Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-05 / 55. szám

Emelkedő átlagteljesítmények Zala megye üzemeiben Ma adják át Égerszögen az ország első körzeti könyvtárát VI. évfolyam 55. szám. Könyvtáravatás Irta: Hadnagy László Ära 50 fillér 1950. március 5. vasárnap ■>,Á Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a mű­velődéshez való jogát" — fele- heti le Alkotmányunk szocializ­must. építő demokráciánk mű­velődési alapél vét. S ötéves ter­vünk dolgozóink számára meg­adja azokat a kultureszközö- ket. megteremti azokat a fel­tételeket, melyek által e jo­gunkkal élni is tudunk. Ezért ötéves tervünk minden kultu­rális beruházása hatalmas csa- tauyerés számunkra. Mi mu­latná meg jobban a magunk és Tervünk erejét, mint az a ténv, hogy iparunk, mezőgazdasá­gunk fejlesztése mellett, élet­színvonalunk állandó emelése mellett Tervünk hatalmas ösz- szegeket fordit kulturális be­ruházásokra. Ez tette lehetővé számunkra, hogy ma Zalaegerszegen Kör­zeti Könyvtárat, megyénk 25 községeién pedig alapkönyv­tárat avathatunk, s adhatjuk át a könyveket rendeltetésük­nek: emeljék dolgozóink tudá­sát, segítsék öntudatosulásukat, neveljék uj emberekké, legye­nek fegyverek, eszközök, osz­tályharcos segitők a szocializ­mus építésében. De ez a Körzeti Könyvtár- avatás nemcsak Tervünk, nép­gazdaságunk erejét mutatja, hanem azt is, hogy kulturális fejlődésünk előmozdítása, poli­tikai és gazdasági fejlődésünk­től lemaradt kulturfrontunk felzárkózása Pártunk első­rendű célkitűzése.. Rákosi elvtárs mondotta: ’■Ahhoz, hogy valaki élni tud­jon a, maga és hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak a jogok, a gazdasági lehetősé geh hanem a kultúra, művelt seg is kell. Az a jó államgoi r/ur, aki elég tudással rendel kezik ahhoz, hogy meglássa az összefüggéseket és megértse a maga mindennapi munkája, magatartása és nemzete sorsa, sőt ezen tulxnenően a nemzet­közi viszonyok közöttA Ezért jut el most megyénk dolgozóihoz a kapitalista könyvtárpolitika időszakában el sem képzelhető mennyiség­ben a könyv. Ilyen hatalmas méretű, győ­zelmes kultúrpolitikája, könyv­tárpolitikája, csak szocialista, vagy szocializmust épitő ál­lamnak lehet. A Szovjetunió­nak, mely Lenin példamuta­tása ,,Sürgősen hozzáférhetővé kelt tenni a könyvet a tömeg- velA — nyomán a könyvtár- l hálózat csodálatos rendszerét opiteM^ ki, mely például szol- Zf-j ötéves tervünk folyamán kiépülő könyvtárhálózatunk* ,na'k is. A Szovjetunió példája nyomán igy épül ki ötéves tervünkben könyvtárhálóza­tunk, mely s Terv végére SO közeli könyvtárat létesít, a tervidőszak harmadik évében pedig minden községet nép­könyvtárral lát el. 15000 kötetes körzeti könyv­tarak, S0 helyen 150 kötetes alapkönyvtárak minden köz­ségben biztosítják azt, bogy a könyv betölthesse hivatását, hogy a könyv szocializmusunk építésében, dolgozóink szo­cialistává nevelésében a mü­veit emberfők százezreinek megteremtésében segítőnk Je­gyen. Ezek a könyvtárak a dolgo­zók ^ könyvtárai, a mi könyv­táraink lesznek, mert a mi könyveink vannak bennük. ..Szeressetek a tudás forrását, a könyvet1’ — mondta Gorkij, nemcsak azért, mert dolgozó uépiiuk munkája, a termelés­ben kialakult uj viszonyunk, sztahanovistáink, munkaverse­nyeink teremtették meg szá­munkra ezeket a könyvtárakat, hanem azért is, mert ezeknek a könyvtáraknak könyvei a mi életünkkel, a mi jövőnkkel, a' mi valóságunkkal foglalkoz- nak. Ezek a könyvek azért íródtak, hogy nekünk szólja­nak, hogy minket tanítsanak, neveljenek, hogy a mi holna­punk szépségét, perspektíváját mutassák meg. Elhozzák szá­munkra ezek a könyvtárak a világ haladó íróinak műveit, az örökké friss klasszikusokat, nemzeti irodalmunk büszkesé­geit, azoknak az Íróknak mü­veit, akik korunk társadalmi haladásának harcosai, a jobb élet katonái 'voltak, fí elhoz­zák számunkra a világ legfej­lettebb irodalmának, a Szov­jetunió szocialista-realista iro­dalmának magyarul megjelent értékeit. Annak a példamutató irodalomnak terméseit, melyek az uj világ uj emberének, a szovjet embernek és az uj vi­lág uj irójárnak, a szovjet Író­nak találkozásában, a nép és a I művészet találkozásában szü­lettek. Azoknak az Íróknak mű­veit, akik Zsdánov elvtárs sza­vait teljesítették: „Az iró kö­telessége a nép első soraiban haladni s megmutatni a nép­nek a fejlődés útját!" S ezek a könyvek a mi számunkra is, s az egész haladó világ számá­ra is a fejlődés útját mutatják. A ma felavatásra kerülő könyvtárak, a megyénkben ki­alakuló könyvtárhálózat, a munkába álló könyvtárosok feladata az, hogy ezek a köny­vek eljussanak megyénk min­den dolgozójához, hogy a köny­vek segítsék megmutatni me­gyénk dolgozói számára hejyü- ket az életben, jövőjüket, éle­tünk szépségét, munkánk hő­siességét, hétköznapjaink fel­adatait­A ma felavatásra kerülő könyvtárakkal hatalmasan gazdagodtunk: Pártunk, öt­éves tervünk Zalaegerszegen és 25 községünkben segít ma dolgozóinknak, hogy munká­jukat,^ életüket javíthassák, szebbé tehessék, tudásukat gyarapithassak. S legyenek ezek a könyvtarak szocialista jövőnk építésében barátaink, segítőink és fegyverünk! A Szovjetunió minisztertanácsa odaítélte az 1949 évi Sztálin-dijakat Nyilvánosságra hozták a Szovjetunió minisztertanácsá­nak határozatát az 1949. évi tudományos _ kutatásokért és tálálmányokért adóra án yozo tt Sztálin-dijak odaítéléséről. Szergej Kaftanov, a Szov­jetunió felsőoktatási minisz­tere a tudományos és techni­kai Sztálin-dijakat odaítélő bizottság elnökhelyettese el­mondotta, hogy a Sztálin-dijak kiosztása minden évben a szovjet tu­domány és technika, sereg­szemléje. Az idei évben a legkülönbözőbb korú és nemzetiségű tudósok és szakemberek kapták a Szlálin-dijat. A fizika, matematika, tech­nika, vegyészet, földrajz, bio­lógia, mezőgazdaság, orvostu­domány és a többi tudomány­ág területén ^elért eredmé­nyekért tiz első fokozatú dijat osztottak ki egyenként 200.090 rube] értékben. Továbbá ki­osztottak 9 második dijat egyenként 100.000 rubel érték­ben és 7 harmadik dijat egyen­ként. 50.000 rubel értékben. A termelési munka terén elért kivédő találmányo­kért és a termelési 'módsze­rek tökéletesítése terén elért eredményekért 10 első fokozatú dijat osztottak ki egyenként, 150.000 rubel érték­ben, 46. második dijat egyen­ként 100.000 rube! értékben és 175 harmadik dijat egyenként 50000 rubel értékben. Aláírták a szovjet-magyar áruszállítások jegyzőkönyvét A Szovjetunió klükereske­delmi minisztériuma és a ma­gyar kereskedelmi küldöttség között baráti, kölcsönös meg­értés^ szellemében lefolyt tár­gyalások eredményekópen március elsején aláírták a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közti, az 1950-rg szóló kölcsönös áruszállítások jegyzőkönyvét A szerződő felek az árufor­galom további kiszélesítésére törekedve az 1950. évi kölcsö­nös áruszállítások terjedel­mének jelentékeny növelésé­ben egyeztek meg- Az elért megáll apó dás eredmény eké­pen a Szovjetunió és a Ma­gyarország közti áruforgalom 1950-ben 1949-hez viszonyítva több, mint 20 százalékkal nö­Ma­vas­ipari vekszik. A Szovjetunió gyarországnak gyapotot, ércet, kokszot, fémeket, felszerelést, mezőgazdasági gé­peket, faanyagokat és más áru­cikkeket szállít, amelyekre a Magyar Népköztársaság gaz­daságának szüksége van. Ma­gyarország a Szovjetuniónak ipari felszerelést, vasúti ko­csikat, uszályokat, szöveteket és más árucikkeket szállít A jegyzőkönyvet szovjet részről Mensikov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tere, magyar részről Hónai Sándor külkereskedelmi mi­niszter irta alá. JL magyar kereskedelmi küldöttség elutazott Moszkváiul? A magyar kereskedelmi kül­döttség, élén Rónai Sándor k ül k ereske dehn i m 1 n iszterrel, elutazott. Moszkvából. A kül­döttség búcsúztatására a Bje­löni ssz-pál vaud var o n meg j c - leniek Losakov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhe­lyettese, Pavlov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tériuma keleteurópai- osztói; lyáuak vezetője, Popov, á S z o v j elun i ó ma g y ar o rszá-gi kereskedelmi vezetője, Szokol- jer, a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztériuma ma­gyar osztályának vezetője és Kyzminszkij, a Szovjetunió külkereskedelm i ra ‘misztériu­ma protokoll osztályának ve­zetője. A moszkvai magyar nagykövetség személyzete szin­tén megjelent a küldöttség bú­csúztatásánál. A. prágai kéiMperhen lelepleződött: a kapitalista országok diplomatái csempészték külföldre a cseh tőkések vagyonát hogy a csehszlovákiai lexui- gyárak bizalmas üzemi mód­szereiről kartotékot vezetett. Az adatokat rendszeresen külföldre csempészte. Slovencsikova, a másodren­dű vádlott elmondotta a bíró­ság előtt, hogy hitelt adott azoknak a vádaknak, amelyek­kel Louwers a népi demokra­tikus rendszert illette és ami­kor a külföldi kém és szabo­tázstevékenység megkezdésé­re szólította fel. nem sokáig habozott. A román kormány kéri a bukaresti amerikai és angol követség tájékoztató irodájának bezárását A Román Népköztársaság külügyminisztériuma közölte a bukaresti amerikai követség­gel a román kormánynak azt a kérelmét, hogy zárja be a követségen működő tájékozta­tó irodáját és szüntesse meg az iroda tevékenységét. Hasonló kérelmet intézett a bukaresti angol követséghez is. kérve az angol követségei* működő tájékoztató iroda be­zárását és tevékenységének' megszüntetését. Félnek a békétől gvenletes döntésének megho­zatala előtt az amerikai reak­ciós körök napokon keresetű’ folytatták kampányukat, hogy r.o engedélyezzék a Béke Hí Vei Világkongresszusa állatidé bizottsága küldöttségének be utazását az Egyesült. Államok ba. ■ Az amerikai kormány megtagadta a vízumot a békeküldöttségtöl j A new-yorki rádió jelentése | i szerint az amerikai külügymi- | misztérium szombaton megta­gadta 3 beutazási vízumot a Béke Hívei állandó bizottsága küldöttségétől "azzal a utalás­sal, hogy a küldöttség tagjai kommunisták, vagy a kom maoisták barátai". Az ameri­kai küUigyniinisztérinin azé­a pragai aitamniroság foly­tatólagos főtárgyaláson most tárgyalja Johannes Louwers holland állampolgár és tár­sainak kémkedési, felforga­tási bűnügyét. A fő vádlott vallomásában elmondotta,- hogy a csehszlovák dolgozók 19í8 februárban aratott győzelme után több cseh­szlovák tőkés szökését 'mozdította elő. Louwers a bíróság előtt kije­lentette, hogy a csehszlovák árulóknak ugyanilyen módon segítsé­get. nyújtott, a, prágai hol­land követség valamennyi tisztviselője, de az USA, Anglia és Kanadai prágai diplomatái is. Louwers azt is elmondotta a bíróság* előtt, hogy a prágai holland követség nagy érdek­lődést tanúsított a csehszlo­vák hadsereg bizalmas adatai iránt. Hannemann __ katonai atassé dolgozószobájában Cseh­szlovákia térképe függött és a térképre berajzolta a cseh­szlovákiai repülőterek, vala­mint a csehszlovák hadsereg egységei elhelyez éséii ek jelzéseit. A vádlott elmondotta, hogy Pollák, a követség* titkáfa se­gítségével juttatott külföldre egy aktatáskái, amelyben a csehszlovákiai bőrfeldolgozó 'üzemek eljárási titkairól gzó- feljegyzések voltak. I Louwers beismerte azt, is,

Next

/
Thumbnails
Contents