Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-26 / 72. szám
f) vf a •• » r Jiemt ak&mj-s fájft magj^offtafcuzto-kkű-z Nyikolaj Alekszandrov, a „Do- kucsájev‘‘ Mezőgazdasági intézet igazgató-helyettese levelet irt azokhoz a magyar parasztokhoz, akik az elmúlt év nyarán tanulmányúton jártak a Szovjetunióban. A levél a következőképpen szók »Kedves Barátaim! Amikor tn ellátogattátok intézetünket, magi smerkedtetek földjein hr kel, csemete-kertjeinkkel, erdő- sávjainJeJeal, öntözéses-táb. iáinkkal és általában azokkal az uj mezőgazdasági növényekkel, amelyeket a mi szelektálóink termesztettek ki. !Akkor mindezt megcsodáltátok és mivel mi láttuk nagy érdeklődéseteket.. most szeretnénk beszámolni arról, hogyan fejeződött be számunJera az 'J$í9-es mezőgazdasági év. Intézetünk földjein, ahol hosszú évek óla alkalmazzuk a földművelés füves-vetésforgós rendszerét, évről-évre növekszik miniden mezőgazdasági növény tet'méshozama. Azok a kísérletek, amelyeket tavaly intézetünkben végeztünk, igazolták a fák fészkes ültetési módjának előnyeit, amelyet IÁ szánkó dolgozott ki- Ezeket a kisérleteleet 1950-ben még szélesebb keretek között foly- tatjuk, mert ezzel akarunk segítségére lenni a kolhozoknak és szovhozoknak, hogy sikeresebben valósíthassák meg a nagy sztálini termi szét-át alaki tó) tervei. Rendkívül jó eredményeket Ihoztak azok a kísérletek, amelyek a kalászosok és füvek zöld „futószalagjának? megteremtésére és a szarvasmar- ha/Ülomá nymok legelő de l ejyen való tartására irányultak. Az ilyen zöld f időszalag okai az egész legeltetési időszak alatt meghonosítják valamennyi kolhozban, mert az állatállomány zökkenőmentes ellátását biztosítják. Ezévben folytatott kutatásaink során különösen nagy figyelmet fordítunk azokra a kérdésekre, amelyek legfontosabbak a mezőgazdasági tér. melés további emelése szem- ponijából. Keressük a mód- szereket, hogyan lehet bőséges takarmányt nyerni a közösségi 'állatállomány számára és hogyan lehet még magasabb terméseredményeket elérni a gabonafélékben- A mezőgazda- sági növények uj fajtáit akarjuk kitermelni. Mi tide sejtet a kísérletekéi nemcsak az intézed földjein végezzük, hanem a pártfogásunkba vett ÍO kolhoz földjein is. Ezek a kolhozok a íal&vi gép- és traktorállomás övezetébe tartoznak. Az is feladataink közé tartozik, hogy a micsuri n i mezőgazdasági tudományt aktivan 'propagáljuk a voronyezsi terület kolhozaiban. A tudósok gyakran írnak erről cikkeket a napilapokban és folyóiratokban• Az elmúlt évben például két könyv jelent meg, amely beszámol a *,Dokucsújev” Intézet tapasztalatairól. Jelenleg egyhónapos tanfolyamokat tartunk a gép. cs traktorállomás agronómuseá részére■ A tan- folyamoJcat még a tél folyamán elkezdtük és ezeket eddig a voronyezsi, kurszki„ or jeli és tambovi területek 500 agro- nómusa végezte el. Még csak azt szeretnénk elmondani, hogy sikereink egyik fő forrása, a saját erőnkbe vetett hit és az a szándékunk, hogy minden erőnket és tudásunkat a szocialista mezőgazdaság további felvirágoztatásának szolgálatába állítsuk. Befejezésül intézetünk tudósainál:, munkásainak és alkalmazottainak kollektívája nevében melegen, üdvözlöm a népi demokratikus Magyarország földművelőit, mezőgazdászait és tudósait és Icivánok egyre újabb és nagyobb sikereket. Isin magam külön vávöz- löm Keresztes Mihály államtitkárt és Somos András professzort és a magyar paraszt- líiildöttség többi tagját. Vala- viennyiöknek Jávának sok sikert az uj életért folytatott karcukban. N. ALEKSZANDROV a ^DoJrucsájov” Intézet igazgató-helyettese? A legelők karbantartásárői ém áipoMísstrél A földművelésügyi miniszter rendelet# A íöidruíiveléaügyi miniszter uj rendeleie intézkedik a legelők elhanyagolt állapotának megszüntetéséről- Az egységes kezelésbe -vett legelőkön a Legeltetési Bizottság; az állami gazdaságokba» a gazdaság vezetője; a termelöcsopor- tokbajQ az elnök; a többi legelőn pedig az azokon gazdálkodó személy köteles a munkák elvégzéséről gondoskodni. A felfagyott legelőt kora tavasszal — amint a talaj állapota megengedi — többtagú nehéz simahengerrel kell hen- gerezni, a legelőket meg kell tisztítani a kövektől, üvegtől, cseréptől, stb. Meg kell javítani a vízmosás megkötésére szolgáló gátakat és szükség esetén újakat építeni- Az előirányzott faültetés batárideje április 15 és erre az időpontra pótolni kell a kipusztult facsemetéket is. A rendelet előírja a facsemeték ápolását, megszabja a karámok, akiok, vakaróoszlopok, kutak és vályúk használható állapotba helyezését. a deleltető, illetve bálató helyek felállítását, a legelők állandó gyommentesité tA legeltetést előre megállapított sorrendben szakaszosan kell végezni. A rendelet végrehajtását a mezőgazdasági igazgatóságok és mezőgazdasági osztályok ellenőrzik. Megszegését pénzbüntetéssel, illetve elzárással büntetikÜj traktort szwrkeszteftek a harkovi traktorgyár mérnökei A Harkovi traktorgyár mérnökei sikeresen befejezték az univerzális kerekes traktor kipróbálását. Ez az uj eredeti mezőgazdasági gép egyaránt képes mezőn, kertekben és szőlőben dolgozni. Kis méreteinél fogva könnyen leküzdi a terep különböző nehézségeit és laza talajon is nagyszerűen mozog- A kéthengeres motor rendkívül gazdaságosan használja ki. az üzemanyagot. FELHŐS IDŐ Várható időjárás: Mérsékelt szél, változó felhőzet, többfelé, főleg északon és nyugaton eső. A keleti megyékben gyenge éjszakai fagy, a nappali hőmérséklet nem változik lényegesen. A szovjet ffjnsti$£i Irodaiamról ÍJ alaki megkérdezte Sztan’az * favszkijtól, a színpadi realizmus megalapítójáról, hogyan kell gyermekek előtt játszani. ,,Epp úgy. m:nt a felnőttek előtt, csak :nég sokkai jobban!“ — felelte a zseniális rendező. E mély gondolat az oi esz művészet hagyományaiban gyökeredzik. Bjelinszkij, a nagy kritikus száz évvel ezelőtt igy for- dujt az írókhoz: ,,írjatok a gyermekiknek. de úgy, hogy könyveiteket a felnőttek is élvezettel olvashassák!” Maxim Gorkij pedig azt hangoztatta, hogy a gyermekekkel a legkomolyabb témákról 5* beszélgethetünk. Számos kiváló szovjet Író állította tette bégét a nemes cél: a szocta lista ország ai nemzedéke nevelésének szolgálatába. Nincs példa arra s világirodalom történetében lwgy az ifjúsági irodalomban a jelenkor hangját szólaltassák meg és letz»; hozzák a gyermek-olvasókat a k»v épöőit foglalkoztató problé mákhoz örömeihez és gondjaihoz. Idézzünk fej egy példát, mennyire hat az hodatmi mü az ifjúságra. Arkadij Gajdar —1 a Nagy Honvédő Hábont rtaít partizánként halt hősi halált — röviddel a háború kitörése előtt irta „Timur és csapata“ című regényét. E mű elmondja, hogyan segítettek a gyerekek — a játékot a munkával összekötve — a Szovjet Hadsereghez bevonult katonák családjait. A játékká tett valóság romantikája annyira vonzódás: bizonyult, hogy a regéiry olva. tói, a szovjet gyermekek rőteden városban és faluban .-thmrrista csapatokat" szerveztek, amelyek a Honvédő Háború alatt tíz és tízezrével nyújtottak komoly támogatást a katonák családjainak. M i voít a regény sákeréSek ftt- ka? Elsősorbaa az, hogy az iró Timur alakját az életből, a szovjet valóságból merítette. Timur lénye azonos a szovjet gyermekek lényével. Ugyanakkor azonban Gaj- dar felruházta hősét a példaadás hatalmas erejével is. Oly vonzóvá tette, hogy minden olvasó — minden gyermek olyan becsületes, bátor és együttérző kíván lenni, mint Timur. Még számos példát sorolhatnánk fel, amelyek bizonyítják, hogy a szovjet ifjúsági irodalom mennyire hat az élefre, mennyire eggyéforr a napi eseményekkel és állandóan milyen jó nevelő hatást gyakorol az uj nemzedékre. A szovjet ifjúsági irodalom művészi színvonalának pedig bizonyítéka, hogy eddig igen sok, gyermekek számára irt mű ré. szesült a nép legnagyobb elismerd seben, a Sztálih-dijban. - így Kavtt* rin „Két kapitányba, Katajov „V4- nya, az ezred fia“ és I.iksztakov „Csöppség“ cimü regénye. A szovjet ifjúsági irodalom legnagyobb jelentőségét azzal szerezi te, hogy a munkát — a munkát végző embert tette hősévé. Az egyik legismertebb szovjet ifjúsági iró, Marsak verseiben megismerteti kis olvasóit a különböző hivatások jellegzetességével. Majakovszkij — aki a politikai pamflet és a fonák-i Ságokat kipellengérező szatíra műfaját is bevezette az ifjúsági irodalomba — a hivatásválasztás gazdag lehetőségeit mutatta be ? szocialista rendszerben felnövekvő gyermek keknek. A műnk* témája kßlöniiieH a hóbortra táni évek szovjet iL jusági irodalmában bontakozott ki, amikor már az uj irónernzedék se. rege is támogatta és folytatta az idősebb nemzed élv munkáját. A rosi ifjúsági regényhős mellé bevo- nflt az irodalomba a falusi regényhős is, aki a tanulást a kolhozoknak nyújtott segítséggel kapcsolja össze (Muszatov: „Kazalrakők“, Pavlenko: „Pusztai nap‘0; de megjelentek az ifjúsági irodalomban az ipari-, gyári- üzemi iskolákban tanuló mtmkásiftak is mint regényhő., sok (Ksrocskin: „IMeményesek brigádja*’)-, diákok, akik otthon vannak a társadalmi munkában és ellentét teikef az elviség és becsület alapján oldják meg (Oszejeva: „IV. B“, Prilezsa jeva: „Melletted £Ö a Kom sz omol-“.) „Ma mások vagyunk, mtet tegnap voltunk és holnap mások leszünk, mint ma voltunk! — mon- dbfta Zsdánov. Az orosz népről szóló szavai a gyermekekre Is vch natkoznak. A szovjet gyermekek ma nem olyanok, mint ÍO, vagy különösen 20 évvel ezelőtt. Érdeklődési körük kitágult, az élétben való részvételük aktívabb, önmaguk iránt támasztott erkölcsi követelményeik magasabbak. S a szovjet irók, hogy kielégítsék ifjú ovasóik növekvő igényeit, követelményeit, keresik és megtalálják azokat az uj vonásokat, amelyek ma talán még csak az uj nemzedék élenjáró képviselőiben vannak meg, de holnap — a szovjet társadalom fejlődésének megfelelően — elkerülhetetlenül tömegvonásokká válnak. Közvetítik műveikben — a gyermekolvasók számára is — a nép érdekében végzett alkotó munka és a kommuj nizmus felé haladó haza javára véghez vitt hőstettek romantikáját. «KrawanHaraycsi üvegek minden í erősségben kaphatók az OPTIKAI FINOMMECHANIKAI ÉS FOTÓCIKKEKET // ERTEKES1TQ NV üzletében: NAGYKANIZSA, Ady Endreu. 1. sz. Vasárnap, 1Ö56. máic. 26. Részletet köziünk Boldizsár Iván ,,Téli párbaj’* cimü kötetének azonos cimü novellájából. A részlet megmutatja, hogy dobta oda a vesztét érző náci hadsereg a magyar katonaságot a diadalmasan előrenyomuló szovjet csa- patok elé. Holló hadnagy azonban kinyitja a kis csapat szemét: a döntő pillanatban egyetlen megmaradt ágyújukat az igazi ellenség, a fasiszták ellen fordítják. dvardy leküldtea szánról a tizedesét és ni agamellé ültette Holló emberét. — Hát mondd el, mi történt? — Bennünket a németek kitöröltek a kanyarodéba a falu szélére. Topogtunk a hóban és fázitunlí erősen, Megszöktünk volna, de a németeknél géppisztoly volt, nálunk meg még puska sem Egy idő múlva lejött a hadnagy ur is. Mondtam neki, na itt megdöglünk, hadnagy ur, a jő isten verje meg ezeket & rothadt németeket. Ha ezek nem jönnek, megosszuk. Láttuk mi, hogyne láttuk' volna, mit terveitek ki. Fehérre álcázott páncélosaikat elbújtatták a falu első házai mögött. Bennünket a kanyarodéban hagytak, lőjjünk ki nekik egy, vagy két ruszki tankot. Oldalt helyezkedtek el, a vak-is láthatta, nekik eszük ágában sincs megtámadni a közelgő oroszokat. Mit csináljunk, hadnagy ur? —- kérdeztük. Ekkor már hallottuk is a motorbúgást meg a tank- csörgést. A németek, afrik eddig az utal figyelték és minket őrizlek, visszahúzódtak a «»járt pán'Déli fi eélosaik mögé. Én már rettenetesen fáztam, egye meg a fene, gondoltam, csak már vége lenne. A hadnagy ur akkor odaintéif, bennünket magához és megparancsolta, hogy vigyük hátrább a gépágyút. De nem a falu felé mutatott, hanem oldalt, a mező felé. Nem egészen értettük, de kezdtük gyorsan eltakarítani a havat. Hatan pedig megragadtuk az ágyút.. Az persze odafagyott istentelenül. Én odavizeltem a kerék alá, attól megolvadt a hó és egy nagy rukkal kihúztuk. erencse, hogy a kanyaro- ° dóban álltunk, mert így a némétek nem látták meg, mert azok meg lejjebb voltak. De jöttek már erősen. Ide figyeljetek, mondta a hadnagy ur. mi most nem lövünk a ruszkikra. Nem kellett ezt nekünk kétszer mondani, tudtuk jól, hogy ha ki is lövünk egy tankol, a második úgy eltapos bennünket, hogy csontjainkat sem szedi ki senki többé a hóból. Aztán megparancsolta, bogy ki ásóval, ki puszta kézzel kezdjen havat takarítani. Megmutatta az irányt. Ékkor kezdett bennem derengeni valami. Láttam, hogy a hadnagy ur át akarja vágni a kanyart, ami ti falu e^ső házáig, vezetett. Si- esSífek aiesoank, nógatott bennünket. Mutatta, hogy olyan széles nyomot vágjunk, hogy « gépágyút gyorsan vissza lehessen huzni. Mikor az oroszok a kanyarodó aljára értek, megálltak. Csönd volt mind a két oldalon. A németek biztosan azt várták, hogy mi lövünk. No, azt várhatták. Gyorsan megástuk az utat és csöndben, szó nélkül húztuk hátra az ágyút. — Aztán —- sürgette Udvardy —, aztán mit csináltatok? — Elmondok én mindent sorjában, főhadnagy ur alázatosan. -Az ágyút csak háromnegyed részig vontattuk hátra és ott megálltunk. Amikor hallottuk, hogy az oroszok megint megindulnak, körülbelül velük együtt érkeztünk el az ut széléig. A hadnagy ur a gépágyúit a falu felé irá-' nyozta, lövedékeket készített ki melléje, aztán megparancsolta nekünk, hogy hagyjuk egyedül. Nem értettük, mit akar cs nem indultunk. De akkor nagyon erősen ránkparancsolt és ezért ha- soncsuszva próbáltuk megközelíteni .az első innenső házat. Ebben a pillanatban a hadnagy ur egy ötös sorozatot kilőtt a legszélén álló német tankra. Persze rögtön lőttek a németek Ls, az oroszok is. Egyikük sem tudta, honnan érkezett az első lövés. Én elbújtam egy hóbucka mogé és láttam, hogy a hadnagy ut tölt és újra céloz. Tetszett hallani, főhadnagy ur, art a nagy dörrenést? Az a második német tank volt. Nyilván telibe találta a lőszerkamráját. — Es aztán? — türelmetlenkedett Udvardy és aztán? Mi lett a hadnagy úrral? — Nem tudom — mondta a honvéd. —•„ Akkora volt a lövöldözés, hogy behúztam a fejem és rohantam az első házig. Onnantól kezdve a kertek alatt szaladtam le, amíg meg nem láttam főhadnagy ur legényét... ö lövöldözés egyre távolabb L7E hangzott — Ha a lovak bírják, megu'nszuk — mondta a honvéd. — Csak azt nem értem, miért nem mondta meg nekünk a hadnagy ur, mit akar? Akkor mindnyájan megmenekülhettünk volna. Udvardy körülnézett. Huszonhat emberből tizenegy volt körülötte. Kivid fázott, belülről perzselte a fcxrróság. — Holló — kiáltotta —, Holló hadnagy, hol vagy? Géza hátrafordult a bakról: Csillapodjék, főhadnagy ur, nem tesz jót a sebének a kiáltozás. Összeszoritotta fogát. Igaza van, gondolta, vigyáznom kell magamra. Túl kell élnem. Egyszerre csak a fülébe csengtek az orosz lány szaval: „Rád még szükség van. Neked érdemes, lesz élned“. Igaz, hogy ezt nem neki mondta, hanem Hollónak, De ő maßt mégis a lány hangját hallotta, németül Igaz rám szükség van. Hírét .kell vinnem mIndámnak. amit láttam.
