Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

fjjuhh kimugasló eredmények üzemein Jk mmaha felajánlási mozgalmában A vesetoségválasz taggyűlések tapasztalatai A üáUalúsok teljesítésével étt újabb felajáníásokkal készülnek dolgozóink április 4-re Felszabadulásunk ötödik felajánlások idő előtti teljesít igénkben a szocialista verseny kiváló credm«nyékben, mar ben nyak és mindinkább növekvő te Kf-pn apunk fényének emeléséh Iádévá teszik a most kibontak fet. n.íabb győzelmeink zálog 'A ZALAEGERSZEGI MAGAS­mu<M4MxwiKM«xiRMniiuwmr ~ ÉPÍTÉSI nv dolgozói a napokban megköze­lítették a nagy sztálini mű­szak termelési átlagát és egyes brigádok április 4- re ígért vállalásaikat már­is messze túlszárnyalták. A hét elején Komáromi János ácsbrigádja a felajánlott 224 százalék helyett. 246 százalékos átlagot ért eb Tüske Ferenc ácsbrigádja 200 százalékot vál­lalt április 4-re, viszont a hé­ten már 43 százalékkal telje­sítettek többet s ezzel átlagos teljesítményük 243 százalékra emelkedett. Rózsás Ferenc áll­ványozó brigádja eternit héten teljesítette az igéit 170 százalékot, ehhez képest most elérték a 207 százalékot. Illés László segédmunkás brigádja különösen kitűnő eredményt mutatott fel a legutóbbi bér- héten. Felajánlották, hogy áp­rilis 4-ig elérik a 200 százalé­kot. Äs alaposabb munkugser- vezés és az együttmfíkő- dés révén azonban a hét végér© 318 százalékra fo­koztak. A kőműves brigádok közül Németh Zsigrmmdé tűnik ki. A vállalt 140 százalékhoz képest évfordulójára, április 4-re tett ése révén egyre szélesedik me- mozgalom és az újonnan születő ne az ígéret, hogy az eredmé- liesitmények nemcsak nagy ün. ez járulnak hozzá, hanem ál- ozó hatalmas versenylendüle- át. május 9-i tervénél tart., Stanf Pál brigádja az április 25-i, Marosvölgyi Pál brigádja az április 26-i, Pál Dénes az áp­rilis 22-i és Gálisz Ferenc az április 18-i tervét hajtotta végre ezen a héten, A MAORT nagykanizsai köz­ponti javítóműhelye fizikai és Szellemi dolgozói 160 ezer fo­rint értékű munkafelajánlást tettek április 4-re, felszaba­dtál ásunk 5-ik évfordulójára. A dolgozók szeretetét és há­láját bizonyító hatalmas ösz- szegü felajánlások egyrészét, köztük a traktorműhely Emyei csoportja által felajánlott 60 ezer forint értékű munkafel­ajánlást már végre fe hajtották a i dolgozók. Az egyéni felajánlások ér­téke 33 ezer forint. Adagban a dolgozók 10 százalékos nor­matelj esitmény emelést vállal­tak. Április 4-oü méltóbb elő­készítése céljából egyes műhelyek, mint a troktorműliely. a motor. Szépek ezek a felajánlások, méltóak ahhoz, amit a Szov­jet Hadsereg felszabadítása jelent számunkra. Fontos az, hogy ez a lendület, amellyel dolgozóink megümvenlik az ötödik évfordulót, ne csökkenjen azután sem. így lesz dolgo­zóink lendületéből még inkább alátámasztott 0 jelszó: Élni tudunk a szabadsággal. szerelő műhely és lakatos- műhely versenyben állnak egymással, a felajánlások minél jobb tel­jesítése érdekében. A műszaki értelmiség vállalása a tervfel­bontás kiterjesztésére szól, eszerint április 4-ig az egyéni tervben dolgozó munkások száma 15 százalékkal emelke­dik. Az adminisztrációs dolgo­zók felajánlása tíz és félezer forint értékű­Az egyes brigádvállalások között — amelyeknek végre­hajtása most folyik — a mo­torszerelő műhely 3960 forint értékű felajánlása a legjelen­tősebb. A motorszerelő bri­gád vállalta,, hogy * 20 darab MÁVAG motor javítását 5 nappal a ha táridő előtt befelezi. A fúr órudazat vég hegesztő csoport a kijelölt határidőre a tervnél «50 darabbal több ruda- zatot készít el. A tartály­kovácsoló Palatinusz csoport a kerettyei gazolin telep bővíté­séhez készülő dehidrálor tar- tályelkészitését 2 nappal előbb fejezi be. Németh László laka­tos-brigádjának l. csoportja a kerettyei I/áng-kompresszor- háx részére készülő daruhid elkészítését 3 nappal előbb, a 2. csoport pedig két mélyszi- vattyuhimba elkészítését fejezi be 3 nappal előbb. 876 eacr forint téglagyáraink fejlesztésére ma már az átlagos 151 száza­léknál tartanak. Valamennyi brigád most újabb felajánlá­sokat. tett április 4-ének még méltóbban való megünneplé­sére. — A Schütz ház építke­zésénél dolgozók határidő előtt öt nappal vállalták a belső munkálatok befejezését, vi­szont ezt a munkát is 6 nappal előbb fejezték be. mint amire kitűzték. — A versenyláz napról-napra terjed az építőipari dolgozók között és a jó példák nyomán egyre többen csatlakoznak a mozga­lomhoz. A CSÖMÖDÉRI FARAKTÁR »«■wwaregaMOKc «rrrj»no*«,iä*mmamaaooatä rase - 'ijcst .visfjwv.via dolgozói együttesen vállalták, hogy április 4. iránti tisztele­tűk jeléül erre az ünnepnapra már 90 vagon tűzifa berakását, illetve leszállítását teljesitik. A rakodó-brigád ezt a felaján­lását március 24-én 40 vagonnal túlteljesítette. Az ilyen módon elért megta­karítás összege meghaladja a 15 ezer forintot. Most újabb felajánlást tettek és vállalták, hogy júniusra eső tervrészleffi­ket május 1-re végrehajt­ják. A LOVÁSZI MAORT csőszerelő-brigádjai a tegnapi nappal értékelték ki eddigi eredményeiket és április 4-re vállalt t ervt élj ásít ésük mérté­két. Ennek során kitűnt, hogy felajánlás'aikat sikerrel való­sítják meg és nem egy brigádjuk már áprilisi tervének második felében jár. Molnár I. János brigádja már­cius 23-ig teljesítette az áp­rilis 4-re vállalt április 21-i tervét. Molnár II. János már a ,,1954-ben 1949-hez képes'' 500 ezer tonnával több ce­mentet, 420 millió darabbal több téglát, 50 millió darab­bal vöbb cserepet, 210 ezer tonnával több égetett meszel kell termelni.“ (Tervtörvény 11■ §.j Tervíö rvényünknek ebből a szakaszából világosan kitűnik, hogy ötéves tervünk során ha­talmas mértékben kifejleszt­jük majd épit őa,ny aggyár 1 ó üzemeinket. Ezzel kapcsolato­san olyan arányban fejlődik és szélesül építőiparunk is, ahogy a beruházások egyik ne­gyedévről a másikra befoly­nak nemzetgazdaságunknak ebbe a fontos ágába. Már az első évben olyan arányú üzem­fejlesztésnek tekinthetünk elé­be, amelyhez foghatót a tőké­sek idejében még csak álmodni sem meriek a dolgozók. A megyénkben lévő tégla­gyárak nem kevesebb, m.int 876 ezer jormov K^pnaK, a <*erv első évében. Ha meggondoljuk, hogy ez a hatalmas összeg csupán csak téglagyáraink fej­lesztésének célját szogálja, némi számítás után kitűnik, hogy a beruházás révén meg­kétszereződik tégla gyáraink kapucüásat s ez tetemes segít­séget jelent a velünk szom­szédos és agyagban szegény megyéknek. Tégla- és cserép- termelésünknek mintegy 15 százalékát tovább tudjuk szál­lítani a környező megyékbe, vagy az ország tgyéb vidé­keire. A tégla- és cserépgyártással összefüggő építőipar tehát ele­gendő anyaghoz jut már a terv első évében, sőt Zalában feles­legünk is lesz. Ami a legfon­tosabb: mindkét iparágunk rohamos fejlődés küszöbén áll és a fejlődés üteme a ké­sőbbiek során egyre gyorsul nemcsak országos, hanem zalai viszonylatban is. Megbízható fajta azonos gyümölcsfacscmeték ^ és szőlőoltványok az Állami Fa?s!roíák és Szőlooltvácy Telepnek kaphatók­Rendeléseket felvesz a központ Budapest, V. Királyi Pál u. 0. Vidéken 130 FöM műves sző vetkezet. Budapest területén az alábbi "‘SKERT telepeknél: 1. Hadapród-utca 2. 2. Városmajor-utca 6J. 3. Budaőrsi-uti évelőtelep, 4. Budafok József Aítjla-u. 2. 5. Ojpest, Megyeri-ut 45. 3, Köztársaság-tér Városi színháznál 1. Nagyvárad-fér 1. / S. Pesterzsébet, Vőrösmarty-u, 72. 9. Zsigmond-tér, Kunify Zsígrrtond-n. 55. Rákosi elvtárs február 10-én áI Központi Vezetőség ülésén elmen-1 dett beszéde hosszú időre megje-1 löite pártszervezeteink feladatát -ős egyben utat mutatott az előttünk álló feladatok helyes végrehajtá­sára. Párttagságunk hatalmas lel­kesedéssel fogadta Rákosi, elvlárs beszédét és a Központi Vezetőség­nek a vezetőségek újraválasztásá­ról szóló határozatát. Megyénkben is megtalálhatók azok a hibák és hiányosságok, melyekre Rákosi elv- társ rámutatott. E feladatok végrehajtására ké­szülnek pártszervezeteink akkor, amikor a vezetőségválasztást ké­szítik elő és azt végrehajtják a vczetőségválasztással. A napi fel adatok elvégzése mel­lett pártszervezeteink legközpon­tibb feladata a vezetoségváiasz- tás jó előkészítése. Ha jó] választjuk meg vezetőinket, akkor nem lehet hiba a páxtöemo- krácia alkalmazásában, a vezetés­ben, a termelésben, az osztályharc vitelében, akkor a tömegekkel szo­rosabbá válik a kapcsolat és a dol­gozó tömegek aktiv részvétele is fokozódik a szocializmus építésének írontján. Az eddig megtartott vezetőség­választó taggyűlések megmutatták, hogy milyen mértékben tettünk eleget a Központi Vezetőség hatá­rozatának. Pártszervezeteink * fejődés jelenlegi szakaszában nemesek a pártszervezet, de az összes dolgozók vezetői kell, hogy legyenek. Döntő, hogy a vezetőségbe a leg­jobbak kerüljenek be s hogy a vezetőségben megfelelő létszámmá’ legyenek nők és ifjak. A kritika és önkritika a Párt éltető eleme, a hibák feltárásának és kijavításának legbiztosabb fegy­vere. Ezt bizonyítja az is, hogy bár elvtársaink áttanulmányozták Rákosi elvtárs beszédét, maguk is J tartottak előadást róla, mégis elő-1 fordul gyakran, hogy visszaesnek I ugyanazon hibába. Így pl. a nők és ifik szerepének lebecsülése, azoknak a vezetőségekbe való be nem vonásába. Rákosi elvtárs mondotta: „A bírálat és az önbirálat nem lehet kampány, ez a Párt ál­landó eszköze, hajtóereje.“ Az a taggyűlés jó, melyen a párttagság aktívan hozzászól a titkár beszámolójához, a ve­zetőség tagjainak megválasz­tásához, amelyik taggyűlés után a pártonkivüliek tömege várja, hogy kik lesznek a párt- szervezet vezetőségének tagjai. A zalaapáti pártszervezetnél az elvtársak kellően át tárgyalták a Központi Vezetőség határozatát a párttagsággal, mely megmutatko­zik abban, hogy az elvtársak sorra hozzászóltak a - titkár elvtárs be­számolójához cs a vezetőségi tagok megválasztáshoz. Hiányossága volt az előkészítésnek, hogy a tömegek ' közti tudatosítás nem volt kielégítő. Az elvtársak nem mindenütt *s - tették pieg helyesen a Központi Vezetőség határozata tudatosításá­ra!- jelentőségét. Zalaiövőn a p\t- tagság nem élt a taggyűlésen bí­rálat jogával, kevés volt a felszó­laló. Itt az elvtársak a munka sú­lyát a tömegek közti tudatosításra fordították, melynek eredményekép a taggyűlés alatt a párthelyiségen "kívül a pártonkivüliek nagy cso­portja várta a vezetőségválasztás eredményét. Ma már a maguk Pártjának tekintik a mi Pártunkat a pártonkivüliek is- mely megmutatkozott ab­ban, hogy a tömegszervezetek népes küldöttsége üdvözölte Zalaiövőn a megválasztott uj vezetőséget és munkájukhoz a pártszervezet vezetőségének támogatását kérték. Az dokg^tésben és ■ tudatosítás­ban egyaránt hiányos volt a tag­gyűlés Paesan, ahoi a párttagság teljasen passzív volt és a tömegek érdeklődése nem kísérte a taggyű­lést. A pártszervezetekben meglévő hiányosságok sorát vetik fél a taggyűléseken. Ig\ pl. Bázakereftyén a gépműhe­ly i aiapszervezetné} felvetették, hogy a tagság amiatt nem mer kritizálni, mert aki kritikát mondott a vezetőségre, azt a vezetőség megfenyegette. Itt az elvtársak megfeledkeztek Sztálin elvtárs azon tanításáról, hogy a munkásosztály bizalmát nera az erőszak szerzi meg — el­lenkezőleg, az erőázak meg­öli azt —, hanem a Párt he­lyes elmélete, a Pártnak az osz­tály iránti odaadása, a mun­kásosztály támogatásával kap­csolatban és ama készsége és képessége, hogy a tömegeket jelszavai helyességéről meg­győzze. A mikosdfalvai szervezőt, taggyű­lésén az elvtársak a határozati ja­vaslatokban olyan feladatot tűztek ki, hogy meglakitják a tszcs-t, vagy pl. a szentliszlői tszcs pártszerve­zete a vezetőségváiasztás után határozatot hozott, hogy április 4- re befejezik az április 15-ére előirt vetési ütemtervet. E téren azonban még hiányossá­gaink vannak, ezért mind pártbi­zottságainknak, mind alapszerveze­teinknek javitaniok keli munkájú kon. A hiányosságok ott fordulnak elő, ahol; nem értékelik az elvtársak a vezetőségválasztás jelentőségét, ahol a kritikát és önkritikát nem a munka megjavítása eszközé­nek, hanem örimarcangolásnak tekintik. Fontos, hogy a munkához alapszer­vezeteink a pártbizottságainktól kellő támogatást kapjanak. E te­kintetben ezideig jól viszonylik e kérdéshez a nagykanizsai J. B., el­lenben komoly hiányosságok mu­tatkoznak a Lebenyei J. B. mmká. jában, mert az alapszervezetek titkárainak nem segij a beszámoló elkészí­tésében, azt nem a vezetőségi ülésen állít­ják össze. A további munkánkban tartsuk szem előtt Rákosi, elvtárs mondá­sát: „Ahol elharapódzik az önelé­gültség az elbizakodottság,, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a tömegek támogatására, ott rög­tön meglazul és később elvész a párt és a tömegek egészséges kap­csolata“, — s a Párt elszigetelődik a dolgozó néptől. Ezért feladatunk, a pártbizalmi hálózat aktivizá­lása Rákosi elvtárs febr -10-iki beszédének és a Központi Ve­zetőség határozatán fokozottabb tudatosítása. A népnevelőhálózaton keresztül pe­dig az egész lakosság körében is­mertetni kell, hogy ezen keresztül is javítsuk.' pártunk cs a dolgozó tömegek kapcsolatát. Pártszerveink gondosabban készítsék élő alapszer. vezeteinket a vezetőség választásra és szüntessünk meg minden liberális engedményt a vezetőség szociális összetételében, a nők, ifik bevonásá­val, az átlagos korhatár betartásá­val kapcsolatban. Fokozzuk a. tér. melést, a versenyzők számát, fi­gyelembe véve Sztálin elvtárs tani. tását: ,.A szocialista munkaverseny a dolgozó tömegek tevékeny forradalmi öntoirálatánafc kife­jezése, meiv a dolgozók ‘ bírá­latára alkotó kezdeményezésére támaszkodik. Valósítsuk meg Rákosi eívtárs útmutatását, a pártdemokrácia ki- szélesítését, hogy a bírálat tömeg­jelleget öltsön. Éteren legyen jel­szavunk Kirov elvtárs tanit-ása: aki fél a munkája bírálatától, megve­tendő, gyáva, nem méltó a nép szeretetére. SÁRKÖZI GÉZA, M, B, Inform, atuszt. ve».

Next

/
Thumbnails
Contents