Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-19 / 192. szám

Desanti—Haroche s íz „afom-kémliisztéria“: a hidegháború fegyvere* Ha az Egyesült Államokban a kémhisztéria a háborúban szü­letett volna meg, akkor talán lettek volna enyhítő körülmé­nyei. De a háború idejében is sok idő és tiltakozás kellett ah­hoz, hogy a német származású amerikaiak alapította, nyíltan hitlerista szervezeteket betiltsák és a Ku Klux Klán is tovább uralkodott titokban. A kormánykörökben csak a háború után terjedt el a kém­hisztéria. Gondosan fenntartották és propagálták a sajtó, a rádió és a hírhedt „indiszkréciók“ ut­ján is, melyeket a State Eepart- mant terjeszt ügynökeivel a köz­véleményben és igy a kémhisz- téria valóságos pszihózissá fejlő­dött, amelyet maga a New-York Times is terjesztett. Az FBI-ről szólva ezt irja: „Nem tűrhetjük, hogy népes­ségünknek kisebbsége, mely­nek az a feladata, hogy meg­védjen bennünket, úgy kezelhes­se a nemzet többi részét, mint hülyéket vagy esetleges áruló­kat Az „atomkémkeöési ügyek“ mindannyiszor felbukkantak az Egyesült Államokban és Kana­dában, valahányszor az amerikai politika kudarcot vallott, vala­hányszor a világ közvéleménye a Szovjetunió mellé állt. Ezen a téren a köztársasági pártnak kettős harci célja van. 1941 előtt elszigetelődéspárti és németba­rát volt, most egyszerre „világ- megváltó“ és arról a „védelem­ről“ beszél, „mellyel az Egyesült Államok a világnak tartozik“, a hatalom, a civilizáció és a „Nyu­gat“ nevében (melyhez India, Japán, Törökország és Indokina is hozzátartozik). Az országon belül először be akarja fekeiita- ni mindazokat a főtisztviselőket, akik nem osztják teljesen a re­publikánus párt nézeteit, vagy akiknek tisztánlátása veszedel­messé kezd válni. Azután disz- kreditálni akarja a „Roosevelt- Idikket“ és F. D. Roosevelt em­lékét, aki az átlag amerikai szá­mára még mindig az „első szá­mú nemzeti hős maradt“, ahogy ott mondják. Mikor Trum'an úgy látta, hogy kénytelen meghazudtolni az „atom-monopólium“ kényelmes legendáját, a köztársasági párt úgy érezte, hogy elérkezett a pil­lanat arra, hogy ujra lesújtsa­nak. Az Amerikai Kommunista Párt 12 vezetőjének pere nem nyújtott semmi bizonyítékot. sőt még a bizonyíték valószínűségét sem. Egyetlen szenzációt sem le­hetett kihozni belőle. Erre az FBI urai, a kongresszus egy ré­sze és a kormány segítségével a katonai körök, valamint a hadi­iparban érdekelt acélgyárosok és pénzügyi csoportok támogatásá­val elhatározták, hogy megvá­dolják p halottakat. Anélkül, hogy magát Roose­velts) bele merték volna keverni az ügybe, jobbkezére, Harry Hopkinsra vetették magukat, áld már 1946-ban meghalt. Harry Hopkins 1890-ben szüle­tett Iowá-ban, ugyanott, ahol barátja, Henry Wallace. Nyer­gesmester fia volt és magasáilá- su köztisztviselő lett belőle. Meg- hivták Roosevelt kormányába és 1938-ban kereskedelemügyi mi­niszter lett. A háború idején úgyszólván el sem hagyta F. D. Rooseveltet. Harry Hopkins berendezkedett a Fehér Házba, együtt étkezett az elnökkel, résztveR munkájában és ritka szórakozásaiban. ö lett Roosevelt „személyes küldöttje“ az idegen államfők melleit. Harry Hopkinst fogadta Sztálin a Kremlben, mint az el­lenségei emlegetik. De fogadta őt a pápa is a Vatikánban. A sajtó „F. D. Roosevelt füle és szeme“ néven emlegette. A köz- fársaságnárti revolverlapok „nai­* Részlet Dbsanli—Haroche: .Atombomba vagy atombéke“ cimü könyvéből. Szombat, 1950. aug, 19 vitásáéról beszéltek mindannyi­szor. mikor rámutatott a Szov­jetunióhoz közeledés és a Szov­jet Hadseregnek nyújtandó hat­hatós segítség szükségességére. George Racey Jordan egykori repülőparancsnok megbízatása volt a háború alatt, hogy a köl- csön-bérleti szerződés során a Great-Falls-ból (Montana) a Szovjetunióba küldött repülőgép alkatrészek szállítását irányítsa. Jordán, miután öt éven át hall­gatott és kissé elkésetten zaklat­ták fel a kétségek, megjelent a mikrofon és egy Fulton Lewis újságíró előtt. Elmondta, hogy 1943-ban meglepte őt a szovjet tisztek poggyászhalmaza. Kinyit­tatta ezeket a poggyászokat és ott „fontos leleplezéseket és Hopkins által aláirt leveleket“ fedezett fel. íme, egy kiderült, hogy az ..atomtitok rablói“ elég ostobák ahhoz, hogy „titkokkal“ tömjék meg csomagjaikat és hogy benne hagyják „ügynökeik“ levelezését. Ez a mesterkedés (mely 1949 december 4rén pattant ki) any- nyira rosszul sikerült, hogy a sajtó és a kormány egyöntetűen megtagadta. Gaffney tábornok, annak a légi osztagnak a parancsnoka, amelynek 'az volt a feladata, hogy a repülőgépeket a Szovjet- turiónak leszállítsa, cáfolta, hogy valaha is hallott volna titkos iratok vagy atom-anyagok szállí­tásáról a szovjet hatóságok szá­mára. „Ha Jordan kapitány — mondta —• időszaki jelentést tett volna, ez szükségképpen eljutott volna a kormányhoz.“ Harold Urey professzor, aki rászívott az első atombomba be­állt ásában, < kijelentette, hogy végeredményben nagyon kis­mennyiségü urániumot szállítot­tak a szovjet laboratóriumoknak abban az időben, mikor még senki sem ismerte az uránium robbanó tulajdonságát (1943-ban) és hogy a kivitt mennyiség egy bombára sem elég. Howe. Kanada kereskedelmi minisztere beismerte, hogy felha­talmazást adott uránium kivite­lére a Szovjetunióba (olyan idő­ben, amikor még senki sem is­merte Los Alamos titkát) David Lilienthal vállát vo- nogatta és kijelentette: „Néhány ideges úriember varázslatot lát mindabban, ami az atommal összefügg,“ Miután nem sikerült a halotta­kat bevádolni, a báb Racey Jor­dan irányitói. Henry Wallacet akarták felelőssé tenni. Fulton Lewis újságíró fordított egyet a köpönyegén és másnap azt ma­gyarázta hallgatóinak, hogy „tu­lajdonképpen Wallace volt az, aki szorgalmazta az atomanya­goknak *«3 Szovjetunióba való szállítását“ Henry Wallace néhány szóban válaszolt: „A legalaptdlan'abb ötlet és tiszta ostobaság.“ A monopólium hívei meg akar­ták mutatni, hogy a szovjet tu­dósok nem tudták volna kémke­dés nélkül felfedezni a „Titkot“ az amerikaiak által megállapí­tott dátum, vagyis 1952 előtt Ez nem sikerült nekik. De két­ségtelenül sikerült még nagyobb zavart kelteniük az átlagos ame­rikai fejében, aki a neki nyúj­tott minden biztosíték összeom­lását látva, már nein tudja, hogy melyik reménybe kapaszkodjék és a háborútól meg a „pax arae- ticana“-tól Való félelem között lebeg. Törvényerejű rendelet a helyi tanácsok választásáról, a választól névjegyzék összeállításáról A Magyar Közlönyben meg­jelent a helyi tanácsok tagjai­nak választásáról szóló 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet, amelynek első parag­rafusa a válaszlójogosultak névjegyzékének összeállításá­ról intézkedik. A rendelet sze­rint : 1. Választójoga van minden­magyar állampolgárnak, aki 20. életévét már betöltötte, vagy az 1950. évben betölti. A törvényes kizáró okokat az összeirólap (2. pont) tünteti fel. 2. A választói névjegyzék összeállítása összeirólapokkal történik. Az összeírást a helyi tanácsok által kijelölt össze- iróbizottságok végzik. 3. Az összeiróbiztosok az 1950. évi augusztus hó 21. nap­jától kezdődően a működési te­rületükön lévő épületek azon lakói részére, akik 20. életévü­ket, betöltötték, vagy az 1950. évben betöltik ■ és akiknek ott állandó lakásuk van, összeíró- lapot osztanak ki. Az összeiró- lapot haladéktalanul ki kell tölteni, úgy hogy azt az össze- iróbiztosok kitöltve legkésőbb augusztus 25. napján beszed­hessék. 4. Az összeirólapot az érde­kelt személy sajátkezüleg köte­les aláírni vagy kézjegyével ellátni. Azok helyett, akik testi fogyatkozás miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, utazás stb.) az összeirólapot nem írhatják alá, azt helyettük — az akadályozó körülmény megjelölésével — a viszonyai­kat ismerő hozzátartozójuk, munkaadójuk, alkalmazottjuk vagy szomszédjuk is kitöltheti és aláírhatja. Az összeirólap bármilyen hazai élő nyelven kitölthető. 5. A választói névjegyzék összeállítása szavazókörönként történik. A szavazókörök be­osztása az alulirt hatóság hir­detőtábláján van kifüggesztve. 6. Az összeirólapok alapján összeállított ideiglenes Válasz­tói névjegyzéket az alulirt ha­tóság hivatalos helyiségében az 1950. évi szeptember hó 5., 6. és 7. napján reggel nyolc órától este nyolc óráig köz­szemlére teszik ki. Az ideigle­nes névjegyzéket ezenfelül a helyi tanács a hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben felsorolt helyeken is kifüg­geszti. 7. A névjegyzékből történt törvényellenes kihágás miatt a kihagyott személy, a névjegy­zékbe történt törvényellenes felvétel miatt pedig bármelyik választó felszólalással élhet. A felszólalást az 1950. évi szep­tember hó 5. napjától kezdő­dően szeptember hó 13. nap­jáig bezárólag lehet beadni az alulirt hatóságnál. Ha a kiha­gyás miatt olyan személy él felszólalással, aki a folyamat­ban lévő eljárásban összeiró­lapot még nem adott he. a ható­ságnál kapható összeirólap ki­töltésével kérheti a névjegy­zékbe való felvételét. A felszó­lalás illetékmentes. 8. A felszólalások elbírálása után összeállított végleges vá­lasztói névjegyzéket a hatóság hivatalos helyiségében az 1950- évi szeptember hó 27., 28. és 29. napján reggel nyolc órától este nyolc óráig közszemlére teszi, ezenfelül a 6. pontban •említett helyeken is kifüggeszti. Élni tudunk a művelődés jogával „Bili a rendíthetetlen cow­boy lövésre emelte pisztolyát. A cod eldördült és Jim véres orral bukott a padlóra. Bili pedig a tőle megszokott ren­díthetetlen nyugalommal el­távozott.“ Ilyen és hasonló stílusú históriákkal mérgezték azelőtt a kizsarolt dolgozókat, főleg az ifjúmunkásokat. A kultúrát csak a kiváltságosak vékony rétege élvezhette. Ba- gonyai Sándor ifjúmunkás a Gépjavító NV traktorműhe­lyének dolgozójához is csak a Piszkos Fredek, Sátánkapitá­nyok é-s ehhez hasonló lélek­romboló, gyilkosságra, er­kölcstelenségekre ,, nevelő“ könyvek juthattak el­Uj irodalom — Bizony a felszabadulás­sal ezek a szemetek is eltűn­tek és helyüket elfoglalták a neyelőhatásu, irodalmi értékű, reálista, főleg szovjet művek — jegyzi meg Bagonyai Sán­dor. Pár évvel ezelőtt, a sötét negyvenes években Bagonyai Sándor még nem is gondolta, hogy már nincsen messze az idő, amikor a fiatalságnak nem kell lélekmergező köny­veket olvasnia, hanem képez­hetik, művelhetik magukat és arra sem gondolt, hogy valaha is üzemi könyvtáros lesz. — Tudja elvtárs, — mondja Bagonyai — amikor lemegyek az üzemi könyvtárba, mindig eszembe jut a Párt, a Szovjet­unió és Alkotmányunk, amely biztosította számunkra a mű­velődéshez való jogunkat. Művelődési jog Az Alkotmányban lefekte­tett joggal éltek a dolgozók. Gyönyörű könyvtár áll a r©Tld delkezésre. Bagonyai elvtár* elmondja, hogy legutóbb ifit kétezer forint értékű könyvvel Szaporították a könyvtárat* Mintegy 520 kitünőbbnél ki-* tünőbb könyv sorakozik aí polcokon. A könyveket olvas-* sák is a dolgozók. Az elmúlt félévben átlagban egy dolgozó! három könyvet olvasott el. A leghűségesebb olvasó Dé* vényi József esztergályos, aki nemcsak -a munkában jár az élen, hanem képzi magát éa tanul a könyvekből. Még nemi múlt el egyetlen szombat sem, hogy ne vitt volna olvasni egy-két könyvet. Bagonyai Sándor maga iá szeret sokat olvasni. Azsájey „Távol Moszkvától“ cimü mű-* vét szorongatja a hóna alatt. A Pártnak köszönjük — Igen értékes könyv-jegyzi meg. — Témája nagyon közel áll hozzánk. A szocialista, reá-, lista irodalom egyszerűen ne-1 mes eszközeivel irja le egy olajtávvezeték építésének hősi történetét. A dolgozók lelkes munkáját és harcát az olajtáv- vezeték mielőbbi megépítésére. Az Alkotmánynak köszönhet-; tem, hogy ilyen remek és taJ nulságos könyvet olvashatok. Mert biztosította számunkra a nép életét, harcait való­ságban ábrázoló művészet megismerését. Hálás ezért Bagonyai Sán-t dor a Szovjetuniónak, a Párt-* nak és Rákosi elvtársnak, mert olyan Alkotmányt adott a magyar népnek, amely biz­tosítja a művelődéshez való jogot. Háláját munkájával éA több termeléssel akarja leróni« Példát sutáinak a falusi békevédetni bizottságok tagjai A megyéb&n nemrégiben létre­hozott megyei békevédelmi iroda lendületes munkára serkenti az üzemi és falusi békevédelmi bi­zottságokat A megyej békevédel­mi iroda szoros kapcsolatot tart a békevédelmi bizottságokkal s működésének megkezdése óta - sokkal eredményesebben folyik a megyében a bókeagitáció A bi­zottságok tagjai példamutatásuk­kal támasztják alá munkájukat. Zalaszentmihályon például a béke­védelmi bizottság tagjai szemé­lyes példamutatásukkal is előse­gítették, hogy a község az élre kerüljön egyedülálló 259 százalé­kos begyűjtési eredménnyel. Za- lalövőn jó politikai nevelő mun­kával segítették a termelő csoport megalakulását. A kultúrotthon épí­tésének munkálataiból ugyancsak kivették részüket. A békebizott­ság tagjai Ozmánbükkőn is polin tikai felvilágosítást végeznek uj termelőcsoport alakítására. Maró^ con a békebizottság példát muta­tott: minden tagja belépett az újonnan alakult termelőcsoportba. Hosszúlejáratú versenyvállalásokat tettek a kehidai tangazdaság brigádjai A kehidai tangazdaság dolgozót Alkotmányunk egyéves évfordu­lójának tiszteletére hosszúlejára­tú verseny vállalásokat tetteik. A növény termesztési munkacsapat tagjai elhatározták, hogy az őszi vetésterv előirányzatát minden munkafolyamatnál a kitűzött ha­táridő előtt 5 nappal teljesítik. A tehenész-brigád pedig felajánlotta, hogy a jelenlegi napi 166.5 liter átlagos tejhozamot az év végéig helyes takarmányozással és az ál­latok fokozott gondozásával 180 liftetrre emeli. A fogatos-mumkacsa- pat vállalta, hogy a napi kocsiforn dulót két naponként egy-egy fo­gaméi kilencre fokozzák. A gaz­daság számos dolgozója tett még felajánlást, amelyek mindegyiké­ben hosszú időre uj, nagyobb tel­jesítmények elérését vállalnák. I csöniGdéri fiirész- és íaraklár dolgozói jelentik: ezévi tervüket 4 lénappal a határidő elölt teljesítik A csömörédi fűrészüzem és faraktár dolgozói egyre na­gyobb lendülettel teljesítik harmadik negyedévi tervüket. Az egyéni versenyzők és bri­gádversenyzők egymással ve­télkedve Alkotmányunk ün­nepe alkalmából célul tűzték ki, hogy ezévi tervüket a ha­táridő előtt 4 hónappal teljesí­tik. Második negyedévi tervü­ket 177 százalékban hajtották végre s most elhatározták, hogy mindkét üzemrészben megteremtik a második tervév megkezdésének előfeltételeit. Jelenleg a november 10-i tér vük teljesítésénél tartanak az üzem dolgozói. Szentes Ferenc szállító brigádja a terv első félévében egyedülálló ered-* ményt: 149.600 tonna-kilomé­tert, Illés István brigádja pe-' dig 82.220 tonnakilométert, tel­jesített. Mindkét brigád tagjai elhatározták, hogy eredmé" nyeik fokozásával, a munka" idő jobb kihasználásával túl» szárnyalják az első félévben elért eredményeiket. Ezzel já­rulnak hozzá a terv határidő előtti végrehajtásához.

Next

/
Thumbnails
Contents