Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-23 / 46. szám
Közös újítás segítségével 218 százalékkal kezdeti az első héten a Vasvázas motorszerelő brigádja — Ezek a motorszerelők mindig is igen kemény legények voltak, de most. hogy brigádban, dolgoznak, ugyancsak felkötötték a nadrásrszí- jat — emlegetik mosolyogva a Vasvázasban, ha szobakénül £.?. üzem, de az egész megye első 200-as brigádjának dolga. Igazi brigád lettek, nemcsak a munkában dolgoznak egymás kezére, de az újításokat is együtt fundálják ki. Mikor ezt mondják a Vasvázasban, akkor a csapágy- fúrógéppel kapcsolatos újításra céloznak. A brigád ugyanis a 25 motor szalagrendszerű munkáin elérkezett a csapágy- öntésig. meg a csapágyfúrásig. Eddig olyan fúrógépük volt. amely sok potya izzadság árán ugyan, de elütötte kisebb motorok csapágyainak fúrásához. A fúrót kézzel hajtották. A mótorsz erelő-brigád Szekszárdi József, Dravarics József, Kövesi József élmunkás. Kárász Gyula, Horváth Károly». Varga Lajos, Klapper Győző, Forintos Lajos. Ezeknél a nagy traktormó- torcsapágyaknál azonban nem- vsak, hogy id őtpocsékoló, de igen fáradságos eljárás is volt a fémet méretre fúrni. Pedig úgy kezdték. Hajtotta a fúrót a brigád minden tagja, a tanulók is nagy. lelkesedéssel tekergették egészen addig ... — Addig, amíg Horváth elv- íácsnak lábára nem dőlt egy blokk — meséli nevetve Misz- lai elvtárs, a művezető —. Fájt neki cudarul, nem tudott aludni egész éjjel, volt alkalma gondolkodni. S egy brigádtag min is gondolkodhatott volna, mint azon, hogyan tehetné könnyebbé, célszerűbbé a munkát, hogy a vállalt teljesítményt biztosan elérhessék. Született egy ötlete: villanymotorral kell hajtani a fúrót. Másnap megbeszélte a dolgot Köves! József elvtárssal, a brigád vezetővel, meg Varga elvtárssal, s együtt szerkesztettek egy alkalmatosságot, amely íj kézi fúrógépen motorjának ereiét átviszia;csapágyfúrógép- re. Ment a dolog, de nem volt tökéletes- Eázott nagyon a fúrógép. Kövesi elvtársék nem sokat töprengtek. Az eddigi merev rudat, csuklórendszerü rúddal cserélték fel. amely a kézbentartott' motor rázását ellensúlyozza, nem viszi át a fúrógépre- A csapágyak fúrása így7 nemcsak aránytalanul kisebb fáradtságba kerti], de megrövidül egy-egy csapágy fúrási ideje is 40 százalékkal. — így ért el a brigádunk már • az első héten 218 százalékos heti átlagot — jelenti ki kén Miszla, 'elvtárs. s a fekete táblára mutat... Egyre szélesedik a Szabad Föld Téli Esték versenye Lü Ti a Alig két hete, hogy Bucsuta község Népművelési Bizottsága Szabad Föld Téli Esték politikai és kulturális jelentőségének és eredményeinek további fokozására versenyfelhívást bocsátott ki a megye Népművelési Bizottságaihoz. A versenyfelhívás visszhangja a bizonyítéka annak, hogy ez az őszi-téli művelődési alkalom egyre inkább megyénkben is a dolgozó parasztság központi művelődési formájává vált. A megyei Népművelési Központhoz a felhívást köve(o másfél hét folyamán 73 község Népművelési Bizottságának határozata jutott el, melyben bejelentik csatlakozásukat a versenyhez. kiértékelik községük Szabad Föld Téli Estéjémegállapítják hibáikat és kidolgozzák ezek kiküszöbölésének módozatait. A Szabad Föld Téli Esték közönségszervező munkája, az előadások és kultur-. műsorok színvonala máris komoly fejlődést mutat. Ä mintegy 300 községben folyó Szabad Föld Téli Esték még nem ismerték fel a Szabad Föld Téli Esték politikai és kulturális jelentőségét. Szinte ugrásszerűen emelkedik a hallgatók száma az eddigi Szabad Föld Téli Estéknél is. Csabrendek, Sümeg, Nemesbük, Bak, Káptalanfa, Alsópáhok, Zalalövő, Tilaj, Pusztamagyaród, Tótszentmár- ton, Zalaszentjakab, Korpavár- Palin, Zalabaksa községek járnak elől jó példával. A versenyfelhívást kibocsátó Bucsuta község még biztosan tartja első helyét a versenyben. A 640 lakosú községben a Párt és tömegszervezetek kitűnő munkájának eredményeképpen február 19-én, vasárnap megtartott Szabad Föld Föld Téli Estén 477 hallgató vett részt, a község lakóinak 75 százaléka, s a megjelentek 54 százaléka vol'0' nő. Egyre javuló Szabad Föld Téli Estéjével azonban több község veszélyezteti már a versenytelinditó Bucsuta elsőségét. Ez a lendület, tanulási kedv eredményezi azt, hogy hetenidőben komoly javulás tapasztalható szociálpolitikai téren. A 100 munkás! foglalkoztató erőmüvet kap Zalaegerszeg a Terv első felében ,,A villamosenergia termelés- nek az 1954, évben az 1949. éri 2.200 millió kilowattóráról 4.270 millió kilowattórára kell Nem szorul magyarázatra, hogy ez a jelentős létesítmény, milyen döntő mértékben járul hozzá Zalaegerszeg ipárositásá- novekedme. A villamos energia j nak előmozdításához, valamint termelés novelesere 3285 millió i ■forint értékű beruházást kell megvalósítani." (Terv törvény 10. Tervtörvényünknek ez a szaka za Zalaegerszeget egészen köretről érinti és amint értesülünk, már a terv első felében komoly beruházással hatalmas arányú építkezések indulnak meg ..a me- gyer.-.ékhedyen. Többek között megkezdik egy nagykapacitású -elektromos erőmű építését, amely •tivembe helyezése után mintegy 'uakást foglalkoztat majd. építkezés előrelátható költség- ■ ■'"te nem kevesebb, mint 15 u 11i/ forint. az, üzemek, a város és környékének elegendő 'eleklromosenergiá- val való zavartalan ellátásához. Az energia gazdaságos elosztása révén majd teljes mértékben lehetővé' válik helyi és környékbeli üzemeink villamosítása, jelentősége azonban' túlnő ezen a határon. Az Égerszögen sorra felépülő egyéb más üzemek —, mint amilyen például a ruhagyár, vajgyár, finommechanikai üzem —■ azon tulmenőleg, hogy ipari jellegűvé változtatják a megyeszékhelyt, teljes egészében felszámolja a még mutatkozó munkanélküliséget és száz és száz uj munkahelyet teremt. R rnmrni gazdálkodás alapja a jó niikaszervezés (J. I.) A tennclőcsoportok és gépállomások első megyei tanácskozásán különösen sok szó esett a munkaszervezés kérdéséről. Azok a küldöttek, akik csoportjuk nevében komoiy eredmenyrői számoltak be, elmondták, hogy helyes munkamegszervezés nélkül a TSzCs működése is lehetetlen. Vizsgáljuk meg, hogyan is állunk tulaj-donképen a nagyüzemi gazdálkodáson belül a munka- szervezéssel. a termelőcsoport felvirágzásának szilárd alapjával. Nézzük meg azt is> melyek feladataink a jövőben? Mindenekelőtt meg kelL állapi tanúink, hogy munkaszervezés terén komoly hiányosságok mutatkoznak inegyeszerte. A múlt évben bizonyos mértékr ben csupán a beesehelyi és a zalaszántói termelőcsoport tulajdonított jelentőséget a - munkaszervezés kérdésének, a többieknél amolyan ösztönös formában csak az őszi szántásvetés idején- jelentkezett. Persze az okot abban is kereshetjük, hogy a termelőcsoportok életében ez az első esztendő, amikor feltérképezik a holnapot, amikor üzemterveket készítenek, és komoly formában szervezik a munkát. Az első országos és megyei tanácskozás éppen ezért jelent döntő fordulatot nagyüzemi gazdálkodásunk belső életében. Rámutatott különösen arra. hogy a munkaszervezet kialakításánál első teendő, hogy a csoportba lépett dolgozó parasztokat szervezett egységbe fogják össze csoportjaink. Még pedig olyan módon, bogy a munkára jelentkezetteket oda sorolják be, ahová felvételüket kérik. Meghatározott területbe, vagy meghatározott számú állat gondozására. Tehát az önként vállalt munkára osszák be őket, amivel a csoporttagok munkához való érdekeltségét biztosítják. Ez a tény komolyan hozzájárul ahhoz: a maga posztján mindenki tisztában lesz azzal, hogy az évvégi jövedelemből a végzett munkája arányában részesül. Ott, ahol arra lehetőség van, munka brigádokat kell szerveznünk. A munkabrigádok egy bizonyos munkaterületi egységet képeznek, állandó létszámmal működnek és több esztendőre «.lakúinak. Csoportjaink azonban csak akkor törekedjenek brigádok megalakítására, hogyha az üzemben legalább 35—40 fő a dolgozók létszáma. Természetesen állattenyésztő brigádok már nyole-tizes létszámmá] is alakulhatnak. Az előbbi számok a szántóföld-brigádokra vonatkoznak általában. Miért fontos az, hogy a brigádok több évre alakuljanak? Azért, bogy- azt a bizonyos területet minden vonatkozásban megismerjék, amelyen együtt dolgoznak. Ott több gyakorlatot. töbh tapasztalatot szereznek és lényegesen eredményesebb munkát, tudnak végezni, mintha minden esztendőben változtatnák munkahelyüket-. A brigádon belül figyelembe kell venni, hogy egy-egy dolgozónak milyen szakképzettsége van és azt is, hogy a tagok személyes kapcsolata egymáshoz milyen. Különös jelentőséggel bir az a körülmény, hogy lehetőleg férfiakat, nőket, idősebbeket és if- 1 ab bak at minden brigádban arányosan osszunk be, mert ha azonos feladatok elvégzésével megbízott brigádok teljesitőkc- pessógc egyforma, a munka- verseny lendületére, fokozására csak jó hatással van, mert az egyik brigád nem túlságosan ugrik ki a másik előtt, hanem fokozatos lépésben haladnak előre a nemes versenyben. A csoporton belül a szerint, k?íry mivel foglalkozik, szántóföldi, szőlőtermesztő, kertészeti- . vagy állattenyésztő, brigádok alakulhatnak, A döntő, hogy a gazdasági óv elején alakuljanak meg. Különösen nehézséget jelent Zalában az a körülmény « brigádok, megalakulása, körül, hogy a terme- lőcsoportok gazdasága szétszórt parcellákból áll. A brigádok irányítására a brigádvezető hivatott, akit az elnök jelöl ki a teendők ellátására. A vezetők azonban ne „ispánok” legyenek, hanem úgy mint a csoport életében, a demokrácia elve érvényesüljön a brigádokon belül is. Vitás kérdéseikben végső fokon a csoportértekezlet dönt. A vezetők feladata, hogy megmagyarázzák a tagoknak kötelességeiket és jogaikat, a munkában irányt mutasson, politikailag, szakmailag képezze őket. Fentebb arról szóltunk, hogy a brigád egy nagyobb létszámú egység, most nézzük meg a brigádok szervezeti felépítését. A kisebb egységeket, amikből a brigád összetevődig, munkacsapatoknak nevezzük- A mi termelőszövetkezeti csoportjaink többségében ezeknek a megszervezése van most folyamatban, minthogy egy- egy csoportunk taglétszáma alatta van még a 30—35 főnek. A csapatok létszáma áhaíá- ban 4—8 fő között mozog. I)e az állattenyésztő __ munkacsapatok, mint például a bscse- belyi, vagy a novai csoportunknál 2—2 főből is á'ihat- uak. A szántóföldi munkacsapatok létszámát, ahol mar a agositás meg volt, nagy általánosságban 8 főben ,ahol még szétszórt parcellákon folyik a nagyüzemi gazdálkodás, ott 5 főben állapították meg. Felmerül a kérdés, hány állathoz kell egy gondozót számítani? A feleletet a Munkaegység-könyvben találjuk meg. A brigádok területét igen helyesen a munkacsapatok között egy egész esztendőre osztották fel, például a novai Vörös Zászló termelőcsoportban. A munka felosztását ott szeryez-ik meg helyesen a mi kezdő csoportjaink, ahol egy- egy munkacsapatnak nemcsak kapásnövényeket, vagy nem csupán csak kalászosokat adnakAz üzem tervek kidolgozásában szükségessé vált a munkabrigádok, illetve munkacsa- , patok megszervezése, ahol ezt a munkát lelkiismeretesen végzik el és a szakmai képzés mellett a vezetők az elméleti képzést a gyakorlati munkával jól párosítják, már ebben az esztendőben komoly eredményeket láthatunk. Csakis ez_ az egyetlen módja, hogy növény- termelésünket fejleszthessük, ha a munkát jól szervezzük meg. Ahol pedig mindezideig elmulasztották a munkának ilyen formában való megszervezését, ott sürgősen pótolják csoportjaink ezeket a hí anyókát. Az 5 éves terv kuitureszközökef ad a falunak Az ötéves terv kulturális beruházásaként a megyei Népművelési Központ 22 ujtipusu diapozitív vetítőgépet juttatott megyénk községeinek, hogy p művelődésnek ezzel a komoly, zemléltető eszközével emelje községeink kulturmunká j ának színvonalát. Most kantunk hirt arról, hogy a napokban- újabb 7 uj gépet állít a Központ munkába, s ezek a gépek a űzabad Föld -Téli Estéken fog- ják nevelve szórakoztatni dolgozó parasztságunkat.
