Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-21 / 67. szám

am Ära 50 fillér VB. évfolyam 67. szám. Fontos határozatot hozott az építőipari fi^oníerencia 74 községünk befejezte az árpa és zab vetését Tóta-eredmény eh 1950. március 21. ke -• d IBBBS A NAGY PER ELDŐLT A De Gasperi-kormány terrorintézkedései miatt Ma harmincegy éve, 1919 március 21-én vivta iki felsza­badulás előtti legnagyobb győ­zelmét a magyar munkásosz­tály : ezen a napon kiáltották ki a Tanácsköztársaságot- A szolgaságból szabadult mun­kásság örömittasan fogadta a Forradalmi Kormányzótanács megalakítását és repülőgépek szórták a tömegek közé azokat a röpcédulákat, melyek Lenin elvtársinak, az akkor már más­fél éves, győzelemmel teli Nagy Októberi Forradalom vezetőjének üdvözlő táviratát közölték. A Forradalmi Kor­mányzótanács és a két mun­káspárt egybeolvadásából lét­rejött Magyarországi Szocia­lista Párt igy okolta, meg a proletárdiktatúra kikiáltásá­nak szükségességét: „A polgá­ri világ teljes összeomlása., a koalíciós kormányzás csődje kény szeritette rá Magyaror­szág munkásságát és paraszt­ságát erre a döntő lépésre ... Ugyanúkkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párisi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csak­nem egész területét katonailag megszállja, a megszállás vo­nalait végleges politikai ha­tárnak tekinti... Ebben a hely­zetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak, a maga megmentésére: a prole­tár ság diktatúrája, munká­sok és a földműves-szegények uralma-u A Tanácsköztársaság kiki­áltásának szükségességét a munkásosztály, az egyetlen következetesen forradalmi osz­tály látta meg. A munkásosz­tály követelésére, határozott fellépésére kerültek ki a bör­tönből azok a kommunista ve­zetők, akiket a jobboldali szo­ciáldemokraták árulása egy hónappal korábban erőszak­kal eltávolított a forradalom éléről, de a munkásosztály volt az az osztály is, amelyik a legjobban kivette részét ^ a proletárdiktatúra ^ elkövetke­zendő idejében az építő, a ter­melő és a harccal felszabadító hadjáratokból. Huszonöt esztendő nem volt elég az ellenforradalom kor- . szakának ahhoz, hogy befeke­títse a forradalmi munkások és parasztok előtt a magyar proletárdiktatúra 133 napját. A tonnaszámra nyomtatott propaganda- és sajtóhad járat rágalmai, a csendőrpribékek kegyetlenkedései, a fehér ter­ror minden állati brutalitása, Siófok, Orgovánv, Somogy- íiadasd vérgőzős éjszakái nem tudták elfeledtetni azt. hogy 1919-ben 133 napig a munkás­ság volt hatalmon, hogy ez­alatt valóban a magyar haza érdekeiért folytatott harcot a munkásosztály és a dolgozó parasztság, hogy fiz állandóan fenyegetőző és kétoldaliról tá­madó nemzetközi reakció fegy- veres beavatkozásai ellenére is volt ereje a magyar munkás: osztálynak a falusa városi szociális és kulturális intéz­mények egész sorának létre­hozására. A magyar munkásosztály 25 évi terror ellenére sem feledte el. hogv 1919-ben 133 napi uralma alatt bebizonyította érettségét a hatalom átvételé­re, de nem feledte el azokat a hibákat sem, ‘amik közreját­szottak és megkönnyítették az ellenforradalmi erők győzel­mét. Helyesen állapítja meg a Magyarországi Szocialista Párt 1919 március 22-i felhívá­sa: ,,A proletárság diktatúrá­jának döntő alapfeltétele a pr.o\ptárság teljes egysége. Ép­pen ezért, a történelmi szük­ség parancsára teljes egyesü­lését mondotta ki a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyar- országi Pártja.“ Ez valóban történelmi szükség. A hibát ott követték el a magyar for­radalom vezető kommunistái, hogy az uj, egységes munkás­pártban átengedték a vezető- szerepet, a kezdeményezést a jobboldal áruló szocialistáinak. — A második magyar prole­tárdiktatúra 1948 junius 10— 11-én helyesen vonta le a két munkáspárt egyesülési kon­gresszusán a 19-ben elkövetett hibát: marxista-leninista elvi alapon hozta létre ez a kon­gresszus a Magyar Dolgozók Pártját. A Szocialista Párt és a Kor­mányzótanács 1919 március 22-i felhívása a továbbiakban igy hangzik: - ,,A Forradalmi Kormányzótanács kimondja a nagybirtokok, a, bányák, nagy­üzemek, a bankok és közleke­dési- vállalatok szocializálását. A földre format nem törpebir­tokokat teremtő _ földosztással, hanem a szocialista térmel-ő szövetkezetekkel hajtja végre-0 — A lenini-sztálini tanítások megmondják és a történelem eseményei tényként erősitik meg a lenini-sztálini tanításo­kat, hogy a nagybirtokok, nagyüzemek és bankok álla­mosítása mellett hibás lépés a földek máról-holnapra való szocializálásának _ erőltetése: ehhez sem objektív (korszerű mezőg'azdasági gépek, haladott mezőgazdasági tudomány, ta­lajjavító vegyszerek), sem a szubjektív előfeltételek (a pa­rasztság meggyőződése ennek helyességéről, vezetésre alkal­mas dolgozó parasztok, stb.) nincsenek meg- — A helyes ut: az önkéntesség elvének szigorú' betartása a felvilágo­si tó munka mellett, a korszerű mezőgazdasági gépek beszer­zése és a parasztság, a TSzCs-k rendelkezésére bocsátása, — a helyes ut az, amit ma jár a proletárdiktatúra Rákosi elv- társ féltő ’r gondviselése és gondos tanítása mellett a Párt vezetésével. , Tanultunk 1919 hibáiból, de mindenkor büszkék vagyunk annak eredményeire- Rákosi elvtárs tanított meg bennünket arra, hogy miként kell megbe­csülni 19,19 tanulságait. Rá­kosi elvtárs felemelt fővel vágta szemébe Horthy vér- biróságánalc 1926 július 31-én, amikor a proletár interna­cionalizmust hazátlan bitang­nak, ■ hazafiatlannak akarta megbélyegezni a reakció: -,Nem túlzás az, amikor azt mondom, hogy Szovjetmagyar- ország háborúja: a. rabló impe­rialisták ellen 1848 óta Ma­gyarország legdicsőbb ténye volt. Ezt a nagy pert. melyet mi oh/ dicsőn kezdtünk meg, a győztes ellenforradalom oly hitványul folytatta, hogy el­lenünk cimboráit a románok­kal. Nem a román néppel, ha­nem a román ncp hóhéraival, a bojár ezerholdosokkal■" A kommunista hazafiság ma egyenes folytatása annak a ha­zafias harcnak, amit 1919-)3en a forradalom megvédéséért folytatott a kommunisták ve­zette nép. Ma ez a hazafiasság abban ölt testet, hogy még patt sí ná$3i£ feszült az Olaszország;! helyzet Az olasz minisztertanács már­cius 18-i reggeli rendkívüli ülé­sén kivételes intézkedéseket lép­tetett életbe a „társadalmi rend fenntartására“. A minisztertanács közleménye kijelenti, hegy a földfoglalást törvénytelen és jog­ellenes cselekménynek minősíti és a mozgalom vezetőit a k'vé- teles intézkedéseknek megfe- ' lelően a kormány üldözni ingja. Ugyanakkor felszólítja a prefek­tusokat, hogy több, mint három hónap időtartamra tiltsák be a nyilvános gyűléseket és tünteté­seket. Az Olasz Kommunista Párt ■vezetősége a minisztertanács ha­tározatát éles szavakkal bélyegzi meg: De Gasperi kormánya ezek­kel az intézkedésekkel nyíltan a fasiszta jellegű törvények útjára lépett. A kormány’ gyakorlatilag eltörli a dolgozóknak azt a jogát, hogy harcoljanak, szervezkedje­nek létérdekeiknek megvédésére. A felelősséget a városi tanácsok­ra hárítja és megtorlással fenyegeti azokat a hazafiakat, akiket felháboro­dás tölt el az undorító fasizmus újjászületése miatt. A kormány megfosztja a földért és munkáért harcoló olasz mun­kásokat és parasztokat azoktól a szabadságjogoktól. amelyeket a fasiszta rendszer elleni harcban vívtak ki. De Gasperi az clasz társadalom legreakciósabb cso­portja érdekében járt el az ame­rikai imperialisták egyenes pa­rancsára és velük együtt a sza­badságjogok megsemmisítésében a demokratikus és szocialista or-, szagok elleni agresszió előkészíté­sének egyik vezérét látják. De Gasperi reakciós-klerikális kormánya az ország eló'tt a polgárháború nehéz időszaká­nak reális perspektíváját nyitja meg — jelenti ki a Kommunista Párt nyilatkozata. A kommunisták meg vannak győződve arról, hogy az az ellenállás, amelyet a dolgozók és élcsapata hivatva van tanúsítani és tanúsít a kor­mány terrorintézkedéseivel szem­ben, minden polgárnál jóváha­gyásra és támogatásra talál. Az Olasz Szocialista Párt Vég­rehajtó Bizottsága a miniszterta­nács közleményével kapcsolatban szintén éles és megbélyegző köz­leményt adott ki. A Kommunista és Szocialista Pártok Egyeztető 'Bizottsága a kormány rendeletét a legfelháboritóbb alkotmánysér­tésnek minősíti „Lángoljon fel a tömegek til­takozása és aktiv harca a köz- társasági alkotmány védelmé­ben az üzemekben, a városok­ban és a falvakban, mindenütt, ahol a nép szabadságát vesze­delem fenyegeti“ ! — mondja az Egyeztető Bizott­ság nyilatkozata. . . Di Vittorio az Olasz Szakszer­vezeti Szövetség főtitkára kijelen­tette, hogy az egész ország elis­meri. a paraszt- és zscllérmozgal- mak jogos voltát, amelynek az a célja, hogy biztosítsa g munka­erők foglalkoztatottságát és a mezőgazdasági termelés növeke­dését. A rendkívül feszült hely­zet folytán az Olasz Szakszerve­zeti Szövetség titkársága elhatá­rozta, hogy rendkívüli ülést hiv össze, a titkárság ülése után pe­dig összehívják a Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottsági ülését. Az ázsiai népek ügyeit maguk az ázsiai népek rendezik Csu-En-ÍLai elvtárs nyilatkozata Csu-En-Lai elvtárs külügy­miniszter Acheson legutóbbi beszédével kapcsolatban, amely­ben az amerikai külügyminisz­ter az; Egyesült Államok ázsiai politikáját ismertette, a követ­kező nyilatkozatot tette: — Acheson legújabban szün­telenül ismétlődő beszédeinek és nyilatkozatainak célja az, hogy félrevezessék azokat az embereket, akik nem rendel­keznek még tapasztalatokkal Amerika támadó politikája te­kintetében. A tények világá­nál azonban könnyen megálla­pítható, hogy Amerika nemcsak Japánra és Dél-Koreára terjeszti ki ellenőrzését a második vi­lágháború után, hanem Kínára, Indonéziára, Viet­namra, Thaiföldre. Burmá­ra és Indiára is megpró­bálja kiterjeszteni hatal­mát. — Az Egy elsült Államok.: kormánya támogatja Csang- Rai-Seket egy nagyméretű pol­gárháború folytatásában, hogy megfossza a kirxai népet a füg­getlen, békés élet minden le­hetőségétől. Az Egyesült Álla­mok támogatja a báb Bao- Dait. A kinai nép személyes tapasztalataiból tudja, mit je­lent az amerikai úgynevezett segitség. gítség“-tőt, azóta lett Kína valóban független. Hasznos lecke ez különösen a gyarmati és félgyarmati népek számára. Acheson beszéde nyo­mán megpróbálta szétszakítani azt a nagy szövetséget, ame­lyet Kína és a Szovjetunió kötött. Acheson azt állítja: a baráti és szövetségi szerződés aláírása. a kinai nép és a Szov­jetunió között — az amerikai támadók „kipróbált barátságá­nak“ mellőzésével — „ellenté­tes a Szovjetunió érdekeivel“, — Acheson azt is mondta, hogy Kina megsérti nemcsak a kinai nép minden hagyomá­nyát és érdekét ázsiai szomszé­dainak, az amerikai népnek és valamennyi szabad nép hagyo­mányait és érdekeit, hanem aa ENSz alapokmányát is. A kö­vetkező választ adhatom Ache- sonnak Ázsia legnagyobb nem­zete és népe nevében:- ezek a nevetséges kijelen­tések, túlhaladott dolgok. Üljön le és nézzen a térképre.: Az ázsiai népek ügyeit ma­guknak az ázsiai,népeknek kell rendezniük és soha többe nem avatkozhatnak ebbe bele olyan amerikai imperialisták, mint Ache­son és társasága a Csendes-Óceán túlsó partján — fejezte be nyilatkozatát Amióta a kínaiak megsza­badultak az amerikai „se* Csu-En-Lai elvtárs. A Béke Hívei Világkongresszusának állandó bizottsága felhívásában követeli az atomfegyver betiltását A Béke Hívei Világkongresz- szusa állandó bizottságának teljes ülésén folytatták La fitté, a bizottság’ főtitkára beszámo­lójával kapcsolatos vitát. Ezután az ülés az atomfegy­ver betiltására vonatkozó fel. .hívás tervét és ,a 'Béke Hívei második Világkongresszusa egybehivásáuak kérdését tár­gyalta. A tervek megvitatása után az ülés egyhangúan a kö­vetkező felhívást hozta: 1. Az atom betiltásáról: Kö­veteljük az atomfegyvernek, mint a. támadás és az emberek tömeges megsemmisítése 'fegy­verének feltételnélküli betiltá­sát. Felhívunk valamennyi be­csületes embert az egész vilá­gon, írják nevüket a felhívás alá. 2. A Béke Hívei második VL 1 ág kongresszusának egy behí­vásáról : Azzal fordulunk va­lamennyi becsületes emberhez, jelölje meg képviselőit a Béke Hivei második Kongresszuséi­ra, amelyet 1950. negyedik ne­gyedében tartunk Olaszor­szágban. A megegyezésnek el­érésére kiinduló pontként az atomfegyver betiltását java­soljuk és annak a kormánynak megbélyegzését, amely első­ként' basznál atomfegyvert. Ezenkívül az állandó bizott­ság legutolsó ülésén határoza­tot fogadtak e] különböző szervezeti kérdésekkel kapcso­latban. Ezzel végétért a Béke Hívei Világkongresszusa ál­landó bizottsága harmadik ülésszakának munkája. erősebbé tesszük Pártunkat, a szovjet-magyar barátságot, építjük a szocializmust, erős bástya vágyunk a béke front­jában, emeljük a munka ter­melékenységét, készülünk áp­rilis 4-e méltó megünneplésé­re. Amikor 1919 március 21-ének dicsőségéről beszélünk, hozzá kel] tennünk, hogy a Tanáts- köztársasÁk hivatását a törté­nelmi szírt ségs-zeru «égitek meg­felelően a népi demokrácia tölti be, melynek létrejötte 1945 április 4-nek. a Szovjet Hadse- reg felszabadító ‘harcának kö» szűnhető. (P. •'

Next

/
Thumbnails
Contents