Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-05 / 153. szám
Szurda és Tuskés egyesült, megalakult a „Rátosr'-feme/őszővetkezef 9« Szurdapuszta és Tuskós- puszta két szomszédvár. Ezek a szomszédvárak nagyon is megértették egymást és úgy nézte egyik a másikat, mint ahogy édestestvérek: szeretettel és bizalommal. Szurda és Tuskés egy-egy termelőcsoport székhelye volt. Most: ennek a két csoportnak az életében döntő változás történt: összefogták erőiket, hogy még szebb, még nagyobb eredményekkel járuljanak hozzá a szocialista mezőgazdaság • építéséhez. Kíméletlen harc az ellenség ellen A tuskósi termelőcsoport közepén lévő tágas térségen zöld ágakból összerótt sátorban gyűlt egybe a két csoport tagsága. Nagy érdeklődéssel hallgatták a két csoport elnökének beszámolóját. — Sok nehézséggel kellett megküzdenünk — mondta többek között Tóth István elvtárs, a szurdai elnök. — Ennek az volt az oka. hogy nem volt a csoportnál üzemi pártszervezet, ami irányította volna politikai fejlődésünket is a gazdasági fejlődés mellett. Elmondta, milyen eredményeket ért el a termelés frontján a Rákosi-csoport és megemlékezett a kulákok aljas merényletéről, aminek a csoport repcetermése esett áldozatul. — Ez nem riasztott vissza bennünket — mondta emelt hangon. — A kár nagy, de mi mégis erősödtünk, mert még jobban látjuk a helyes utat. Tudjuk, hogy az ellenség keze okozta nekünk ezt a kárt és mi még kíméletlenebbül küzdünk ellene. Egyesüljünk ! A végén kijelentette, hogy a Rákosi-termelőcsoport valamennyi tagja meggyőződött arról, hogy az egységben van az erő és ez a fejlődés záloga. Ezért ajánlják fel; egyesüljön a két csoport, hogy még eredményesebben dolgozhassanak. Lebár János elvtárs, a tus- kosi csoport elnöke elmondta, hogy látták a szomszéd major .Idáját, eredményeit, ezért alakították meg ők is a múlt ősszel a termelőcsoportot. — Támadlak bennünket minden oldalról — emlékezett vissza a kezdeti küzdelmekre. — De mi felvettük a harcot} ><? megálltuk a helyünket. Most tovább akarjuk vinni ezt a harcot. Éppen ezért helyeseljük a szurdai elvtársak ajánlatát. Egyesüljön a két csoport! Az elnökök beszámolója után Szabó János elvtárs, a let'e- nyei Járási Pártbizottság titkára szólalt fel. Megállapította, hogy a két csoport egyet akar: erejüket eggyé kovácsolni, s a szovjet kolhozok mintájára kiépíteni egy erős, önálló termelőszövetkezetet. Szocialista emberekké akarnak lenni, a élen akarnak járni Zala megyében a szocialista mezőgazdaság építésében. ■ Rákosi elvtárs nevét... Szabó elvtárs beszéde után Kovács Vince elvtárs, a két csoport közös pártszervezetének titkára javaslatot tett a két csoport egyesülésére. A javaslatot, hatalmas lelkesedéssel fogadták el a csoportok tagjai. De még nagyobb lelkesedéssel és éljenzéssel fogadták el az önállóvá alakulásról szóló javaslatot. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps fogadta a következő javaslatot: az uj termelőszövetkezet — Zalában a második — válassza nevének T3aknai AvtArs néni'ni- szeretett vezérének nevét és erre táviratilag kérjék Rákosi elvtárs engedélyét. Az alakuló közgyűlés következő mozzanata az uj vezetőség megválasztása volt. A termelőszövetkezet tagsága egy emberként választotta meg elnökül Csesztregi Lajos elvtársat. a volt szurdai csoport helyettes elnökét. Az uj vezetőségben komoly szóhoz jutottak a nők, s helyet kapott a fiatalság is. Az uj termelőszövetkezetet ezután Németh János elvtárs üdvözölt« a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága nevében, majd Csesztregi elvtárs, az újonnan megválasztott elnök zárószavaival ért véget a közgyűlés. — Ez a megbízatás: kitünte- tés és igyekezem ennek megfelelni. De kérem az elvtársak segítségét. a pártszervezet támogatását. Mutassanak rá a hibákra, hogy munkánkat minél eredményesebbé lehessükHafáro7ottan jelentette ki Csesztregi elvtárs, hogy a termelőszövetkezetben nem lesz sem szurda csoport, sem tuskósi csoport. Egy lesz csak: Rákosi’termelő szövetkezei! Ezért kötöttem szállítási szerződést Szabó Jenő urasági cseléd volt azelőtt. A munkásosztály 6 hold földet juttatott neki Ha arról voli^ szó, hogy megmutassa kiállását demokratikus népköztársaságunk mellett, a legelsők között volt a községben. A_ Párt azt tanácsolta, hogy az igaerő helyett szántasson a megye dolgozó parasztsága is gépi erővel, Szabó Jenő megfogadta a tanácsot. Műtrágyázott is. Bőséges az aratása. — Számitok átlagosan 14 MÁZSA BÚZÁRA holdanként. Pacsán nem ritkaság az ilyen terméseredmény. Azzal hálálom meg a Párt és a munkásosztálynak részemre nyújtott segítségét, hogy most 27 mázsa gabonára kötöttem szállítási szerződést. Két gyermekem jobb jövőjét, meg az egész országét szolgálom vele. Azután arról beszél, hogy családjával együtt látogatást tett a »Pacsai Harcos“ t-erme- iőesoportnál. Saját szemével gyakorlatban győződött meg a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölényéről az ő nadrág- szij parcelláján való vesződ- sóggcl szemben— Az apám is 15 mázsát jegyzett — folytatja, — 10 holdja van. Velem együtt lép be az őszön a csoportba. Aki még ma sem látja, hogy az egyetlen helyes ut, amelyen járnunk kell, a szövetkezeti gazdálkodás, azt én csak sajnálni tudom! — Tavaly még magam is úgy láttam, csak az a fontos, hogy az „én“ földem- Az „ón“ állatom- Ma úgy beszélek: a „mi“ birtokunk, a dolgozó népé - Most értem, ők miért adtak előre el két és fél vágón gabonát a szövetkezetnek. Nem csak az a hat forintos prémium ösztönzött arra, hogy 27 MÁZSA GABONÁRA szerződjek. A család fejadagja és az adó biztosítva van. Mit rejtegessem, cipeljem a padlásra. Nézzek csak rá? Hiszen az egész világon nálunk legmagasabb a búza ára. Tudja mindenki. Ezt is a munkás- osztály áldozatos példamutatásának köszönhetjük. Nem maradhatunk mi sem le tőlük. Eli itt a magam módján, öt éves tervünk első esztendei bő aratásának becsületes betakarításával, ők pedig több eke, borona, traktor, ruha-féle gyártásával harcolnak mindannyiunk szebb jövőjéért. Igaz-e? — Nálunk az egész család hazafias kötelességének tekintette, hogy előre eladja terményét a dolgozó nép államának. Saját magának. A Magasépítés! NV píírí szer vezeiének karca a immkaiegyelem megszílárditásáért Ha valaki belén a nagykanizsai Magasépítés! NV központi irodájának kapuján egy fekete falitábla hivja magára a figyelmét. A táblán két felírás olvasható a fehér festékkel irt betűkkel: „Akikre büszkék vagyunk“ és „akik miatt szégyenkeznünk kell“. Az első részében feltüntetik azoknak a dolgozóknak a neveit, akik jól viszonyultak a munkához, a másik felében viszont azok nevei „díszelegnek", akiknél hiányosságok merülnek fel a munkában. Az előző részben lényegesen többen szerepelnek, mint az utóbbiban és ebben nagy része van a szocialista bérezési rendszernek, a darabbérnek. Ez derül ki Németh József elvtárs, üzemi párt- titkár szavaiból is. — Gerő elvtárs beszéde nyo mán mi is szétnéztünk házunkfá- ján — mondja — és hozzáláttunk a munkafegyelem megszilárdításához. Ebben a munkában nagy segítségünkre volt a dai abbérendszer bevezetése. A munkafegyelem terén azért még akadnak hiányosságok. A későn jövők száma a fizikai dolgozóknál úgyszólván teljesen megszűnt, A munkások ugyanis rájöttek arra, hogy a munkaidő pontos megkezdése és befejezése elősegíti a termelés növekedését és emellett a dolgozó is -többet keres, A késések azonban. — mint megtudjuk Németh elvtárstól — a szellemi dolgozók körében jócskán akadnak. A fekete tábla nevelő hatása meglátszik, mert a szellemi dolgozóknál is csökkenő irányzatot mutat a késések száma. A hahód építkezésnél azonban súlyosabb eset fordult elő. Szabó Andor munkavezető hetekig csak az esti órákban „látogatott“ el a munkahelyekre és esténkint találomra töltötte l<i a munkalapokat. így nem volt csoda, ha a bérelszámolás felé megindult a reklamációk áradata. Hogy Szabó Andor eljárása nem okozott zavart a darabbérezésben, ez a pártszervezet éberségének tulajdonítható, amely a reakciós beállítottságú, „kalandos“ múltú Szabót idejekorán elfávolitotta a vállalattól. Vele együtt az írnokot is eltávolították az üzemből, aki mindenben Segnséget nyújtott Szabónak. Az írnoknál ugyancsak akad tennivaló a fegyelem megszilárdítása terén. Az elmúlt hónapokban egyes Írnokok elmulasztották bejelenteni a dolgozókat az Salomvár dolgozói harcban az ellenséggel salomvári dolgozók, Pár- tunk iránymutatásával megértetiük. hogy minden újabb eredményünk az ellenséggel vívott szívós és kemény harcban szülellik meg. Azt is tudjuk, hogy ebben a küzdelemben a kommunistáknak kell iaz élen járni s a dolgozó tömegeknek megmutatni a helyes irányt. Mi, salomváriak már a tavaszi vetésterv teljesítésével, a növényávolási munkálatoknak a határidő előtt való elvégzésével mutattuk meg, hogy egy emberként sorakozunk fel győzelmünk szervezője, erős Pártiunk mögött. Most a szállítási szerződések kötésével, a cséplés gyors elvégzésével bizonyítjuk be ezt- Az aratással július 5-re készen leszünk s az eddigi 201 mázsás szerződés kötésünket július 8-ig legalább 360 mázsára emeljük. A tótkomlósiak versenykihívását mi is elfogadtuk és vállalásunkat mi is teljesítjük. A ddig, amíg mi jó munkánk- kai igyekszünk a jövő társadalmának fejlődését előbbre vinni, a fekete reakció helyi megbízottja: Fonnyadt Antal vlébános ur minden rayasszsáaát latba vetve, igyekszik akadályozni munkánkat. Hiszen már maga az a tény, hogy éjfél után 3 órakor járnak hozzá a dolgozó nép esküdt ellenségei. többek között Galambos apátplébánfos és Készéi plébános ur Zalalövőről, nem sok jót árulnak el cájas tevékenységükről. Fonnyadt plébános ur természetesen mindent elkövet, hogy a falu ifjúságát megnyerje magának. Leginkább a fiatalkorú lányokkal társotog sokat, mondván, hogy „megtanítja, őket az erkölcsös életire”. Pedig a Plébános ur is jól emlékszik még azokra az időkre, amikor egy-egy papi százezer holdas birtokon pajtában, istállóban 200—300 férfi és nö feküdt egyrakáson 6 hónapon keresztül. Milyen lehet hát az az erkölcs, amiről Fonnyadt tisztelendő ur beszél? Mi a községben egységesen állást foglaltunk a béke mégpédése mellett, valafnény- nyien aláírtuk a békeivet, ő azonban azt sem irta alá. „Erre nekem nem adott senkisem utasítást s. különben sem imám alá “ — mondotta a népnevelőknek, ö még mindig az angolok és amerikaiak jövetelében reménykedik. Emellett azonban se szeri, se száma olyan vallásos köntösbe bujtatott összejövetelnek, amelyeken uszályhordozóikat az aratás, cséplés és terménybegyüjtés elleni agitációra oktatják ki. De van- no.k olyan összejövetelek is, — ahol zalaegerszegi „énekesek” szerepelnek és természetesen belépődíjat szednek a hívektől. J7 gy szó min; száz, az ilyen uszitóknak nincs helyük községünkben! Amikor mi szocializmust építünk, nem engedjük, hogy eddigi eredményeinket Fony- nyadí plébános ur és szekértolói veszélyeztessék. Mi, aljas uszításukra még jobb m,unkával válaszolunk, mert tudjuk., hogy minden uj eredményünkkel egy-egy csapást mérünk ellenségeinkre. ERDÖP1 IMRÉKÉ MDP titkár. SalomvárSzerda, 1950. július 5. 5 OTI-ba és emiatt n vállalatot 13.000 forint pénzbüntetésre Ítélték. Súlyos anvaei kárt okoztak tehát a vállalatnak. — Ezen a téren Is iavüottunk — mondja Kaszás Laios. a vállalati OTI egyik munkatársa. — Felvilágositottuk az írnokokat! feladataikról és emellett mi is hozzáláttunk a vállalati OTI kibővítéséhez. Megszerveztük az adatgyűjtőt, valamint beteglátogatót állítottunk be. Az Építésvezetők és az írnokok anyagilag is felelősek lettek a bejelentésért. Különösen a beteglátogató beállítása javított a munkán. Sokáig senkisem Ellenőrizte a betegeket. Két hét óta máris mutatkozott eredménye a beteslámeató munkájának, mert kiderült néhány egyénről, hogy nem is beteg, hanem táppénzcsaló. Puha La.ios vasbetonszerelőt az orvos május 30 én gyógyultnak nyilvánította, de hetekik nem állt munkába azzal a „megindokolással“, hogy még beteg. Viszont máshol számtalanszor látták dolgozni. Puhát eltávolították a vállalattól. Voltak olyanok, akik ebből az esetből nem vonták le a tanulságot, Tóth Péter Lajos lakatost két izben is meglátogatta a beteglátogató, de egyszer sem találta otthon. Az egyik alkalommal az erdőről fuvarozott fát haza. a másik alkalommal pedig a szomszéd házban cséDlőgéoet járatott a beteglátogató jelentése Szerint. Marton István festő egyike az üzem legrégibb táppénzes betegének, 1949 auguszuts 29. óta huzza a táppénzt. Napközben, amikor a beteglátogató meglátogatja, otthon van. Ravasz ember, mert tudja, hogy csak délután 4 óráig megy a beteglátogató. Túl jártak az eszén és 'leleplezték, hogy este a hegyről bort fuvaroz hazafelé, ugyanis zugméréssel foglalkozik. A fenti esetek fokozottabb éberségre hívják fel a pártszervezet és az OTI figyelmét is. Gerő elvtárs beszéde rámutatott arra, hogy a munkafegyelem megbontó i ellen az üzemekben még szigorúbban kell alkalmazni a fegyelmi szabályzatot és le kell leplezni, el kel! távolítani a munkafegyelem ellen vétőket. Szabó János lakaimányos havi keresete: 1130 forint A zalalövői állami gazdaság dolgozói az elmúlt, héten aratási munkában átlagosan 223 százalékot teljesítettek. Hősies munka volt. Különösen a DlSz-fiatalok járlak elől példamutatóan. Fülöp József ifjúmunkás az aratás utolsó napján 420 százalékos eredményt éri el. Az állatgondozók munkájáról sem feledkezhetünk azonban meg. Szabó János takar- mányos egyedül látta el az összes számosállatot zöldtakarmánnyal. Teljesítményét az elmúlt hónapról most értékelték ki. Derekas munkát végzett. Átlagosan 270 százalékra teljesítette a normát. Havi keresete 1130 forint volt. — A zalaegerszegi Zsdánov Sakkor 1950 juUus 9-én délelőtt Ili órakor tartja taggyűlését a Magyar Szovjet Társaság Kossuth Lajos-utca 28 szám alatti helyiségébenElméleti színvonalunk emelését segíti elő a* Anyag és adatszolgáltatás rendszeres olvasása«
