Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-23 / 69. szám

VI. évfolyam 69. szám. Ara 50 fillér mamma Ifjúmunkások és értelmiségiek felajánlásai április 4-re Az állami gazdaságok elvetették a tavaszi árpát és rozsot 1950. március 23. csütörtök Felajánlás a béke védelmében általános sztrájk Olaszországban Újabb csendőrsortüz — Megállt Róma közlekedése Az Olasz Általános Szák­Legnagryoíbb barátunk és támaszunk, a nagy Sztálin születésnapjának megünnep­lése óta, de azelőtt sem, egyet­len mozgalom sem terjedt el oly széles gyűrűkben, mint a munkafelajánlás felszabadu­lásunk ünnepére. A dolgozó milliók szabadság alatt első­sorban a munka szabadságát értik, azt, hogy kizsákmányo­lástól mentesen építik^ és épít­hetik tovább az országot, a szocializmust. 1945- április 4. óta hatalmas utat tettünk meg, évszázados mulasztáso­kat hoztunk be. Ha menet közben, 1945 óta a Magyar Népköztársaság a nép állama lett, kiszorítottuk a hatalom­ból a kizsákmányoló osztá­lyok maradókait is, ezt úgy értük el, hogy a dolgozók megértették a Párt szavát: ,,Nem a tőkéseknek — ma­gunknak építjük az országot“ és a termelő munka lendülete nyomán jötf-, el az idő, amikor már „tiéd az ország, magad­nak építed.” Ahogy népi demokráciánk fejlődik, járja a szocializmus útját és a szabadság mellé egyre több anyagi jószágot is képes nyújtani — mélyül el mindinkább a forró ^ szeretet és hála a felszabadítók iránt. Egyre többen értik meg: a szovjet hősöknek tankkal, ágyutiizzel kellett szabaddá tenniök a szocializmus útját a magyar nép számára. A szovjet és a magyar nép ki- olthatatlan barátságát nem­csak a hősök kiomló vére és a szovjet nép által nyújtott ki­apadhatatlan segítség és ta­pasztalat pecsételte meg. ha­nem az is, hogy a magyar nép a kommunisták vezetésé­vel jól sáfárkodik a szabad­sággal. Köszönetünkefc felszabadí­tóink iránt csak mélyíti, ba pillantást vetünk a tőkés or­szágokra, ahol a dolgozók va­lósággal a létért, a minden­napi kenyérért küzdenek. Amikor a szovjet nép győzel­meiről munkasikereiről, az ismétlődő árleszállitásról, a tudomány és kultúra hatal­mas fellendüléséről hallunk, olvasunk — saját-jövőnk tá­rul elibénk. Amikor az olasz- országi csendőrsortüzről, "a franciaországi terrorintézke­désekről, az amerikai 'Mundt- törvény megszavazásáról, Anglia növekvő élelmezési zavaráról szérzünk értesülést — saját múltúnkat látjuk, s^ tudjuk : ez volna á mi sorsunk is, ha, a szovjet-nég 'fel ' nem szabadított volna bennünket.. Amiről- őséfnk évszázadokon át Álmodtak,/' qmiért vérük hullott, amiért börtönbe és bi­tófára/ kerültek népünk- leg­jobbjai: mind megvalósult a felszabadulás nyomán, né­hány rövid . esztendő alatt. Ezért drágább nekünk min­dennél hazánk, szabadságunk, növekvő jólétünk, jelenünk és jövőnk- j A kommunizmust építő szov­jet nép, a szocializmust építő népi demokráciák és á tőke rabsága ellen küzdő dolgozók és ejnyom'ott népek a béke­harc égi), összefüggő arcvona­lát alkotják. A mi szabadsá­gunk, békességünk arra köte­lez bennünket, hogy keményen álljunk helyt a békefrontban. A napokban lefolyt stockhol­mi békekongresszuson mon­dotta Ehrenbürg: „A békéi kevés csak becsülni. A békét meg kell védelmezni. A béke erői megnövekedtek. A béke híveinek, ereje azonban még nem növekedett meg annyira, hogy arra kényszerithetné a háború híveit, hogy mondja­nak le bűnös szándéJtaikról A békeharc kimenetele most tőlünk függ. Meg kell győz­nünk az egész világ egyszerű embereit, hogy kizárólag tő­lük és csakis tőlük függ, lesz-e háború vagy sem.“ IIja Ehren, burg — a szovjet nép nagy fia. De ugyanezt a gondolatot fejezi ki a francia pap, Bou- lier abbé helsinki beszédében: „Mi harcolunk az üres paci­fizmus ellen. A békéért nem szavakkal, hanem tettekkel akarunk küzdeni. Minden erőnket tömöritenünk kell a háború elleni harcra.” Mi, magyarok abban a tör­ténelmi helyzetben vagyunk, hogy bőkeharcunk nem üt­közik a fasiszta rendőrség könnygázbombás támadásába, mint az olasz dolgozóké. A mi szabadságunk azt jelenti, hogy a mi kikötőinkbe nem fut be amerikai hadihajó, mint Saingonba. A mi békeharcunk nem olyan körülmények kö­zött folyik, mint Franciaor­szágban, ahol megkezdődött az Atlanti-Szerződés kereté­ben az amerikai fegyverszál­lítás. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy mi távolról szem­lélhetjük a békeharc menetét- Ellenkezőleg! A mi szabadsá­gunk arra ad módot, arra kö­telez, hogy minden erőnket egyesítsük a béke megvédé­séért indított harcban. Nem vagyunk „páholyban“. Áz im­perialista kémek és hazaáruló bérenceik lesik az alkalmat, hogy lecsaphassanak szabad­ságunkra, békénkre. Bulgáriá­ban újabb titoista kémbandát tettek ártalmatlanná. A há­borús uszító ellenség miránk egy fokkal jobban haragszik, mint francia, olasz és más, uralmuk alatt nyögő dolgozó testvéreinkre. Az ellenség gyűlölete: jó jel. Annak jele, hogy a szocializmus építése a harcok közepette jól halad hazánkban, annak jele, hogy teljesítjük kötelességünket ön­magunkkal és a világ dolgo­zóival1 szemben. A 'szabadság: nagy köteles­ség: „Gyermekeink vagy ál­dani fog iák sikeres harcunkat, vagy elátkozzák hiábavaló fáradozásainkat” — mondotta Ilja Ehrenburg a békekon- güesszusion.' Minden lehetősé­günk megvan, hogy harcunk "sikeres legyen és késő száza­dok" áldják majd e korszak embereit. Mellettünk a felsza­badító Szovjetunió. Barátaink százmilliói körülérik a föld- tekét. Mi akkor tesszük a leg­többet harcunk sikeréért, ak­kor ünnepeljük legméltóbban április 4-ét, ha sztahanovis­ták ezrei teremnek és lendítik tovább a szocializmus építé­sét; ha a munkaverseny mélyre ülteti magát a mező­gazdaság dolgozói között; ha értelmiségiéiül: még odaadó li­bán fáradoznak a dolgozó nép ügyéért. A felajánlás azt je­lenti: felajánljuk, hogy erő­sebbé'. gazdagabbá tesszük ön­magunkat. országunkat. Fel­ajánljuk. hogy megvédjük a. bókét. 1945- április 4. mpgadta erre a történelmi lehetőséget és idő büszkék vagyunk, hogy az ebből fakadó kötelességeket hi van teljesítjük. • (szj.) szervezeti Szövetség végre­hajtó bizottsága kedd délelőtti ülésén a kormány alkotmány- ellenes intézkedései nyomán előállt helyzetet vitatták meg. A titkárság hétfői ülése a kö- vekezö határozatokat hozta: 1. A kormánykoalícióhoz nem tartozó valamennyi demokra­tikus pártot és valamennyi de­mokratikus erőt egységes harc­ra hiv fel a veszélyezteteT‘t po­litikai és szakszervezeti jogok védelmére. _ 2. Hasonló értelmű felhívást intéz a képviselőház minden tagjához, aki hajlandó a köz- társasági alkotmány védelmé­ben síkra szállni. 3■ PoliHkai vagy szervezeti állásfoglalásra váló tekintet nélkül együttes gyűlésre hívja össze valamennyi munkásszer­vezet képviselői^ a szabadság védelmére. 4. Felszólítja Olaszország leg­kiválóbb jogászait, mondjanak véleményt a kormány intézke­déseiről. hogy megfelelnek-e az alkotmány szellemének és szövegének. 5. Követeli az újfasiszta olasz szocialista mozgalom fel­oszlatását és végül elismeré­sét fejezi ki'Torino, Termi és a többi hős város munkásságá­nak, amely erélyesen torolta meg a faiszta kihívásokat. A Kommunista és a Szocia­lista Párt-csoport sürgős inter­pellációt terjesztett elő a kor­mány alkotmányellenes intéz­kedéseinek tárgyában. Kedden délután Scelba belügyminisz­ter pribékjei a középolaszor­szági Lentella község mellett ismét sortüzet adtak a munka- nélküli mezőgazdasági munká­sokra, akik egy dülőutat akar­tak rendbehozni. Két dolgozó ' Saigonban a helyzet változatlanul feszült, valóságos hírzárlatot alkal­maz Bao-Dai bábkormánya. A hír­zárlat ellenére párizsi haladó kö­rök arról értesülnek,- hogy a saigo- ni dolgozók több tiltakozó gyűlést tartottak a város különféle negye­deiben. A saigoni nyomdászok sztrájkja folytatódik. A saigoni lakosság visszavágá­sa már komoly eredményekre vezetett. , A Belga Általános Munkásszö­vetség brüsszeli tagozata elhatároz­ta, hogy Brüsszelben péntekre 24 órás általános sztrájkot hirdet. Ugyanakkor egész Vallóméban til­takozó tömegsztrájkot rendeznek a király visszatérése ellen. A tűnte tések és a tiltakozó Bztrá]kmozga- lom vezető ereje a Belga Kommu­nista Párt. A flamand dolgozik tiltakozó mozgalma is *»yía nagyobb mére­meghalt, tizen súlyosan meg­sebesültek. Szerdán hajnalban Olaszor­szágban az ötmillió taggal ren­delkező Szakszervezeti Szövet­ség vezetésével megkezdődött az általános sztrájk. Mint az AFP jelenti Rómából, a közle­kedés a város területén telje­sen megszűnt. Az általános sztrájk 12 órán át tart. A tö­megek egységes fellépése za­vart és rémületet keltett a re­akció soraiban. De Gasperi miniszterelnök Kedden este a marseillei dokkmunkások egy tömeggyü- lés után a szakszervezeti szék­házba tértek vissza, amikor váratlanul rohamrendőrök tá­madták meg és foglalták el az épületet. A rohamrendőrök le­tartóztatták a szakszervezet két titkárát. Ugyanakkor a ro­hamrendőrök nagyszabású raz­ziát tartottak a kikötőben és ennek során heves összetűzé­sekre került sor a rohamrend­A francia nemzetgyűlésen Jaques Dudos elvtárs, a Fran­cia Kommunista Párt parla­menti csoportjának elnöke éle­sen támadta a miniszterelnö­köt a rohamrendőrök bevetése miatt a sztrájkolok ellen.-— Önök fasiszta módszere­ket alkalmaznak és az a jóin­dulat, amelyet De Gaulle iránt tanúsítanak, kFünően beillik A vasárnapi tüntetések során le­tartóztatott körülbelül 100 diákot a hatóságok kénytelenek voltak sza­badon bocsátani. A vietnami demokratikus rádió hangoztatja, hogy a saigoni esemé­nyek jogos visszavágást jelentet­tek a vietnami nép részéről a gyar­matosítókkal és amerikai imperia­listákkal szemben, akik meg akar­lak rémíteni a .saigoni lakosságot a március 17-i tengerészeti és légi fehcnulá- sah teket ölt. A Drapeau Rouge hangoz­tatja, hogy Lipót hívei klikket* al­kotnak, amelynek vezetői a külön­böző részvénytársaságok elnöksé­gében foglalnak helyet. Ezeknek a kapitalistáknak azért olyan sürgős, hogy újból trónra juttassák a ki­rályt, mert act ramélik tőle, olyan rendszert állít majd fel, amely n&m ismeri e) a szakszervezeti síebed- ságjsgokat. kedden éjfélutánig tárgyalt Scelba belügyminiszterrel. A Reuter-ügynökség jelentése szerint valamennyi nagyobb olasz város utcáin hajnal óta fegyveres rendőri járőrök por- tyáznak. Már a .sztrájk első óráiban provokációkra került sor. Szerdán reggel Rómában három súlyos robbanás tör­tént. Az olasz baloldali sajtó kijelenti, hogy. a robbanás szervezői nyilvánvalóan fásisz- ták voltak, maga a robbanás I ténye nyílt fasiszta provokáció. őrök és a tiltakozó dokkmun­kások között. Az összetűzések során több súlyos sebesülés történt. A marseillei dolgozók szerdán nagygyűlésen tiltakoz­tak a hatósági erőszakosságok ellen. Tiltakozásul a roham- rendőrök módszerei ellen, a marseillei közúti villamos és autóbusz társaság dolgozói szerdán reggel 8—9 óráig munkaszünetet tartottak. az Önök munkásellenes politi­kájába — mondotta. — Önök a nyomor politika folytatásához gyűlöletes és szégyenteljes megtorlásokat alkalmaznak. A párizskörnyéki vas- és fémmunkások több, mint 200 nagyüzemben sztrájkolnak. Az építőiparban a sztrájkoló mun­kások győzelmeket ara’tak. A legutóbbi 24 óra alatt 40—50 párizsi, marseillei. vagy- le- havrei építő vállalat volt kény­telen sztrájkoló dolgozóinak béremelést adni. Szerdán reg­gel Seint-Denis munkásai til­takoztak Baron alpolgármes­ternek és a város gázgyári munkásainak törvénytelen le­tartóztatása ellen és bejelen­tették, hogy szerdán délután a párizsi igazságügyi palota elé vonulnak, ahol a bíróság a sztrájkolok ügyében ítélkezik. Szhájkhullám Egyiptomban és Szudánban Március első felében Kairóban a mechanikai gyár, a dohánygyár és néhány más - vállalat dolgozói, to­vábbá a villamos- és autóbusgka- iauzok sztrájkoltak. Alexandriában, a gyapotfeldolgozó üzemek,, a kikö-- tőmunkások, a textilgyár és a Mob> harran-gyár munkásai indítottak sztrájkot. Az angol-egyiptomi ura­lom alatt lévő Szudánban általános sztrájk folyik, amelyben mintegy 70.000 munkás vesz részt. Március 13-tól 16-ig Kairóban a munkások tüntetéseket rendeztek és követel­tek, hogy a kormány szállítsa jp az árakat és efnelje a béreket. Az egyiptomi kormány megtorlásokká) ’'íyöfcezik elfojtani a dolgpzök sztrájkját. Kairóban több embert letartóztattak. Italoz! gyűlések Saigonban Győzelemre vezet a népi ellenállás A brüsszeli és vaüönlai munkások - pénteken általános sztrájkkal tiltakoznak Lipót visszatérése ellen Francia rohamrendőrök durva támadása a marseillei dokkmunkások eiien Duelos elvi ár s éles szavakkal bélyegezte meg' a Midault-kiormány politikáját

Next

/
Thumbnails
Contents