik azzal, hogy a leg­jobb megyék között emleget nék. Bizony ebben a munká­ban — különösen a ,,C“ takar­mánygabona beadás terén — még mindig komoly lemaradás tapasztalható. A felvilágosító munkát főként a zalaszentgróü és letenyei járásokban erősí­teni kell. Azokban a községekben, ahol a népnevelőmunka jó ütemben folyik — mint Zala szentmihályon v.—, ott már a 300 százalékos túlteljesítésért indult meg a harc. így van ez a megye első terménybegyüjtő községében. Csömödéren Kovács János 2 holdas kisparaszt 2107 száza­lékban teljesítette a nép álla­mával szemben vállalt gabona begyűjtési kötelezettségét. Mo­háidon Szekeres József 4 hoT das kisparaszt az előirányzott gabona mennyiség tízszeresét vitte be a földmű vessző vet ke zet magtárába. Pörge Sándor szécsiszigeti kisparaszt 790 szá­zalékban tett eleget gabonabe gyűjtési kötelezettségének. Pártszervezeteinknek, a köz. ségi DéFOSz-szervezeteknek nemcsak a versenytáblán tör­ténő kiírásokkal, hanem a fel­világosítás minden formájában tudatosítani kel] a falu dolgozó parasztsága előtt, hogy a tér ménybegyüjfési csata még nero ért véget és azt. hogy ennek hősei népi demokráciánk leg megbecsültebb tagjainak szá­mítanak. Pacsán jól halad a kukorica szállítási szerződéskötés A kukorica szállítási szerző­dések megkötésével, kapcsolat­ban a községek DéFOSz-szer- vezetei vasárnap értekezletet tartottak. Ezeken az érlekezle teken rámutattak a község dolgozó parasztjai előtt az elő adók árra. hogy milyen elő nyökkel jár, ha valaki szálli tási szerződést köt a nép álla­mával kukorica feleslegére. Nyolc, illetve öt forinttal kap többet mázsánként, mint az, aki a szerződéskötést elmu­lasztja. Pacsán. Becsehelyen a nagykanizsai és a letenyei já rás több községében máris tel­jes lendülettel megindult a szállítási szerződések megkö­tése­Újabb kulturházak épülnek Zalában A kultúrotthon - mozgalom egyre inkább kiszélesedik Zala megyében. A már meglévők mellett Lickóvadomos köz­ségben a község dolgozó pa­rasztjai társadalmi munkával, demokratikus kormányzatunk pedig komoly anyagi segítség­gel siet a falu segítségére. Mintegy harmincezer tégla és a kultúrotthon megépítéséhez szükséges famennyiség máris rendelkezésre áll. Szepetneken is jól folyik a munka. A község dolgozó pa­rasztjai eddig mintegy 6—8 száz forintot adtak össze a kultúrotthon céljaira kisze­melt volt földesúri kastély ta- tarozási munkálataihoz, az „5 kiló búzát a kultúrotthon cél­jaira“ -mozgalom eddig mintegy három mázsa búzát eredmé­nyezett. Most vasárnap 100 kötetes könyvtárat avattak Sze­petneken. Az asztali tenisz fel­szerelés a falu ifjúságának rendelkezésére áll. A társa­dalmi munka rövidesen meg­hozza gyümölcsét: kulturházu- kat valóban a második otthon­ná teszik Szepetnek község szorgalmas Ids- és középpa­rasztjai a szovjet klubok min­tájára. Pusztamagyarádon a terme­lőcsoport vette kezébe a kul­túrotthon ügyét. A falu műve1 lődésházát még az ősz folya­mán létre akarják hozni. Rí* gyácon a kultúrotthon vasár­nap avatja fel a megyei tanács népművelési osztályától kapott értékes, a szovjet és magyar irodalom legszebb gyöngysze­méből összeválogatott könyv­tárát. Kemendojlár községben befejezéshez közeledik a kul­túrotthon építkezése. Kapcsolják be a villanyt gazdasági épületeinkbe is! A nagyfakosi tszcs dolgozóinak levele az ÁVESz-hez Mi, a nagyfakosi Dózsa- tszcs dolgozói nagy örömmel fogadtuk. amikor Alkotnia ununk ünnepén végre kigyul hatott a villanyfény háza­inkban- Úgyis nehezen vár­tuk már, hiszen épp elég ideig húzódott a mi villamosító sunk kérdése. De most végre megtörtént ez is, amivel újabb bizonyítékát adhattuk a kör­nyékbeli egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a mi utunk biztosan vezet a fel- cmelkedés felé­Sajnálattal állapítottuk ■ zonhan meg. hogy a villamo­sítás nem történt meg teljes egészében. Ahol a legnagyobb szükségünk lenne a villanyra — az istállókban és a többi aazdasági épillétekben — ép­pen ott nem kapcsolták még be az áramot. Már többször leértük az ÁVESz-t, hogy ezt ! mén fennálló hiányosságot is tüntesse el, kérésünk azon­ban mindez! dein hiábavaló­nak bizonyult. Most Pártunk megyei lapján keresztül nyil­vánosan kérjük ismételten az ÁVESz-t: kapcsolja be a vil­lanyt gazdasági épületeinkbe is. Különösen az istállókban nélkülözhetetlen a villany szá­munkra. hiszen állatainkra a sötétség beálltával is kell fel­nevelni, s gondozásuk sem szűnhet meg akkor, amikor lemegy a nap. Emlékeztetjük az AVESz-t, hogy Pártunk harcot hirde­tett a bürokrácia ellen. A mi véleményünk az, hogy az fVESz-nél bizonyára vannak- olyan elemek, akiknek nem szívügyük a dolgozó nép ér­deke. Persze ez csak a mi feltevésünk, de azért mégsem ártana körülnézni, kinek a ke- zén alszik él csoportunk teljes villamosításának ügye. Érdeklődéssel várjuk az !VESz válaszát, ami bizo- vára az lesz. hogy rövid időn belül bekapcsolja a villanyt nn-dosági épületeinkbe is. Elvtársi üdvözlettel: MELLES KAROLY, a nagyfakosi Dózsa-tszcs üzemi párttitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents