Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-18 / 42. szám
Megértette Rákosi elvtársat Ás építőipari és 20® áss brigádot alakított csoportok fe Osvald elvtárs a badacsonytomaji bazaltban Osvaltl János elvtárs. a badacsonytomaji bazalt-bánya egyik hires kővágója Rákosi elvtárs beszéde után elgondolkodott magában ilyenfélén: — Úgy érzem és ez mindinkább meggyőződésemmé lesz, hogy nálunk az üzemben nem megy úgy minden, ahogy kellene. Jójó,' vannak eredmények, az kétségtelen. A hároméves tervet is határidő előtt és még hozzá becsülettel teljesítettük, azután a sztálini műszakban, is keményen mcfxilltuk a helyünket. Jómagam is 710 százalékot értem el. de ... Es itt meg kell állnunk egy pillanatra. Nos. miről is van szó? Arról, hogy pártszervezetünkben nem érvényesült- Sztálin elvtársnak az a. tanítása, hogy fi hibák elkendőzése annyit jelent, mint megköny- nyiieni ellenségeink munkáját, súlyosbítani gyengeségeinket és hibáinkat. Igen, ez az, amivel baj volt eddig nálunk is. Az elvtársak kissé elbizakodtak és nem figyeltek a tömegek hangjára, kívánságaikat nem mindig hallgatták meg. vagy _ ha meghallgatták, nem minden esetben tettek intézkedéseket a hibák kijavítására. ^ ,.Elég erősek vagyunk mi már1’ — jelszóval tértünk mindig nyugovóra és azt gondoltuk, hogy minden a- legnagyobb rendben folyik az üzemben. Nos, tévedtünk. Nem ment minden rendben, mint ahogy a sikerek láttán roegrészegülvc gondoltuk. Lássuk csak közelebbről. Mit is mondott Rákosi elv- társ? íme: ..Elvtársaink egyre jobban lebecsülték a tömegek felvilágosításának és megnyerésének szükségességét...” Bizony, valljuk be kommunista őszinteséggel, ezen a téren találkoztunk az utóbbi időben elég hibával. Addig, amíg a sztálini, műszak előtt jól ment a felvilágosító munka, utána egyszerre csak ellanyhult. Miért? Voltak, akik azt mondták: ,.elmúlt ez a nap is, vége a versenynek, tehát pihenhetünk.” És mi hallgattunk ezekre a hangokra- És hallgatott pártszervezetünk is. Az ellenséget nem vettük észre és beleestünk a saját hiúságunk,, önteltségünk ásta verembe. Mi következik ebből? Az, hogy tg forradalmi éberség elaludt, viszont az ellenség dolgozott. Nem folytattunk kitartó és állandó felvilágosító munkát a dolgozók között és igy történhetett meg, hogy a nemrégi üzemi értekezleten a fiatalok és az öregek ,-összeugrottak”. Hogyan történhetett ez meg? És mi ennek a mélyebb gyökere? Egyszerű a magyarázat, hiszen Rákosi elv társ világosan megmondta: ,,De nem az a baj, hogy öregek vannak, hanem az. hogy nem engedik be a fiatalokat.” Itt mutatkozik meg az a helytelen felfogás, amelyre Rákosi elvtárs hívta fel a figyelmünket, hogy „hiszen mi magunk is elég erősek vagyunk, aztán a fiatalok mit tudnak? Hol voltak ők akkor És még ehhez hasonlók. így ütközött össze az ifjúság az üregekkel, Azt mondták az idősebb szakmunkások, amikor a fiatalok brigádot akartak alakítani: „Mit akarnak ezek? Hol állnak ezek tőlünk? Jobb lesz inkább, ha nem alakítanak semmiféle brigádot Ez a példa ír mutatja, hogy pártszervezetün k lebecsülte az ifjúság szerepét és nemhogy közelebb hozta volna a Párthoz, hanem bizonyos fokig eltávolította .Pedig ez nagy hiba. Honnan vennénk mi az utánpótlást, ha nem az ifjúság soraiból? Bizony, kevés párttag, iáink között az ifjú, vagy akár a nő is. Feltétlenül javítanunk kell ezen a hibánkon. A termelés sinylenn meg, ha ezt a hiányosságot figyelmen kívül hagynánk. Mi vagyunk te felelősek és nekünk, kommunistáknak kell jó példával elől járnunk a termelésben csakúgy, mint a fegyelemben, életmódban és egyszóval, mindenben. Mert A Zalaegerszegen nemrégiben elindított íilmeiöadással összekapcsolt 'szemléltető oktatás csütörtökön el. érkezett negyedik állomásához. Ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság a nézőteret. Rákosi elv- társ beszéde után azok is eljöttek, akik az elmúlt előadást elmulasztották és ez a tény örvendetesen jelzi azt a fordulatot, amely párttagságunknak ezt a részét még inkább közelebb hozta az elméleti kérdések megismeréséhez. A filmbemutatóval kapcsolatos előadást Seress János elvtárs központi párttitkár tartotta. Előadásában a Bolsevik Párt harcaival foglalkozott és kimerítően ismertette az 1908 és 1914 közé eső történelmi események lefolyását, különös tekintettel a forradalmi munkának erre a nehéz szakaszára. — Az 1905-ös forradalom le veretese után éles harcokat kellett a Pártnak vívnia a munkások ügyének árulóival, az opportunistákkal. A sztolypini reakció éveiben azonban a bolsevikok fáradhatatlanul gyűjtötték erőiket a forradalmi mozgalom újabb fellendüléséhez^ A Bolsevik Párt sziklaszilárdsága és a tömegekkel kiépített szoros kapcsolata hatalmas seEövid téli pihenés után, minthogy az időjárási körülmények kedvező munkafeltételeket biztosítottak a termelés beindítására, a múlt hét végén kezdetét vette a munka n sümegi bazal tbányában. Az üzem dolgozói, miután Rákosi elvtárs hozzájuk is szóR. most már a beindulásnál nagy lendülettel fogtak hozzá a terv végrehajtásához. Ezen a téren mi tagadás komoly kmamárcius 1-én az egei’szsgi megyei bíróság területén dolgozó népünk képviselői bevonulnak a bíróságra is. Ettől a naptól fogva büntető ügyekben a megyei bíróságnál két szakbíróból és három népi ülnökből a járásbíróságoknál pedig pgy szakbíróból és két ülnökből álló tanácsok ítélkeznek maid. A Magyar Függetlenségi Népfront megyei szervezete az Shiököket a dolgozók íagjobb- íaiból választotta ki A zalaem-rsiegí me? vei bíró- -’ágnál o következő két hónapban Zsáli Irén. Györgyfajvi ezt követeli tőlünk Pártunk, a dolgozó magyar nép, saját üzemi dolgozóink.” Itt megállt- egy pillanatra Osvald elv társ, majd még hozzágondolt _ valamit. Harmadnap azután, amikor bement, nz üzembe, összehívta brigádja tagjait. Megbeszélték Rákosi elvtárs útmutatásait és elhatározták, hogy megalakítják a ,,200-asok” brigádját. Vannak benne szép számmal ifjak is, meg öregek is. Ami óta Rákosi, elvtárs utat mutatott, öregek és fiatalok közös utat választottak. gitséget nyújtott a cárizmussal békét hirdető mindenféle megalkuvó csoporttá! vívott és végeredményben sikerre vezető küzdelemben. — Lenin és Sztálin - elv birsek forradalmi éleslátással mulatták meg a helyes utat a munkásaié,y-' lom számára, amely végre meghozta az első döntő győzeim. .. 1912-ben létrejött a bolsevikok ön. álló pártja, az „Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt.“ — A munkásosztály a párt vezetésével egyre több forradalmi akciót hajtott végre, amíg végül is sikerült megtörni az opportunisták ellenállását, nem utolsó -sorban gyengíteni a cárizmus hatalmát. Ezek a harcok acélozták meg a Bolsevik Pártol és készítették elő az imperialista háború küszöbén a munkásosztályt a cárizmus végleges megdöntését célzó nagy küzdelemre,. — fejezte be előadását Seress élvtárs. Ezután került sor a nagy dokumentfilm bemutatására , És fel kel a nap“ minden egyes filmkockája elemi erővel mutatta be az illegalitásban harcoló kommunisták hŐsiesség-ét, önfeláldo: A- át' Mindez azonban nem veszett hiába, mert az elnyomottak egén valóban felkelt a vörös nap. . . radás tapasztalható. A dolgozók azonban ígérik, hogy a. múlt évi politikai és a termelés szervezésében megmutatkozó hibákat kijavítva, a Párt erejének tudatában és Rákos’ elv társ útmutatásai szerint be hozzák az átmeneti kiesést és a szocialista munka versenyt, a Szdahánov-mczgalmat kiszélesítve, teljesítik vállalt kötele- I zettségeiket. zesz Dénes és Polgár János, valamint Tasi István és- Erős Rezső elvtársak .ülnökként. Kardos Ferenc, Kovács József. Láng János elvtársak Pedig mint pótülnökök működnek maid. A népi bíráskodás, jelentőségének me'-'-fblelő ünnepélyességgel március 1-én megártandó eskütétel után hala(Serfőzö.) Ä Párttö* ténet negyedik állomása Zalaegerszegen Kör id téli pihenő után ismét üzemben a mlmegi hasalt /§ MÉMOSZ értelmiségi titkárának a Népszava egyik számában megjeleni cikke foglalkozott az építőiparban működő műszaki.csoportok feladataival és megállapította, hogy a Miniszter- tanácsnak az építőiparra vonatkozó ismeretes határozata . óta az építőiparban elért fejlődésben, eredményekben kétség elen része, mégpedig jelerdös része van a műszaki értelmiségieknek. A cikk. — a Központi Vezetőség határozata hoz hasonlóan — rámutatott, arra is, hogy a kitűzött feladatokat meg nem sikerüli teljes egészében végrehajtani és itt meg komoly feladatok várnak az építőipari műszaki értelmiségre. Vegyük talán elsőnek a legfontosabbat, a szocialista verseny kérdését. A Központi Vezetőség határozata külön kiemeli, hogy az építőiparban mutatkozik meg leginkább a munkaverseny kam- pány$zerüsége, ebben az iparágban különösen elmarad a versenyzők száma az országos áHag> tói. A nagykanizsai Magasépítési NV nemrégiben még iskolapéldája volt ennek a megállapításnak. .4 sztálini műszak ulá,n szinte a nullára esett vissza az egyéni és egyáltalán a versenyben lévő dolgozók száma ‘Kétségtelen az, hogy elvnek oka a váriszervezet hiányos felvilágosító munkáján kivid, a műszaki értelmiség közömbössége veit a verseny iránt. A mi műszaki osztályunk csak a saját szűk munkáját, tervezés, rajzolás, számitgatás, stb. tartotta kötelességének és elfelejtette azt, hogy a verseny előfeltételeinek, a jó munk a megszervezés, a hiánytalan és fennakadásnélküli anyagellátás, a kiértékelés kidolgozása, s ezeken felül a tervek egyénekre történő felbontása, a mi, a műszaki értelmiség dolga. Á z elmélet tanulmányozása, ’ a marxizmus-leninizmus- sal való foglalkozás és nem kisebb mértékben Pártunk nevelő munkája irányította figyelmünket erre a kérdésre, ismertük meg valójában- a ’ műszaki értelmiség feladatait a szocializmust építő országban. Pártunk nyíltan megmondotta: nekünk szükségünk van a műszaki értelmiségre, de Sztálin elvtárs szavai szerint: nekünk nem akármilyen vezetőemberek, mérnöki és technikai erek kellenek. Nekünk olyan vezetőemberek keltenek, akik meg tudják érteni országunk, munkásosztályának politikáját, ezt a politikát magukévá is tudják tenni és készek azt lelkiismeretesen is végrehajtani. Mi, a nagykanizsai Magasépítési NV, megértettük a magyar munkásosztály politikáját, magunkévá -is tesszük azt és készek ••agyunk azokat végrehajtani. Megértettük azt, hogy reánk vár az a feladat, hogy uj munkamódü BÉÍSZfirl8íl3£SÍ 95 segédmunkást képez át a zalaegerszegi A január S-án nyilvánosság ra hozott minisztertanácsi rendelet az inaid munkaerőgazdálkodásról és szakmunkásképzésről kimondja: ..A munkások technikai színvonalának emelése érdekében « továbbképző tanfolyamok hálózatát Jelentősen ki kell szélesíteni“. Ugyanakkor rávilágít az új szakmunkás utánpótlás biztosításának fontosságára és kihangsúlyozza. hogy nagy számban kell bevonni iparos-tanulókat és főleg nőket az építőiparba. Ezzel kapcsolatosan a zalaegerszegi Magasépítési NV a határozat szellemében S3 se- ttédmnnkás átképzését indítja meg a. tavasszal a gyakorlati ( munkának a szakoktatással i \S szoros összekapcsolásával. szerek bevezetésével, uj munkamódszerek bevezetéséhez szükséges műszaki segítség megadásával, kimozdítsuk. építőiparunkat az évszázados, elavult munkamódszerekkel dolgozó, egyhelyben tcpogóstól. A Szta- hánov-mczgalom 1 ovábbfejlesztése és kiszélesítttc nem kismértékben a műszaki értelmiség feladata. Itt áll előttünk követendő például a szovjet technika, a szovjet műszaki értelmiség munkája. •Ä4ST it tettünk ennek megértése 1 -* után? Büszkén mondhatjuk, hogy szép sz: mmal vannak eredményeink, s közülük (alán legfontosabb - tér. felbontás hatalmas munkája Fáradságos és sok számitgatást igénylő munka volt egy ilyen apró részletekre szétbontott vállalói, globális tervét, a munkás személyéig felbontani. A munka azonban sikerüli. Sikeres -/olt következménye is. A tervfelbontás kapcsán robbant ki nálunk is a verseny és. kezde t tömegmozgalommá válni, s ma is szinte napról-nap.a emelkedik az egyéni, brigád,, vagy városversenyben dolgozó munkások száma. Ez a verseny már most azt eredményezte, hogy a telje siirnA. nyelt ugrásszerűen emelkedne}:.. ás még inkább cmotkédui fogrrk előreláthatólag Eredményes volt 2 munkánk, a munkák észszerűbb megszervezi: :e. az. anyagellátás zavartalanságát biztositó intézkedéseink terhi is. Ez utóbbinál még mutatkozik azonban nem kevés csiszolni való is. A nagykanizsai Maga sérülési NV műszaki osztályának ?agjai amikor ezeket a munkáltat végezték, segíteni akarlak a dolgozóknak a íöbbtermelésfcen, életszínvonaluk emelésében, iránt ahogyan segíteni akarjuk ezután is mindenben a fizikai munkást. Tudásunkat átadjuk és főlörckvcsvrk. hogy a helyesebb munkaszervezéssel lehetővé tag-..ük, hogy vállalatunk minél több srtaháno- vista dolgozóval büszkélkedhessek. Tudjuk, fejleszteni kell rrég tudásunkat, mert aki nem tanul, az lemarad. Átereszük azt, hogy mennyire fontos & szakmai tudás bővítése melleit az Ideológiai fejlődés, s ezt az át érzést bizonyltja az is, hogy műszaki osztályunk minden tagja .résztvesz a folyamatban lévő szakszervezeti szeminárium: okon. így válik lehetővé, hogy a műszak1 ismeretek átadásával egyidejűleg a politikailag haladottabb munkásosztály és élcsapata a Pár-:, megtanítson bennünket a politikai elmélet •zükséges ismereteire. így együttműködve, kölcsönös segítséggel, összhangban tudunk munkálkodni a szocializmus építésén. HORVÁTH LÄSZLÖ a nagykanizsai MagasápihV; NV műszaki oszló!yvezetője.
