Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-07 / 56. szám

Hai aimum era a béliéért folytatott harcban A NemzetköziNőnapot ez évben a világ dolgozó női a bé- 1 kéért, a demokráciáért és a szocializmusért. a háborús gyújtogatok ellen harcoló ta­bor növekedésének körülmé­nyei között ünnepük. A nők. akiknek demokratikus mozgal­ma hatalmas erő a békéért' folytatott harcban, nem irt­hatják és nem is akarják tá­voltartani magukat a haladó emberisép: közös ügyétől. Ed- dl.£? 80 milliónyian tömörültek a Nemzetközi Demokratikus Nő szövetségbe, amelynek élén a Szovjetúnió' asszonyai halad nsk. A Szovjetunió a béke, a de­mokrácia. a haladás hazája és cß'Vrc szorosabban állnak kö­rülötte n békeszerető népek, a béke hívei, az egész haladó emberiséi?. A béke tábora, ki szélesedek, erősödik, növekszik és ez ellen hasztalan az impe- i‘."’isták minden erőfeszítése il béke és demokrácia ha­i. vvékenv, egyre ab vek. vő erején belül növekszik és szélesedik az a p.őniozgalom. amely a demokratikus, impe­rialista-ellenes tábor egyik leg­fontosabb része. Az. idei Nem­zetközi Nőnap a békéért folyó küzdelem jegyében zajlik le és kiemelkedő jelentősége lesz. hogy mindenütt a világon az asszonyok újabb .milliói özönle­nek a béke aktív harcosainak sorába. A szovjet nők Lenin és Sztá­lin eszméit sajátították cl, ezen nevelkedők. Sztálin vezetése alatt dolgoznak. Szeretik sza' ibadságukait, tiszteletben tart­ják más népek szabadságát és szenvedélyesen szeretik az éle­tet, amely gyönyörű és boldog ft. szocializmus országában. Éppen ezért, ők a háborúelleni küzdelem legkövetkezetesebb harcosai. Erősek erkölcsi emel­kedettségükben, egységükben a sok nemzetiségű nagy szovjet nép megbonthatatlan barátsá­géi családjában. Erejük hazá­juk hatalmasságában és -a nagy Sztálin bölcsességében rejlik- Erősek és éppen ezért nem kérik a békét, hanem ke­ményen és meg nem alkuvóan •harcolnak érte. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban a Nemzetközi Nőnapot új, nagy sikerek és szakadatlanul emelkedő jólét közepette ülik meg. A kapita­lista országokban új válság, fokozódó szegénység légköré­ben zajlik le ez a nap. A ka­pitalista rend okozta nyomorú­ság különösen súlyosan nehe­zedik a dolgozó nők vállára. A külföldi államok asszonyai ezért tekintenek e napon első­sorban a Szovjetúnió felé. ahol a szocialista rend teljesen fel­szabadította n nőket. Érzik és tudják, hogy a szovjet nők a világ asszonyainak nemzetközi szolidaritása jegyében harcol­nak a béketábor élcsapatában a békéért, haladásért és demo kráciáért­A szovjöt nők szabad és ;,ő példa­ként hat a világ asszonyaira, de lelkesítőén hat reájuk: a r«épi demokráciák példája is, ahol a Szovjetúnió segítségé­vel a nők egyenlősége és * nép számára a békés alkotó munka valósággá vált. A Szovjetúnió világtörténelmi jelentőségű vívmányai, a szovjet, nők harc­ban és munkában szerzett di­csőségének példája a kapitalis­ta és gyarmati országok elnyo­mott nőinek millióit indítja harcba egyenjogúságukért, a zabod~ág és a népi demokrá­cia íigrínék diadaláért. Szovjet asszonyokkal akarnak levelezni az alsópáhoki asszonyok Az alsópáhoki MNDSz-cso port lelkes munkával készül a Nemzetközi Nőnap megünnep­lésére. Ezért folyik már feb­ruár cicié óta a községben a MNDSz tagszervezési kampó, nya, erűinek segítségével meg­szilárdítják a bNcgfrontot. Tervbevették az alsópáhoki dolgozó parasztasszonyok, hogy ieveleznek a szovjet kolhoz-pa* rasztasszonyokkal egymás ta­pasztalatai kicserélésére. A* alsópáhoki asszonyok sokat várnak ettől a levelezéstől mert tanulni akarnak a szovjet asszonyoktól. A leveleket a MNDßz megyei titkársága út­ján jutatják cl a Szovjetúnió- ba. - . ' _ A Nemzetközi Nőnap kanizsai ünnepsége A nagykanizsai dolgozó nők nagy ünnepséget rendeznek március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon. Az MNDSz. körze­tek helyiségeiben gyülekeznek ec-tg 6 órakor, ahonnan a vá­rosi központban vonulnak. In­nen fáklyafény mellett vonul­nak a Szakszervezeti Székház bnváhol ünnepi műsor kereté­ben emlékeznek meg a Nem-> zetközi Nőnap jelentőségéről. ' Szerdán délben úttörő-kül­döttségek keresik fel a kani­zsai üzemekben a legjobb munkásnőket,, akiknek tiszte- Vtére szerdán egész nap for- .adalmi dalokat játszanak a hangszórón. Minden pálya szabad a szovjet asszonyok és leányok előtt. A szovjet főiskolákon megfelelő arányszámban tanulnak a női hallgatók. Az uzsgorodi egyetem biológiai szakának hall­gatóit látjuk a fenti képen, amint elmélyedve tanulmányoz­nak mikroszkóp segítségével egy bonyolult munkát. Ott látjuk a szovjet nőket a kolhozokban, a kolhozok vezetősé­geiben is. Ott is bebizonyítják, hogy munkájuk egyenértékű a fér­fiéval. Fenti képünkön a „Vladimir Iíjics“-kolhcz fiatal munkacsoport vezetőnője, Valentina Bujanova az egyik legjobb dolgozó. Atár jóeiő- re gondoskodik a tavaszi vetőmag előkészítéséről. ' A nép és képviselője j sxor&sra füsik kapcsolataikat IZaHassu Gyula elviúrs képviselői beszámolója A Szovjetunió Legfelső Tanácsa azért is a világ legdemokratiku­sabb nápképviselete, meri tagjai­nak igen magas százaléka nő. Ki­tűnő munkájukért a nép bizalma küldi őket a szovjet állam legfel­sőbb vezetésébe is. Képünkön A. G. Szeregine asszony, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának tagja a nők álláspontját mondja el egy törvényjavaslat vitájában. Cutorföldén az általános is­kola terme ünnepi diszt öltöd. A padokban . munkások, fejken­dős parasztasszonyok:, szélles- vállu fiatal parasztlegények ül­nek. Talpalatnyi hely sem ma­radt üresen. A kivülmaradottak a félnyitott ajtókon és ablako­kon át csoportosan hallgatják Balassa Gyula elvtárs, rendőral- tábornagy, a megye országgyű­lési képviselőjének beszámolóját. — Szeretném egészen szorosra fűzni a kapcsolatot a járás min­den dolgozójával — kezdi beszá­molóját —. Beszéljük meg az el­ért eredményeinket, tárjuk fel a hibákat közösen, vessünk számot azzai. hogy lehet a bajokon se­gíteni. Egy heitel előbb vetünk — Mi az eredményeinkről szí­vesebben beszélünk, elvtárs — mondja az első sorban egy dere­se ctó fejű gut ollóidéi paraszt —. Az őszi munkálatok serén a mi járásunk volt a legelső ebben a megyében. A tavaszi munkaver­senyeket is megszerveztük. Eb­ben a községben mindenki ismeri a Minisztertanács határozatát. Valaki beszól a félig nyitott ólakon: — Egy hétel hamarabb vetünk el mindent, mini ahogy a mun- katervbe felvettük. Észre sem veszik, hogy lénye­gében máris megkezdődött a képviselői beszámoló és ők ma­guk kezdték meg. Balassa elv­társ úgy csatlakozik a beszélge­téshez, hogy a Szovjetunióban történt újabb hatalmas árleszál­lítás kérdését veti fel valaki. A szovjet dolgozók életszínvo­nalának emelkedése, elvtársak, Déli pihenőkön és esÜ tanyá­zó sokon Dankó odaül a bokorba, Kis Gáborék mellé, akik örökké azon vitatkoztak, hogy melyik jobb rendszer: a társasgazdáiko- dás-e, .vagy az — egyéni. És Kis Gábor olyan jól tudja ezt: — Mert lássátok, itt van Dán- Író János bátyám, kilenc gyere­ke van, kapott nyolc hold földet, meg egy hold szőlőt. Ha meghal, ami csak elkövetkezik egyezer, minden gyereknek jutna egy hold föld. Mit csinálnak vele? Abból nem lehet megélni... De így van más is, igy vagyok én is. Akinek kevesebb a gyereke, az meg földet is kevesebbet ka­pott. — Na most vagy van egy igája hozzá az embernek, vagy nincs. Ha van, az mindent, megeszik, ha nincs, akkor meg nem győz az ember fuvarra keresni. Mint -'itt van János bátyám is! Érnem akarja befogni a hasas tehenét, akkor el kell nelc jönni kubi- ko:ni... Vagy pedig dolgozhatok 2 lovas gazdának egész nyáron * Részlet Veres Péter: Próbatétel című regényéből. (Athenaeum ki­adás.) Veres Péter; * i— PRÓBATÉTEL* a szántásért robotba, a saját dol­ga még marad és akkor nincs termés. >, : . ‘, Most az egyik ember^ Szőke Péter közbeszólt: ' *f"' — Jó, de akkor minek osztót-, tűk el a földet, minek mopd,tuk, hogy azé a föld. aki megműveli?­— Megállj csak Péter, ném ár­ról van szó. hogy ya föld pe-.azé legyén, aki megintivelK-Légyen azé, maradjon is azé,LjdéJaz ä kérdés, hogyan művélf’ meg: egyedül, vagy társason? Egyébül nem bírja, vagy nem mindenki bírja. De még ha bírná is egye­dül, együtt és gépekkel .jobban meg tudjuk művelni. i— Igen, az egyik dogozik, a másik meg parancsol neki, úgy mint azelőtt — -szól közbe mér­gesen Tóth Jóska. — Úgy nem tudnád elképzelni , hogy mindegyik dolgozik, senki sem parancsol, .mégis mindenki engedelmeskedik? ■ Nem egynek hanem az összességnek! Hát itt, ahogy kubikolunk húszán egy «Csapatban, ki /parancsol és ki nem dolgozik? Én nem dolgozok, vagy ki? Hány talicska földdel maradok el? — Ha igy volna . vetik köz­be többen is' — Hát legyen igy. Mert csak ha így lesz, akkor msz jól. — De miért kiabáltunk akkor, hegy • földet vissza nem adunk? — erósködöti tovább Tóth Jóska. — Hát mert ném is adunk! Csaiárynak semmit, azt is elvesz- szük tőle, ami megmaradt neki. Azon is’ megél vagy tiz-tizenkét család.... —7 Azt értsétek meg, hogy itt az enyémről, meg a mienkről van szó és'hogy ebbe melyik az első. Mert ez a rossz ujjas raj­tam az enyém, a kenyér, szalon­ná. ami á kezemben van, az is az enyém, a rugós ásó, ami itt áll 'előttem, szintén az enyém, de az a csatorna, amit ásunk ve­le: az már nem az enyém, ha­nem a miénk. De ebben a mi­enkben benne van az enyém is, mert amit termelünk vele, a rizs már megint az enyém lesz. Leg­alább is, ami jut és amit meg- eszek belőle. Hiszen nem a föl­det eszi meg az ember, hanem a termését. Az hát a fő, hogy a föld többet és jobbat teremjen, hogy jusson bővebben minden­kinek. — Mint ez a szik is itt, meg­lássátok csak, hogy igy lesz, én a csatorna nyomán. Eddig csak a birka lézengett és a szöcske pattogott rajta, azok is éhez­tek, meg a sziksó virágzott. Most majd húsz mázsa rizst ad és az árkában vízililiom virágzik. Meg­lássátok csak hogy igy lesz. én már láttam ilyet a szentmiklósi kopogón... Dankó nem szólt semmit, csak hallgatott, fülelt és gondolkozott. Az, hogy az uraktól elvettük a földet, nagyon jól van, de az, .’hogy most kínlódunk, nem jól van. Lehetne ezt csinálni jobban i ledett és ?. járás is. Valahogy úgy, ahogy Kis Gá-jj vendégeként bor mondotta. azt jelenti, hogy mi is erősebbek lettünk, izmosodik, nő a béke- tábor ereje. A hároméves terv során elért eredményekről-szólt ezután képviselői beszámolójá­ban. A Szovjetunió győzelmei minket is erősítenek Háromszázötvennyolc uj ház, 3 középület hirdeti ebben a já­rásban a terv sikerét. Az állat- állomány közel háromszorosára nőtt. Uj üzemek létesültek a já­rásba. Harmincegy panvisztfiata] népi kollégiumba, IS pedig honvéd és rendőrtiszti iskolára került. Figyelemmel hallgatják aa egybegyűltek képviselőjük be­számolójának további részét, amelyben rámutat, hogy a Párt segítségével ötéves tervünk so* rán hány község kap bekötőutat a járásban. Csörnödcren hatal­mas falepárló üzem létesül, meg­épül a nagykanizsa-csörnüdéri vasútvonal, villanyt, telefont kap minden község. A hiányosságokról szólva hangsúlyozta, hegy a nőket és a fiatalokat vonják be az épitQ és szervező munkába, engedjék, hogy képességeiket szabadon ki- b ontakozt at hassák. Felzug a taps, amikor Balassa elvtárs arról szól, hogy minden eddigi eredményeinket a hatal­mas Szovjetuniónak és bölcs ve­zérének, Sztálin elvtársnak kö­szönhetjük, mert erkölcsileg és anyagilag támogatott bennünket. Magyarázzák meg a társas gazdálkodást Az öreg Kosztor Imre bácsi arról számol be: Nemrég olvas­tam egy amerikai levelet, amely­ben azt írják, hogy oh a dolgo­zók élete csak nyomorúság, mint a miénk volt régen... Nagy Miklósné a náprádfaiak •tüzelőbeszerzésének nehézségei­ről beszélt, Csordás Károly a gu- torföldei szegényparasztok nevé­ben arra kérte Balassa elvtársat. hogy küldje ki a községbe a Szovjetunióba kint járt egyik zalamegyei parasztküldöttet, hogy magyarázza meg nekik személye­sen a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mert termelőcsoportoí akarnak alakítani. Kiss Gyula szentpéterföldei kisparaszt a ma­ga egyszerű szavaival mondta, hogy a politika a múltban csak űri huncutság volt. Most a nép képviselői viszont itt vannak kö­zöttük, együtt tárgyalják meg az eredményeket, hibákat egyaránt. Balassa elvtárs a felmerült sok-sok problémára részletesség­gel megválaszolt és még a nagy­gyűlés befejezése után is elbe­szélgetett a gut or földei, meg a környező községek dolgozó pa­rasztjaival, már éjfél felé közé- dolgozó népe az éjszakát is ott töltötte.

Next

/
Thumbnails
Contents