Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-09 / 58. szám

Smháig' éljen9

véséssé dolgosé népünket!

M/JT a 58 éve, 1892 március 9-én született a fcácsmcgyei Ac!a községben, a magyar dolgozó nép vezére, Rákosi Mátyás elvíárs. Szegény családban született, kora ifjúságától nehezen kellett küzdenie a létfenntartásért. De nagy tudásvágy fűtötte és saját erejéből elvégezte a közép- és főiskolákat. Már kora ifjúságában, Szegeden érintkezésbe került a munkásmozgalommal, hogy azután soha többé el ne szakadjon tőle. Főiskolai hallgató korában Pesten tevékeny tagja volt a munkásmozgalomnak és egyik vezetője a szocialista diákoknak. A főiskola elvégzése után 1912-ben ösztöndíjjal két évet külföldön, Hamburgban és Londonban töltött e! és mindkét helyen tevékenyen bekapcsolódott a munkás- mozgalomba.

A/, első világháború már itthon találta. Behívták katonának, a frontra küldték, majd 1915 tavaszán hadifogságba esett. A fogságot Szibériai táborokban töltötte, ahol érintkezésbe került a száműzött orosz szocialistákkal, tanulmányozta az orosz munkásmozgalmat és meggyőződéses bolsevista lett. A fogságból 191S év elején megszökött és kalandos utazás után a fiatal Orosz Szovjet-köztársaság támogatásával, néhány hónap múlva hazaérkezett.

Itthon bekapcsolódott a háborucl- lenes mozgalomba. Az októberi polgári forradalom kitörése után rövidesen megalakult a Kommunista Párt, melynek kezdettől fogva fáradhatatlan agitátora és szervezője volt Rákosi elvtárs. Egymás után alakította meg a legnehezebb körülmények között a Párt vidéki szervezeteit, Szegeden, Miskolcon, Veszprémben, Pápán és másutt. Rövidesen a fiatal Kommunista Párt Országos vidéki titkára lett. 1919 február 20-án a Párt többi vezetőivel együtt őt is letartóztatták. A forradalom fejlődését azonban már nem lehetett megakadályozni. Március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot és Rákosi elvtárs tagja lett a Forradalmi Kormányzótanácsnak és a Népbiztosok T ar. ácsának.

/fi Tanácsköztársaság bukása után 8 hónapot ausztriai inter- náióíáborokban töltött, majd Moszkvába ment és tevékeny részt vett a Kommunista Internacionálé vezcíé. seben. Lenin tanítványa és munkatársaként, mint a Kommunista internacionálé titkára, bejárta egész Európát és a legvadabb üldözés közepette, szervezte és irányította a fiat,ti kommunista pártok munkáját. Hatalmas nemzetközi tapasztalatot és széles látókört szerzett ezzel a tevékenységével.

1924 őszén hazajött Magyarországra. Állandó életveszélyben szervezte és irányította az illegális Kommunista Párt munkáját. Vezető szerepet játszott a Párt földalatti szervezeteinek kiépítésében, az erős, szilárd, szétverheíetlen Kommunista Párt megteremtésében. Szervezte és előkészítette a Párt első ujjáalakulási kongresszusát, mely 1825 nyarán Becsben folyt le. Csaknem egy évig dolgozott itthon illegálisan anélkül, hogy Horthy kópéi nyomára jöhettek volna, mig egy áruló, ki nem szolgáltatta az ellenségnek. Eiíogatása után négy társával síatáriáiis bíróság elé állították és halálra akarták Ítélni. Azonban a nagy hazai és nemzetközi felháborodás, valamint Rákosi és társai nagyszerű, hősies védekezése lefogták a hóhér kezét. Rendes bíróság elé utalták, amely nyolc és félévi fegyházra Ítélte. A büntetés letelte után, minden törvényt és jogot lábbal tiporva, újra bíróság elé állították 1935-ben. Megint a halálos ité’et fenyegette, de ő rendíthetetlenül állta a harcot és mellette állott az egész világ haladó gondolkozóinak és harcos dolgozóinak szeretető és támogatása. Életfogytiglani fegyházra Ítélték.

rJP\'í<tnöi évet töltött Rákosi Mátyás eivárs az ellenforradalom börtöneiben, tizenöt éven keresztül kínozták, próbálták megtörni szellemi és testi erejét. Hasztalan. Végre 1940-ben a Szovjetunió kiszabadította börtönéből. Moszkvába utazhatott, ahol élére állt a magyar szabadságért fcytatotí harcnak. Nem sokkal később kitört a háború a Szovjetunió és Magyar- ország között. Rákosi Mátyás fáradhatatlanul dolgozott a magyár nép szabadsága érdekében. Megvédte a magyar nép becsületét, szervezte a harcot a német hódítók és magyar csatlósaik ellen, előkészítette a Kommunista Pártot a fel- szabadulás utáni feladatokra.

A felszabadulás után a magyar nép minden eredménye, a felemelkedés utján megtett minden lépés az ő nevével van összeforrva. Rákosi Mátyás és Pártja, a Kommunista Párt nélkül nem tudtunk volna kiemelkedni abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi rendszer

taszította az országot.

A Szovjetunió segítségével, Rákosi Mátyás vezetése alatt, érte el a fejlődő magyar népi demokrácia minden eddigi eredményét. Bátran mondhatjuk, hogy előrehaladásunk, felemelkedésünk minden egyes lépésében, minden mozzanatában, ott van az ő kezdeményezése, vezető, figyelő, gondoskodó irányítása. Fáradhatatlanul dolgozik, mert tevékenységének alapvető mozgató ereje. cselekvéseinek rugója, hazájának, dogozó népünknek határtalan szeretető.

Rákosi Mátyás a népből jött, a népért van, a dolgozó népért küzd és dolgozik. Ezért érthető, hogy amikör a gyárban a munkások közé vegyül, amikor a piacon bevásárló asszonyokkal beszéli meg ügyes-bajos dolgaikat, vagy amikor a falvakban kimegy a szántóra és a dolgozó, verejtékező parasztokkal együtt vizsgája a termést — a dolgozók lelkesedő szeretette1 veszik körül és tárják elébe örömüket és bánatukat, eredményeiket 5s nehézségeiket, egyaránt.

F9 ákosi Mátyás elvtárs, a ki- próbált harcos, Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa, a magyar nép leghűségesebb fia és ’cgnagyobb vezére. 58-ik születésnapján az egész magyar dolgozó nép odaadó szeretete mutatja, hogy bölcs vezetése alatt, biztosan haladunk előre azon cél. felé, melynek I egész harcos életét szentelte: a j kommunista társadalom megterem- ' íése felé.

RÉTI LÁSZLÓ. 1

A KŐSZIKLA - VÁDLOTT

1926. július 12. Hétfő.

Rákosi elvtárs kihallgatása következett.

Két fegyveres ŐT között, felemelt fejjel, büszkén állt Rákosi a bíróság elé. Az elnök kérdéseire gyorsan és biztosan felelt. Minden szavával érvelt, magyarázott-, tanitott. Mintha fontos _ politikai vitáról és nem évtizedes fegyház- itéletről lett volna szó a tárgyaláson ... Megjelenéséből megállapítható, hogy nem tört meg, semmi változást nem észlelhettünk rajta, nem elfo- gódott, bátran, egyenesen viselkedik és minden kérdésre gyorsan és biztosan felel. A Kommunisták Magyarországi Pártjának feladatairól beszél és egyáltalában nem veszi figyelembe az elnök folytonos felszólításait. _ hogy védekezzék és ne agitáljon. Az elnök közbevetéseire úgy válaszol, mintha elvi vitáról volna szó és nem bosszú évekre szóló fegyházról.

Múltjáról Rákosi a következőket mondja:

— Oroszországban voltam hadifogoly, ott lettem kommunista- A Károlyi-kormány alatt tértem vissza Magyaror.

* Részlet a Szikra kiadásában megjelenő „A Rákosi-per“ cimü könyvből. A könyv iránt — mely ma kerül piacra —, óriási az érdeklődés.

MESJEMVT

A RÁKOSI-PER

A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát 1925 szeptembertől 1949-ig. Bőséges dokumentumanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállítását a fasiszta vérbíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákosi Mátyás kiszab?díjasáért 592 oldal. 32 képmelléklettel. — Ára fűzve 20 forint, kötve 28 forint.

MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI SZIKRA INTÉZET

szagra es a Kommunista Párt alapitói között voltam- A clik; tatura alatt kereskedelmi népbiztos voltam, amikor azonban kitört a vörös háború, kimentem a frontra, mert kommunista kötelességemnek tartottam az első sorban küzdeni. A kommün bukása után Ausztriába mentem, majd onnan háromnegyedévi internálás után Szovjetoroszor- szágba.

Elnök: Mit művelt Oroszországban?

Rákosi: Rész tvettem a Kommunista Internacionálé II. Kongresszusán.

Elnök: Kinek referált ön az Internacionálé Végrehajtó Bizottságaiban a magyar helyzetről?

Rákosi: Lenin elvtársnak. Elnök: Ki küldte Magyarországra?

Rákosi: Saját elhatározásomból^ jöíem, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja szolgálatába álljak.

Elnök: Ki fizette ideutazásának költségeit?

Rákosi: A Kommunisták Magyarországi Pártjának van pénze.

Elnök: (csodálkozva) Van? — És honnan van?

Rákosi: Van elég magyar kommunista munkás itthon és külföldön, aki szívesen áldoz pénzt. Moszkvában 690 magyar munkás él, de vannak itt Budapesten is éppen elegen kommunista munkások, akik pénzzel segítik a Kommunisták Magyarországi Pártját, amelynek büdzséje is van.

Elnök: A III. Internacioná- é és a magyarországi szekció ■űzött van szervezeti összefüggés?

Rákosi: Természetesen. Elnök (erélyesen): Kérem, ne ilyen hányaveti feleleteket adjon, feleljen rendesen, mert kénytelenek leszünk szigorúbb eszközökhöz nyúlni. Szóval ezután Magyarországra jött?

Rákosi: Igen, hogy megszervezzem a magyarországi pártot.

Elnök: Törvényes módon akarta megszervezni, vagy tör vény ellenesen ?

Rákosi: Ha lehet, törvényes., módon. Az, hogy „törvény- ellenesen“, különben is igen

relativ fogalom- Amit mi Magyarországon csináltunk,^ azt csinálják az eg'ész világon- Mindenütt szabad csinálni, csak Magyarországon tilos. Magyarországon a kommunizmussal1 szemben ugyanazt a taktikát követik, mint 40—50 évvel ezelőtt a szocialistákkal szentben. A kommunista pár; tot egész egyszerűen rendőri intézkedésekkel akarják elnyomni és aki magát kommunistának vallja, azt börtönbe vetik, magánzárkába csukják.

A kommunista párt az egyedüli párt, amely a munkások érdekeit védi. Minden felszabadító mozgalom, amikor meg- kezdődött, ^ annak az osztálynak ellenállásával találkozott, amely éppen uralmon volt. A burzsoázia is forradalmi osztály volt a feudalizmussal szemben. Akkor ennek az osztálynak első ^ forradalmárai, Martinovics és társai mártír; halált haltak, a forradalmi osztály képviselőinek végtelen sora vonult börtönökbe, de a kiinnmaradottak^ tovább harcoltak _a burzsoáosztály uralomra jutásáért. Éppúgy ha mis útlevéllel végezték munkájukat, mint ahogyan mi is és a fejlődés végül is uralomra juttatta a burzsoáosztályt.

A kommunizmust a prole lárosztály termelte ki, a prole.

:• ár osztályt pedig a burzsoá társadalom. A vádirat a kom munista pártokban csak mun kanélküii gyilkosokat lát. Mi nem teszünk ilyen megállapi- tást cl kapitalizmusról, csak azt a kérdést vetjük fel — csődbe jutott-e a kapitalizmus, befejezte~e történelmi hivatá sát vagy sem? Szerintem a kapitalizmus befejezte történelmi hivatását és helyébe jön az uj társadalom. Ezt bizonyltja a világháború. A világ szűk lett a kapitalizmus számára, az angol, francia, orosz és a központi hatalmak kapitalistái _ nem tudtak továbbfejlődni egymás mellett békésen, a világháborúnak kellett eldöntenie, hogy melyik kapitalista csoport tud továbbfejlődni. Ez bizonyítja a kapitalizmus csődjét és az. hogy újabb, nagyobb világháború fog- következni. Ezt bizonyítja, hogy 1926-ban egymillió emberrel több áll fegyverben, • mint a legfegy- verkezobb évben, 1913-ban és a

hadibüdzsé mérhetetlenül töíh Európában, mint 1913-ban. Mi mégsem szidjuk a -kapitalizmust úgy, miként a vádirat káromkodik

Elnök: __ Ezért rendreutasi - tóim A vádirat nem tud káromkodni. — Szóval, ön ezekkel az elmés eszmékkel csatlakozott az Internacionáléhoz.

Rákosi: Igen, hiszen már a háború előtt is szocialista, voltam. Ennek az eszmének lényégé az, hogy csak a dolgozó tömegek képesek tóvábbvinni a fejlődést a kapitalizmus bolyén.

(Hosszasan foglalkozik Garami Ernő személyével is, aki szerinte az utolsó fiz évben teljesen polgár volt már ) ^,— Magyarországon rothad.1 iá vált a szociáldemokrata párt.

Elnök: A szociáldemokrata párt nem rothadt, ne feledkezzék meg róla, hogy tárgyalóteremben van, önnek itt nincs joga olyanokat támadni, akik nem védekezhetnek.

Rákosi: A szociáldemokra iák kénytelenek voltak legalább kifelé _ forradalmi taktikát követni, de ugyanakkor, amikor a tömeg lelkesedéssel rohant a rendőrlovak patái elé, a vezetők paktumokat kötöttek a különböző kormányokkal. Paktumot kötöttek Kristóf fyval, Andrássy val,

Huszárral, Vekerlével.

A magyar1 szociáldemokrata párt volt a II. Internacionálé leggerinctelenebb tagja.

Elnök: Pelszólitom, hogy no rágalmazzon magyar politikai pártot.

Rákosi: Amint a szociáldemokrácia menti. a mai társadalmat, úgy védi a fennálló rend a szociáldemokráciát. Kom a szociáldemokrata pár . - bail lévő munkásokat, hanem a szociáldemokrata vezetőket kritizálom. Régebben én is azt hittem, hogy a szociáldemokrácia a II- Internacionálé által elfogadott határozatok értelmében harcolni fog a háború ellen és felhasználja a világháborút^ a proletariátus felszabadítására a kapitalista elnyomás alól. Ehelyett a szociáldemokraták elárulták az osztályharc és. a. nemzetköziség elvét és a bnrzsoá-naciona- lista elveket támogatták. A D. Internacianálé csak szavakkal harcolt a proletariátus érdeké, ben, a valóságban elárulta azt. (Itt. Rákosi _ példákat hozott v fel a, szociáldemokrácia árulásának bizonyítására