Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-15 / 63. szám
A kommunizmus diadalára tette a szovjet nép a választásokat A földművelésüg’yi miniszter jelentése a tavaszi munkák állásáról 1950. március 15. szerda MÁRCIUS ÖRÖKSÉGE Százkét esztendő távlatából fényesebben ragyog' 1848 március 15 csillaga, mint valaha történelmünk során. 1848—49 Dagy és bátor kisérlet volt arra, „hogy végre jogaiba helyezze az annyit szenvedett, nélkülözött, jogfosztott magyar dolgozó népet. Petőfi» Kossuth, Táncsics. Vasvári és ■i többiek cselekedtek a honért, hogy ,,mit rákentek a. századok, i emossuk a gyalázatot” és hazánk, népünk a táx*sadal- mi fejlődés élenjárói közé kerüljön. A XVIII—XIX. század a feltörő polgári osztály forradalmainak időszaka volt Európaszerte, a fejlődés gátlójává vált, reakciós hűbéri rend ellen. A forradalom, bár késve, elérkezett Becsbe és Pestre is- Megingott a trón a császár alatt. De a trónt nem a nemesek „jószive”, nem az nri osztályok egyezkedő, se hideg se meleg politikája ingatta meg, hanem Dózsa György unokái, Rákóczi kurucainak követői. 1848—49, a nagy hősi erőfeszítés a haladó népek megbecsült tagjává tette a magyarságot. A szabadságharc azonban elbukott. mert nem volt következetes, mert nem vitték végig a leszámolást a belső és kiúső bitangokkal. mert nem osztották ki a földeket s — végül de nem utolsó sorban — mert a magyar szabadságharc a császári-cári túlerő ellen néhány rokonszenvező szónál külföldről nem kapott egyebet. Hazánk ellenséges uralkodó osztályok által vezetett népekkel volt körülvéve, a bécsi udvar nemcsak a Jel- lashichokat mozgatta meg szabadságharcunk leverésére, hitnem az orosz cárt is. A magyar forradalom és szabadság- harc — minthogy késve folyt le — olyan időszakban tört ki, amikor az ellenforradalom erői voltak előretörőben, amikor a Szent Szövetség erősebb volt, mint a népek szabadság- harca. Mert a szabadság kivívásához kard, fegyver, korszerű hadsereg kell. Ez pedig kevés volt Kossuth honvédéinek. Mint ahogy kevés volt Marx és Engels bátorító szava, Heine csodálata, Gu- szev hősi erőfeszítése. S a kevésnél is kevesebb az a cinizmus, ahogy Kossuthot nyugaton fogadták- Vállveregetés- nél. be nem váltott ígéreteknél nem kapott többet a magyar forradalom számára. Március 15, a magyar szabadságharc nagyszerű dátxi- mának évfordulója mégis győzelmi ünnep. A maguk módján ünnepelték márciust a kiegyezés korától a Horthy-ellenfor- radalomig minden rendszerben. De miféle ,,ünnepség” volt az. ahol egészében tagadták, meghamisították 48 eszméit? Hogyan „ünnepelhette” egy olyan rendszer Kossuthot és Petőfit, amely- Windiseh- grätz és Hám Károly utódait emelte vállára? Milyen jogcíme volt az ellenforradalomnak szájára venni Kossuth, Petőfi és Táncsics nevét, amikor a nagybirtokosok és gyárosok a három millió koldus Magyarországává, a sir szélére lökték az országot? De márciust mégis ünnepelni kék lett, mert „Kossuth apánk” és a szabadságharc hagyományai mélységesen éltek a magyar dolgozó nép szivében. A nép azt tanulta meg, hogy márciusban győzött a pesti felkelés, de megtanulta azt is, hogy az uralkodó osztályok mindig és mindenütt összefognak a külső ellenséggel, hogy legyűrjék a népek szabadságát, így élt és alkotott a szabadságharc a magyar nép leg- jobbjaiban. Március 15. ünnep volt a fasizmus legvéresebb időszakában is, amikor a kommunisták őszinte hálával hajtották meg Petőfi szobra előtt zászlójukat emlékezve a szent jelszóra: „Világszabadság”. A kommunisták azt tanították. hogy az úri osztályok nemzetköziségével szemben a dolgozó nép nemzetköziségét kell helyezni. Ez minden győzelem záloga. Mindaz, amit március jelszavai célul tűztek ki, mindaz, ami mély és igaz nemzeti hagyományainkból. mindaz, amit Petőfi megálmodott, meg valósult 1945-ben- Március 15 előre mutatott egy évszázaddal, 1848-ból egy másik tavaszra, a magyar nép szabadságának. felemelkedésének hajnalhasadására, 1945 április 4-re. A magyar szabadság keletről jött. Ott született 1917 októberében, a Nagy Szocialista Forradalomban Lenin és Sztálin népe a bolsevikok vezetésével elkergette a cárt és a földesurakat. a fehórgárdis. iákat, Paskievics kései utódait. Felszabadító harca során eljött hozzánk a Szovjet Hadsereg, magával hozva a magyar szabadságot. A magyar földet szovjet katonák vére öntözte, ebből a talajból terebélyesedett. ki március 15. magja egészséges ^ törzsű és koronáju fává- Hány szovjet katona zubbonyzsebében ott volt Lenin és Sztálin könyvei mellett Petőfi verseskötete! Sehol a világon nem értik és értékelik úgy, mint költőt és szabadsághőst a mi Petőfinket, mint a Szovjetunióban. Ők értették meg igazán, mit jelent e néhány verssor: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, — Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, — Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán: — Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán.” Petőfi és Kossuth nagy látnokok voltak. De nem .ismerték, nem is ismerhették Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításait. Harcuk ezért is elbukott- A magya? kommunisták tejet hajtva Petőfiélc emléke és útmutatása előtt, felfegyverezve a marxizmus-leninizmus történelemformáló tanaival, dolgozó népünk munkájával és áldozatkészségévé] befejezi k és továbbfejlesztik 1848 nagy örökségét. Felosztottuk a földet, leszámoltunk az _ ellenforradalommal, ^ megvédelmezzük függetlenségünket a mai „Szent Szövetség”, az Atlanti Szerződés erőszakos kémei és betolakodói ellen. Népköztársasági Alkotmányunk megvalósításul tűzi _ ki a magaserkölcsü szocialista elvet: „Mindenki képességei szerint, mindenki munkájának arányában”, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vehessen- A magyar népi demokrácia nemcsak a jog asztala mellé, hanem államéletünk vezető helyeire egyre nagyobb számban ülteti le a Kossuth-dijjal jutalmazzák mag a tudomány, művészet és termelés legjobbjait A pénteki Minisztertanács * népművelési miniszter előterjesztésére elfogadta a jelölő bizottság javaslatát az ezévi Kossuth-díiqk szétosztására. Az 1950. évi Kossuth-díjakat a következők kapták: I. 1 ermészettudomány Húszezer forint Kossuth-dí- iat kapott a fizika terén kifejtett munkásságáért: Gombás Pál műszaki egyetemi nyug. rendes tanár és Neugebauer Tibor egyetemi intézeti tanár, megosztott 20 ezer forintos dijat Gombás Pál a nemesfémek szerkezete ^ elméletének megoldásáért és az atomfizikáról irt két könyvéért. Neugebauer Tibor pedig elektron-fizikai elméleti kutatásainak eredményeiért; a műtrágyázásban alkalmazott uj módszeréért; a műszaki tudományok terén kifejtett munkásságért Freund Mihály műszaki egyetemi magántanár a hazai ásványolajból nyert kenőolaj, mosószer és viaszkozóanyagok előállításáért, Varga József műszaki egyetemi nyug. rendes tanár hazai ásványolajunk aromás vegyületekké való átalakításáért. Winter Ernő az Egyesült Izzó Lámpa és Villamossági Rt. kutatója a rádióadófcsö- vek technikájában elért eredményeiért, Tarján Gusztáv műszaki egyetemi nyug. rendes tanár a komlói szén kok- szositásának kérdésében elért eredményeiért, Martini Károly gépészmérnök a komlói szén kokszositása kérdésében elért eredményeiért; a matematika terén kifejtett munkásságért Kalmár László egyetemi nyug. rendes tanár a matematikai és logikai vizsgálatok terén elért eredményéért, Szőkefalvi Nagy Béla nyug. rendes tanár Libbert- térre és Feurier-sorokra vonatkozó vizsgálatok terén elért eredményeiért. a mezőgazdasági tudomáI nyok terén kifejtett munkásságért Manninger Rezső agráregyetemi nyug. rendes tanár a sertésorbánc oltóanyagának felfedezéséért; a matematika terén kifejtett munkásságáért Rédely László egyetemi nyug. tanár számelméleti és csoportelméleti kutatásaiban elért eredményeiért. Tízezer forintos Kossuth díj- ban részesült a kémia terén kifejtett munkásságáért Erdei Grúz Tibor egyetemi nyug. rendes tanár kataiytikus és korrozis vizsgálataiban elért eredményeiért, Fodor Gábor egyetemi nyug- rendes tanár a szerves vegyületek térbeli szerkezetének tisztázásáért és néhány gyógyszer szintéziséért, Szabó Zoltán egyetemi njmg. rendes tanár iparilag is fontos reakciós mechanizmusának tisztázásáért; az orvosi tudományok terén kifejtett munkásságáért Petényi Géza^ egyetemi nyug. rendes tanár az agyműködés és a gyomorfekély közötti összefüggések vizsgálata terén elért eredményeiért. Szentgáti János egyetemi nyug. rendes tanár a labirint-szemizmok összefüggései közötti vizsgálatok terén elért eredményei- § ért, Kemény Imre OTI főorvos anatómiai és élettani vizsgálatai alapján készített alsó müfog’sorért. A mezőgazdasági íudomá nyok terén kifejtett munkásságáért Sedlmayr Kurt növény- nemesitő a cukorrépa, őszi árpa, len és bükköny nemesi- téséért. Kreyhig Lajos nyug. kisérletügyi főigazgató, Magyarország talajtani térképe szerkesztése irányításáért és Húszezer forintos Kossuth dijat kapott az irodalom terén kifejteit munkásságáért Veres Péter iró „Próbatétel“ című novel - láskötetéért, Illés Béla iró ,,Kárpáti rapszódia“ és „Fegyvert s vitézt éneklek“ cimü műveiért; zeneművészet terén kifejtett munkásságért Weiner Leo Zeneművészeti Főiskolai tanár a Zeneművészeti Főiskolán a kamarazenei tanszakon működésével és zeneszerzői munkásságával való iránymutató tevék enys égé ért; képzőművészet telén kifejtett munkásságáért Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára készített szoborért és a gellérthegyi Szabadságszoborért, Pátzay Pál szobrászművész és Csorba Géza szobrászművész megosztott 20.000 forintos dijat kapott, mégpedig Pátzay Pál Lenin és Sztálin szobraiért, Csorba Géza a Sztálin-téri autóbuszállomásra készített Sztálin szoborművért; színművészet terén kifejtett munkásságért Mészáros Ágnes színművész és Latabár Kálmán színművész megosztott 20.000 forintos dijat kapott, mégpedig Mészáros Ágnes Pavlenko: ,,Boldogság“ cimü darabjában a szocialista embertípust ábrázoló alakításáért és Shakespeare nőalakjainak reális ábrázolásáért, Latabár Kálmán a szórakoztató műfajoknak a haladás szolgálatába állításáért, főképpen a „Gc- rolsteini nagyhercegnő“ cimü operettbeni alakításáért; filmművészet terén kifejtett munkásságért Nádasdy Kálmán rendező és Bán Frigyes rendező megosztott 20.000 forintos dijat kapott, mégpedig Nádasdy Kálmán a ,.Ludas Matyi“ cimü film rendezéséért, Bán Frigyes a „Talpalatnyi föld“ cimü film rendezője az „Úri muri“ cimü rendezéséért. Tízezer forintos Kossuth- dijban részesült az irodalom terén kifejtett munkásságért Benjámin László iró „Örökké élni“ verskötetéért, Kónya Lajos iró a szocialista építés lendületét kifejező verseiért; zeneművészet terén kifejtett munkásságért Kadosa Pál Zeneművészeti Főiskolai tanár „Májusi köszöntő“ cimü tömegdaláért és ,,Sztálin esküje“ cimü kantátájáért. Farkas Ferenc Zeneművészeti Főiskolai tanár a „Csínom Palkó“ rádióoperett zenéjéért; színművészet terén kifejtett munkásságért Simon Zsuzsa szinházigazgatónő színigazgatói működéséért, mellyel az uj magyar dráma megteremtésének ügyét szolgálta, Gel- lért Endre rendező Pavlenko: „Boldogság“ cimü színdarabjának rendezéséért, a magyar dráma haladó hagyományainak ápolásáért; filmművészet terén kifejtett munkásságért Illés György filmoperatőr és Hegyi Barnabás filmoperatőr megosztott munkásokat, dolgozó parasztokat. A szellem napvilága kezd beragyogni minden házunk ablakán. Könyvtárak, iskolák, egyetemek, előadások, élenjárd kultúrával színház, mozi és zene, a képzőművészetek legragyogóbb alkotásai — mindez lassan dolgozó népünk mindennapi kenyerévé lesz. De Pártunk, Rákosi elvtárs arra tanít, hogy még ne álljunk meg félúton, me’U még nincs itt a Kánaán- Március 15-öt és április 4-et akkor ünnepeljük legméltóbban, ha fejlesztjük országunk gazdasági erejét, a nép hatalmát, védelmi erőnket. Akkor járunk igazán 48 nyomdokain, ha teljesítjük ötéves tervünket, mint ahogy hároméves tervünket idő előtt túlteljesítettük. Akkor hajtjuk végre Petőfi és Kossuth végrendeletét, ha a testvéri népekkel, elsősorban a felszabadító szovjet néppel, valamint a népi de" mokráciák országaival, továbbá a kapitalizmus ellen küzdő még elnyomott népekkel mind szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. A magyar népi demokrácia azért teljesíthette 48 hagyományait, mert a nemzetközi helyzet ma merőben más, mint egy évszázad előtt. 1917 óta, a Nagy Októberi Forradalom óta az úri rend halálos sebet kapott s ezt csak tetézte a második világháborúban a szovjet győzelem. Ma a szabadság, a béke, a demokrácia erői világszerte előnyomni óban vannak, győzelmet győzelemre halmoznak az elnyomás. a háború, a rabszolgaság sötét erőivel szemben. Március 15. ünnepét megszívleljük és erőt. meritünk ebből is, hogy méltóan ünnepelhessük legnagyobb nemzeti ünnepünket: április 4-ét. Szántó Jenő. II. Művészet és irodalom
