Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-30 / 75. szám

Amerikai valóság ,Z4 kapitalizmus fejlődésé­nek útja — mondotta Sztá­lin elvtárs — a dolgozók túl­nyomó többsége koldusbotra jutásának és éhezésének útja, okol e dolgozók jelen­téktelen rétegét megveszte­getik és hizlalják.” W? zt a mélyen átgondolt kö- velkcztctést^ igazolja a kapitalista valóság, többek között az Egyesült Államok példája. Az amerikai mono­polisták igyekszenek meg­őrizni minden képzeletet felül­múló hasznaikat annak elle­nére, hogy az országban egy­re nagyobb arányokat ölt a válság. E válság minden ter­hét a dolgozó tömegek vállára rakják. Az amerikai kormány népellenes politikája azt eredményezi, hogy a milliár­dosok kis csoportja mind job­ban meggazdagodik és a dol­gozók egyre nagyobb nyo­morba. süllyednek. A monopóliumok hasznai 1949-ben egyes közgazdászok számitásai szerint kb. 35 mil­liárd dollárt tettek ki, szem­ben az 1939-es 6.5 milliárd dol­lárral- A ,,General Motors1' társaság 1950 január 17-én kö­zölte, bogy hasznai 1949-ben rekordösszeget értek el a tár­saság megalapítása óta — 600 millió dollárt. Egészen más a helyzet a. má­sik oldalon, ahol nem a sokat emlegetett, ,-11° család”_ van, hanem az egész amerikai nép. Egyre fokozódik a dolgozók kizsákmányolása, drágul a megélhetés, fokozódik a töme­ges munkanélküliség és a mil­liók nyomora. Az Egyesült Államok munkásosztálya év- ről-évre viszonylagosan is szegényebb lesz, mind kisebb részt juttatnak neki a nemzeti jövedelemből. Az amerikai „Munkatudományi Társaság” adatai szerint az amerikai munkások részesedése a fel­dolgozó iparból eredő nemzeti jövedelemben a múlt század végétől 1948-ig 34 százalékkal, vagyis több mint egvharma- dával csökkent- Az utolsó év­tized (1939—1948) alatt az amerikai tőkések egy mun­kástól származó haszna több mint háromszorosára, 470 dol­lárról 1480 dollárra nőtt. JMt ég nagyobb arányokat 1 M ölt az Egyesült Államok munkásosztályának abszolút elszegényedése, ami a reálbé­rek csökkenésében, a táplálko­zás, a lakásviszonyok rosszab­bodásában, a tömeges munka- nélküliség növekedésében jut kifejezésre. 1948 októberétől megkezdő­dött az Egyesült Államokban az ipari termelés hanyatlása és 1949 végére már elérte a 22 n/o-ot- Ezalatt a munkanél­küliség 2.7-szeresére emelke­dett, Az Egyesült Államokban jelenleg — hivatalos adatok S'-'-'nt — 14.5 millió téljes és r' -zlegcs munkanélküli van. Ha figyelemíbevesszük az Egyesült Államok haladó szakszervezeteinek helyesbí­téseit és a munkanélküliek olyan csoportját, amelyet az amerikai statisztika „dolgozók­hoz sorolhatók, de nem dol­gozók” rovatban említ, a munkanélküliek t-é^'ideges szá­ma eléri a 18 milliót. Arra vonatkozólag, hogy milyen súlyos helyzetben van­nak a munkanélküli ameri­kaiak családtagjai, igen jel­lemző képet adnak a munká­sok és családtagjaik levelei, amelyeket az Egyesült Álla­mok kommunista pártjának újságjai közölnek. Meel Thes- ko, a „Daily Worker” tudósí­tója a múlt év decemberében ezt irta az Egyesült Államok fővárosától, W ashingtontól mindössze 150 km-re levő Bhallroar ^ (Maryland állam) b ány ászvár os rau nkanélkül i ­jeinek helyzetéről: . - A városka többszáz dilié- dez6 faviskóból áll. A házak tele üres. Lakóik valahol mun-. C*üíörtök, J950. márc. 30. kút keresnek, menekülnek a kínzó éhínség elől. John Crow- se bányász felesége, hat gyer­mek anyja, a következőket mondotta. a tudósítónak: ,,Gyermekeim már elfelejtet­ték a tej izét is. Nem járnak iskolába, nincs cipőjük.’1 7V incsenek jobb helyzet­1 * ben azok sem. akik ugyan még nem vesztették el munkájukat, de már félelem­mel néznek a holnap elé. A „Munkatudományi Társaság” adatai szerint az amerikai munkáscsaládok 76 százaléká­nak keresete alacsonyabb a létminimumnál. Az Egyesült Államok nép­számlálási hivatala a közel­múltban közölte, bogy a mun­káscsaládok 50 százalékának évi jövedelme nem éri cl a létminimum felét sem. Ez­alatt a megélhetés egyre ne­hezebb az Egyesült Államok­ban. 1939-től 1948-ig a drágaság 152.2 százalékkal nőtt. Az amerikai munkáscsalá­dok többsége éhbérből tengő­dik, egyre mélyebbre süllyed az adósságokba, egyre jobban a kapitalistáik igájába szorul­A kormány viszont a ma­gas árszínvonal biztosítására óriási élelmiszermennyisége­ket semmisít meg. Bernan, az Egyesült Államok földműve­lésügyi minisztere elrendelte 1 millió 360 ezer tonna burgo­nya megsemmisítését. A „Ba- rons-Weekly” cimü folyóirat közölte, hogy a „Commodity Credit Corporation” társaság a magas árszínvonal megőrzé­sére a közelmúltban 2-5 mil­liárd tojást semmisített meg. ,,100 millió font étolaj hama­rabb kerül a szappangyárak katlanjaiba, mint az adófize­tők asztalára” — irta a folyó­irat­¥lyen cselekedeteket visz­M nek véghez az Egyesült Államok monopolistái csilla­gászati méretű hasznaik biz­tosítására. így cselekszik a Wall Street engedelmes szol­gája — Truman kormánya. Ilyen az „életforma” a sokat hangoztatott amerikai demo­krácia feltételei között. Az egyik oldalon nyomor, éhínség és a jövő bizonytalansága, & másik oldalon gazdagság és fényűzés — milliók verejtéké­ből. Ez a kapitalista Amerika. Franco — rabszolgakereskedő A Franco-rendszer a spanyol dolgozó tömegek ellen alkal­mazott megtorló intézkedések fokozása mellett most a mun­kások és parasztok tömegeit akarja exportálni — írja a Mundo Obrero. Február 24-én a Franco-kormány megállapo­dást cikkelyezett be. mennek értelmében egymillió spanyol kivándorlót szállít Argentínába a pampák legegészségtelenebb vidékeinek betelepítésére. A brazil nagykövet legutóbbi nyilatkozata szerint a brazil kormány hasonló megállapo­dást akar kötni Francoval. A lap felhívja a spanyolokat, hogy ne engedjenek a kiván­dorlási propaganda csábításá­nak, hanem maradjanak Spa­nyolországban és küzdjenek a Franco-rendszer ellen. A szovjet küldött c* I&uomintang-megbizott kizárását követelte az ENSz bizottságából Március 24-én Lake Success- ben megnyílt az emberi jogok kérdésével foglalkozó ENSz- bizottság uj ülésszaka- Carap- kin szovjet megbízott az ülés elején emlékeztetett arra, hogy a Kínai Népköztársaság központi kormánya már nem egyszer hivatalos beadványt intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez rámutatva, hogy az ENSZ-ben lévő _ Kuo- mintang-megbizott a kínai né­pet nem képviseli. Carapkin javaslatot tett arra, hogy zái'ják ki az emberi jogokkal foglalkozó bizott­ságból -a Kuomintang-csoport képviselőjét. A szovjet javas­lat ellen 12 küldött szavazott, közöttük az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Chile küldöttei és mások. Anglia és India, amelyek — mint isme; retes — elismerték a központi népkormányt, szintén a javas­lat, ellen szavaztak és ezzel' ki­fejezésre juttatták kínai poli­tikájuk kótkulacsosságát. Kél szovjd-Mnai részvénytársaság alakult A moszkvai sajtó hivatalos jelentést közöl arról, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság között egyezmé­nyeket írtak alá két szovjet- kinai részvénytársaság alakí­tásáról­MINDNYÁJUNK ÜNNEPE Nem tartozik a forgalmas utcák, közé. A kurta kis utcasor szerényen húzódik meg Zalaeger­szeg keleti részén. Az ui porát csak nagyritkán keveri fel egy arra tévedt autó. Csendes ese­ménytelen helynek látszik igy kí­vülről. De a megkopott öreg falak mögött éppúgy folyik az élet, mint a város bármely részén. Becsületes dolgozók naponta In­diának el innen munkahelyükre, hogy este megelégedve térjenek vissza ismét családi körükbe a jól végzett munka után. ök is egy kis alkatrészét képezik a szocialista építésnek. Kinizsi-utca, — mert igy ke­resztelték el valamikor régen — 12. számú házának lakói is be­csületes munkás emberek, öntu­datos dolgozói népi demokráci­ánknak. Áz első lakásban Horváthék laknak. Miklós fiuk az egerszegi Déldunántuli Nyomda NV dolgo­zója. — Nem régen lettem segéd — kezdi el beszédét Horváth Miklós ifjúmunkás —, de szor­galmas munkával igyekszem fel­venni a versenyt az öregekkel. A felszabadulási ünnep alkalmából felajánlottam, hogy teljesítmé­nyemet 15 százalékkal emelem. Rövid ideig gondolkodik majd így folytatja. Ez a legkevesebb, amit adhatok, de ezt szivem minden szeretetével adom. Április 4. öt év óta a dologozók leg­nagyobb ünnepe, mert meghozta számukra a szabadságot, a füg­getlenséget és békét. Tudom, hogy mivel tartozom a Szovjet­uniónak és minden igyekezetem» mel azon vagyok, hogy hálámat lerójjam. Már megbeszéltük Ku- tasickkal az épületet közösen de­koráljuk ki április 4-re. Kutasi István a Kéménysep­rő NV-nél dolgozik. Lakása egy­szerű, kedves kis otthon és ahogy ő mondja — beköltözött hozzánk is a boldogság a felszabadulás óta. — Az első két év volt a leg­nehezebb, de megérte. Munkánk nyomán jólét fakadt. — Arcán boldog mosollyal mondja. — Kö­zel negyven évig vártam arra, amit a hős Szovjetunió felszaba­dító harca meghozott számomra. Megbecsült dolgozója lettem a társadalomnak. Soha nem tudom elfelejteni, hogy a Szovjetunió mekkora áldozatokat hozott ér­tünk. — Fiára esik tekints te, aki most lép be a szobába. — Megsimogatja pillantásával és hozzáteszi: Neki már nem lesz olyan cudar élete, mini nekem volt. Ember lesz belőle! Szabad ember! — A 14 éves Pista meg­értőén bólint apja beszédére. — És ezt mind a Szovjetuniónak köszönhetjük — mondja öntuda­tosan. — Ugye édesapám, ezért készülünk április 4-re? — Kutasi István boldogan Öleli magához kisfiát. — Igen, Pistikém és ez­ért emlékezik az egész dolgozó magyar nép és a mi kis csalá­dunk is ápr. 4-én, a mi nagy-nagy nemzeti ünnepünkön a Szovjet­unióra, Sztálin elvtársra, aki. pé­künk is meghozta a boldog életet, aki szabadságot adott, szép jövőt — neked is, fiam ..! (SIKLÓS) Április i>tHl minden igényt kiélésit a zalaegerszegi körzeti könyvtár Zalaegerszegen a közelmúltban felállított hatalmas 15 ezer kötetes körzeti könyvtár helyiségében né­hány nappal ezelőtt a laikus szem­lélő alig igazodott el. A nagy ren­dezés után most mindent a legpél- dásább rendben találunk s percet sem keli várni, hogy megkapjuk a kívánt könyvet. A kiválasztást rendkívül megkönnyíti a könyvek műfajonkénti különválasztása, szép- irodalmi, ideológiai, tudományos és ifjúsági irányuknak megfelelő be­sorolása. Legutóbb, amikor itt jártunk, né­hány úttörő pajtással találkoztunk, akiknek mindegyike a legremekebb szovjet ifjúsági könyvekkel ismer, kedett. Emellett mind több azoknak a dolgozóknak a száma is, akik szükségét érzik annak, hogy még alaposabban elmélyedjenek a szo­cialista irodalmi remekek tanulmá­nyozásába, egyszóval napról-napra nő az igény s éppen a körzeti könyvtár feladata, hogy ezt a je­lentkező hatalmas igényt, fninden tekintetben kielégítse. Ezzel kapcsolatosan beszélgetést folytattunk Németh Lászlóval, a könyvtár egyik vezetőjével, aki ar. ra a kérdésünkre, hogy mikortól lesz lehetséges könyvek kikölcsön­zése- a következőkben válaszolt: — Jelenleg még folyik a katalogi­zálás, a könyvek nyilvántartásba vétele, természetesen ABC. sor­rendben. Ugyancsak most fektet­jük fel a kölcsönzéshez szükséges kartotékokat, úgyhogy április 4-re, felszabadulási ünnepnapunkra ezzel is teljesen készen Jeszünk és akkor már teljesen a dolgozók rendelkező, sere állunk a könyvkölcsönzés te.- kintetében is. Addig természetesen csakis a könyvtárban lehetséges az olvasás, de miután meglesz a ka­talógus, minden könyvtári tagnak, adunk ki könyveket. Gondoltunk arra is, hogy az olvasási órákat meghosszabbítjuk és a mostani 3— 4 óra helyett napi 8—-10 órára hcsz- szabbitjuk a könyvtár nyitva tar­tását. Mindenesetre azt megírhatja a lapban, hogy április 4-től kezd­ve minden téren teljesen a dolgozók rendelkezésére állunk. Előkészületek április 4-i ünnepélyre Április 4-e külsőségeiben is mél­tó megünneplésére máris megkez­dődtek Nagykanizsán a díszítési elő­készületek. A Szabadság-téri em­lékmű két oldalán soha nem látott méretű, hatalmas vörös fal emelé­séhez kezdtek. A fal elé kerül majd kétoldalt cgy-egy emelvény, r— a falat Sztálin, Rákosi, Lenin képei lógják díszíteni. A szökőkutat is I átalakítják. A vastag sugrában Öm­lő viz ezután piros-fehér-zöld szín­ben fog játszani esténként. A tüz- c’tótanosztály vállalta, hogy az em­lékmű most egyszínű, vörösre fes­tett szovjet cimerét eredeti színek­re festi át. Soha nem látott szépsé­gű lesz ez a tér április negyedikén — ígérik a munkások. A bürokrácia torzszülöttei — „Az államgépezet távolról sem működik úgy a dolgozó nép érdekében, ahogy mi azt szeret­nék“ — mondotta Rákosi elvtárs és ezt mi sem bizonyítja fénye­sebben, mint ez a Kiállítás itt a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság elsőemeleti folyosóján. A kiállítás megnyitása. Orosz­lán István elvtárs beszélt. — Új­szerű kiállítás ez — mondotta. — Élesen rávilágít a bürokrati­kus ügyintézés nevetséges és ká­ros fonákságaira és kemény bí­rálatával utat mutat nekünk, hi­szen a kritika és önkritika a fej­lődés motorja'. Az egyik tábla előtt Agárdi Ti­bor alispán elvtárssal találko­zunk. Igen sok tanulnivaló van itt — állapítja meg —. amire munka közben nem is gondol az ember. Csak azt hiányolom, hogy helyi anyag nem szerepel. Az egyik érdekes tábla 1923 óla húzódó engedélyügyet mutat be, melynek akiasulya 1950-ben már közel 5 kg-ra nőtt, s amely még ma sincs elintézve. Décsi Alajos elvtárs az OTI- nál dolgozik. Élmunkás. Hogy mi a véleménye? — Ez a kiállí­tás okulására szolgálhat minden bürokratának. Felhívja figyel­münket arra is, hogy az újítá­sok megvalósításához azonnal hozzá kell kezdenünk. A büro­krácia leküzdésével meggyorsít­juk a munkafolyamatot, emeljük a temelékenységet és igy határ­idő előtt valósíthatjuk meg az öt­éves tervet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents