Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-22 / 45. szám

Négy 20ö-as brigád alakult a Nyirádi Bauxifban — de van még javítanivaló Rákos! elvtárs beszédéi tár­gyalják meg a Nyirádi Bauxit dolgozói. Itt vannak most va­lamennyien a műhelyből, a tárnákból és visszafojtott 16- lekaettel hallgatják Scher Já­nos elvtárs, sUmegi> járási tit­kár beszédéi, aki mint az üzem egyik legjobb ismerője, egy­másután sorolja fel az eddig elért eredményeket, ugyanak­kor feltárja a termelésben mu­tatkozó hibákat, amelyeknek sürgős orvoslása a legfonto­sabb előfeltétele a további jó munkának. Bizony, mi tagadás, ezen a téren a Nyirádi Bauxitban is van még elég tennivaló. Ezt beszélik meg most töviről- hegyire' az itt megjelent dolgo­zók a pártunp keretében. — Ha körülnézünk a ma­gánk portáján — mondja Bakos István elvtárs, ország- gyűlési képviselő — találunk ki javítanivalót. Meg keli javí­tanunk pártszervezetünk mun­káját, mert gyakorlati mun­kánkban is csak igy juthatunk el tartós és jó eredményekhez. Súlyt fogunk helyezni a Szta- hánov-mozgalorn és az egyéni verseny kifejlesztésére. Nagy hiba többek között, hogy az iizom dolgozóinak mindössze 14 százaléka áll egyéni ver­senyben. Azonkívül a brigád- verseny sem fejlődött ki olyan mértékben, hogy például el­mondhattuk volna, hogy van már 200-as brigádunk is. Mert eddig nálunk ilyen nem volt, de most ezen is nagyot változ­tatunk- A Párt és Rákosi elv- társ utat mutatott, tehát vilá­gosan látjuk a feladatokat. Egyhangú helyeslés rá a vá­lasz. Azután szóba kerül a kommunisták élenjáró szerepe és Rákosi elvtárs beszédéből idéz mindjárt Kosa elvtárs. vájár ,aki tömören igy fejezi ki magát: — a kommunista jó munkájának próbaköye a ter­melésben ólért eredménye. Itt is ránk, kommunistákra vár az a megtisztelő feladat, hogy valóban íó példával járjunk elő a termelésben. Alig, hogy ezt kimondja, Budi József, Szőke Lajos és Antal István elvtársak szinte egyszerre jelentik be, hogy máris megaja k i t o tt ák a 200-ások brigádját és vállal­ják a rendszeres 200 százalékos normateljesitést, sőt ennek fo­kozatos j&vitását. Leírhatatlan lelkesedés fo­gadja, minden oldalról ezt a bejelentést. — Elvtársak! —■ hangzik Most Kása elvtárs szava.— Én pedig szintén bejelentem, hogy készen van az én 200-as brigá­dom is. És még hozzátehoteiu: ezennel versenyre hívjuk .ki, Beindult a tagszervezés: 2180-ra emelkedett Nagykanizsán a MSzT-tagok száma Tekém a mi szán nem léphet Gyapotot is terme! idén a „Vörös Zászló“ termelőszövetkezet Vörös zászlót lenget a szél. Vörösen világit a Göcsej mé­lyében, Nován, s hirdeti azt a szilárd elszántságot, amivel az a néhány dolgozó paraszt — akik a zászlót kitűzték —, építi a szocializmust, az ujtipusu emberek boldog jövőjét. Szim­bólum ez a vörös zászló. Azt a termelőszövetkezetet jelké­pezi, amely ebben a községben elsőként lépett, a szocialista útra. Ez a ..Vörös Zászló“ ter­melőszövetkezet. Most mintha ünnepélyeseb­ben lengene ez a zászló a TSzCs épületén. Bent is ünne­pélyesebb a hangulat. A teraelőszoveikezeí tagjai és a lenti gépállomás dolgozói vannak együtt és közös meg­beszélést tartanak az őket ér­deklő közös problémákról, fel­adatokról. amelyeket az orszá­gos, majd azt követően a me­gyei tanácskozás határozott meg. Beszélnek a miniszterta­nácsi határozatról is, ami meg­szabja az o működésüket is az elkövetkező két esztendőben. Az értekezlet különös ese­ménye, hogy ezen szólal fel először Pál János elvtárs, a csoport elnöke, aki most érke­zett vissza a párt iskoláról. Pál elvtárs az elmélet kérdéseivel ismerkedett meg, de sokat ta­nult a Szovjetunióról, a szovjet népről, a kolhozokról. Megis­merte például azt is, hogyan működnek a kolhozok párt­szervezetei, amelyek lényegbe- vágóan fontos feladatuknak te, kintik a termelés irányítását, a terméseredmények állandó fokozását.-— A kolhozpártszervezet kü­lönös gondot fordít arra is, Ko^y állandóan újításokat ve­zessenek be és a termelésben hasznosítsák a tudomány leg­újabb felfedezéseit — magya­rázta Pál elvtárs az értekezle­ten. — Azt hiszem — tudom biztosan —, nekünk is követ­nünk kell a kolhozok példáját. Újítanunk kell, uj növényeket kelt meghonosítanunk. Olyan növényeket, amelyek­kel egész nemzetgazdaságunk­nak hasznot hozunk. A csoportelnök azt javasolta, hogy a novai ,.Vörös Zászló“ termelőszövetkezet ebben az esztendőben 400 négyszögölön próbálkozzék meg a gyapot termelésével. A javaslatot lel­kes örömmel fogadták. Hatá­rozatban mondták ki a gyapot meghonosításának kikísérlete­zését. Ezzel egyidejűleg azt is elhatározták, hogy ebben az esztendőben 20 százalékkal fo­kozzák termésátlagukat. A nagy feladat vállalását az tette lehetővé, hogy a lenti gépállomás dolgozói minden segítséget felajánlottak. — Örömmel fogadjuk a gép­állomás segítségét — mondja ifj. Tóth János elvtárs, a TSzCs üzemi pártszervezeté­nek titkára — annál is inkább, mert mi elhatároztuk, hogy a szántóföldünkre tehén, vagy ló nem léphet. Mi minden mun­kát géppel akarunk végeztetni, mert csak igy biztosíthatjuk a termésátlag növelését. Peszleg Katalin, az intéző- bizottság tagja azt javasolta ezen az értekezleteit, hogy an­nakidején a kukoricát négyszer kapálják meg, hogy itt is jelentősen emelhes­sék a termésátlagot. Az eredményes értekezleten végül is kimondták, hogy ver­senyre hívják ki a novai járás valamennyi termelőszövetkeze­tét a minőségi és a mennyi­ségi termelés terén. A TSzCs épületén pedig to­vább leng a vörös zászló és utat mutat a haladás, a szocia­lizmus felé. jobban érvényesítheti célkitűzését: még jobban megismertetni és meg­szerettetni a Szovjetuniót és elmé­lyíteni hálánkat, s ragaszkodásun­kat a nagy Sztálin iránt. A tagszervezési kampány a III. körzet területén indult el. A MSzT városi központjából 32 ak- tivapár indult el és vasárnap estig 230 uj tagot szerveztek be a Tár­saságba. Ezzel Nagykanizsán már 21S0-ra emelkedett a Magyar-Szov. jet Társaság tagjainak létszáma. A tagszervezésben a legjobb ered­ményt a Szakon yi Gyula—Simon János pár érte el. Felvilágosító munkával 26 uj tagot szereztek. Nem sokkal maradt el mögöttük Szintai Jenő és Berti Gizella. Ok 20 tagot szerveztek be. Az első nap kiváló eredménye után a tagszervezés változatlan lendülettel tovább tart, s február 26-án átterjed a város más részei­be is. így folyik a tagszervezés a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alatt, de természetesen azután is, hiszen a MSzT az egyik legfonto­sabb tömegszervezet, ami a Szov­jetunió megszerettetésén keresztül küzd a békéért. Az „Ifjú Gárdáival ünnepelték Bózakerettye dolgozói a 30 éves szovjet filmet °t órára tűzték ki a 30 éves szovjet film ünnepélyé­nek megkezdését, de mái' 4 órakor csoportokba vetődve gyülekeztek Bázakerettye üze­mi és paraszti dolgozói az erre az alkalomra szépen feldíszí­tett kulturháznál. Máskor — és ezt már néhányszor megfi­gyeltem — csak az előadások megkezdése előtt pár perccel, sőt sok esetben az előadás meg­kezdése után érkeztek szorgal­mas mozilátogatóink. Ma azon­ban pontos mindenki, mert ma ünnep van, a 30 éves szovjet film ünnepe. Itt is, ott is kisebb csopor­tokba gyűlt emberek vitatják meg az eddig látott szovjet fil­meket és bizony nehéz eldön­teni, hogy melyiknek volt na­gyobb a sikere, ‘ mert hiszen valamennyi olyan megkapó erővel elevenítette meg a szov­jet ember életét, hősiességét, mindennapi problémáit és örö­meit. Nehéz volna választani a ..Lenin élete“, ,.Glinka“. »Szibériai rapszódia“, azután ,,A kronstadii tengerészek“, vagy akár az ,,Eskü“, között. Mindannyi egv-egy remekbe készült filmalkotás, amelyek nevelnek, irányt mutatnak szá­SUBÁM, amelyek akadályozzák a munkavei senyt az államosított Pálcsics és Tarjéa tisziitóűzemben Az államosítással hatalmas mértékben fellendült a nagyka­nizsai Pálcsics és Tarján-féle festő és tisztitóüzem forgal­ma. Ez a forgalom aztán fel­tárta az üzem hibáit. Most lát­szik meg igazán, hogy meny­nyire elmaradt az üzem attól, amit mi korszerűnek nevezünk. Misipari módszerek Nincs mosógép. A munkás­nők kézzel mossák a nagy tö­megben beérkező ruhákat, igy aztán érthető, hogy egy-egy tisztításra adóit ruha egy-kót hét alatt készül el. — Első feladatunknak tartot­tuk, hogy mosógépet szerez­zünk be — mondja Tóth László vállalatvezető. — Már január közepén ígéretet kaptunk köz­pontunktól a mosógépre vo­natkozólag, de a gép még nem tudni mi okból, nem érkézéit meg. Nincs villanyvasaló. Szén­nel fütött vasalóval dolgoznak, ez szintén a munkaidő rová­sára megy. —• Amit most 8 pert? alatt va- salak meg- — mondja Kováes Júlia — akt efv jó Tassal 4 perc alatt, tudnék megvasalni. EredmfnT? Ilyen körülmények között persze nehéz a munkaversenv-­nek komoly eredményeket el­érni, ami pedig az üzem álla­mosítása után nagy lelkesedés­sel indult el. Eredmény van, az kétségtelen, de nem nagy. Az államosítás után ideiglenes normát vezettek be, amelyet a mosodában dolgozók általában 109—104 százalékban teljesíte­nek- A vasaló üzemben viszont komoly lemaradás mutatko­zik. Általában 90 százalékra teljesitik a munkásnők a nor­mát. Szabittos normát Feltétlenül szükséges, hogy a vállalat gépeket szerezzen be és uj, végleges, szabatos nor­mát dolgozzon ki. Csak ebben az esetben bontakozhat ki ko­moly. kiértékelhető formában az a láz, amely eltölti a dolgo­zókat a munkaverseny iránt Csak igy tudja teljesíteni az üzem a rá háruló feladatokat: a város dolgozói és a közüle- tek ellátását. A közüietek, állami vállalatok dol­gozói tüzelőanyag ellátására 9 hó­napos hitelakciót szervezünk. Kér­jük a vállalatokat, hogy a szüksé­ge? nyomtatványokért a legköze­lebbi TL’ZÉP NV-nél jelentkezni «ni repkedjenek. inunkra is mindennapi mun­kánk végzésében. Ma az „Ifjú Gárda" második része kerül bemuta­tásra. A hatalmas érdeklődésre jellemző, hogy háromnegyed 5-kor már zsúfolásig megtelt a terem. Minden hely foglalt, de még sokan vannak, kint re­kedtek. Csizinszki László népműve­lési ügyvezető tartalmas be­szédben emlékezik meg a szov­jet filmkultúra páratlan ered­ményeiről. Azután beszél a szocialista-realista művészetről, a hős szovjet katonákról, a szovjet népről, az egyszerű és immár a kommunizmust éoiWi szovjet emberekről, akik sze­replői és hősei ezeknek a fil­meknek. Látogassuk tehát a szovjet filmeket, tanuljunk belőlük, hogy másokat is taníthassunk. A szovjet film megmutatja az irányt kulturális felemelkedé- sü' felé. A példa előttünk áll, kövessük. Ä függöny szétnyílik és már dübörögnek a trak’-orok az „Uj föld, uj kenyér“ rövid film jeleneteiben. A felemelke­dés útjára lépett parasztság jobb élete pereg le a vász i. Gépesített, korszerű mezőgaz­daság a szovjet példák nyo­mán, vidám, megelégedett pa­rasztság ..Ez igen!“ — hallat­szik a nézőtér soraiból. A de­rűs gyönyörködés után már az „Ifjú Gárda“ második része •ereg előttünk. A bátor és hős ifjak elszánt küzdelme ez a le- igázó zsarnokság ellen. Az igazság tudatában megedze'L és elszánt fiatalság a jobb jövő reményébe vetett, biztos tudattal harcol, ezer veszélyt legyőzve, igazi férfias helytál­lással. A mi SzIT-eseink sokat ta­nulhatnak ebből a filmből, aki látta ezt a filmet, olyan él­ményt vitt. magával, amely ki­törölhetetlenül megmarad em­lékezetében. „Szép est volt — mondják többen — kár, hogy nincs harmadik része is.“ Néhányon ismét megvált­ják a jegyüket és újra megné­zik a filmet. Az „Ifjú gárda“ sikere igazi szovjet filmsiker. A 30 éves di­csőséges múlt méltó nagy ered­ménye. 1950. hbr. őlvasd és terjeszd 5Ía ZlaSát

Next

/
Thumbnails
Contents