Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

Az uj normák hevezefése fokozott politikai munkát követel az egerszegi Magasépítési NV-nél A minisztertanácsnak az alap­bérek emeléséről és a normaren­dezésről hozott határozata az épi tőipar termelékenységének eme­lése és a szocialista építés meg­teremtése szempontjából hosszú időre megjelöli tennivalóinkat munkánknak ezen a területén A zalaegerszegi Magasépítési NV dolgozói nemcsak megértet­ték, hanem már hosszabb ideje sürgették a normák rendezését. Az uj gépek, az uj szerszámok, a Sztahánovmódszerek, tapasz­talatcserék, újítások mind-mind jelentős tényezők, amelyek az 1949. évi normamegállapitások óta gyökeresem meg változtatták az épilőipari norma feltételeket és követelményeket. A laza normák mellett nem volt ritka eset, hogy például Horváth Károly és Bor Antal kőművesek 140—150 forintot is kerestek naponta könnyűszerrel. Ugyanez volt -a helyzet sok más munkanemnél, különösen az áll­ványozóknál, zsaluzó ácsoknál, műkő-készítőknél. Németh Ist­ván és Molnár Kálmán műkö­vesek már szinte szégyelték fel­venni a hetenként részükre ki­fizetett 350—400 forintot, mert úgy érezték. hogy ezl munká­jukkal nem érdemelték ki. A laza norma meghamisította a szocialista bérezés alapelvét. Emellett sok bizonytalanságot is teremtett. Csökkentette a pénz forgási sebességét, növelte a tő­keszükségletet, amit egyéb gaz­dasági területről kellett elvonni. A helyesen megállapított norma azonban a fejlődés segitője s je­lentős könnyebbséget nyújt a tervszerű munkaerő gazdálkodás szempontjából is, ami az építő­iparban komoly jelentőségű. De nem kevésbbé fordulatot jelen­tenek majd az uj normák az ön­költségcsökkentés terén is, mert ennek milyensége — csökkenése, vagy emelkedése — egész nép­gazdaságunkat érinti. A norma- rendezéssel válik csak lehetővé a reálbér emelkedése s ezzel növeljük a szocialista akkumuláció forrásait, erősítjük a szocialista haza védelmét, igy növeljük dolgozó népünk általá­nos életszínvonalát. Az alapbéremelés — amely együtt történik » normarende­zéssel, ösztönzőleg hat a segéd­munkásokra a további tanulásuk­ban. másrészt megszünteti a munkahetek közti hullámzást, mert az alapú érezés a szaktudást is tekintetbe veszi. Ki fogja kü­szöbölni azt. hogy nem eléggé öntudatos szakmunkások segéd­munkások munkakörében dol­goztak csak azért, mert ott töb­bet kerestek. Az elmúlt évben végrehajtott mormarendezés mechanikusan, átlagteljesítmény alapján történt. Ehhez képest az idei normaren­dezésnél minden munka teljesít­ményét és normaidejét külön-kiilösi kell megvizsgálni és az egyes munkák normaidejét külön-kü- lön, az illető munkanem átlagos teljesítményének arányában kell rendezni. Csak igy lehet elsö­pörni a laza normákat, »melyek előrehaladásunk fékjévé váltak s akadályozzák a termelékeny­ség emelkedését. Az ellenség, •» jobboldali szoc- Öemek mindent elkövetnek majd, hogy a r.crmarendezés sikerét befolyásolják. Feladatunk, hogy fokozott éberséggel leplezzük le őket, pellengérezzük ki, tegyük ártalmatlanná népünk ellenségeit. A Párt segítségével meg kell ja­vítani a munkahelyi szervezést gondos műszaki előkészítéssel. A íervfeibontóknak értelemsze­rűen kell végezni á tervfelbon­tást, hogy a munka utalványok kiadása pontosan és időben meg­történhessen. Általánossá kell tennünk a Sztahánov-munka- módszereket. Biztosítani a szük­séges anyagot, gépeket, szerszá­mokat, hogy az előfeltételek meg­teremtésével biztosítsuk, hogy a dolgozók necsak teljesítsék, ' ha­nem tol is szárnyalhassák uj normáikat. A vállalat dolgozói a béke­műszakban tett felajánlásaik tel­jesítésével bizonyították be. bogy megértették a nagy feladatot s tudják azt is: ez a harc, ame­lyet a norma rendezés teljes si­keréért vívunk. része a világ­békéért folytatott harcnak is. Ezt a harcot a Párt és Rákosi elv­társ vezetésével dolgozó népünk javára győzelmesen fogjuk meg­vívni. Az uj norma első hete az egerszegi I. Téglagyárban A bét elején vezették be az újonnan megállapított normá­kat téglagyárainkban. Az első napok tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a gépek állapotá­ban mutatkozó szűk kereszt- metszetek figyelembe vételé­vel sem történt meg a kellő technikai előkészítés az uj normák túlszárnyalását ille­tően. Fokozni kell emellett a politikai felvilágosítást is a dolgozók körében, mert a po­litikailag jól alátámasztott műszaki előkészítés, a Szüksé­ges technikai feltételek bizto­sítása gyorsan megszünteti az első napok átmeneti visszaesé­sét egyes munkahelyeken. A zalaegerszegi Egyesült Téglagyárak NV I. üzemében az uj norma bevezetésének első napján a dolgozók egyiké- nek-másikának sikerült túlszárnyalnia normáját. Németh Malvin a eserépprés- nél 121, Németh Ferenc kihor­dó 130, Varga Ferenc bányász pedig 127 százalékra fokozta eredményét. Borbéhf József a gerinccserép présnél már túl jár az átlagos 120 Százalékon. Eredményét úgy érte el, hogy minden reggel előkészítette munkahelyét, előre kiöntötte a formát s igy ennek elkészítése zökkenésmentessé, gyorsabbá tette a termelést. Az üzemi átlagban az előző norma szerinti 113-3 százalék­hoz képest az uj norma szerint az első héten 12-7 százalékos a visszaesés. Amig egyes mun­kanemekben még a 100 száza­lékot sem érték el, máshol je­lentősen túl is szárnyalták, mint például a eserépprésnél, ahol a heti átlag 106 4 száza­lék volt. Érdemes megvizsgál­ni munkahelyenként a teljesít, menyek és keresetek alakulá­sát. Ezek szerint általában 6— 8 százalékos az átmeneti visszaesés. A behordok régi átlaga 1085 százalék körül mozgott, most viszont 89.4 százalékra esett A rákoknál ugyanez a helyzet. A keresetben átlag 18—2Ö fo­rint különbség mutatkozott az uj norma első hetében. Kihor­dásban viszont már megköze­lítették az átlagos 96 százalé­kot, a bányában ugyancsak, sőt a téglaprésnél elérték a 97.3 százalékot. A csoportos elszámolásból azonban kitűnik, hogy nem minden munkás dolgozik egy­formán. Vájjon hogy érhette volna akkor el Varga Ferenc bányász a csapaton belül a maga 127 százalékát, ha nem úgy, hogy jobban dolgozott! Vagy Németh Ferenc a 130 százalékot, ha nem észsierüsiti a munkáját. Mindez azt bizonyítja, hogy az újszerű, az eddigi munka- módszer megváltoztatása ered­ményezhet csak előrehaladást. Az uj norma mindenkópen kedvez az alulról jövő kezde­ményezésnek. a rejtett erőtar­talékok felszínre hozásának s mindazoknak az újításoknak, észszerüsitéseknek, amelyek előre lendítik a termelést. Az L számú üzem dolgozói az első hét tapasztalatai alapján most felmérik eddigi eredmé­nyeiket s biztos, hogy a hél végére már büszkén jelentik : minden munkahelyen túl­szárnyaltuk az uj normákat íot A ZALA VILLÁMA MEGYÉNK DOLGOZÓ PARASZTJAI! A begyűjtés augusztus 20-val nem fejeződött be. Teljesítsétek híven Népköztársaságunk, dolgozó népünk iránti hazafias kötelezett­ségeteket, Példaképül álljon előttetek Simon János pákái 11 hol­das középparaszt, aki. 1030 százalékos begyűjtési teljesítésével efő- sd-ette népi demokráciánkat, hatalmas béketáborunkat, ★ „VÖRÖS OKTÓBER“ VILLANYSZERELÖ-BRIGÄD/ ZALA APÁTI! A község villanyszerelő munkálataiban kiváló munkát végez­tetek. Eddigi munkála okkal nagy mértékben hozzájárultatok ötéves tervünk villanyszerelési tervének tejesítéséhez. Folyassátok mun­kátokat az eddigihez hasonló szorgalommal és lelkesedéssel! ★ ZALASZENTGRÖTI JÁRÁS! Alkotmányunk ünnepén 17 tszcs alakult a megyében. A fi já­rásotokban egy sem. Nálaiok néni érdeklődik dolgozó parasztsá­gunk a szövetkezeti gazdálkodás felől? Persze, hogy érdeklődik. Hát akkor miért nem használjátok ki? Azt várjátok, hogy a sült galamb a szátokba repüljön? ★ BÁRÁNDPUSZTAI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI! Ötletes, díszes felvonulásotokkal nagymért ékben emeltétek A1- kotmányunk évfordulójának ünnepélyességét. Látszott, hogy ti va­lóban átérzitek, mit jelent számunkra az Alkotmány. Dicséretet ér­demeltek! „Minden tehetségemmel harcolok a bekéért, .elítélem azokat, akik a háború! akarják“ Gosztonyi László esperes-plébános nyilatkozata az állam és az egyház közötti megegyezés szükségességéről A hatalmas -diófák lombos árnya alatt húzódik meg a zala- csányi parókia. Egyszerű falusi lakóház, csak a hatalmas könyv­tár árulja el, hogy gazdája sze­reti a tudományokat. Csendes, halkszavu ember Gosztonyi László, zalacsínyi esperes-plé- bános. Csak akkor jön tűzbe, ha a béke kérdéséről van szó. — Szent kötelességemnek tar­tom a béke ügye melletti szilárd kiállást — hangoztatja. — Nyu­godtan és békében élni, dolgozni és építeni, így lehet fejlődni, igy lehet eredményeket elérni. Tudom, hogy ennek egyik gátja az az áldatlan állapot, ami az állam és az egyház között egyes püspökök miatt fennáll. Én tehát kötelességemnek érzem — teszi hozzá —, hogy minden tehetsé­gemmel harcoljanak a békéért. Tisztában vagyok vele, hogy mi­lyen nagy jelentőségű lenne, ha rendeződnék a viszony és meg­egyezésre tudna jutni egyhá­zunk az állammal. — Ezért men­Buczkó Rezsőnek bebizonyítják: az uj norma is túlszárnyalható „Nem lehet teljesíteni az uj normát. akárhogy is próbálko­zik a munkával az ember. Az én leljesitményem eddig felül járt mindig az átlagos 200 szá­zalékon. most viszont lehetet­len többet teljesieni, mint 50— 60 százalékot“ — jentette ki egy ízben dolgozó társai előtt Buczkó Rezső az Ásványolaj­ipari NV bázakerettyei gép­műhelyének esztergályosa. Akik ezt a kijelentését hall­gatták körülötte, csóválták a fejüket, azután megmondták kereken: — Naplopással és la­zsálással nem is lehet elérni azt a 200 százalékot. amit a normarendezés előtt elértél! A% uj norma győzelme Stefán Rudolf csőszerelő cso­portjának tagjai örömmel üd vözölték az uj norma bevezeté­sé1. Azon a véleményen vol* tak. Hogy most végre megszű­nik az a lehetetlen helyzet, hogy egyre-másra 200—300 szá­zalékokat érnek el és a nagy számok mögött nincs valókan elvégzett munka. Uj lendület­tel fogtak munkához, átcsopor­tosították brigádjukat, minden­kinek megszabták' azt a mun­kafolyamatot. amit végeznie kell. Meg is lett a látszata: a koreai héten 103 százalékra emelték átlagos normatelj ese­ményüket. Ennél azonban nem álltak meg. Tovább fokozták az iramot és a multhét elején már 106. a hét végére pedig 107 százaléknál tartottak. Hári Gyula is figyelte Bucz­kó Rezső munkáját. Láthatóan bosszantotta, hogy Buczkó akarva-nemakaiva az ellenség uszályába került, a jobboldali szoedemek malmára hajtja a vizet. Buczkó az ellenség uszályában — Ide figyelj, Rezső! —szólt csendesen. Te azt mondod, hogy nem lehet i-eljesiteni a norma1? Nincs igazad. Bt van az én esetem. Eleinte drukkol­tam én is. de látod, változhat­tam eddigi munkamódszere­men. Menetközben végzem e1 a munkadarabok cseréléséh, iffy több időm jut a munkára. Te meg csak siránkozol. ®n a bé­keműszakban 105 százalékot vállaltam és elértem a 115 szá­zai éko1. Azóta pedig egyre emelkedik az eredményem. Al­kotmányunk ünnepe előtti na­pon már elértem a 118 száza­lékot. — Igazad van. Gyula — erő­sítette meg Kovács Rafael esz­tergályos. — Úgy nem is lehet dolgozni, mint Buczkó. Ha ró­lunk venne példát nem volna oka erre a beszédre. Kovács meg sem áll 130 százalékig Megy is, mert Kovács az eleinte elért 103 százalékát a múlt hét végére 118 százalékra fokozta és célul tűzte ki, hogy nem áB. meg 130 nál alább. Lehetne még sorolni tovább a példákat a gépműhelyből, valamennyi azt bizonyítja, hogy Buczkó Rezső esztergá­lyosnak nincs igaza. Ezt még csak ő nem ismeri el Hanem majd rájön ő is hamarosan hogy laza normákkal nem le­het sem a béke védelmének harcát erősíteni, sem a szocia­lizmus építését gyorsítani. tem fel Budapestre is. hogy elő­segítsem megtalálni a módoza­tot, hogyan lehetünk népünk, kormányunk segítségére, hogyan támogathatjuk egymást mun­kánkban. Ezért mondottuk ki az országos értekezletünkön hozott határozat első pon’.jában is. hogy akarjuk az egyház és az állam közötti sürgős és teljes megegye­zést az egyház és az állam tör­vényeinek kölcsönös tiszlele'ben- tar (fsával. — Én a magam részéről min­dig elitéltem és elítélem azokat a pap társaimat, akik az állam, a fentálló törvényes rend ellen lázitottak. Hiszen a keresztény­ség és a most épülő társadalmi rend között annyi érintkező, sőt mondhatni, azonos pont van, hogy saját elveink tagadását je­lentené a szocializmus elleni küzdelem. Itt van például a ki­zsákmányolás elleni harc, vagy a földbirtokoknak, a nagy va- gyonoknak uz igazságos elosz­tására való törekvés. Én is azt tartom, hogy a vagyon az sose jó, még akkor sem, ha az egyház kezében van. Minden bajnaki bűnnek okozói azok a társadal­mi igazságtalanságok, amik a múltban fentállcttgk. Az egyes osztályok nagymérvű különbsége, a felső tízezer dőzsölése, a' nagy tömegek nyomora. ~ ez volt a domináló a múlt társadalmi rendszerében. Az igazi keresz­ténység harcol ezek ellen a tár­sadalmi igazságtalanságok ellen, ezt akarja kiküszöbölni az épülő szocializmus is. A cél tehát eb­ben a kérdésben azonos. Miért ne támogathatnánk akkor egy­mást ebben a munkában? Vagy nézzük tovább, itt van a béke kérdése. Én aláírtam a stock­holmi békefelhivást. Mélységesen elitélem mindazokat, akik a há­borút, a pusztulást akarják a békés munka helyett. — Az Alkotmány biztosítja a legteljesebb vallásszabadságot, ä mi élve ezekkel » jogokkal, arra használjuk ezt fel, hogy be-i csületes polgárokat neveljünk! fel az állam és az egyház ré­szére. Megszólal a parókia melletti kistemplom harangja. Feláll, menni készül, hogy teljesítse kö­telességét. 75 éves kora ellenére frissen, ruganyosán lépked, alak­ja már majdnem eltűnik mikor még visszaszól: — Meg lesz béke, ha akarjuk, meg lesz! Máma arról fogok prédikálni. Szerda, 1950* aug. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents