Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-13 / 160. szám

SI koreai dolgozók karca: a mi ügyünk is — ezért küzd Paesa község békebizettsága Lgy perc múlva, máris kész a távirat a .»Megvédjük a bé­két“ mozgalom Országos Ta­nácsának : »Mi, Paesa község dolgozó parasztjai tiltakozunk az ame­rikai imperialisták újabb há­borús cselekménye ellen és Korea dolgozóival teljes szo- lidaritást vállalva, mélyen el­ítéljük az atombombával fé­ny eg etűd zö kalandoroknak ezt az if jabb támadását a béketá­bor ellen. ígérjük, hogy ezután még jobb munkával, a minisz­tertanácsi határozat időelőtti végrehajtásával adunk méltó választ a békénkre, békés épí­tő munkánkra; törő imperialis­táknak és hazai ügynökeik­nek Az ivet valamennyien aláír­ták. Az elhatározás azonban nem maradt papíron. A béke- bizottság* tagjai alig félóra múlva, máris megkezdték a kisgyülések tartását a község­ben! ... Pártunk mögé felsorakozva a termelés fokozásával válaszolunk az imperialista háborús kalandoroknak — Nekünk elvtársak, a béke- bizottság tagjainak fokozott kötelességünk úgy felvilágosí­tani a falu dolgozó népét, hogy megértse: a béke megvédése mind annyiunk érdeke, velejá­rója mindennapi munkánknak. Nem szabad teret engednünk az ellenség lappangó, sötétben bujkáló ügynökeinek, le kell rájuk csapni kíméletlenüll Nem engedhetjük meg és nem is engedjük meg, hogy a ku- lákság, a klerikális reakció akadályozzon bennünket mun­kánkban. A siker, az eredmény tehát tőlünk függ. Nem elég csak az aláírás Csak ugv elöljáróban mond­ta el mindezt Nodrai Kálmán, a pacsai békebizottság' elnöke a szokásos heti értekezlet előtt. Hajnal Jánosné, a bizottság egyik tagja nyomban meg is jegyezte: — Ami azt illeti, vannak itt a járásban olyan községek, ahol azt hiszik, hogy a békeiv aláírásával el is in­téztek mindent. Nem addig van az! Jól néztünk volna ki, ha mi is ölbe tettük volna a ke­zünket és vártunk volna a sült galambra/“ — Azt aztán nem! — dörren hátulról Agg József. — Hát csak nézzük meg, mit tettünk azóta, hogy megválasztottak bennünket. Megálltuk-e becsü­lettel a helyünket, vagy nem?! Baranyai elvtárs rögtön kész a felelettel. Szinte kívül­ről tudja, hogyan áll most Pa- csa a minisztertanács határo­zatának végrehajtásában. — Legelőször is nézzük a szállítási szerződések eredmé­nyét. A körjegyzőségben 1029 mázsát kötöttek le előre a föld­művesszövetkezettel a dolgozó parasztok. Ez az egyik. A má­sik: a behordást eddig 80 szá­zalékban elvégeztük: egy-két nap és ezzel is készen va­gyunk. A. cséplés _ viszont már teljes erővel folyik nálunk is, meg a környező községekben is. Azután a gépállomással 128 holdra tarlóbuktatásra kötöt­tünk — csak a hételeji ered­ményt mondom — gépi szerző­dést. — Lesz az még több is hama­rosan! — biztat, Zsuppán Já­nos. Meg kell magyarázni a dolgozóknak — Elvégre elfogadtuk Tót­komlós versenykihívását — veti közbe Gubics Gyuláné. — Nem volna hozzánk méltó, ha lemaradnánk ebben a vetélke­désben. — ügy vanf — helyesel Ba­ranyai elvtárs —. Nem fogunk lemaradni, nem maradunk szégyenben. Csak még jobban neki kell lendülnünk a mun­kának. Én azt javasolnám, tartsunk ismét röpgyüléseket a községben és vonjuk be _ a felvilágosító munkába a csép­lőgép-ellenőröket is, — Helyes! — hagyja helyben a békebizottság minden tag­ja. — Meg kell beszélni a falu népével a koreai eseményeket, természetesen ezzel szorosan összekapcsolva a cséplésben, terménybegyüjtésben ránk váró komoly feladatokat. Az arcok < elkomolyodnak, ökölbe szorulnak a kezek. Az élet-halál harcukat vívó ko­reai dolgozókra gondolnak most a békebizottság tagjai. Ők harcolnak a mi ügyünkért is, de bármekkora is a földraj­zi távolság köztünk, közös harcunk, közös nagy ügyünk — az elnyomottak felszabadí­tása — nasryon is közel hoz bennünket. Tiltakozunk! Balogh Ferencné egyetlen mondattal fejezi ki valameny- nyiük gondolatát: — Tiltakoz­zunk a háborús uszítok újabb gálád támadása ellen! Megyénkben egyre széleseb­ben terjed az amerikai impe­rialisták koreai orvtámadása elleni tiltakozás. Legújabban a Megyei Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya, vala­mint a Pedagógusok Szakszer­vezete Megvei Titkárságának dolgozói juttatták el tiltako­zó levelüket a „Megvédjük a békét“ mozgalom Országos Tanácsához. Az Oktatási és Népművelési alosztály levele a többi között így hangzik: „Mi, a Megyei Tanács IX- osztályának dolgozói és haladó pedagógusai tisztán látjuk fel­adatainkat közoktatásunk te­rületén. Látjuk az ellenséget s tudjuk, hogy ellenük még kí­méletlenebb harcot kell ne­künk is folytatnunk11. — A le­velet húszán Írták alá. A Pedagógus Szakszervezet dolgozói Rákosi elvtárshoz címzett levelükben igy írnak „Ígérjük Pártunknak, Rá­kosi elvtársnak, hogy méltó választ fogunk adni a háborús uszító imperialistáknak. Fo­kozzuk a klerikális reakció el­leni harcot, még inkább meg­javítjuk munkánkat az uj szó­cialista embertípus kialakítá­sában. Híven követjük Pár­tunkat, Sztálin és Rákosi elv­társakat, mert tudjuk, hogy a szocializmus és béke ügye vé­gül is győzedelmeskedik az atomfeayverrel fenyegetődző háborús kalandorok aljassága felett.“ A kanizsai Gépjavító NV dolgozói röpg*yülésen tiltakoz­tak az imperialisták koreai beavatkozása ellen. Pénzes La­jos elvtárs, ÜB titkár beszélt a dolgozók nevében és ígéretet tett, hogy a termelékenység fokozásával sorakoznak fel a békéért vívott harcban. Pénzes ^ elvtárs szavait a hozzászólások sora követte, melyekben a dolgozók munka- felajánlásaikat jelentették be, melyekkel a koreai szabadság- harcosokkal való szolidaritá­sukat akarják kifejezésre jut­tatni. A röpgyülés végén tiltakozó jegyzék elküldését határozták el az üzem dolgozói, melyben felháborodásukat fejezik ki az imperialisták provokációja el­len és ígéretet tesznek a béke­táborhoz való még szorosabb felcsatlakozásra. Első heti ütemterv: A cséplési munkák bindulá- sával egyidejűleg hatalmas len­dülettel folyik megyénk terü­letén a terménybegyüjtés. Pár­tunk népnevelői, valamint a tömegszervezeti és a cséplőgé­pek mellett dolgozó népneve­lők. kemény harcot folytatnak a „cséplőgéptől a begyűjtő- helyre“ jelszó megvalósítá­sáért. Ennek eredményeképpen me­gyénk dolgozó parasztsága a A—B vételi jegyre 261*/o C vételi jegyre 110°/o terménybegyüjtés első heti ütemtervét A.. B, vételi jegyre 261 százalékban. C-vételi jegy­re pedig 110 százalékban telje­sítette. A politikai felvilágosító' munka nyomán falusi dolgo­zóink megértették, hogy a tér* ménybegyüjtés gyors, határidő előtti teljesítésével is elősegí­tik ötéves tervünk építését, növelik béketáborunk erejét. 45 dolgozó paraszt- egyéni versenyben Dióskálon Dióskál község dolgozó népe a jó nevelő munka nyomán megértette az idők szavát és bekapcsolódik a jövő évi ke­nyér biztosításáért folyó mun­kaversenybe. A Párt vezetésé­vel a közigazgatási dolgozók és pedagógusok jó agitációs munkája következtében a dol­gozó parasztok közül eddig 45-en léptek egyéni versenybe- 45 dolgozó paraszt irta alá azt a szerződést, amely igy hang­zik : „Alulírott dióskáli lakosok az 1950. évi aratási, behordási, cséplési terménybeadási és tarlóhántási munkálatoknak a minisztertanácsi határozatban előirt idő előtti elvégzésére ezennel versenybe lépünk egy­mással is és kiilön-külön is. A munkálatokat úgy végezzük el, hogy ezzel saját magunk, köz­ségünk és egész dolgozó né­pünk kenyérgabonaellátását szemveszteség nélkül biztosit-; suk.“ Községünkben egyébként hétfőn kezdődött meg a tar-* ménybegyüjtés- öt fellobogó­zott, kivirágozott, gabonával megrakott kocsi indult a za- laszentmártoni terményraktár' felé. TORDA ERNŐ s. jegyző, Diadalra visszük a dolgozó nép ügyét Zalaszentmiháiy község dol­gozói is megértették és magu­kévá tették a minisztertanács határozatát. Megértették, hogy az aratás, cséplés, a terménybe­gyüjtés politikai harc kérdése és a község népnevelői a Párt irányításával szervezetten dol­goztak. Az eredmény abban is megmutatkozott, hogy szerdán kezdődött meg a cséplés, csü­törtökön már megjelent a föld­Gyorsítsuk a bekordás és tarlébuktatás ütemét A minisztertanács határozatát megyénk dolgozó parasztsága fokozott lendülettel váltja va­lóra, A jelentések arról szá­molnak be, hogy több helyütt sikerült túl­teljesíteni a versenypon- tokban lerögzített vállalá­sokat, de emellett akad­nak még komoly hiányos­ságok is, különösen azokban a járásaink­ban, ahol még mindig nem te­kintik a munka velejárójának az uj győzelmek legfontosabb eszközét: a felvilágositó mun­kát. Állami gazdaságaink és ter­melőcsoportjaink mint mindig, most is példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztok­nak. Nagy részük van abban, hogy a gabona behordásában megyénkben — a 10-i össze­sítő jelentés szerint — 55 szá­zalékos az eredmény. Ugyanezt elmondhatnánk a cséplésre vo­natkozóan is. Jó ütemben haladnak a munkálatok a gelsei és andráshidai állami gaz­daságban. Ugyancsak a jó szervező mun­kának tudható be, hogy a többi gazdaságokkal együtt a zab aratásával 60, az olajlen aratásával és a rostlen nyiivésével 80 szá­zalékban végeztek. A nagykanizsai „Vörös Csil­lag1’ tszcs-ben például a gabo­nának már több, mint 60 szá­zalékát elcsépelték, de vannak termelőcsoportjaink, ahol ko­molyabb lemaradások tapasz­talhatók, mint például a szent- iiszlóiban és a nekeresdiben. Ezekben a termelőcsoportjaínk- I ban feltétlenül javítani kell a munka szervezésén, hogy a be- hordás gyors elvégzésével a tarlóháníás is időben megtör­ténhessék. A behordásban ezidőszerint a letenyei járás dolgozó parasztjai járnak az élen. Tizedikéig « gabonának már 80 százalékát hord­ták be ebben a járásban, de nyomukban van a nagykani­zsai járás is 70 százalékos eredménnyel. Mindkét járásban jó ütemben haladnak a csép­lési és terménybegyüjtési mun­kálatok. Viszont a lenti járás 60 százalékos behordási ered­ményén javítani kell, főleg a politikai felvilágositó munka hiányosságainak kiküszöbölésé­vel. , Megyénkben eddig az össze­sített adatok szerint több mint 590 vagon ga­bonát csépeltek el. Az időjárási körülmények azon­ban megkövetelik, hogy a munka ütemén gyorsítsunk s a lehetőség szerint minél előbb fejezzük be a csépiéit. A tarlóhántásban szintén mezőgazdaságunk szocialista üzemei kerültek az élre. A legjobb az andráshidai állami gazdaság, ahol eddig 70 százalékban szán­tották fel a tarlót. Egyébként a gazdaságok össze­sített eredménye 55 százalékos volt a hét elején, Jól halad ez a munka termelőcsoportjainknál is. A becsehelyi, a neszelei, a palíni, a zalaszentbalázsí és molnári termelőcsoportnál mára teljesen befejezték a tarlóbuk- taíást és a tárcsázást. Hatha­tós segítséget nyújtanak ebben gépállomásaink. Nappal az erőgépek csé­pelnek, éjjel pedig szán-, tanak, illetve tárcsáznak. Az esőzés után különösen a nagykanizsai járásban tapasz­talható ezen a téren jelentős előrehaladás. Eddig 36 száza­lékban végezték el ezt a mun­kát a járás dolgozó parasztjai. Mindent összevetve: feltétlenül gyorsítanunk kell — ahol még lemara­dás van — a behordás ütemét s ezzel egyidőben a tarlóbuktatási munkála­tokat. Pártszervezeteinken és tömeg- szervezeteinken múlik, hogy a cséplés és terménybegyüjtés terén a leginkább bevált mód­szerekkel segítsék előre me­gyénkben a kenyércsata sikeres megvívását. művesszövetkezet tercnényrak- tára előtt Dávid Ferenc 8 hol­das dolgozó paraszt és büszkén vitte be a községben elsőnek gabonáját. Nem maradt le Zalaszentmi- hály a szállítási szerződések kö­tésében sem. Nemcsak a 6 fo­rintos jutalomért kötöttek a dolgozó parasztok szerződést, hanem, mert tudják, hogy min­den szem beadott gabona a szo­cializmus építését segíti elő. Községünkben 169 gazda kötött 798 és fél métermázsa gabonára szállítási szerződést. Az ered­mény jó népnevelő munka kö­vetkezménye. A földművesszö­vetkezet népnevelői 385, a köz- igazgatás, adóhivatal dolgozói 413 métermázsa gabonára kö­töttek szállítási szerződést a dolgozó parasztokkal. A hordási munkákat a hét közepén végeztük el, a cséplést a határidő előtt befejezzük. A terménybeadási versenyben el­sők akarunk lenni. Elsők aka­runk lenni, akik gabonafelesle­güket beszállítják a termény­raktárba, hogy a dolgozó mun­kásság asztalán minél előbb megjelenhessen az új kenyér. Pártunk irányítása, vezetése mellett diadalra visszük a dol­gozó nép ügyét minden mun­kánkban, mert ezzel akarjuk nö­velni a béketábor erejét, ezzel akarunk választ adni a koreai háború kirobbantóinak, a hábo­rúra úszító imperialistáknak és ezzel akarunk választ adni a kulák és klerikális reakciónak, amely a szocializmus építésének nagy ügyére tör”. CSUPOR BeLA k. jegyző. — Aranyod és Tiiskeszentpéter község- julius 4-én Csáford pedig július 5-én fejezte be az aratást, Az aratási munkálatoknál legjobb eredményt ért el Pető József ara- nyodi lakos. Feleségével és két fiá­val, összesen 253 kereszt gabonát arattak le, emellett még a szőlő sarabolással is végeztek. Csütörtök, 1950. jul. 13. — Za’aíárnok dolgozó parasztjai közül példamutató módon végezték behordási munkálataikat: özvegy Tóth Ferencné hadiözvegy, Sünön József, Fitos János, Szipőcs Géza, Jakab Péter, Lévai Imre, Gyarmati János. Gombkötő János, Retek József é^s Vitai László. A gaboná­ját elsőnek csépelte el Gombkötő János, aki a feleslegét a cséplő­gép menői egyenesen ’ a földműves- szövetkezet magtárába szállította. Hasonló jó példával járt elől Re­tek József, aki a csépiéssel a késő délutáni órákban végzett, de még aznap beszállította gabonáját a szövetkezetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents