Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-02 / 28. szám
Pártmunka a hivatalokban Zajcev elvtárs a jaroszlávli területi végrehajtóbizottság Párttitkár Eivtársak! Népnevelők! Február 2-án este hat óra 5 perckor közvetíti a rádió a Népneve, lök 20 percét. Ezen az előadáson a rábakovácsi termelőszövetkezeti csoport párttitkára, Varga Károly elvtárs elmondja, hogy hogyan járult hozzá a népnevelők jó munkája a termelőcsoport megerősödéséhez és az előttük álló feladatokból (mint pl. az üzemterv ismertetéséből) a népnevelők hogyan veszik ki részüket. Az előadás után a népnevelők csoportja beszélje meg és bírálja meg a hallott előadást. Véleményüket az MDP Megyei Bizottsága Ágit. Prop. Osztályára írásban küldjék be az elvtársak. Minden népnevelőcsoport, de különösen minden termelőszövetkezeti csoport, ahol csak rádió van, szervezzék meg ennek az előadásnak csoportos meghallgatását. Az exportált halál Jaroszlávl legszebb í’észe a Kirov-kcriilet. Itt nyertek elhelyezést — kevés kivétellel — a területi és városi szovjet szervezetek, különböző hivatalok, iskolák, technikumok. így érthető, hogy a kerület értelmiségének legnagyobb része az államapparátus munkásaiból tevődik ki. A szovjet államapparátus dolgozói — mint általában a szovjet emberek — lényegesen különböznek a többi országok állami hivatalnokaitól. Ahogy a szovjet paraszt magáénak érzi a földet és a traktorokat, az ipari munkások a gyárat és az üzemet — ugyanúgy magáénak érzi a szovjet hivatalnok azt az állami szervet, amelynél dolgozik. Ezt az érzést az ideológiai nevelés, a marxista-leninista hidas kelhette bennük életre. Rendkívül nagy érdeklődéssel és tudásvággyal tanulmányozzák a Bolsevik Párt történetét, de érdeklődésük ezen sokszorosán túlterjed. Nagyon széles politikai oktatási hálózatot építettek ki a szovjet államapparátus dolgozói. Legnagyobb részük a marxiz- mus-leninizmus klasszikus műveinek _ egyéni tanulásában vesz részt. A szovjet állam kül- és belpolitikai kérdéseit tanulókörökben vitatják meg. Nagyon sokan a marxizmus- leninizmus esti egyetemén bővítik tudásukat. Jár őszi á v 1 Ki r o v -k er ü le lében 23 szemináriumot szerveztek a Párt, a városi tanács és a gazdasági szervezetek aktívái számára. A szemináriumok nagy segítséget nyújtanak az egyéni tanulóknak. Vezetőik olyan dolgozók, akik mint propagandisták és előadók elvégezték a marxizmus* leninizmus esti egyetemét, A propagandisták és előadók a legkülönbözőbb kérdésekről tartanak előadásokat és konzultációkat az állami hivatalokban. Ezenkívül ellenőrzik az egyéni tanulók elő menete-1 lét. Jaroszlávl Kirov-kerüle- téhen 462 propagandista és előadó van, akik rendes napi munkájuk elvégzése után vesznek részt a tanulni vágy ók ideológiai képzésében. Ez egyik része a jaroszlávli pártszervezetek segítségének az oktatásban. Äz államapparátus dolgozóinak ideológiai és politikai színvonala emelésének érdekében arról i.s gondoskodnak, hogy a tanulók megtanulják tudásukat gyakorlatban alkalmazni. Sok péida mutatta. hogy az államapparátus .dolgozóinak munkájában valóban rendkívüli eredményeket hozott- a marxizmus-leni- mzmus elméletének elsajátítása. instruktora, mielőtt tanulni kezdett, nem látta tisztán hivatali munkája ügyeit sem, nem volt elég magabiztos. Politikai tudásának hiányát erősen érezte, ezért kezdett a Bolsevik Párt történetének tanulmányozásához. Annak befejezése után a marxizmus-leni- nizmus esti egyetemét végezte el, most pedig a pedagógiai főiskola történelemkarán tanul. Kibővült tudásának birtokában, valósággal uj emberré lett, pontos, lelkes dolgozó, lelkiismeretesen és örömmel teljesiti a megbízatásokat. Látóköre ma már olyan széles. hogy ő maga is rá tud mutatni a hibákra és segit megtalálni azok megszüntetésének módját. Ma már 5 tanítja az alsóbbfoku kádereket A SZOVl©t államapparátus dolgozóinak fejlődése nagymértékben annak tulajdoA Szülői Munkaközösségek egyhónapos munkaversenye most fejeződött be. Valameny- nyi megyében a legjobban működő Szülői Munkaközösségek között rádiókat, teljes úttörő zenekari felszereléseket, értékes könyvsoroza tokát és díszokleveleket osztanak ki. Február 3—8. között tartják az ország általános és középiskoláinak Sziblői Munkaközösségek az ötéves terv megindulása óta első szülői értekezletüket. Az értekezlet központi kérdése: az iskolai tanulmányi színvonal emelése. A félévi bizonyitványkiosztásnitható, hogy a politikai munkát nem korlátozzák csupán elméleti oktatásra. Rendszeresen tartanak gyűléseket, termelési értekezleteket és kitü nőén szervezett faliújságjaik vannak. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy ezek mind hatásos eszközei a politikai munkának. Pontos munkájukat a krh tikarönkritika gyakori alkalmazása tette lehetővé. A párt- szervezetek gondoskodó irányítása eredményezte, hogy az államapparátus dolgozói megértsék és magukévá tegyék a f en ti ek f o n t o sságát. Ü gy a.n- esak a pártszervezetek érdeme, hogy ahol valami hiba mutatkozik, azt azonnal felszámolják. Ilyen segítséggel jutottak el Jaroszlávl hivatalnokai oda, hogy ma már gyakorlati munkájukat az ideológiai tudás támasztja alá. sál egyidejűleg- az értekezleten a szülők és a nevelők együttesen megvitatják a tanuló- otthonok, tanulókörök, tanulószobák, valamint az otthoni tanulás jó feltételeit és az ellenőrzés kérdéseit Az értekezlet tárgya rendkívül nagy érdeklődést kelt mind a pedagógusok, mind a szülők körében. Ugyanezen az értekezleten osztják ki a versenydijakat is. Az óvodák február 12—15. között tartják szülői értekezletüket amelyeken a kisgyermekek korszerű nevelésének legfontosabb kérdései kerülnek napirendre. Az Atlanti Szerződés rövid és dicstelen fennállásának legfenyegetőbb korszakához érkezett. A múlt hét végén az Egyesült Államok utasítására az „érdekelt“ kormányok aláírták a fegyverszállitmányok lebony oldásáról szóló egyezményeket. Még arról sem igen lehet beszélni, hogy amerikai utasításra történt volna mindez, hiszen Bevin, Schuman, Spaak és a többi áruló külügyminiszterek valamennyien olyan Katók, akiket könnyű táncba vinni. A f egy verszállitások, megkezdése azonban az éremnek csalt az egyik oldala, mégpedig az ,jrás“ oldala. A , jej“, a lényegesebb oldala az éremnek, amely az értéket jelenti: miképpen vélekednek és cselekszenek a dolgozók. Az atlanti fegyverszállítások megkezdése a nemzetközi méretekben tomboló osztályharcot még élesebb szakaszába lendítette. Ha voltak még hiszékenyek, akik a Marshall-szállit- mányok rágógumiján csámcsogva békés illúziókban ringtak, azokat is észhez téríti a többmillárd dollár értékben hazájukba importált hálál, az ő haláluk, amelynek árát nekik kell kiizzadni a munkapad mellett, a szántóföldön, a boltokban, ha fizetésre kerül a sor s amikor újabb adókkal sújtják a dolgozókat. Ha voltak még naivak, akik felültek az amerikai tőkések és a nyugati jobboldali szocialisták békéről való fecsegésének, most azoknak is be kell látniok azokat a rideg tényeket, amelyeknek veszedelmére még születésük idején rámutatott a Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke s amelyeket a gyakorlat azóta pontról-pontra beigazolt. A halálgyárosok és fizetett prókátoraik azt zengték az Atlanti Egyezményről, hogy az „védelmi“ szerződés. De ki fenyegeti Belgiumot vagy Luxemburgot? Ki akarja megtámadni Angliát, Francia- országot, Olaszországot? Ki változtatta át ezeket az országokat amerikai félgyarmatiá, katonai támaszponttá? Az Atlanti Szerződés azonban erre is megadja a választ. Egyik pontjában leszögezi, hogy a szerződésben résztvevő kormányok egymás segítségére kötelesek sietni, ha az illető országban fennálló ,,rendet“ (értsd tőkés-katonai diktatúrát) valamilyen veszély fenyegeti. Az Atlanti Egyezmény tehát támadó katonai blokk, merényletterv a benne helyet foglaló országok munkásosztálya, dolgozó népe ellen. Az Atlanti Szerződést alátámasztani igyekező imperialista propaganda csakúgy csöpög a vértől és fröcsköli a rágalmakat a Szovjetunió és a szabad népek felé. De a nyugati országok dolgozói is megértik már, hogy lakájkormányaik bértollnokai és rádiókommentátorai bandzsa mészárosok, akik a Szovjetuniót szidják, — de közben saját népükön ütnek. A népek azonban nem tűrik szó nélkül az ütéseket. Franciaországban és Olaszországban, kikötőkben, üzemekben és hivatalokban, sztrájkokban és gyűléseken feltör a nép elemi ereje: nem rakják ki az USÁ-ból érkező fegyver- szállitmányokat, nem támogatják a vietnami gyarmati elnyomó háborút. Az Atlanti Egyezmény megvan, ott éktelenkedik rajt néhány népnélküli ön-diplomata aláírása, a tőkés többségű parlamentek becikkelyezték — de a számítások mégis gazda nélkül készültek. A népek nem szentesítik. Azt jelenti-e ez, hogy az Atlanti Egyezmény nem számottevő? Azt jelenti, hogy nincs háborús veszély? így csak az örültek és a gonosztevők vélekedhetnek. A valóság az, hogy a népek ellenállása, az imperialista tervek kudarca még elvetemültebb, még gyalázatosabb. még erőszakosabb tervek kiagyalására és megvalósítására készteti a háborús gonosztevőket. A háború megszállottjai terveik felsülésében haláluk órájának közeledtét érzik. A vérengző fenevadak nem adják olcsón életüket- Törvény és kötelesség, hogy ujult erővel megnövekedve lángoljon fel a népek szén{ harca a fenyegető háború ellen. Kina, Vietnam, Franciaország, Olaszország dolgozói kéz a kézben, erőik egyesítésével viszik a harcot a végső győzelemig. Van oka rettegni az imperializmusnak: a francia ki- kötőmunkások példáját köve* tik az olaszok, a párizsi sztrájkokra Nápoly, Genova munkásai sztrájkkal felelnek. Lenin és Sztálin eszméi világszépé alkotó erővé válnak. A tőkés országokban dúló ősz*. tályharc párosul a szabadság- harcot vivő gyarmati népek harcával. Hiába „magyarázza“ Bidault, hogy minden franciának össze kell fognia, hiába „magyarázza.“ Bevin. hogy a malayai háború az angolok háborúja a malájok ellen — a dolgozók tudják, hogy a háború kérdése: szabadság és rabság kérdése. Hiába hát minden erőfeszítés, a dolgozók együtt haladnak az elnyomott népekkel, a közös harcban, a burzsoá kormányok megbuktatására. elsöprésére. A nacionalizmus gyilkos mérgét Göb- bels után most mások fecskendezik a népekbe. De a népek j hatástalanok, mert a Szovjetunióra, a népi demokráciákra tekintenek és nemzetközi méretben egyesitik erőiket. Az Atlanti Egyezményben felismerik az Amerikából exportált halált és félreérthetetlen ,.nemu-et mondanak a háborús uszítok felé. Ez a győzelem legbiztosabb záK>ü.a. TjHi úttörő táhűr A kürtből szétömlő harsány hangok belefészkelik magukat az alvó úttörők fülébe . . majd néhány mozdulat és a gyermektestek máris frisseséggel telnek meg. így kezdődik a Kljazma-folyó melletti úttörőtábor egy napja, a moszkvai folyami hajósok gyermekeinek 10 napos táborozásán. A táborban 105 gyermek üdül. Két őrs korcsolyaversenyre készülődik. Nagy izgalommal állnak a rajthoz és már vágtáznak is a körben. Egy másik őrs tagjai egymáshoz kapcsolt szánkóikon, mintegy hosszú vonat kígyóznak a kifogyhatatlan élményekkel ígéretes kanyarokban. Bent az épületben a gyermekfejek a társasjátékok fölé hajolnak. Még csendesebb szoba is van itt, amelyben pedagógus foglalkozik a tanulásban elmaradt gyermekekkel, Segit nekik, hogy a tanulásban utolérjék osztálytársaikat a következő félévben. Másik teremben zongora milled mz úttörő zenenövendékek gyakorolnak szorgalmasan. Az apró ujjak puhán, de biztonsaaeal futnak a billentyűkön. Naponta két-három órát töltenek a zongora mellett a gyermek zeneiskola tanulói. A késő délutáni órákban mozielőadást tartanak. Ezen mindenki résztvesz. A Timur és bandája’*, „A bűvös sapka’*, „Az ezred fia’* című filmek sok kedves és tanulságos élményt ültetnek a gyermek-szivekbe. A tábor legnagyszerűbb napját Kláva Pota- lova uttörővezető igy beszélte el: — Különösen élénk volt akkor a tábor, mert hiszen mindannyian a karneválra készültünk. Az úttörők nagy képzelőerőről és találékonyságról tettek tanúságot a jelmezek elkészítésében. A hagyományhoz hiven Télapót, az Ó-esztendőt búcsúztattuk és Hófehérkét, az uj évet köszöntöttük. Arik Visnyevszkij tarka öltözetben kedvelt dalokat énekelt é3 szavalt. Natasa Rukavisnyikova eitáncolta a ..Tatarocska’* nevű táncot, A legkisebb uttörőlány, ValeesKo Drober hókriatály-ruMban táncolt A Karnevál pompájával forgott a legötletesebb alakok körtánca a raavoffó fenyőfa kfin'U Hetven kilométeres sebességgel Tarsó peremétől a belvárosig Rövidesen megkezdődnek Varsóban a földalatti gyors- vasút, építkezései. Már folyamatban vannak a próbafúrá sok a meghosszabbított útsza koszon. A földalatti gyors vasutat 1955-ben adják át a forgalomnak a belvárosi szakaszon. Zoliborszk városrész Uj utakon a bolgár nehézipar A bolgár ipar ma már olyan gépeket is gyárt, amelyekről a régi burzsoázia azt gondolta, hogy soha nem lehet előállítani Bulgáriában. Légkalapács, cséplőgép, kévekötő, téglásai toló és más bonyolult- szerkezetű gépek gyártásával felé széles gyepesített sáncba fut majd a vonat. A földalatti menetsebessége 70 kilométer lesz óránként. A megállóknál mozgólép cs ölekéi gyorsítják meg és teszik kényelmesebbé az utazóközönség átszállását a földön közlekedő autóbusz és villamos járatokra. a gépipar 1949-ben 33-szoro sara emelte termelését az 1939 évihez képest. Az elektromos ipar szintén ugrásszerűen fejlődött. Itt az emelke dés 11-szeres az 1939-es évhez viszonyítva. Február 3—8 között tartják a Szülői Munkaközösségek értekezleteiket Csütörtök, 1950. íebf. 2.
