Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-19 / 66. szám
Sgy kezeljük helyesen az í sl állóit ágyát Ä tavaszi munkálatok beindulásakor, meg azóta is gyakran látjuk, hogy a kisüzemi parcellákon nemhogy napok, de hét számra kupacokban áll az istálló trágya. Persze egy holdra legalább husz-huszonöt szekér az a mennyiség, ami elegendő- Fogatokkal való kihordása nem könnyű feladat. Könnyű a TSzCs-nek! — mondogatják az egyénileg gazdálkodó kisparasztok. Ott a gépállomások vontatói, jó pár fogat áll rendelkezésükre. Ez igaz is. De ugyan úgy az övék is a gépállomások vontatói. Még a jobbik eset, ahol a trágya kupacokban áll. így is sok a káros veszteség. Eső esik? Azon a kis területen a kupac -latt buja foltok keletkeznek, egyenetlen lesz a vetés. A kemendollári, a söjtöri határban a szekérről rögtön szét is terítették az istállótrágyát. A tavaszi szél napokon át a tartalmát kiszárította... Mi hát a teendő? A leggyorsabban szántsuk le! Rakjuk a földünk egyik szélére szarvaskazalba, csak onnan hordjuk szét, vagy pedig egy fogást trágyázzunk le egyszerre. így csökkenthetjük a kisüzemi parcellákon a trágya káros vesztességét. ♦ ÉPÍTSÜK A PÁRTOT* Ä bírálat és önbirálat fejlesztésével növeljük Pártunk tömegkapcsolatát „Az összes forradalmi pártok, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el, mert elbizták magukat és nem tudták megérteni azt, hogy miben van erejük és féltek attól, hogy saját gyöngéikről beszéljenek. De mi nem pusztulunk el, mert nem félünk attól, hogy a gyengéinkről beszéljünk és megtanuljuk, hogyan kell a gyengeségeket elhárítani.“ (Lenin) A Központi Vezetőség ülése és Rákosi elvtárs beszéde óta eltelt több mint egy hónapja egyre több szó esik a kritikáról és önkritikáról s mind a párttagságban, mind pedig a dolgozó széles tömegekben megelégedést kelt Pártunk hatalmas mértékben való eró'södése, a bírálat és önbirálat gyakorlása, a’ hibák nyilt feltárása. Nem kétséges, hogy az utóbbi hetek alatt sokkal közelebb kerültünk a tömegekhez, jóllehet megyénkben is akadnak olyan jelenségek, amelyek arra vaíanak, hogy nemcsak az egyszerű párttagok, hanem vezető funkcionáriusaink egy része sem értette meg teljes egészében Pártunk elgondolását és célját. Gyakran beleesnek abba a hibába, hogy kampánynak tekintik a biráA surdi pártszervezet a .fit segítségével kijavíthatja hibáit Az egyik legfiatalabb zalai községben, Surdon jártunk minap. A községet a megyehatárok rendezése során csatolták Zalához. Azelőtt Somogy megye legszélén volt, meglehetősen távol a járási székhelytől, Csurgótól. Ez a távolság az, amiben a tapasztalt hibák és hiányosságok eredendő okát látjuk. A népnevel^mnnka hiánya Pártunk surdi szervezete nem tartozik a legerősebb pártszervezetek közé. Ennek jelei megmutatkoznak a község életében is. Grujber Károly elvtárs, párttitikár szavai hű kópét adták annak, hogyan működik a pártszervezet, s munkájában hol mutatkoznak meg a hiányosságok- A népnevelők, bizalmiak nem magyarázzák meg a taggyűlés jelentőségét, — de, ha valaki távo l marad, fegyelmi elé állítják. Ezen a bürokratikus módszeren feltétlenül változtatni kell'. Bizonyosfoku megalkuvás is uralkodik a surdi pártszervezetben. Surdon a dolgozó parasztság körében zavaros fogalmak uralkodnak a. termelő- csoportokkal kapcsolatban- Kern látják tisztán, mit jelent j valamennyiük számára a ter- melőcsoport, a nagyüzemi gazdálkodás, mert nem magyarázta ezt meg nekik senki. A reakció ezt természetesen kihasználta és vadnál vadabb mesékkel akarja még jobban elidegeníteni a dolgozó parasztokat a szocialista mezőgazdaságtól. A népnevelők ebbe egyszerűen belenyugodnak, s azzal a kijelentéssel, bőgj1" „nem. értik meg még ebben a községben a fejlődést”. Moh ős ifjak ellenséges befolyás alatt A. népnevelőm un ká v a 1 kapcsolatban egy másik esetről is kell beszélnünk. Surdon nem ismerik április 4. jelentőségét. A dolgozó parasztok nem látják még tisztán, mit is köszönhetnek tulajdonképpen annak, hogy a Szovjet Hadsereg hős katonái Öt. esztendővel ezelőtt felszabadították hazánkat a fasiszta elnyomás alól. A surdi erdőgondnokságnál a dolgozók már megtették felajánlásukat 1 a felszabadulás ünnepére. A dolgozó parasztok között pedig ilyen mozgalomnak még a nyoma sem található. Mi van a surdi ifjúsággal! Surdon van is. meg nincs is EPOSz-szervezet. A fiatalok nem mernek belépni, vagy eljárni oda, mert a község papja — egy evangélikus pap — lebeszéli őket erről. A párt- szervezet mindezideig nem tett komolyabb kísérletet arra, begy a jobb sorsra érdemes surdi ifjakat, és lányokat kivonja a papi reakció befolyása alól. Gyenge az MNDSz és a DéFOSz is. Mindkét szervezet élén egy asszony áll: özv- Imre Józsefné elvtársnő. Ki; vüle több nő nincs is a surdi pártszervezetben. A Tüísgykaíifzsai «115 f©ültos feladata Előbb már jeleztük, hogy a hibák és hiányosságok eredendő oka a régi járási székhelytől, Csurgótól' való távolságban rejlik. A csurgói JB havonta egyszer, kétszer kereste fel a községet, s az ilyen futó látogatások alkalmával sem nyújtottak megfelelő segítséget. Ebben közrejátszott az is, hogy a csurgói JB-nek — nem tudni, mi okból — csak kevés tagja van. A támogatás hiánya megmutatkozik a surdi pártszervezet eddigi munkáján, s ezen most a nagykanizsai JB-nak kell változtatni. Elméleti és gya- korlati tanácsokkal kell ses*- teni a pártszervezetet, hogy elfoglalhassa Surdon azt a helvet, ami megilleti, s a szocialista fejlődés motorja legyen ebben az elhanyagolt községben. latot és önbirálatot mondván, hogy a termelési kampánynak vége, most jön egy másik. Nem is kell mondanunk, hogy ezeknek az elvtársaknak nincs igazuk, „akik azt hiszik, hogy az önbirálat futólagos jelenség, divat, aminek rövidesen el kell múlnia, mint ahogy rendszerint minden divat idejét múlja. Az önkritika valójában elmaradhatatlan és állandóan használt fegyver a bolsevizmus arzenáljában elválaszthatatlanul kapcsolódik egybe a bolsevizmus lényegével, forradalmi szellemével“ — mint ahogy Sztálin elvtárs is megállapította. Itt azonban párttagságunknak csak elenyésző kis hányadáról van szó, mig pártvezetőségi tagjaink túlnyomó része csakúgy, mint párttagságunk zöme lelkes, becsületes és áldozatkész elvtárs. Az «llenség most igyekszik kihasználni minden lehetőséget, hogy a választások során ismét megkísérelje saját embereit előtérbe helyezni s ebben az irányban máris megkezdte támadását. Nekünk most az a feladatunk, hogy széles tömegagitációval ellensúlyozzuk ezeket a „kommunista bajokat túlzó’1 ellenagitációs megnyilvánulásokat, bármilyen formában jelenjenek is meg azok. A taggyűlések tapasztalatai az mutatták, hogy a klérus és a kulákság befolyása révén görcsösen magához igyekszik láncolni az ifjúságot és a nőket és ebben az irányban máris arra mutatnak a jelek, hogy a választásokat megelőzően igyekeznek soraikból saját szószólóikat beállítani, akik az általuk mondott és kiszemelt egyént hivatottak „népszerűsíteni“, mint olyanokat, akik ,számításba jöhetnének'1 majd a vezetőség választásánál. Türjén és Zalakoppányban a kulákok azt hiresztelik: „lám, milyen rossz emberekre bízták a kommunisták a vezetést“ — és e jelszó alatt be. nróbálják csempészni saját ügynökeiket a párttagság bizalmába. Vagy a gutorföldei állatorvos az „építő és romboló kúrák’* elméle!- tével illetve megkülönböztetésével meg akarta téveszteni a párttagságot. mondván, hogy a gutorföldei kulákok az előbbiek „típusához“ tartoznak. Gyulakeszin is egyre sűrűbben hangzik a kulákság hangja: „Most vigyázzunk mert a mi időnk elérkezett s a mi embereinket keli betennünk.‘‘ Sőt, az ellenség továbbment. Lesencetomajon, Türjén és Bezeréden például a tettlegességtől sem rettent pissza, mig Szentkirályon megelégedett azzal, hogv az öregeket szembeállította a fiatalokkal és sokáig a szakadék elmélyítésén fáradozott természetesen nem sok eredménynyel. A felhozott jellemző példák arra figyelmeztetnek bennünket, hog'y minden olyan akciót, amely „az egész vezetőség rossz’*, „le kell váltani mindannyit’* jelszavak alatt támad becsületes, a Pártért minden áldozatra kész elvtársaink ellen csirájában kell elfojtsuk. Természetesen nem arról van szó, hogy mostmár meg kell választania a párttagságnak a meg nem felelőket is, ellenkezőleg: a kritika fegyverével hassanak oda. hogy a pártfunkcióra méltatlanokat u i, friss erőkkel helyettesítse. Tárják fel nyíltan a hibákat, gyakoroljanak pártszerü bírálatot a vezetőség munkája felett, azonban ez a kritika ne legyen sekélyes, demagóg és nagy általánosságokban mozgó üres fecsegés. Rákosi elvtárs is arra figyelmez tét bennünket, hogy a kritika néni kampány, hanem azt az önkritikával együtt mindenkor alkalmazni kell, de ne könnyitsük meg vele az ellenség munkáját, hanem erősítsük a Pártot, fokozzuk a Pártunk befolyását és vonzóerejét a dolgozó tömegek felé. Kíméletlenül küzdjünk a kritika minden elfojtási megnyilvánulása ellen mint ahogy az a lovászi MAORT-nál a korábbi taggyűléseken érezhető volt csakúgy, mint a nagykanizsai MAORT-nál. Azóta mindkét üzemben komoly változás jelei mutatkoznak, azonban nem szabad megelégednünk a kritika és önkritika fellendülésének nagy eredményével, hanem oda kell hatnunk, hogy vérünkké, húsúnkká váljék, érezzük a pártdemokrácia, a bírálat és önbirálat elmélyítésének reánk háruló kötelezettségét. Ügyeljünk arra, hogy az ellenséggel való leszámolás közepette sem feledjük el menet közben kijavítani hibáinkat, mert csak igv születhet jó eredmény. Serfőző Tárcsázná kell, nem újra szántani Nem egyedül álló jelenség Zalában — sajnos — amiről a napokban Gulorfölde határában győződtünk meg. A község dolgozó parasztjai az ősz folyamán eleget tettek mélyszántást kötelezettségüknek. A téli fagy nagyjából szétporlasz- totta a rögöket, a bőséges csapadék pedig beszivárgott a talajba. Most csak tárcsázni kell. Mit csinálnak ezzel szemben a gutorföldei parasztok? Helytelenül mégegyszer neki állnak. Ismét felszántják a vetés alá már egyszer megművelt földjüket. Amikor rávilágítottunk, hogy ez mennyire helytelen, néhányan azt felelték: Nagyapámnak is jó volt, hát nekünk is jó lesz! Mások megértették, hogy igaerejüket jeleslegesen pazarolják, azután kiszárad a talaj, nem kerülhet kellő nedvességű földbe a vető- mag, tehát káros ez a munka- módszer. Nyomban abba is hagyták. ,,Tárcsázunk“ — ez le^t a jelszó. Sokan vannak még a megyében az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok akiket ma is fogva tart ,,a nagyapámnak is jó volt“ elv De a felvilágositó munka után Gutorföldén is végül mindenki abbahagyta és tárcsáztak. .. A zalalövői állami gazdaság sem hagyja magát... A tavaszi munkálatok megkezdése idején a minisztertanács határozata a zalalövői állami gazdaság dolgozói előtt is világossá tette azokat a föladatokat, amelyeket tervszerűen meg kell oldaniok, hogy a mezőgazdasági terv rájuk eső részét elvégezhessék. Üzemi tervüket éppen ezért felbontották. A munkacsapatokon belül egyéni dolgozók is pontosan tudják feladataikat. A terv részletes felbontásának eredményei máris mutatkoznak. A műtrágya szórást Szabó István munkacsapata az első nap 130, a második nap 225 százalékban teljesítetne. A másik munkacsapat 140 százalékos munkateljesítményt ért el. Dóra Béla egyéni versenyző normáját 270 százalékra fokozta. Az állami gazdaság dolgozói az andráshiuaiak versenykihívását örömmel fogadták. ,,Mi tudjuk, hogy Pártunk útmutatása alapján ezzel a versennyel magasabb termelési fokot érünk el és ezáltal emeljük a magunk és °-z egész dolgozó nép életszínvonalát is“ — írták az andráshidai állami gazdaság dolgozóinak. Az állattenyésztési brigád vezetője, Németh József elfogadta andráshidai szalüársá- nak versenykihívását, és bejelentette, hogy a. pirostarka üszőborjukat Farkas József andráshidai brigádvezetővel szemben pontos szoptatás biztosításával 4 hónapos korára nem ISO, hanem 190 kg-ra, a bikaborjukat pedig nem 220, hanem 230 kg-ra neveli fel. Napról-napra fokozódik népünkben a Szovjetunió, a szovjet nép élete, munkája iránti érdeklődés. Mind gazdasági, mind kulturális téren azok a gazdag tapasztalatok mutatják nekünk a helyes utat, amelyeket a szovjet nép szerzett a forradalom óta ebeit évtizedek alatt a szocializmus építése során. Ezek a tapasztalatok könnyítik meg nálunk a szocialista építés hatalmas munkáját. A Szovjetunió szívesen bocsátja rendelkezésünkre tapasztalatait. Küldöttségeket A felsőrajki állami gazdaság is befejezte a zab és árpa vetését A Magyar Dolgozók Pártja megyebi2ottságáboz tegnap este a késői órákban tárírat érkezett. A felsőrajki állami gazdaság dolgozóinak büszke jelentését hozta. ,.Pártunk és szeretett tanít ómé erünk, Rákosi elvtárs urmutatásait követve jó munkánkkal váltjuk valóra a minisztertau.ács határozatát. Üzemtervünket felbontottuk egészen az egyénekig. Vasárnap, 1950. márc. !ö. Munkacsapataink és egyéni- versenyzőink példát mulattak a kö'rnyéh kisparcellá- kon gQzdálkoú&mak. 17-én délután a tavaszi árpa és zab vetését teljesen befejeztük. A felsőrajki állami gazdaság dolgozói“ küld hozzánk, s ennek nyomán kialakul a sztahanovista- mozgalom. Küldöttség irtegy tőlünk a Szovjetunióba, s annak visszatérte után hatalmas fejlődés indul meg a mezőgazdaság’ szocialista fejlődésében. A parasztküldöttségről van szó, melynek szovjetunióbeli tapasztalatai erősítették meg termelőszövetkezeti mozgalmunkat. Ezek a tapasztalatok ma is nagy érdeklődésre tartanak számot, mert egyre újabb és újabb szempontokat nyújtanak a további fejlődéshez. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy milyen nagy érdeklődéssel várják Nagykanizsa dolgozói a népszerű tudományos előadássorozat következő előadását, amelyen Fekécs Imre elvtárs. Pártunk megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője természettudományos alapon számol be a szovjet mezőgazdaság különböző ágazataiban 'tett. látogatásának tapasztalatairól. Az előadás március 24-én a szak- szervezeti székházban lesz. A szocialista, mezőgazda3ágráI — tudományos alapon Fekécs Imre elvtárs előadása Kanizsán
