Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-15 / 162. szám

„Tudom, mivel tartozom a Gáspár Mihály versenyre hívja a megy e Dolgozó parasztságunkat mindinkább áthatja az épitő szocialista versenyszellem­Munkásosztályunk példája nyo­mán egyre többen és többen kapcsolódnak bele az egyéni munkaversenyekbe. Ezek közé tartozik a baki Gáspár Mi­hály is. Tapasztalatai meggyőzték ar­ról, hogy amit a Párt akar, az csak előnyös lehet mindenki számára. A jő kommunista Itt is péSdát mutat — Nem is csalódtam a Párt útmutatásaiban soha, de meg is van az eredmény. Tizenkét mázsa az átlagtermésem hol­danként a búzából — büszkél­kedik —, hogyan értem ezt el? Hát úgy, hogy mindig a nép­nevelők útmutatásai szerint dolgoztam. Igyekeztem meg­adni mindent a földnek. A mű­trágyát azért gyártják, ^ hogy használjuk. Igaz-e? Hát én használtam is becsületesen. Sokan még idegenkednek ugyan tőle, de én láttam, hogy a termelőcsoportokban sem sajnálják a földtől. A népneve­lők is igy magyarázták, tud­tam, hogy akkor rossz nem le­het. Végeztem azonkívül a többi munkát is rendesen, ide­jében. A növényápolási mun­kákból is kivettem a részemet. A községben én kezdtem meg először az aratásit és az én udvaromon állt először asztag- ban a gabona. Ekkor már kezdtek figyelni a többi dolgo­zók. De én most már nem hagytam magamat. A szövet­kezeti magtárba is én vittem be az első szállítmányt. A beadásra szánt magot kitisztítom — Tudom én, hogy mivel tartozom a Pártnak a jó útmu­tatásokért. Én igy akarom meghálálni a sok segítséget, amivel ilyen jó termést értem el az idén. Hat mázsára kötöt­tem szállítási szerződést is, pe­dig csak hárem holdon volt Pártnak.. ,44 dolgozó parasztjait gabonám és kilenced magam­mal élek. Azt szeretném, ha sokan követnék példámat a gyors és pontos munkában. Éppen ezért versenyre hívom ki a naegye összes kis- és kö­zépparasztját az alábbi felada­tok elvégzésében. — Vállalom, hogy julius 20-ig eleget teszek A, B és C vételi jegybe begyűjtési köte­lezettségemnek. Befejezem 18-ra a tarlóhántást — A begyűjtésre szánt gabo­nát külön kitisztítom, hogy el­sőrendű minőségű gabonát jut­tassak a dolgozóknak és igy külön hálámat fejezzem ki a munkásosztály segítségéért. Ju­lius 18-ra befejezem a Wló- hántási munkálatokat. — Ezen f elhívásommal is erősíteni akarom béketáborun­kat és ezúton fejezem ki tilta­kozásomat az angol-amerikai imperialisták koreai rablótá­madása ellen. A „Zala“ julius 9-i számá­ban közölte Bárány László zalalövői termény felvásárló versenyfelhívását. Ehhez je­lentette be csatlakozását Pethő József elvtárs, a gelsei föld- müvesszövetkezet terménvfel- vásárlója. Csatlakozását azzal egészíti ki, hogy a termény begyűjté­sét nem augusztus 31-re, ha­nem már augusztus 20-rá, a ke­nyér ünnepéré vállalja.. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a Párt, a szövetkezet, valamint a tömegszervezetek aktivált, népnevelőit segítségül hívja, hogy munkájukkal segitsék elő a nemes versenyt. Pethő elvtárs megértette azt, hogy amikor Korea dol­gozó népe fegyverrel kezében harcol az imperialisták ellen, akkor a magyar dolgozóknak, igy a terménvbegyüjtőknek is fokozott munkaversennyel, a gabonabegyüjtés körüli jó munkával, a Vorosin-mozg v lom kiszélesítésével kell elő­segíteni ötéves tervünk győ­zelmét s ezen keresztül is erő­síteni a békefrontot. ■ .... ' .. 1 A n árténHés munkájának ! nélkülözhetetlen fegyvere ’ a Párlmyiilcás OLVASD TERJES*® Minden gabonafefesleget beadok! Szorgalmas, dolgos nép lak­ja ezt a községet. Üde-zöldek a határban a kukoricák. Eddig háromszor kapálták. A tarlók már csak itt-ott sárgulnak, 75 ,B/o-ban megbuktatták. A behor- dássalafalu már 11-én végzett. Az egyébként csöndes kis falu nyugalmát az utóbbi hetekben felváltotta a munka zaja. Az arcok vidámak. Természetes is ez. Fehér István kisparaszt-nak például 83.3 hektoliter faj­súlyú búzája termett. Értette a módját. Géppel dolgoztatott. A gépállomáséval. Pedig de sok­szor oda vágták neki: „Miért ereszted a földedre, hisz agyon­nyomja. Ott az állatod, aztán csak mihaszna!“ Most 1 hol­don 12 mázsa búzája termett. A tehenei pedig bőven adták a tejet. Augusztus 15-re végzünk a csépléssel Kovácséknak csiak 8.5 má­zsával adott a búza. Igával szántottak. Ez hát a különbség. Sokak fejében ott is maradt a gondolat; Hát igaz ez? A föld­je Fehér Istvánnak sem jobb, mint az övék. Többet se dol­gozott. Csak jobb munkát ka­pott a géptől. — Zsákot ide még! A gép zajától alig hallani, amint .Varga István elvtárs felé oda­kiált a cséplőgép ellenőre. Ke­vésnek bizonyult a zsák, amit a szövetkezettől kölcsönkapott. Bőven ereszt a kepe. A szemek acélosak, .kövérek. Ezért tele­pedett oda nemcsak az ő, ha­nem minden csörnyeföldei dol­gozó paraszt portájára a derű, — Érdemes volt a miniszter* tanácsi határozatot betartani — mondja megelégedetten Vargáné. — A Párt mindig a mi hasznunkat akarta. Mi itt Csörnyeföldén meg is fogad­juk az útmutatását. Mi igy törlesztőnk Igyekezni kell a csépléssel, mert úgy határozott a Nép­frontbizottság amikor elfogad­ták a tótkomlósiak versenyfel­hívását, hogy az aratással ju­lius 4-re, a behordással pedig 15-re végeznek. Ez utóbbi 4 nappal előbb megtörtént. A cséplós befejezését pedig augusztus 15-re vállalták, a tarlóbuktatást meg julius 20-ra. — Vagyunk mi is olyan le­gények, mint a tótkomlósiak! — vágja ki büszkén Varga elvtárs. Valami történt? Egyszerre elhallgat a gép. — Végeztünk! — Szól oda a gép ellenőre. — Amíg áthuzat* nak, addig lemázsáljuk, ami délután jött le a garatról. Odabent már megtárgyalta Varga elvtárs meg a felesége, hogy és mint tesznek. ügy, ahogy mindannyian Csörnyeföldén. A vetőmag és és fejadag kivételével minden szem szabadforgalmu gabonát a földművesszövetkezet raktá­rába visznek. 3 mázsára szerződtem, de még 6-ot beadok — Mi a munkásosztálytól kaptuk 45-ben azt a 6 holdat, most igy fizetünk, igy törlesz- tünk nekik. Szégyélném, ha kommunista létemre nem igy cselekednék. Azzal máris számolja a zsá­kokat a szekérre: — 5, 6, 7. Ez az államé. Három mázsára szerződtem, de még ezt a ha­tot az adógabonán felül be­adom. Fehér István és Fehér Lajos dolgozó parasztok sem. marad­hatnak le. — Állj csak ide elébünk István! — kiáltanak Varga elvtárs felé, amint a fogattal az udvarból kifordul. Aztán odaáll még Simon Feriék háza elé is. Csakúgy roskadozik a szekér. Széles jókevvel, az esz­tendei munka gazdag gyümöl­csével megállanak a felvirágo­zott földművesszövetkezeti rak­tár előtt. Horváth Antal ter­ménybegy üjtő illő módon fo­gadja az első termény begyűj­tőket. Csattog a mázsa a sú­lyos zsákok alatt. — Becsülettel teszünk eleget államunkkal szemben vállait kötelezettségünknek, azon túl pedig minden sz:em felesleges gabonánkat beadjuk'. így hatá­roztunk. Az egész falu — mondja egyszerű szavaival Varga elvtárs. — Mi megmu­tatjuk, hogyan kell harcolni mindannyiunk legszentebb ügyéért, a békéért. így lesz gondtalanabb, örömtelibb az életünk. (J. I.) 99 Késsek vagyunk a szabadságot minden esskossel megvédeni66 Egyre szélesednek a felhá­borodás hullámai megyénk dolgozói körében az amerikai imperialisták aljas koreai orv­támadása ellen- A Vegyi- anyag Nagykereskedelmi NV zalaegerszegi dolgozói is üze­mi értekezleten tárgyalták meg az eseményeket és az alábbi határozatot hozták: „Vállalatunk minden dolgo­zója, felháborodottan tiltako­zik az amerikai imperialisták jogtalan beavatkozása ellen a koreai szabadságharcokba. Tel­jes együttérzésünket _ tolmá­csoljuk a szabadságáért hő­siesen harcoló koreai népnek. Mi mindnyájan még jobb, pontosabb munkáival, a pénz és anyag forgási sebességének növelésével védjük a Szovjet­unió vezette béketábor reánk eső szakaszát és készek: va­gyunk szocialista, épitőmun- kánk eredményeit a szabadsá­gukért küzdő népekkel együtt minden eszközzel megvédeni.“ Tizenhat aláírás 'A Zalaszentlászló községben gyűlést tartott a Békevédelmi Bizottság, amelyen Fincza Jó­zsef elvtárs, a pártszervezet elnöke ismertette a koreai ese­ményeket- A gyűlés határo­zata alapján a Bákevéclelmí Bizottság a következő szövegű táviratot intézte a „Megvéd- jük a békét“ mozgalom orszá­gos tanácsához: „Zalaszentlászló dolgozói til­takozásunkat fejezzük ki az amerikai imperialisták aljas provokációja ellen. Követel­jük a koreai orvtámadás azon­nali beszüntetéséi, az_ ameri­kai 'rablócsapatok kivonását Korea területéről.“ Szombat, 1950. julius 15. Kedves Püspök Ur! Azt tapasztaljuk, hogy van egy egészséges mozgolódás az alsópap­ság és a hivők között, amely sür­geti az állam és az Eevház közti törvényes megegyezést. Szorgalmaz­zák a felszámolását annak a bi­zonytalan helyzetnek, amelyet az esztelen klerikális reakció teremtett, a becsületes ielkészkedő papság és a hivők számára. Egyre nő a szakadék a püspöki kar és a hívőkkel együttérző alsó­papság között, mert úgy látják, hogy a magas klérus szinte elköte­lezte magát a háborús uszítok poli­tikája mellett. Nekünk, demokrati­kus, a néppel együttérző papoknak feladatunk, hogy tolmácsoljuk Püs- pük Ur felé a hivők és az alsópap­ság véleményét, mely egyértel­műen követeli a háborús politiká­val való szakítást, az állam és az Egyház közötti békés, törvényes megegyezést. Püspök Ur láthatja, hogy itt nem az Isten, a hit. a vallás megtagadá­sáról, nem is az Egyház törvényei­nek megsértéséről van szó, ellen­kezőleg: a politikai reakció szétve­réséről, az Egyház jólfelfogott ér­dekeinek védelméről, a hivők jogos követeléseinek teljesítéséről és az alsópapság érdekeinek védelméről. Azzal, hogy a minél előbbi meg­egyezést sürgetjük, nemcsak a ma­gunk nevében beszélünk, hanem egyben a vasmegyei hivők és az a’sópapság kívánságát is kifejez­zük. Tudatában vagyunk annak, hogy a felemelt szavunk a katolikus Egyházhoz való ragaszkodásunkat, átérzett történelmi felelősségünket fejezi ki- Az ügy, amelyért fárado­zunk, igaz ügy. Magunk mögött érezzük az egész dolgozó magyar népet és Kormányunk támogatását. Hogy ez az utunk eredményes lesz-e — nem kétséges —. Püspök Uron múlik, hogy meg tudja-e ér­teni papjainak és hívőinek magatar­tását, állásfoglalását, a béke vé­delme és a nép államával való meg­egyezés kérdésében. Ha igen, ak­kor nagy szolgálatot tettünk a bé­ke ügyének, a dolgozó népnek és Egyházunknak. Az ügy világos. Állást kell fog­lalni a béke és a megegyezés kér­désében- Ebben csak kétféle, de egyértelmű álláspont lehet. Akarja-e a Püspök Ur a békét, vagy nem? Ellene van-e a tömeggyilkos fegyver, az atombomba használatá­nak, vagy sem? Elitéli-e a háborúra uszítok po­litikáját, vagy sem? Akarja-e a megegyezést a dolgo­zó nép állama és az Egyház között, vagy sem? Ezekre a kérdésekre választ vá­runk, jogosan, megyénk alsópapsá­ga és megyénk egész dolgozó népe nevében. Ezek a kérdések történelmi je­lentőségűek és éppen ezért ezekre a történelem fogja kimondani az ítéletet, aszerint, ahogyan megér­tik az idő szavát. A történelem ed­dig mindig azt bizonyította, hogy aki a fejlődés elé gátat akart emel- ni, azokat összeroppantotta, elsöpör­te az útból. Arról van szó: egyetért-e Püs­pök Ur a régi rendet visszasíró fol- desurakkal, grófokkal, tőkésekkel, bankárokkal és egyéb levitézlett elemekkel, vagy elhatárolja tőlük magát és hajlandó lecsatlakozni a dolgozó nép ügye mellé: azzal, hogy megszünteti területén az ötéves terv, a béke, a szocializmus építése elleni uszítást, amit egyes, maguk fól megfeledkezett papi vezetők ;rá- nyitanak. Támogatja-e az orSzág- épitö munkásosztály erőfeszítéseit, az egész magyar dolgozó nép jó téért küzdők munkaversenyét a szorgalmas dolgozó parasztság ve­rejtékezését a több kenyérért és harcát a fejlettebb gazdálkodásért, emberibb jövőjéért? Eljtéli-e ezeket a hivatásukból megfeledkezett papokat, akik hábo­rús rémhírekkel, pánikkeltéssel za­varják a békék épitőmunkát, akik elősegítő! egy újabb borzalmas vi­lágháború kirobbantásának. Akik­nek nem volt elég a két világháború több, mint egymillió magyar 'áldoza ta, akik lényegében a szomszédo Jugoszláviában garázdálkodó gyil kos Tito-fasiSzták és megbízóik cin kosai­Ezeknek a háborús uszitóknak elítélése: kötelessége minden becsü­letes, jóérzésü embernek, köteles­sége Püspök Urnák is, mert a há­ború borzalmait előkészítők politi­kája összeférhetetlen a keresztényi erkölccsel, gondolkodással. Egyetlen katolikus sem azonosít­hatja magát a legyilkolt koreai anyák és gyermekeik gyilkosaival, akik ugvanezt a sorsot szánják a magyar népnek is. Éppen ezért a bé­ke védelméért folyó harc egyaránt kötelessége minden becsületes em­bernek, fajra, vallásra való tekin­tet nélkül. Kötelessége összefogni a béketábor erőivel — a háborús ag- resszorok, az USA imperialisták el” len. A háborús gyujtogatók gonosz tervének megvalósítását huzzuk ke­resztül, egyben a dolgozó nép és az Egyház érdekét szolgáljuk, ami­kor szorgalmazzuk és elősegítjük a nép állama és az Egyház közötti mielőbbi megegyezést. Ez a törek­vésünk egyaránt kedves lehet úgy az Istennek, mint az embereknek­Ezért kérjük Püspök Urat, álljon a béke ügye és a nép államával való megegyezés mellé, sürgesse és segítse azt. GERGYE SÁNDOR plébános. Vassurány, MOZER JANOS ny, esperes, Szombathely. SZMOLYÁN JÓZSEF JENŐ domonkos-rendi áMozópap, Vasvár, VÉGI KÁLMÁN plébános, Nagyrákos. Pethő elvtárs csatlakozik a terményfelvásárlók versenyéhez Demokratikus papok a klerikális reakció ellen A szombathelyi egyházmegyének — amelyhez Zala megye is tartozik — papi küldöttsége felkereste a szombathelyi püspökséget, hogy szorgalmazza az állam és az egyház közötti mielőbbi megegye­zést. A küldöttség az alábbi előterjesztést nyújtotta át a püspöknek:

Next

/
Thumbnails
Contents