Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-24 / 196. szám
Magyar válogatott—/SITE 13:1 Gerö Ernő elvtiirs beszéde a Szovjetunióból hazatért paraszkiildöttek értekezletén Komárváros, Szepetnek és Zalamerenye jutalmat kapott a jó terménybeadásért VI. évfolyam 196 szám. A'ra 50 fillér 1950. augusztus 24 csütörtök Építőipari vállalatainkat kivéve megyénk csaknem minden üzemében már az uj norma szerint dolgoznak a. munkások. Az elmúlt egy, illetve két hét — a norma bevezetésének különböző idege — alatt minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az uj norma kérdésében Pártunk, dolgozó népünk, a szocializmus építésének nagy ügye. a béketábor magyar frontja hatalmas győzelmet arai ott. Pártunknak igaza volt akkor, amikor hallgatott munkásosztályunk legöntudatosabb rétegének sürgető figyelmeztetésére, meglátva, hogy hazánkban a népgazdaság fejlődése, ötéves tervünk maradéktalan végrehajtása egészségtelen fordulatot vett a termelékenység emelkedését hatvány- szorosan felülmúló életszínvonal emelkedésével. Nagyszerű eredménynek látszik például, ha elszakítva az egészből nem a számolgató gazda szemével nézzük, az, hogy Nagykanizsán az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 453 százalékkal emelkedett, azaz meg négy és félszereződött az idén julius-augusztusban a textilforgalom és 130 százalékkal emelkedett a cipővásárlás. Az élelmiszerfronton pedig pontosan megkétszereződött például a cukorfogyasztás. Ha azonban ezt a képrészletet beillesztjük az egészbe és szoros összefüggéseiben, az ország sorsát intéző munkás és dolgozó paraszt szemével nézünk. megvizsgáljuk azt, hogy például a nagykanizsai Magasépítési NV az ötéves terv első félesztendejében 2 millió 600 ezer forint ráfizetéssel dolgozott, ha azt látjuk, hogy a Gépjavító NV-nél a termelékenység alig-néhány százalékkal emelkedett, akkor mindannyiunk előtt világos, hogy „ezt a helyzetet sokáig fenntartani nem lehet, ha nem akarjuk, hogy népgazdaságunkban komoly visszaesések következzenek be“ — mint ezt Gero elvtárs mondotta. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg — mondja ki Alkotmányunk. S ebben benn van az is, hogy a magyar nép életszínvonala emelkedésének, a bérek emelkedésének és a termelés. a termelékenység emelkedésének terv szerint kell történnie. Ez természetes is, hiszen a mi államunk tőkéje, fizetőképessége úgy nő, ahogyan a termelés és a termelékenység. Annál több bért tud kifizetni az állam a dolgozóknak, minél több termék, áru, érték van a birtokában- Vagy ki látott már olyan gazdát, akinek annál több pénze volt, minél kevesebbet dolgozott. minél kevesebb érték volt házatáján, amit pénzzé tehetett volna- Hovatovább pedig ez a helyzet állt volna elő a mi államunkban a fellazult normák, az „égig emelkedő fizetések és egyhelyben álló termelékenység utján“. — mint ahogyan ezt a Gépjavító NV-nél Takács Géza traktor- szerelő fejtette ki. Pártunk, a munkásosztály élcsapata, vezetőnk a szocializmus felé vezető utón,' idejében akadályozta meg, hogy rosszul gazdálkodjunk országunkkal, sorsunkkal. jövőnkkel, amelyet a Szovjetunió felszabaditó hadserege bizott ránk. Ennek következménye volt a minisztertanács határozata. A nagy- jelentőségű határozat szükségességét megértette a munkásosztály, megértették megyénk dolgozói, s amikor a proletárnemzetköziség elvén szolidaritást vállaltak a hős koreai néppel, amikor ünnepelték Népköztársaságunk Alkotmányát, lelkesen, nagy akarással láttak neki az uj normák, az igazságos és a fejlődés útjára vezető normák tulteljesitéséhez. Ez üzemeink mindegyikében, csaknem ál- talánositáskópen lehetne mondani: sikerült. Sikerült, mert dolgozóinkat újításokra, ész- szerüsitésekre, igazi munkaversenyre ösztönözték. Sikerült. mert dolgozóink öntudata az utóbbi évek során hatalmas mértékben megnőtt, sikerült, mert hallgattak a Párt Szavára. Sikerült mert a béke megvédésének, a szocializmus építésének szent ügyéről van szó. Mén* néhány nap van vissza addig, amikor a megye ipari munkásság,‘ínak egyik legna; gyobb rétege, az építőipari dolgozók is az uj norma szerint állanak munkába. Iparunknak ez az ága az, amelyre különösképen hatalmas feladatok hárulnak ötéves tervünk végrehajtása terén. Különösképen ez az iparág az, amelvnél az elavult normák megakadályoztak minden fejlődést. megakadályozták a munkaverseny átfogó fellendülését, teljes eredményességét. Mennyi hasznos újítás volt például a nagykanizsai Magasépitésinél, amelyeknek csupán elenyésző része került használatba. Nem beszélve arról a rengeteg újításról, amely az ország többi vállalatánál született, s amelyekről értesítette a vállalatot a. Tá- iékoztató. Nem használtak a dolgozók újítást, hiszen újítás nélkül, igen kényelmes munkával is, komoly összegeket tudtak keresni. Nem véletlen az sem. hogy megyénk üzemei közül az építőipari vállalatoknál fordult elő a legtöbb normacsalás, amelyek természetesen a normáik fellazulását idézték elő. S ha még hozzávesszük, hogy ez az az iparág, amelybe leginkább be tudtak furakodni. a rohamos fejlődés következtében az ellenséges elemek, a régi világ vámszedői, az uj világ ádáz ellenségei:volt horthysta katonatisztek. csendőrök, jobboldali szociáldemokraták, klerikális és kulákreakciós elemek, akik természetesen a termelés frontján igyekeztek és igyekeznek akadályokat gördíteni a munka sikere elé. akkor azt látjuk, hogy az. uj alapbérek és normák kialakítása igen hatalmas jelentőségű népgazdaságunk szempontjából. de igen hatalmas feladatot ró üzemi pártszervezeteinkre, Szakszervezeti bizottságainkra. vállalat és építésvezetőinkre, valamint, a munkavezetőkre. Számolni kell azzal, hogy az ellenség mindent megkísérel é- az u.i normák bevezetése ellen hangulatot igyekszik kelteni. Annál is inkább fontos ez a A Rákosi Mátyás elvtárs vezette magyar kormányküldöttség megérkezett Bukarestbe gének titkára, miniszterelnökhelyettes és pénzügyminiszter, Chisinerschi elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára, miniszterelnökhelyettes, Leontin Selegeanu elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek helyettes minisztere és Grigore Preoteasa külügymi- níszterhelyettes fogadta. Megjelentek még a magyar küldöttség fogadására a bukaresti szovjet nagykövetség tagjai, valamint a Magyar Népköz- társaság bukaresti követségének tagjai. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a román nép felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából ,,I. C. Parhon Urnák, a Román^ Népköztársaság Elnöki Tanácsa Elnökének. Bukarest. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében kérem, fogadja. Elnök Ur, legmelegebb jókívánságaimat nemzeti ünnepük alkalmából. Kívánom, bogy a magyar és a román nép a barátság és együttműködés szálait egyre szorosabbra fűzve építsék t9vább országaikban a szocializmust és tántorithatatla- nul folytassák a harcot, közös felszabadítójuk, a hatalmas Szovjetunió oldalán a béke ügyéért. RÓNAI SÁNDOR-“ „Petru Groza, a Román Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének. Bukarest. Kérem, fogadja őszinte jókívánságaimat a román nép nemzeti ünnepe alkalmából. Ezen a történelmi évfordulón a baráti magyar nép nagy elismeréssel tekint a Román Népköztársaság kivívott nagy eredményeire s a Szovjetunió vezetésével, a szocializmus építéséért és béke megvédéséért folyó hősi harcához teljes sikert kíván. DOBI ISTVÁN.“ „Ana Pauker asszónynak. a Román Népköztársaság külügyminiszterének, Bukarest. A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából kérem, fogadja szívből ’övő üdvözleteimet. A Szovjetunió felszabadító harca nemcsak országaink szabad fejlődését tette lehetővé. hanem megteremtette a magyar és román nép barátságának szilárd alapját is. Törhetetlen barátságunk a Szovjetunióhoz és a két nép között egyre inkább elmélyülő együttműködés fontos tényezői annak, hogy a békefront ránk eső szakaszán eredményesen folytassuk a harcot a háborús gyújtogatok ellen, függetlensé.giink és békénk biztosításáértKÁLLAI GYULA.“ ghiu Dej Elvtársnak Bukarest- A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küldjük í, román kommunistáknak, a román munkásosztálynak és az egész román dolgozó népnek. Veletek együtt valljuk, hogy népeink egyre mélyülő barátságának a!;p"í- j, hűség közös felszabadítónk, a Szovjetunió és nagy vezére. Sztálin elvtárs iránt; * vállvetett harc a szocializmus felépítéséért- országainkban és a közös helytállás a békefrontban az imperialista háborús uszitók ellen Éljen és virágozzék a Román Népköztársaság! Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Szokolovszki elvtárs vezetésével megérkezett a szovjet kormányküldöttség A Románia felszabadítása évfordulójára Bukarestbe érkezett szovjet küldöttséget Szokolovszki elvtárs, a Szovjetunió marsallja vezeti. A küldöttség fogadására megjelentek a Román Muskáspárt Központi Vezetőségének tagjai, a kormány tagjai, valamint a szovjet nagykövetség tagjai. A bukaresti dolgozók nagy tömege jelent meg a fogadáson és lelkes ünneplésben részesítette a szovjet küldöttség tagjait. fl román nagy nemzetgyűlés elnöksége Brassó város lakóinak kérésére a város nevét „Sztáiin-városra“ változtatta Brassó város dolgozóinak kérésére a nagy nemzetgyűlés elnöksége rendeletet adott ki, amely szerint Joszif Visszário- novics Sztálin elvtársnak, a dolgozó emberiség lángeszű vezetőjének, a szovjet népek vezérének és a román nép felszabadítójának és szeretett barátjának tiszteletére Brassó város ,,Sztálin-város’‘ nevet fogja viselni, A SzOT, a DéFOSz, a DISz és az MINDSz tiltakozótávirala a koreai USI-leevaikezás ellen A SzOT, a DéFOSz, a DISz és az MNDSz táviratot in-éztek az ÉNSz Biztonsági Tanácsához. Tiltakoznak ?.z Egyesült Államoknak az ENSz alapszabályaival ellenkező koreai beavatkozó háborúja ellen, követelik a békés lakosság elleni barbár bombázások haladéktalan megszüntetését és az intervenciós amerikai és külföldi csapatok azonnali kivonását Koreából. kérdés, mert az építőipari vállalatok dolgozói igen nagy százalékban kevéssé öntudatos, sokszor, mOiStanában különösen a nagykanizsai Magasépítésinél félparaszti dolgozók, akiket könnyebb félrevezetni. Szigorúan és elnézést nem ismerőén fel kell venni a harcot az ellen az ellenséges híreszteléssel szemben, amelynek még szakszervezeti funkcionáriusok is uszályába kerültek: ,,az építőiparban különösen a kőmüvesiparban nem avult el a norma“ . Az mm tőipar dolgozói, a sztahanovista kőművesek tudják: a norma nagyonis elavult. elavulttá tette a fejlődés, az ti munkamódszerek, újítások, termelés racionalizálása. Támaszkodjanak a munkások legöntudatosabb rétegére szakszervezeti és pártfunkcionáriusaink az uj norma politikai előkészítésénél. A műszaki vezetők pedig tegyenek meg mindent, hogy a termelés szervezettebbé tételével, a Sztaháuov-mozgaIorn elősegítésével alapozzák meg az uj norma bevezetésével meginduló munkaverseny fellendülés, az uj normák túlteljesítésének útját. A Román Népköztársaság kormányának meghívására — mint ismeretes — Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Bukarestbe, a romániai felszabadulási ünnepségekre. A magyar kormányküldöttséget, amely hétfőn megérkezett Bukarestbe, Gheorghui Dej elvtárs a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkára, első miníszterelnökhelyettes, Vasíle Luca elvtárs. a Román Munkáspárt Központi Vezetősén Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetőségének üdvözlő távirata a Román Népköztársaság nemzeti ünnepén A Román Munkáspárt Köz- I ponti Vezetőségének és Gheor-
