Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-09 / 157. szám
1 Koreai Népköztársaság a felemelkedés utján T öbb mint egy éve, 1949 március 17-ón Írták alá a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között létrejött gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt. Ekkor Kím-Ir-Szen, a koreai kormány feje ezeket mondotta: „Hála a Szovjetunió és Sztálin generalisszimusz nagylelkűségének, olyan segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, amely népgazdaságunk további gyors; fejlődését teljesen biztosítja.11 Az elmúlt év teljes mértékben igazolta e várakozásokat. A Szovjetunió segítségével a koreai nép legyőzte az újjáépítés nehézségeit és ynagy sikereket ért el a népgazdaság és kultúra fejlesztésében- A dolgozók lelkes munkája, s a szocialista munkaverseny nagyarányú kifejlődése alapján sikeresen valósul meg a népgazdaság fejlesztésének kétéves terve. Az első esztendőre, tehát az 1949-re eső tervet, az ipar egészbeaivéve 103 százalékra telj esitette. Korea dolgozóinak nagy _ nehézségeket kellett legyőzniük, hogy a félévszázados japán elnyomás után szilárd gazdasági alapot teremtsenek országuk független fejlődésében. A koreai nép az északi területen elsősorban is uj gépgyárakat épit, hogy megteremtse az ország függetlensé-0 géhez és fejlődéséhez fontos nehézipart. Újjáépítik ^ a régi üzemeket is és fokozzák termelésüketB földművelés feudális, földesúri rendszerének felszámolása és a földosztás megteremtette a mezőgazdaság gyors fejlődésének lehetőségét és a felszabadított parasztság anyagi jólétének emelkedését. Észak-Kcreában mindörökre felszámolták a kapitalizmus rémét, a munkanélküliséget és ugyanakkor a munkások és alkalmazottak munkabére is állandóan emelkedik. Például 1949-ben a vasutasok reálbére 24.1 százalékkal, az iparügyi minisztérium hatáskörében egyesitett üzemek munkásainak bére pedig 15 százalékkal emelkedett. Egy esztendő leforgása alatt csak az ipari körzetekben több mint 20 ezer lakást építettek a dolgozók számára. Nagy lépésekké^ haladt előre a nép kulturális felemelkedésének ügye is. Mig 1945- ben a köztársaság területén 1300 elemi iskola, volt, addig 1949-ben már 4327 működött és az 1950-es évben hatályba lépett az általános iskolakötelezettségről szóló törvény-. Megalakult és működik az állami egyetem, ahol orvosokat, tanítókat, technikusokat és más szakembereket képeznek ki. Az 1949 év kulturális téren arról is nevezetes volt. hogy egész sor uj főiskolát nyitottak és megalapították a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiáját. * H omlokegyenest ellenkező kép tárul elénk Dél-Ko- reában. Ez a terület az Egyesült. Államok gyarmati elnyomása és az általuk odaállított dél-koreai bábkormány terror-uralma alatt nyög. Dél- Korea ma fasiszta kinzókam- ra, ahol nincs szólás- és gyülekezésszabadság, ahol a lakosságnak megtiltják, hogy átlépje saját falujának határát. Hasonlóan kétségbeejtő a gazdasági helyzet is. Erről a „Far Eastern Survey“ eimü folyóirat, a „Csen- desóeeáni kapcsolatok amerikai intézetének“ orgánuma megállapítja, hogy , Dél-Korea ipara változatlanul pang, a meglévő iparvállalatok nem dolgoznak és nincs olyan építkezés, amely említést érdemelne. Nincs jobb helyzet a kereskedelemben sem. Az utcákon csoportosan kóborolnak a munkanélküliek és a munkások reménytelen arccal ülnek a járdákon- Az óriási költségvetési hiány nyomása alatt a hatóságok azt az utat választották, hogy kegyetlenül leszállították a fizetéseket és igy aztán még a saját hivatalnokaik sem tudnak megélni a törvényes keresetből, kénytelenek eladogatni holmijukat, vagy pedig elfogadni a megvesztegetési pénzeket... A koreai rendőrség tevékenysége lidércnyomássá változtatta a nép életét.“ C hhez minden kommen- ■" tár felesleges. Természetes tehát, hogy Dél-Korea ncpe egyre nagyobb tömegekkel fordul az amerikai gyarmatosítók és hel-i bábjaik eilen. Az Egyesült Államok minden eszközzel igyekszik állandósítani a fasiszta és félfasiszta rendszert mind azokban az országokban, amelyek befolyása alá kerültek. Ezekben az országokban a dolgozók kenyere a jogfosztottság, éhezés és nyomorúság. Világos illusztrációja ennek Dél- Korea. A délkoreai bábkormánv zsoldosait fegyverezték fel az amerikai imperialisták, hogy egész Korea fölött kiterjesz- szék hatalmukat. Korea népe azzal felel, hogy kivívja teljes függetlonségét és szabadságát. Gyermekeink egészségéért Küzdelem a kél hurut ellen Egészségügyi kormányzatunk és szerveink harcot indítottak a csecsemők leggyakoribb és legsúlyosabb nyári megbetegedésének elkerülésére, enyhítésére és leküzdésére. Az Egészségvédelmi^ Tanácsadások keretében előadásokat tartanak, nagyarányú teipor-akció indul az arra rászoruló, mesterségesen táplált csecsemők számára. Ezenkívül minden anyához brosúrát juttatnak el, amely a bélhurut elkerülésének legfontosabb szabályait tartalmazza. Az anyák igyekezzenek a csecsemő anyatejjel való táplálását biztosítani. Ha a mesterséges táplálás elkerülhetetlen, akkor a tejet forralás után azonnal hüi- sék le és tartsák, hideg helyen. (Jégszekrényben, vagy hidegvi- zes edényben). Az orvos által előirt tejhigi- tást az egészséges csecsemőknél is be kell tartani. Idősebb csecsemőknél nyáron lehetőleg csökkentsük a tejételeket (darát) és igyekezzünk inkább kétszer főzelék pürén tartani. Mesterséges táplálás esetén nyáron négyóránként kell etetni. mert hamarább nem ürül ki a tehéntej a gyomorból és ott erjedést okozhat. Az ételből tanácsos egyszerre lehetőleg csak egy-két adagot főzni, hogy ne álljon sokáig. Uj táplálékot csak óvatosan, fokozatosan szabad bevezetni és nem egyik nap ról a másikra teljes adagban. Lényeges a gyümölcskédés Csecsemőnek citromos, nyers reszelt alma, kevés meggylé, paradicsomlé. sárgarépalé, őszibaracklé és szőlőlé való. (Cseresznye, eper, málna, sárgabarack, dinnye, szilva csecsemőnek nem való!) A gyümölcsöt paszirozás. lékinyomás előtt jól meg kell mosni. A csecsemőt már a legkisebb hasmenés esetén is koplaltatni kell. Fél napig csak szaharinos teát. másik fél napon nyákot (oriza rizs) adjunk neki. A kicsi az egy napos részleges koplalástól nem fogy le, de egy _ napi erős hasmenés hetekre visszavetheti a fejlődésben. Másnap, amikor orvosi tanács szerint, kezdődik a kicsi etetése, ezt is fokozatosan kell tenni, hogy a csecsemő hozzászokjék az uj^ tej- higitáshoz, vagy __lgjj3grjcészit-_ mé nyhez. A hasmenésre hajlamos fiatal csecsemőt tanácsos a lehetőség szerint nyáron mindig steril és frissen készített tejpor hígítással etetni. A hasmenésnél nem szabad a csecsemőnek ricinust adni, hacsak az orvos külön nem rendeli. Több bajt okozhat, mint hasznot- A hasmenéses csecsemő sok folyadékot igényel. Gyakran kell itatni, de egyszerre nem sok szaharinos teával. Az egészséges csecsemőt is többször meg kell kínálni délután, kánikulában a négyórás adagok között kevés teával. A csecsemőt nyáron könnyen kell öltöztetni. Pólya háromhetes korától felesleges, sapka káros, meleg takarók izzasztólag hatnak. Nem kell párnára fektetni, csak sima matracra. Időnként szabadon kell hagyni. Sokat kell levegőztetni egy keveset a szabadban riapoztatni, de a délutáni kánikulában lefüggönyzött, hűvös szobában kell tartani. Küzdeni kell a legyek és a piszok ellen. (Edényzet, cucü, tápszer hűvös helyen, tisztán tartandó.) Leglényegesebb: a legkisebb zavar esetén azonnal forduljon az anya orvoshoz tanácsért. MozgómGhcly érkezett a Szovjetunióból. A napokban megérkezett Romániába a Szovjetunióból a Zisz-rend- szerü mozgóműhey. Ez a mozgó- műhely a legmodernebb gépekkel van ellátva. Van rajta villamos-- eszterga, hegesztő-gép, sajtolok, akkumulátor és más fontos felsze. relés. A műhely segítségével a traktorokat a munkahelyükön lehet kijavítani s nem kell azokat az állomásra, vagy éppen a központba beu vinni, ha javításra van szükség. Uj iskolák épülnek Szlovákiában Orava dolgozói népgyülést tartottak, hogy megünnepeljék a felső középiskola építkezéseinek megindulását. Az ünnepi népgyüléseken a Szlovák Tanács is képviseltette magát. Jozef Lukasovic műszaki megbízott beszédében rámutatott arra, hogy a kormány fokozott gondoskodást tanusit Orava népe iránt és az iskolaépitkezések is ha. talmas méreteket öltenek. BUDAPEST. vm.ÜUŐI*ÚT 14. TEL :"138-490 EZ ELLES HARCOL A FRANCIA NÉP alán sehol a földön nem áll olyan ingatag lábadon a tőkés rendszer, mint Franciaországban. A sorozatos kormányválságok rávilágítanak» hogv az amerikai imperializmus által Franciaországra tukmált lakájkormá- ?iyok nem képesek többé időlegesen sem stabilizálni a kommunistaellenes, népellenes egységfrontot. A legutóbbi Queuille-kormány bukásakor a Francia KP vezetői ismételten rámutattak, hogy a kormánvválság nem személyi kérdés, hanem a rendszer válsága, amelyből egyetlen kivezető ut van: az ország valamennyi demokratikus, haladó erőit magábafoglaló egységkormány. A francia nép árulóinak semmiféle hazurlozása és ígérete nem képes letagadni a rideg tényeket, amelyeket az országnak a Marshall-terv által az amerikai imperializmus részére történt szolgaságba adása jelent. Amikor 1947-ben Marshall, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere bejelentette, hogy az Egyesült Államok „segélytervvel“ szándékozik megörvendeztetni a nyugateurópai országokat, a francia nagvhurzsoázia és lakájai — a jobboldali szocialisták — nyomban pajzsukra emelték ezt a tervet. Dicshimnuszokat zengtek róla, mint Franciaország „gazdasági talpraállitá- sának“ egyetlen eszközéről, amellyel a leghatásosabban lehet fellendíteni a francia nép jólétét. A Marshall-terv mögötti két év megmutatja, hogy a francia nagyburzsoázia és láncos kutyái, a jobboldali szocialisták csaholása a Marshall-terv „hasznosságáról“ a francia népre nem egyéb — leplezetlen hazugságnál, üres demagógiánál. A Marshall-terv az amerikai imperializmus teljes ellenőrzése alá helyezte Franciaország gazdasági életét, meggyorsította az országban a gazdasági válság kibontakozását, a francia proletariátus reálbérének szakadatlan esését vonta maga után. Franciaország valójában az Egyesült Államok félgyarmata, az amerikai monopóliumok hosz- szu idő óta eladhatatlan áruinak kedvező piaca lett. Ipara a sir szélén sorvad- Francia- ország ipari termelésének színvonala 1950-ben négy százalékkal alacsonyabb, mint 1929-ben volt A Marshall-terv még jobban fokozta Franciaország mező- gazdaságának visszaesését. Franciaországban sokmillió liter tejet öntenek a csatornákba és egyre nőnek a mezőgazdasági termékkészletek, ugyanakkor rengeteg, eddig raktáron hevert tejport^ búzát, tengerit, zabot szállítanak az országba rendkívül magas árakon az Egyesült Államokból. A MarshoU-terv meg gyorsította a. gazdasági válság megérlelődését az országban. A Marshall-terv a francia nép, különösen az ipari munkások rendkívül elszegényedését, az amerikai és francia monopóliumok hasznainak csillagászati megnövekedését vonta maga után. Harriman, az Égve sült Államok francia- országi követe, az amerikai monopoltőke képviselője, már 1947-ben utásitóttá a francia nagytőkét: rendszeresen csökkentse a munkások reálbérét csők kerítse a parasztok jövedelmeit, A francia árulók a legnagyobb készséggel teljesítik gazdájuk utasítását. A dolgozók elleni merényletso- Vasárnap. 'I960. juHtre 9. rozat „.^.yuodött, hogy 1947-ben a francia kormányból eltávolították a kommunistákat. Két év alatt, 1949 tavaszáig, a francia munkások reálbére 25 százalékkal csökkent s mindössze 50 százalékát éri cl háború előtti színvonalnak. Az élelmiszerárak viszont — igy a kenyér ára is — 1947-től 1950-ig 290 százalékkal, a tej ára 233, a cukor ára 187, a sör ára 138, a bor ára 128 százalékkal emelkedett. Ugyanez idő alatt a tőkések hasznai 27G százalékkal emelkedtek. 1949 végén a frank leértékelése a munkások reálbérének további csökkenését, a parasztok jövedelmeinek további zuhanását, viszont az amerikai és francia nagytőkések hasznainak további hatalmas emelkedését jelentette. A Marshall-terv tovább nö- velte az országban a tömeges munkanélküliséget. Ivét év alatt a munkanélküliek száma ijesztő méreteket ért el: megtizenkétszereződött. Jelenleg az országban több, mint félmillió a munkanélküliek száma. A dolgozó tömegek fokozódó elszegényedését mutatja, hogy a munkásosztály mind csekélyebb mértékben részesül Franciaország nemzeti jövedelméből. 1938- ban 12 millió bérmunkás 45 százalékban részesedett a nemzeti jövedelemből, a kapitalisták része pedig 29 százalék volt, 1950-ben a munkás- osztály részaránya 34 százalékra csökkent, a burzsoázia részesedése 29 százalékról 50.5 százalékra ugrott fel. A Marshall-terv munkások százezreit, parasztok millióit juttatja koldusbotra. Ha csökken a termelés, mi hozza a konyhára a tőkéseknek a hatalmas hasznot? A páratlan fegyverkezési hajsza, az ország militarizálása. Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a francia imperialisták a Marshall-terv keretében kaptak és kapnak, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború előkészítésére, a francia munkásosztály forradalmi mozgalmának elnyomására, a kommunistaellenes hajszára, a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmának elfojtására és De Gaulle fasiszta pártjának támogatására használják fel. „Sohasem viselünk háborút a Szovjetunió ellen<<‘ — válaszolja a francia nép az imperialista lakájok terve ellen, amely az országot háborús felvonulási területté, ^ a népet ágyutöltclékké szándékszik tenni egy, az angolszász imperialisták által előkészített háborúbanTAT agy vonalakban ilyen következményekkel jár a francia népre a Marshall- terv- A francia munkásosztály, a Kommunista Párt vezetésével ezért száll egyre határozottabban szembe az imperialistákkal és ezért bontakoztatja ki széles tömegek felé a békeharcot, s ezért mondják a francia milliók együtt Thorez elvtárssal: „Harcolunk és faár* colni fogunk az atomfegyver betiltásáért ••• Harcolni fogunk, hogy olyan kormányt adjunk népünknek, amilyent követel, igazán demokratikus kormányt, « tisztesség és béke kormán')'át, amely kielégíti a dolgozók jogos követeléseit, egyszóval: demokratikus egy- s égkormány t.u
