Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-14 / 161. szám
MOST RAJTATOK A SOR! Bognár bácsi vitte be Nován elsőnek, de jutalom még* másokra is vár Nova községben is felbugtak a gépek. Az előlegcséplés után most teljes lendülettel kezdő dött meg a sorcséplés. Boldogan méregeti a gazda szeme az asztagokat és öröm lelj es szivvel hallgatja a cséplőgép zenéjét. Az egész évi munka gyümölcse fekszik itt, Bognár János 10 holdas dolgozó kis- paraszt udvarán, ebben van minden gyönyörűsége, öröme. Látszik is rajta, hogy szinte kicsattan belőle a vidámság, amikor ott sürög-forog az asz- tag körül. Hiába, mégis csak nagy ünnepe a gazdának a cséplés, de nagy ünnepe az országnak is. Ebből lesz a jövőévi kenyér. Bognár bácsi csendesen szemlélődik egy ideig, azután mégsem állhat ja meg, hogy ki ne mondja azt, ami a szivén fekszik. A Párt segített — Ami a szivem, az a számon is - fordul oda szomszédjához. — Én néni szoktam magamban tartani a véleményemet. Most is csak azt mondhatom, hogyha nem lett volna ebben az országban felszabadulás és nem segítést vobia munkánkban a Párt, akkor nem állnánk itt, ahol állunk. Büszke is Bognár bácsi elsőségére. Az ősszel — jól emlék" szik — még alig vetettek, de neki már földben volt a gabonája. Az aratást és a behordást is elsőnek végezte el. Most meg elsőnek csépel nála a za- latárnoki gépállomás gépe. — Hiába, a Pártra hallgatni mindig csak jó dolog — ismeri el, bajuszát elégedetten jobbra, meg balra pödörgetve. — Vigyázzon János bácsi — figyelmeztették társai —, mert még lepipálják a terménybeadásban. Csépelnek ám másutt is... Bognár bácsié az elsőség — Engem-e? — hökkent meg. — Csak azt szeretném én meglátni! Még ő siettette Bognár elvtársat, hogy noszogassa már meg azt a gépat. Ö szeretné minél előbb a szövetkezetbe vinni, amivel a nép államának tartozik. Eljött annak is hamarosan a sora. Nem is várt percet sem, hanem sebtiben felrakta a zsákokat a fellobogózott tehe. nesszekérre és nagy igyekezettel elindult a szövetkezet felé. Úgy ült ott a deszkán Bognár bácsi, mint a cövek. Kihúzta magát, lássák csak meg, ki az első a faluban! A szövetkezet előtt már ünnepélyesen várták őt a község dolgozó parasztjai. Mégiscsak nagy dicsőség, hogy éppen Bognár János volt az első, aki egyenesen a cséplőgéptől hozta be a gabonáját a raktárba! Ez volt ott mindannyiuk véleménye. Volt ebben egy kis örömmel kevert irigykedés is. Fogadkoztak többen, hogy csak csépeljenek el, majd megmutatják ki lesz végül is az első. 120 százalék! — Halljátok-e — szólt ki a magtárból Bognár bácsi —, ezt már nem ugathatja el tőlem senki, hogy én jöttem elsőnek- Itt van ni — mutatott a mérlegre —, 76-os a hektólitersu- lya a rozsomnak. De az sem kuJya, hogy 120 százalékban teszek eleget begyűjtési kötele. zettségemnek- Most aztán rajtatok a sor, mutassátok meg, mit tudtok! ... Ez azután mindannyiuknak érzékeny pontja. Ki ne versenyezne az elsőségért? De majd végén csattan az ostor. Elválik, hogy ki ad több gabonát a dolgozó nép államának. BogZalabéren is javában folyik mar a cséplés. A község három helyén zúgtak fel ezelőtt egy héttel a gépek. Azóta szakadatlanul ontják a g-abonát, a jövő évi kenyerünket. A. türjei gépállomás cséplőgépje Szilasi János 4 holdas kisparasztnál csépel. Bohár József főgépész egy terebélyes fa alatt jóizüen falatozik. Lenyeli az utolsó falatokat, megtörli bicskáját, aztán igy kezdi a beszédet: — Rendben megy itt minden, elvtársak. Igaz, hogy a. cséplőmunkásokból nem állitotium ösz- sze népnevelő csoportot, de ez nem számit. Én azért elvégzem a magam feladatát. A cséplés megkezdése előtt is alapos felvilágosító munkái végeztem a cséplőmunkások között. Meg mindig beszélgetünk erről is, arról is, ha egy kis szabad időnk van. Ez elég is a felvilágosító munkáihoz- Nagyobb baj az, hogy 28 vágón cséplést vállaltunk, de ha igy megy, még a 18 vagont se érjük el. — Aztán mentegetőzve hozzáteszi: — De ez nemcsak rajtam múlik. A siker alapja A dolog valóban ugy^ áll, hogy nemcsak Bohár elvtárson múlik a cséplési munkák sikere. De a sikernek az alapja a jó felvilágosító munka és a szervezettség. Erre komolyabb súlyt kell fektetni. Erről beszél Derzsi Bálint is. Most végzi az agrártudományi egyetem mezőgazdasági szakának harmadik évét. ^ A nyári szünetben a türjei gépA cséplés folyamatosságának biztosítása igen fontos feladata gépállomásaink vezetőinek, s ezt csak gondos előrelátással, fokozott tervszerűséggel, nyugodt, biztos intézkedésekkel tudják elérni. Ezen a vonalon azonban hiányosságokat tapasztalunk a palini gépállomás vezetőségénél, Az egyes cséplőgépeknél dolgozó elvtársak vetik fel, hogy sok esetben kapkodás tapasztalható' a cséplőgépek utrabocsátásánál, az esetleges hibák kiküszöbölésénél. Hosszú Sándor, a „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetnél dolgozó cséplő gépkezelő felvetette, hogy szerszámokat es a motorhoz tartalék gyertyákat nem biztosítottak, s esetleges üzemzavarnál P alánba kellene menni, hogy kiküszöbölhessék- A Zalaszentbalá- zson cséplő gépállomási géphez többszöri sürgetés utáin kanták csak meg, több# napos késéssel az elevátor szíjat. Az eltört dobtengelyt Zalaegerszegen négy napig csinálták- s amikor elkészült, nem tették le Zalaszentbalázson, hanem előbb beszállították Palinba, s nár János már megkapta szerződéses rozsáért a jutalmat, de a jutalom még másokat is vár. Nem is marad el a versenyben egyetlen novai dolgozó paraszt sem. Erről kezeskednek és hát a becsületszóra adott kezesség nagy szó! (Őszi) Nincs I Lemaradtak népnevelőmunka | az előirányzat mögött a zalabéri ÁMG cséplőgépénél, de azért a fögépész elégedett Jamison munkáján a palini gépállomás állomáson dolgozik, bpgy az egyetemen tanultakat átvigye a gyakorlatba. Jól ismeri a dolgozó parasztság munkáját. Szülei az ^ Alföldön laknak, Balmazújvároson. A felszabadulás előtt béresek voltak. Ö is erre a sorsra került 10 éves korától kezdve. A felszabadulás után aztán földet kaptak. Derzsi Bálint megértette a Párt bivó szavát. Tanult, sikerrel letette a szakérettségit. Helyrehozzák a hibákat Most itt áll előttünk egészségesen, barnára sült arccal. Vidám, jókedvű, csak akkor komolyodik el az arca, mikor a népnevelő munkáról esik szó. —Nem megy minden úgy, ahogy kellene — világosit fel bennünket. — Egy hete vagyunk kint és ez alatt az idő alatt csak egyszer hozták ki aZ' újságot. így nem vagyok képes nyomon követni a politikai eseményeket. Ez nagy mértékben akadályozza az agitációs munka sikerét is. — Mikor tudomására hozzuk a koreai néphadsereg sikeres harcát, szeme felcsillan. — Ez a harc a mi harcunk is — mondja határozott hangon. — És nekünk ezt a harcot jó munkánkkal kell támogatni. Munka után erről fogok beszélni a cséplőmunkásoknak. Ha megkapom minden nap az újságot, rendszeres sajtóbeszámolót tartok. Helyre kell hoznunk hanyagságunkat, ezt elvárja tőlünk Pártunk és dolgozó népünk. (SIKLÓS) onnan kellett ismét kihozni, ami ismét egy napos kiesést jelentett- A gépállomást illető terményt nem tudják elszállítani, mert a palini vezetőség nem biztosított megfelelő mennyiségű zsákot. Amikor az ellenőr többször telefonált érte, akkor ingerülten válaszolta a palini központ: — Ne telefonálgasson, ha kell valami, jöjjön be érte. — Amit persze nyugodt, meggondolt, tervszerű m.unka esetén nem mondott volna, hiszen mindenki tudja, hogy az ellenőr egy pillanatra sem hagyhatja ott a gépet. A cséplés még csak most kezdődött el. Van ideje tehát a palini gépállomás vezetősé- aénck, hogy változtasson eddigi munkamódszerén, pótolja a hiányosságokat, vigyen több tervszerűséget, nyugodtságot munkájába. Ezzel tudja eddigi jó hírnevét továbbfokozni, segíteni dolgozó parasztságunkat a cséplési harc sikeres megvívásában. Péntek, 1950. jjlius 14Tanulmányút a Szovjetunióba 'T'öbb mint öt esztendeje, hogy a hatalmas Szovjetunió fegyverei kivívták elnyomott, kizsákmányolt munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk részére legdrágább kincsünket; a szabadságot. Mint ajándékot adták kezünkbe azt, amit saját erőnkből, a sok próbálkozás ellenére <em tudtunk soha tartósan kivivni a magunk számára. Óriási lehetőségek nyíltak meg előttünk. Pártunk vezetésével éltünk is ezekkel a lehetőségekkel. Munkásosztályunk saját tulajdonába vett-e a bányákat, gyárakat, üzemeket. A földreformmal megszüntette a nagybirtokot és a dolgozó parasztság kezébe adta a földet. Ezzel azonban még nem szűnt meg sem mezőgazdaságunk elmaradottsága, sem a falusi kizsákmányolás lehetősége. A kulákság még megmaradt, Megmaradtak, mint a falu kizíákmányolói, a dolgozó parasztság vérszopói, teljes fel- szabadulásának akadályozói. A paraszti gazdálkodásban megmaradt a kisárutermelés és nem tudtuk még döntően megváltoztatni mezőgazdaságunk évszázados elmaradottságát. A Szovjetunió ekkor ismét segítségünkre sietett. Megmutatta, hogy a felszabadító harcok után is szivén viseli a fejlődő magyar népi demokrácia sorsát, önzetlen, baráti támogatása lehetővé tette, hogy az elmúlt nyáron nyolc- vantagu magyar parasztküldöttség ismerkedhessen meg a helyszínen a világ legfejlettebb mezőgazdaságával. Azzal, amelyben teljesen megszűnik a kizsákmányolás lehetősége, a dolgozó parasztság számára soha nem álmodott jólétet teremt, ugrásszerűen emelkedik i termelés színvonala, amelyik napről-napra uj vívmányokkal ajándékozza meg az emberiséget és követendő példa a mi falusi dolgozóink előtt. Ismerjük az eredményeket, amit ez a tanulmányút magával hozott. A résztvevők beszámolóik és saját élményeik alapján teljesen szétverték aa ellenség hazug rágalombadjaraiét a termelőszövetkezeti mozgalom ellen. Ennek nyomán ugrásszerűen emelkedett nálunk a termelőszövetkezeti csoportok száma. Falvaink rálép- tek a szocialista fejlődés útjára. rézzel azonban nem me- rült ki a Szovjetunió baráti segítsége. Ebben az évben ismét lehetővé tette, hogy nem nyolcvan, de 200 dolgozó mezőgazdasági dolgozó láthat sa, tanulmányozhassa a szociális^ mezőgazdaság korszerűsítésének kérdéseit. Zala megyében öten részesültek abban a kitüntetésben, hogy néhány hétig élvezhetik a hatalmas Szovjetunió vendégszeretetéi, átvehetik a harminc éves szocialista országépitéa tapasztalata tainak legjavát. A múltban csak a nagy uraknak adatott meg, hogy külföldre járjanak. Ott aztán el dorbézolták az elnyomó1! miilókból kipréselt hatalmas összegeket. Munkás, vagy dolgozó paraszt csak akkor mehetett külföldre, ha idegen érdekekért háborúba haj tói iák, vagy a nyomora kivándorlásra kényszeritett-é. Ma ez is megváltozott. Elindul a vonat parasztságunk legjobbjaival az annyira látni vágyott Szovjetunióba. Nem nyaralásra mennek. hanem komoly, felelősségteljes munkára. Hosszabb tanulmányútra. 7V*ülönös hálával gondo- lünk ezekben a napokban azokra, akik ezzel is bebizonyították, hogy egyenrangú. baráti államként kezelnek bennünket. A mi szocialista fejlődésünk útját egyengetik. Tudják milyen hatalmas segítséget fog jelenteni nekünk. ha a tanulmányút végén ismét 200 kiművelt ember száll harcba nálunk a falusi maradiság ellen. Hálájukat fejezzék ki a küldöttek úgy, hogy a szerzett gazdag tapasztalatokat felhasználják a magyar szövetkezeti mozgalom megerősítésére és továbbfejlesztésére. „A szovjet irodalom a béke szolgálatában" Madarász elviárs előadása Zalaegerszegen Az MSzT zalaegerszegi bizottságának rendezésében ma- gasszinvonalu előadást tartott Madarász elvtárs, az MSzT központi kiküldöttje. Az előadás a szovjet irodalomról szólt, mely a béke szolgálatában áll. Részleteket olvasott fel a szovjet irodalom remekeiből. Hangsúlyozta, hogy a szocialista irodalmi művek fegyvert jelentenek n dolgozó nép kezében. Ha olvassák, nagy hasznát veszik a békéért vívott harcunkban. Ezért fontos, hogy olvassuk a szovjet irodalmat. Az előadáson megjelentek száma nem ütötte meg azt a mértéket, melyet a nivós előadás megérdemelt volna. Ennek főoka, hogy az MSzT vezetősége nem fejtett ki kellő szervezési és propaganda munkát. Ha a jövőben hasonló előadást tartanak és a fennálló hibákat kiküszöbölik, az előadásokat sokkal nagyobb számban hallgatják majd végig a dolgozók, mert Zalaegerszeg közönségét is érdekli a szovjet irodalom és a békéért vívott harcunk. „Minden fe5esleges gabonám a nép allamae 14 mázsa gabonára kötött zállítási szerződést Sogs József garabonci 12 holdas közép- jaraszt, s ezt a gabonáját köz- etlen cséplőgéptől szállította a erménybegyüjtő helyre, Kisra- lára. Kidíszítette kocsiját vö- ös és nemetiszínű lobogókkal is egész családja fent ült a kosín. Soós felesége kezében egy ábla volt a következő felirat- al: ,,Minden felesleges gabonám i munkásoké. Éljen a munkásparaszt szövetség!" A gabonás szekeret a háztól a közigazgatás dolgozói közül Srágli Lajos elvtárs kísérte el. A cséplőgépnél dolgozó munkásoknak Srágli elvtárs beszédet mondott az elindulás előtt. Felhívta őket arra, hogy ahol ezután csépelnek, hívják fel a dolgozó parasztokat: minden gazda kövesse Soós József példáját a terménybegyüjtés becsületes elvégzésében.
