Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-12 / 61. szám

Rákosi elvtárs megmagyarázta, — a Igtenyei „Vörös Csilláé“ Ms Megérteiig: hogyan gyarapszik, erősödik a csoport Rákosi elvtárs nagykanizsai képviselői beszámolóján nagy érdeklődéssel hallgattuk Tóth Károly elvtásrnak. a letenyei .Vörös Csillag termelőcsoport elnökének felszólalását. Tóth elvtárs annak a rendeletnek megváltoztatását kérte, amely arról intézkedik, hogy a ter­melőcsoportok egyes iparos­it) unkáknál igénybevehetik a szakmunkások munkaerejét. Minden egyéb munkát azonban a csoport tagjainak kell vé­gezni- . A. letenyei Vörös Csillagnál elhanyagolt gazdasági éptile­Tóth elvtárs ilyen értelem­ben kérte Rákosi elvtárstól a szóba nforgó rendelet megvál­toztatását. Dolgozó népünk ve­zetője és tanítója viszontvála­szában magyarázta meg ennek n kérésnek a helvte Lens égét. —Jól meggondoltuk ezt a rendeletet, mielőtt kiadtuk — mondta Rákosi elvtárs —. mert láttuk az ilyen ese­teket. Előbb csak a segéd­munka. később a szántást, a vetést, aztán az aratási a kapálást adnák ki bérbe, s a végén a termelőcsoport nem lenne egyéb, mint egv kol­lektív kulákszervezet. Ez gyermekbetegség, le kell küz­deni. Ha megerősödnek * termelőcsoportok, a tagok úgy élnek, dolgoznak maid, mint a szovjet kolhozparasz­tok. Tóth elvtárs ezzel ment ha­za Letenyére, ahol nyomban 'beszámolt a tagság előtt. — Tévedtünk, elvtársak — mondta —. Nem volt helyes az amit elgondoltunk. Rákosi elvtárs megmagyarázta ezt ne­kem és én most már tisztán lá­tok. Önmagunk fejlődésének tok voltak, amelyeknek helyre­állítása rengeteg munkaidőt igényett volna, s a csoport tag­jai úgy vélték, hogy ez a mun­ka lerontotta volna munkaegy­ségükét a többi csoportokéhoz képest. De ezenkívül volt még valami más is. ami Tóth elv társ szavaiból derült ki. A cso­port tagjai ugyanis — számít­va a további erősödésre — „nem akartak azoknak dolgoz ni, akik még nincsenek köztük“, ezért aztán a szakmunkásokon kívül segédmunkásokat is akar­tak alkalmazni. kerékkötői lettünk volna, ha úgy cselekszünk, mint ahogy akartuk. Növekszik a taglétszám és a földterület Belátta tévedését az egész csoport és Rákosi elvtárs bölcs. Útmutatását azzal köszönték meg, hogy egyre újabb és újabb dolgozó parasztokat vet tek fel maguk közé. A képvi­selői beszámoló ideién alig 40 tagja volt a Vörös Csillagnak, ma pedig már 60 fölött járnak. A tagok számának emelkedésé­vel egyidejűleg növekedett a csoport földterülete is és ma már több mint 100 hold szán­tón kívül mintegy 300 hold rétjük és legelőjük is van. A letenyei dolgozó parasztság különösen azóta, mióta Rákosi elvtára megmutatta a helyes utat, népszerű a Vörös Csillag tsrmelőesoport. — De mégis vannak furcsa dolgok — mondja Miskovics István elvtárs, a. csoport üze­mi titkára. — Ig.v például az is, hogy a földművesszövetke­zet vezetőségében vannak még olyan tagok, akik nincsenek tisztában a termelőcsoport ie­lentőségével. Kosa pénztárosra gondolok, akinek van földje, s amellett fizetést kap a szövet­kezettől. Hibamentes, pontos munka A letenyei Vörös Csillagnál még nem kezdték meg a tava­szi talaj munkákat, mert a ta­lajviszonyok még nem engedik meg ezt. Túlságosan nedves a föld ahhoz, hogy géppel rá le­hessen menni. De a géppel kü­lönben is baj lesz. mert a föl­dek túlnyomó része megszám­lálhatatlan apró parcellára ta­gozódik- így Letenyén ugyan­csak nagy segítséget jelentene n tagosítás, amiben különben is nagyon bíznak és amihez a végén minden beszélgetés ki­lyukad. — Ha nehéz is a munkánk — jegyzi meg Tóth elvtárs —, azért nem maradunk el a töb­bitől. Minden munkát hibátla nul idő előtt végzünk el. Ä Párt segítsége, tanítása Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik darab földön már el­vetették a lucernát, jóllehet ennek a határideje még elég messze van. Elmondja röviden Tóth elv fárs azt is, milyen tervek fog­lalkoztatják a csoportot. Első­sorban is egy kétezres barom­fitenyészetet akarnak létesíte­ni, majd öntözéses kertészetet csinálnak. A csoport boldogan, derűsen néz a jövő elé. Elbiza­kodottságnak azonban nyoma sincs­— Mindent csak akkor csi­nálhatunk meg jól é.s helyesen ha továbbra is elfogadjuk a Párt útmutatását és Rákosi elvtárs segítségét, tanítását — így foglalja össze Tóth elvtárs a legfőbb tanulságot. „ MíiftkdÁan a 3-ztáíitijfe,£.e.,k LiSlSSliBt) mélt óságteljesen kú­szik fel a domboldalon a Sztá- linyec. Motorja egyhangúan pö­fög, a hemyútalpak csörömpöl­nek. A fogak erősen kapaszkod­nak a földbe, s a traktor köny- nyüszerrel halad a célja felé. Itt van már a szántóföld, azon megy a gép. A -traktor[átalány meghúzza, ai zsinórt és az eke vastagon ha­sítja a puha, nedves földet. Az első rögök ezek, amelyeket a ka. nizsai határban a Sztálinyecek ekéi fordít ottak ki. Áhitatos tekintelek kisérik a gép minden mozdulatát. Kritizáló szemek, figyelik, hogyan megy, hogyan fordul, hogyan szánt az uj gép. „Primo, munka“ — mond­ja Beke elvtárs, a TSzCs üzemi titkár4,a. Ennyit mond csak, mégis úgy érezzük, többet mondott, mintha nekiállt volna fejtegetni, miben látja a munka jóságát. Olyan emberek vannak üt, akik fát fák már gépi munkát és most 'mégis az elragadtatás hangján nyilatkoznak. A Sztálinyec min­dent felülmúl. „Pedig ez még semmi“ — jegyzi meg Nagy István elvtárs, a gépállomás párttitkára és el­mondja, hogy tökéletes munkát a Sztálinyec traktor ekéje végez, igazán. Külön lehet kormányozni és úgy megforgatja a földet, hogy jobban sem kell. A tfnkioristúhat figyel­jük, akik egyszerű mozdulatok­kal kezelik a világ legjobb trak­torait. Es ezeknek az egyszerű vwxd&latoknak is úgy engedet- mMBí « gép, mimet m hthtéges barát. Talán egy gépet sem érez annyira segítőtársnak a dolgozó paraszt, mint ezt. És ennek is megvan a magyarázata. Bepillantunk a vezetőfülkébe és ott leljük meg a magyaráza­tot. Egy kis tábláról olvassuk: „Szlálingrádszkij Traktornyij Za- \ vöd“. Abból a városból jött ez a gép, ahonndn hosszú évekkel ez­előtt elindult egy hadsereg, diadalról diadalra m&nve elér­kezzen hozzánk a szabadság zász­lajával. Sztálingrádban a szovjet emberek a m.i szabadságunkért is küzdöttek és most munkájuk­kal is a mi segítségünkre vannak. „Sztálin traktorai!! »— mondják a dolgozó parasztok a Volga partjáról jött segítőtársra) és ez is pontosán azt az érzést fejezi ki, ami a Sztálinyecek munkája láttán tölti el őket. A SxítHinyecek nyugodt lassúsággal rójják útjukat a szán­tóföldön és nyomukban egyetlen darabka föld sem marad meg- munkálatáanul. Megy a munka, haliad a gép, s az uj traktor egyre nagyobb népszerűséget vív ki magának. Az egyik gépet Sztálin elvtárs arcképe díszíti. A traktorista büszkén markolja a kormány- rudat, s vezeti Sztálinyecét. Nincs előtte akadály. Szélmor­zsolja, ami az útjában van. Sztálin elvtárs irányítja diadalmas utján a Sztálinyecet. A bemutatkozás kitünően sikerült. A Sztálinyecek és mun­kájuk teljes sikert arattak Sorra alakulnak a megye Földművesszövetkezrtei A földműveSiszövetkezeti mozgalom a legutóbbi napok­ban különösen megerősödött a megyében. Egeraracsán 120 taggal indult meg a földműves­szövetkezet. Gáborjánháza, Szil­vágy, Kallóséi és Bókaháza kis és középparasztjai is megértet­ték, hogy érdekeiket csak ak­kor tudják megvédeni a falu kizsákmányolóival szentben, ha szövetkezésbe tömörülnek- Gétye községben eddig már kilencvenen kérték a SzövOSz megyebizottságáhocz beküldött kérvényükben földmű vessző- vetkezetük megalakulását. — Ugyancsak alakulóban van, mikorra ezek a sor^v napvilá­got látnak, már meg is alakul tak Boncódfölde, Esztergály Nemesapáti. Kávás és Vaspö’ !■ özségekben is. Eddig a megyében 217 föld müvesszövetkezeti bolt műkő dött. Most a tapolcai, sümegi és keszthelyi járások átcsato­lásával ez a szám 154-re csök­kent A megye állami gazdaságainak és termelccsopoitjamak dolgozói msmkaielajánlássai ünnepük a felszabadulás nagy napját Rákosi elvtárs za'tamegyoi útmutató beszéde, valamint a termelőszövetkezeti csoportok országos és me<gyei tanácsko­zása óta egyreinkább szélese, dik a falu szocialista szektorai dolgozóinak körében is a ver- senymozgalom. Eredménye­sebb, jobb munkával ünnepük meg azt a napot, amelyen so­kat szenvedett dolgozó uépiln. két a Horthy fasizmus elnyo­mása alól véglegesen felsza­badította a dicsőséges Szov­jetunió hős Vörös Hadserege Minden tavaszi munka 65 százalékát elvégezzük A nagykanizsai ,,Vörös Csik lag"'CSoport vállalta, hogy az őszi vetések fogasolását és fej­trágyázását április 4-ére befe­jezik. A szurda-pusztai ,,Rá­kosi” termelőcsoport április 4-ére az összes tavaszi munká­latok 65 százalékát elvégzi. Németh József, az andrás hutai állami gazdaság tehe­nésze szerkesztőségünkhöz ivott lovelében szószerint a, következőket Írja: 70 százalékkal emelem a iejési áilagot „Én, Tóth József felszabadu­lásunk ünnepére vállalom, hogy a borjuneveiéaek figye­lembevételével a fejési átlagot 70 százalékkal emelem a tehe­nek kovdiciájánah megtartá­sával., Teszem ezt azért, mert sorom jobbrafordulását a Szovjetunió dicsőséges Hadse­regének köszönhetem elsősor­ban. A Magyar Dolgozok Párt. ja pedig gondoskodott arról, hogy a földesurak fojtogató karmai közé nem kerültem vissza. Ellnek tudatában a fel- szabadulás nagy ünnepét én is meg akarom ülni. I![ az álla­mi gazdaságban megtanultam, hogy a munka dicsőség és be­csület, dolga. Ezért vállaltam, hogy április 4-ére a jelenlegi 10-4 átlagról 17.5 átlagra eme- ’eni állataim tejhozamát. Ezzel akarok én hozzájárulni az öt ’<}es terv sikeres rnegvalósitá- ■ákoz és az eredmény tovább fejlesztéséhez.*’ Míkosdfalván befejezték a tavaszi árpa és zab verését és most TázCs alakítására készülnek A közelmúltban kapta csak nevét ez a kis település, Zal-v szentgróttól csak egy kőhajtás. nyira húzódik meg ott a dóm bök lábánál. Úgy 300 hold kö­rül van a szántóterület- Negy­ven család lakja. Egyszóval falatnyi kis falucska. De a,nná[ nagyobb népi demokráciánk iránti lelkesedésük. Náluk a szó — mint az igazi kommu­nistánál — egyenlő a tettel. A PÁRTSZERVEZET útmutatásával a márciusi hóhullás előtt már az ősszel mélyen szántott föld­jüket tárcsázták, a vetőgép is munkába lépett. A Miniszter­tanács határozatának végre­hajtását már akkor megkezd­ték. Ponácz Gyula elvtárs földjén már vetőgép szórta műtrágyá­val együtt a jól előkészített talajba a tavaszi árpát. Segéd­kezett ra felesége, a szomszé­dok, Nagy Györgyéit is­— Hej, ha nem esett volna az a földet nyálkásító már­ciusi hó, én a zabot is elvetet­tem volna — mondja Dóczi Já- nosné elvtársnő, öt napja azonban megérkezett a gépál­lomás traktora, összedolgozott az egész falu kint a határban és lepipáltuk versenytársun­kat, a pakodiakat, meri ma má,- mi bizony az árpát meff a za­bot elvetettük az egész határ­ban! Nézzen oda — mutat szé­les mozdulattal a félarasznyi magas őszi vetésre. Nagy György elvtárs huncu­tul hunyorít a szemével: — Vállaljuk, hogy 12 SZÁZALÉKKAL TER­MELÜNK TÖBBET, mint az elmúlt esztendőben. Géppel dolgoztattunk- mert megértettük ezen a téren is Pártunk útmutatását. — De meg ám — erősíti Molnár Jánosné is. Nem állunk azonban meg itt. Tanulmányoz­zuk esténki-nt Rákosi elvtárs legutóbbi beszédét, amelyik­ben azt mondja: „Minden elv­társunktól megköveteljük. ■. hogy * szocializmus építését a falun — melyet * szövetkezeti termelőcsoportok képviselnek —, serarai körülmények között ne gátoljuk, hanem támogas­sák“. — Nagy fába vágjuk n fej­szét, de megcsináljuk — hi­szen meguntuk már a magmik nyomorparcellái között való céltalan bolyongást. Ez Molnár Jánosné véleménye. De leg­alább 20 család helyett be­szélt. Vannak, akik nem látnak még egészen tisztán, ingadoz­nak. Ezeknek A NAGYÜZEMI GAZDÁL­KODÁS ELŐNYEIT, a hatalmas Szovjetunió fejlett mezőgazdaságát, a kolhozpa­rasztok boldog életét mai na­pon Gerencsér György elvtárs, országgyűlési képviselő magya­rázza meg. És nem vitás, hogy mit dönt majd a kisfalu parla­mentje •. . Meu' ezdte működését a menyei Népboit Központ NV. A napokban kezdte meg mű­ködését a zalamegyei Népbolt NY központja. Ezzel kapcsola­tosan ^ felkerestük Kürschner Béla elvtársat, a vállalat veze. tőjét, aki a Népboltok megyei központjának jövőbeni fel­adatairól a következő tájékoz- atást adta: — A megyénkben lévő Nép- oltokrtak sok esetben komoly nehézségekkel kellett megküz­deni ök, nemcsak az árube­szerzés és vevőink ellátása szempontjából, hanem a boltok további szervezése tekinteté­ben is. Eddig a vasmegyei Népbolt központhoz tartoztunk. amely viszont távolsága miatt nem tudott kellő kapcsolatot fenntartani boltjainkkal. Most, miután megyei központunk létrejött, nagyobb lehetőségek nyilnak a zavartalan áruellá­tásra és dolgozóink igényei­nek kielégítésére. Nem utolsó sorban az is hatalmas előnyt ••PorJ. bogy megyénk összes boltjai egVséges irányítás alatt lesznek és ez messze ki­hat ihajd további fejlődésünk­re — fejezte be nyilatkozatát Kürschner elvtárs. ........... i ....... . .■■I. ■, I, -„-I-----­Va sárnap. f950. márt. n. 7 Mit mondott Rákosi elvtárs ?

Next

/
Thumbnails
Contents