Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-05 / 55. szám
Er&sitsúk népnevelomunkánk harcos,kritikai jellegét! Irta: Lám ff István, as MDP Központi Vezetősége Agitációs Osztály h. vezetője R ákosi elvtárs referátuma, a Központi Vezetőség február 10-i határozata fordulópontot jelent Pártunk fejlődésében. A pártmunka minőségi fejlesztésének olyan UJ SZAKASZAT nyitja meg, melynek eredményeképpen Pártunk ereje, vezetőszerepe, a dolgozó tömegekkel való elszakíthatatlan kapcsolata még jobban megszilárdul, jelentékenyen megnövekszik. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása egyet jelent azzal, hogy erősítjük és általánossá tesszük a pártszerii kritikát és ön. kritikát, a pártonbeliili demokráciát, megjavítjuk, magasabb színvonalra emeljük a tömegek között folyó rendszeres, szívós, politikai felvilá. gositó, nevelő munkát. A népnevelő munka, a pártagitá. ció, közvetlen, mindennapos kapcsolatot jelenti a dolgozó tömegekkel. Döntő előfeltételét teremti meg annak, hogy Pártunk valóban betölthesse élcsapat szerepét, a munkás, osztálynak, dolgozó népünknek, egész nemzetünknek harcedzett, öntudatos forradalmi vezetője lehessen. Sztálin elvtárs a helyes bolsevik vezetésről szólva három feltételről beszélt: „Először, meg kel! találni a kérdés helyes megoldását, a helyes megoldást pedig íehetetien megtalálni a tömeg tapasztalatának számbavétele nélkül, mert a tömeg próbálja ki saját bőrén vezetésünk eredményeit; másodszor, meg kell szervezni a helyes döntés végrehajtását, ami azonban lehetetlen a törne, gek részéről jövő közvetlen segítség nélkül; harmadszor, meg kell szervezni a döntés végrehajtásának ellenőrzését, ami megint csak lehetetlen a tömegek részéről jövő közvetlen segitség nélkül.“ A vezetésnek mindhárom sztálini alapfeltétele csakis a tömegekkel való közvetlen kapcsolat állandó, tudatos erősítése uiján valósítható meg. Olyan feladat ' ez, amelyet a dolgozók milliói között folytatott politikai fel világositó és nevelő munka megjavításával, magasszin. vonalú propaganda- és agitációs tevékenységünkkel tudunk csak biztosítani. IY özponti Vezetőségünk hatá- ■***■ rozatának végrehajtása népnevelő munkánk területén azt jelenti, hogy az eddiginél szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a tömegekkel, kiküszöböljük a sablonosságot, a méhanikus vonásokat agitá- ciónkbó], konkréttá, harcossá tesz. szűk azt ugyanakkor növeljük készségünket, hogy a tömegek szavát meghallgassuk, hogy a vezetők tapasztalatát kiegészítsük „a párt- beli tömegek tapasztalatával, r munkásosztály tapasztalatával, a dolgozók tapasztalatával, az úgynevezett „kisemberek“ tapasztalatával.‘‘ Ta. nitanunk kell tehát a tömegeket és ' ugyanakkor tanulni is kelj tőlük. Nem uj, ismeretlen feladat ez szá- . munkra. Tanítani és nevelni a tömegeket — a marxista-lenimsta párt állandó kötelessége. ,,Csak magunkat ámítanék, szemünket hunynék be óriási feladataink e’őtt, leszűkítenénk ezeket a feladatokat, — hogyha elfelejtenénk a különbséget az élcsapat és az élcsapat felé vonzódó tömegek között, hogyha elfelejtenék az élcsapatnak azt az ál. landó kötelességét, hogy mind szélesebb és szélesebb réteget emeljünk fel erre az élcsapat színvonalra.“ Hogyan nevelje és tanítsa a Párt a tömegeket? Egész párttevékenységünk, minden egyes párttagunk tevékenysége ezt a célt kell szolgálja. Minden egyes kommunistának — elsősorban a kommunista népnevelőnek — el kell sajátítania azt a képességet, hogy megmagyarázza a Párt célkitűzését és határozatait, a Párt politikáját, hogy ennek szellemében nevelje a dolgozókat, moz. gósitsa népünket a Párt és kormány határozatainak végrehajtására. /I# inden egyes kommunistának L*-* — elsősorban a kommunista népnevelőnek — el kell sajátítania azt a képességet, hogy felfigyeljen a tömegek hangjára, alkotó kezdeményezéseire, hogy meglássa az újat a dolgozók hétköznapi munkájában, közvetítse a tömegek hangulatát, véleményét, tapasztalatait a vezetés, a Párt felé. Legyen kommunista népnevelő a saját munkaterületén öntudatos vezetője : dolgozóknak, olyan vezető, aki egye siti a vezetés és a vezetettek tapasztalatait, olyan vezető, aki nem hátrál meg a nehézségektől, hanem úrrá lesz rajtuk. Az egyszerű emberek, elsősorban a kommunista párttag, a kommunista népnevelő munkáján, magatartásán keresztül ismerik és Ítélik meg magát a Pár tot is. A kommunista népnevelő ; Pártot képviseli. Egész magatartása, egész tevékenysége Rákosi elvtárs tanításából kell kiinduljon: „A vagy liberalizmus megnyilvánulá- rény munkása pártjának, osztályának, egész dolgozó népének.“’ Jellemzője a szó és tett azonossága. Szavainak meggyőző erejét a példa- mutatás meggyőző erejével támasztja alá, élenjár a termelésben, megszemélyesítője az ujtipusu, a kommunista ember magatartásának. A népnevelő nem parancsolgatással, hanem mindenekelőtt meggyőzéssel, nem sablonos, általánosságban mozgó üres szólamok hangoztatásával, hanem a legkézenfekvőbb helyi sajátos, konkrét példák és a példamutatás erejével vezeti és mozgósítja a dolgozókat a szocializmus építésére. A kommunista népnevelő és a tömegek kapcsolatát a kölcsönös bizalom jellemző Ez a feltétele annak, hogy Rákosi elvtárs útmutatását követve „mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe’1, ez a feltétele annak, hogy a kommunista népnevelő a dolgozók szeretetc- nek, megbecsülésének középpontjában álljon, tekintélye és becsülete legyen a dolgozók előtt, akik hallgatnak rá és önként követik útmutatásait. A népnevelő munka tekintélyét, a kommunista teépnevelők tekintélyét^ a dolgozói; feléjük. irányuló bizalmát elsősorban és alapvetően az biztosítja, hogy egész magatartásukat és tevékenységüket a pártszerü kritika és önkritika szelleme hatja át. Olyan emberek legyenek az üze. mek cs falvak- népnevelői, akikhez minden dolgozó teljes bizalommal fordul, akikről tudják, hogy minden helyzetben, minden körülmények között és mindenkivel szemben communista. szenvedélyességgel és pártszerüséggei harcolnak az igaz ügyért. ^ kommunista népnevelő nem MEGJELENT! Rákosi Mátyás elvtársi a Magyar Dolgozók Párf.ia Központi Vezetőségének 1950 február 10-i ülé sén elmondott beszámolója. Rákosi elvtárs nagy be szódé a nemzetközi helyzetről, Pártunk hiányosságairó 1 és feladatairól minden kommunistának és minden dolgozónak megmutatja hosszú, időre a helyes utat A brosiira anyaga szemináriumokon is feldolozásra kerül. Az oktatási anya gon kívül leküldött brosürákat pártszervezeteink a leg szélesebb körben ter jesszék. 56 oldal, ára 80 fillér. Kapható: MDP Pártszervezetekben. Szikra-bizományosoknál és könyvesboltokban. Megrendelhető: MDP Ptopagandaanyag Terjeszd:ói Budapest.V. Deák Ferenc-utca lő. Kind in : MDP KöznonH Vn7*f "«é'v Aod’ó/űőft Osztóit* rejti véka alá véleményét. Keményen fellép a hanyag, vagy felelőtlenül termelő munkással szemben, aki dolgozó társait, a munkásosztályt károsítja meg. Kipellengérezi a hamis önteltséget, a politikai és szakmai képzés iránti közömbösséget, a kényelmesség, vagy liberalizmus megnyilvánulásait. Leleplezi és gúny tárgyává teszi a maradiságot, a régihez való csökönyös ragaszkodást, de ugyanilyen kíméletlen élességgel harcol a bürokratizmus, a végrehajtás es vezetés hibái ellen. Személyekre való tekintet nélkül kíméletlen bírálat tárgyává teszi — felfelé és lefelé egyaránt — a munka minden hiányosságát, mindazt, ami hátráltatja, gyengíti a Párt, a szocializmus építésének munkáját. Példát mutat kritika-önkritika fegyverének párf. szerű alkalmazásában, nem fél leleplezni és kíméletlen birálat tárgyává tenni saját gyengeségeit. Hibáinak nyílt feltárásával és kiküszöbölésével kritikára és önkritikára neveli a dolgozókat. A kommunista népnevelő égés tevékenységet a dolgozó né?^ haza, a Párt, a Szovjetunió iránti szeretet és az ellenség gyűlölete hat. ja át. Szenvedélyesen harcol a nép ellenségei és minden ellenséges Le. folyás a burzsoá nacionalizmus, so. vinizmus, antiszemitizmus, szovjet ellenesség, a kispolgári ingadozás a pártszerütlenség, a gondolkozás ban meglévő burzsoá maradványok ellen. Harcol minden ellen, ami regi de épp ilyen szénvedélyességgel harcol az újért, a haladóért. Felszín re hozza és felkarolja a dolgozók kezdeményezéseit, a pozitiv példák sokaságával erősiti és segíti elő 1 lődésünket, mintaképül állítja a ter melésben élenjárókat, ismerteti és általánosítja az uj munkamódszereket, a Szovjetunió élenjáró tapasztalatainak alkalmazásával és elterjesztésével felszabadítja a termelésben, a technikában és az emberekben lévő rejtett tartalékokat. A kommunista népnevelő példáké, pe a szovjet agitátor, aki nvgat.v- tásával példázza, nevelőmunkájáva] elősegíti a dolgozók öntudatán ik szüntelen emelését, az ujtipusu cm. bér kialakítását. I/ajjon megfelelnek-e ezeknek ^ a követelményeknek a mi népnevelőink? Eleget tud-e Lenni népnevelőmunkánk mai színvonalán a Központi Vezetőség határozata áltai Pártunk és ezenfelül a politikai felvilágösitó munka elé tűzött feladatoknak? Megközelitik-e kenőképpen népnevelőink öntudatban, munkamódszerükben és magatartásukban a SzK/b/P agitátorait? Kétségtelen, hogy komoly hiányosságaink vannak ezen a téren, hogy jelentős feladatok állnak előttünk ilyen vonatkozásban is. Erre utalt Rákosi elvtárs referátuma is, a Központi Vezetőség határozata, mely nyiltan feltárta munkánk hiányosságait. Kétségtelen azonban az is, hogy rendelkezünk azokkal az erőforrásokkal, birtokában vagyunk azoknak az előfeltételeknek, amelyek pártmunkánknak ezen a területen is lehetővé teszi, hogy még- inkább megközelítsük mintaképünket, a Bolsevik Pártot, a bolsevik agitátorokat. A Központi Vezetőség határozata, Rákosi elvtárs útmutatása kezünkbe adta a munka sikeres megjavításának fegyverét. Megjelölte munkánk továbbfejlesztésének döntő lánci zemét, a pártszerü, kommunista kritika és önkritikát, amelynek megragadásával kezünkben tartjuk az egész láncot, ki tudjuk mozdítani jelenlegi helyzetéből, újabb, ma gasabb színvonalra tudjuk emelni a népnevelő munkát, meg tudjuk nősíteni Pártunknak a széles dolgozó tömegekkel való kapcsolatát. Sztálin elv társ azt mondotta: „Az onbirálatra épolyan szűkségünk van, mim a levegőre vagy a vízre“ L-riMka-önkritika pártagitációriknak is éltető eleme, az a légy ver, amely elörehajtja fejlődésünket, egyik talpköve Pártunknak, alapkérdése népnevelőmunkánk továbbfejlesztésének. A r.épnevelömunka harcos, kritikai jellegének kialakítása uj eröfor. rásokat tár fel Felszabadítja és ki. fejleszti a dolgozók kezdeményező, sét. aktiv közreműködését a szocializmus építésében. Elősegíti, hogy egész párttagságunk és ezen tulmenőleg a tömegek ügyévé váljék a birálat, fejleszti a munkásosztály, egész népünk éberségét. „Más az — mondotta Sztálin elvtárs —, amikor tiz-husz vezető elvtárs figyel és vesz észre fogyatékosságokat munkánkban, a munkástömegek pedig nem akarnak, vagy nem tudnak sem látni, sem észrevenni fogyatékosságo. kai. Ebben az esetben minden lehetőség megvan arra, hogy biztosan elnézünk valamit, nem veszünk észre mindent. És más az, amikor tiz-husz vezető elvtárssai együtt a munkások százezrei és milliói figyelnek és együtt veszik észre munkánk fogyatékosságait, tárják fel hibáinkat, gyürkőznek neki az építés közös ügyének és jelölik meg ügyünk megjavitáaL nak útját.“ Agitációs munkánk egész területén meg kell tehát erősítenünk s kritika és önkritika bolsevik fegyverének alkalmazását. Szóbeli és irás. beli agitációban, az emberről, emberre menő felvilágösitó munkában, a csoportos beszélgetésnél és újság, olvasásnál; a faliújságban és a sajtóban egyaránt tág tere nyílik a politikai felvilágösitó és nevelő munka széleskörű kifejlesztésének. A kommunista agitátor szóban cs másban, szemléltető agitációs módszerekkel és a sajtó számára adott tudósításokkal és levelekkel egyaránt kell, hogy szolgálja a felvilágosító és nevelő munka megerősítését. Pártunk tömegkapcsolatainak további megszilárdítását, a dolgozók mozgósítását a szocializmus építésének feladataira. A pártagitáció minden munka, sa kövesse ezen a téren is a Szovjetunió példáját, kövesse a bolsevik agitátorokat, segítse elő Pártunk győzelmét, az agitációs munka színvonalának emelését, erősítse meg a politikai, felvilágösitó munka harcos, kritika jellegét. N any üzemi yaz — fejlett kulturélet A szocialista nagyüzemi gazdaságok, a Szovjetunió kolhozai nemcsak gazdasági javakban, hanem kulturális tekintetben .s az egyéni kisüzemi gazdálkodásban elérhetetlen, színvonalat biztosítanak a dolgozó parasztságnak. A Milliomos Kolhoz nevű kollektív gazdaságban festőiskolá ban képezik művésszé a tehetséges ifjakat. Képünkön a kolhozparasztgyermekek mesterük irányításával rajzokat készítenek a szabadban. Hányszor megcsodáltuk már Ma. gyarországon a szovjet vendégművészek táncát! A tánc is csak úgy gazán művészi, ha népi elemekből tevődik össze és művészi tökélyre emeli azt. Felvételünk a Karajcvo- szovhoz munkásnőinek nemzeti viseletben lejtett táncát mutatja be. PUSKIN: A KAPITÁNY LÁNYA. A világ haladó népei nemrég ünnepelték Puskin születésének 150. évfordulóját. A nagy orosz író egyik legszebb kisregénye a XVII század nagy parasztfelkelése, a Fugacsov-lázadás idején játszódik. Megismerjük a regényből Pugacsovnak, az elnyomott nép jogaiért küzdő parasztvezérnek alakját. Puskin az orosz társadalom egyik korszakát tárja elénk Mária Ivanova, a kapitány leánya és Pjotr And- rejevics Grinyov cári hadnagy szerelmi történetén keresztül. Azt a korszakot, amelyben « cári zsarnokság alatt nyögő orosz nép utat káresett magának sorsa megjavítására. A. világirodalom legszebb novellái, közé tartozik a ..Kapitány leánya“, egyik legfinomabb eszközökkel megírt, lcg- köitőibb alkotása. BALÁZS ANNA: FELGYŰLŐ FÉNYEK. Az élet mélységeit bemutató elbeszélések, a Horthy-kor- szaktól napjainkig. A gyermekek kiszolgáltatottságát, a dolgozók elnyomását, a még bizonytalanul széttekintő munkást és a munkással együtt haladó felszabadult magyar újgazdát lépteti elénk az pró. Megfogja a múlt sötétségét és azt a pillanatot, amikor a felszabadult ember a szabdság fényébe kilép. A társdalom minden rétegét érdekű ez a könyv, de különösen a nagyüzemi dolgozókat, akik saját életük tükörképét találják meg betöre. Vasárnap. 1950. márc. 5.
