Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-09 / 34. szám

„ Még jobban szeretjük a Pártot és támogatjuk céljai “ Közalkalmazottad, egészségügyiek és pedagógusok köszöneté a fizetésrendezésért i Napróí-napra egyre újabb és újabb közalkalmazotti cso­portok küldik hálatelt köszöne- tüket Rákosi elvtárs felé, aki­nek kezdeményezésére a kor­mányzat rendezte fizetésüket, s ezzel emelte életszínvonalu­kat. A közalkalmazottak to­vábbi jó munkájukkal köszö­nik meg Rákosi elvtárs segít­ségét. A bucsúszentiászló] körjegy zőség dolgozói az alábbi szö­vegű táviratot küldték Rá­Az alábbi táviratot viszont a nagykanizsai általános leány gimnázium nevelői kara küld­te Rákosi elvtársnak: „Tisztában vagyunk azzal, mit kaptunk a fizetésrende zéssel a Párttól, annak sze­retett vezérétől és a mun kásosztájy-vezette dolgozó népünktől. Megfogadjuk, hogy még hűségesebben sze retjük a Pártot és támogat­juk célkitűzéseinek megva­lósításában. Jobb és lelke­sebb munkánkkal hozzájáru­lunk a munkásosztály és a dolgozó parasztság kultúra lis forradalmának sikeréhez. Fáradságot nem ismerve, to­vábbfejlesztjük szakmai és ideológiai képzettségünket. A gónjdainkra bízott ifjúsá­got í, Párt, a munkásosztály és a dolgozó nép iránti sze­reiéire és hűségre neveljük a Szovjetúinó megismerteté­sének és megszerettetésének széliemében*’. Tettetekéi kossönjük me§'••• 2£00-as í)i‘i^á<S alakult zalaegerszegi vasúton A napokban jelent meg a minisztertanácsi rendelet az ál lám vasú ti és postai munka- vállalók fizetésének és szolgá­lati viszonyának egyes kérdé­seiről. Ezzel kapcsolatosan megkérdeztünk Z>al aegerszegen néhány vasúti dolgozót, akik egyformán osztatlan örömük­nek adtak kifejezést. Beszeltek arró khogy a Horthy-fasizmus idején sohasem álmodhattak sorsuk javulásáról: hosszú évtizedek kehcítek ahhoz, hogy valaki előlépte­tést kapjon, nem is beszélve arról, hogy se szeri, se száma nem volt azoknak az úri sem­mittevő piperkőeökuek, akik jó protekcióval hetek alatt ,, karriert1’ csináltak és be­ültek valamelyik . főnöki iro­dába és ha jól ment, felvitték egészen a „bársonyszékig”. Ugyanakkor a becsületes dol­gozók tízezrei a legjobban vé­gezhették munkájukat, 30—40 évet szolgálhattak, amig va­lami morzsát pottyantottak nekik az urak asztaláról. Most a rendelet ezen a téren is so­kat változtatott. Nemcsak a kort veszik tekintetbe, hanem a végzett munka minőségét is. Érdemes tehát versenyezni kosi elvtársnak: „Hálánkat és köszönetül!- két küldjük Rákosi elvtárs­nak, akinek a közalkalmazot­tak iránti nagy szeretető és gondoskodása nyilvánult meg a fizetésrendezésnél, ígérjük, hogy ezt * szer ete­tet és gondoskodást jobb és tökéletesebb munkával, a szocialista munkaversenv ki szélesítésével, a szocialista Magyarország építésének na. gyob lendületével fogjuk vi szonozni'*. A nagykanizsai városi köz­kórház dolgozói ünnepi gyűlés alkalmával határozták cl, hogy Rákosi elvtárs segítségét meg­köszönik. „Hálatelt üdvözletünket küldjük * Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtárs­nak — írják —.ígérjük, hogy továbbra is ió ideoló­giai képzettséggel és gyakor­lati munkával fogunk dol­gozni a szocializmus építé­séért, beteg dolgozó társaink egészségének helyreállítá­sáért. Munkánkban minden­kor követjük a nagy Szovjet­unió orvostudományát, amely az egész haladó emberiség ügyét szolgálja“. A nagykanizsai pedagógu­sok Rákosi elvtárs celidümölki bejelentését idézik fel emléke­zetükbe, amikor népünk szere­tett vezérének megköszönik fizetésűk rendezését. „Köszöneíünket fejezzük ki azért a szerető gondosko­dásért — írja a kanizsai ál­talános gimnázium nevelő­testülete. —, amely lehetővé tette, hogy bölcs vezetése alatt Népköztársaságunk gaz­daságilag annyir«, megerő­södjék, hogy ezzel biztosíta­ni lehessen a pedagógusok­nak . munkájuk mennyiségé­nek és jelentőségének meg felelő dí jazását. Meggyőződé sünk, hogy Rákosi elvtárs nak és Népköztársaságunk kormányának ez a felemelő elhatározása minden magvar nevelőt arra buzdít, hogv az ifjúság demokratikus neve­lésében hatványozottabban dolgozzék, s így ifjúságunk követhesse a hős Komszo- mol if júságának példáját“. A nagykanizsai Pe.tőfi-utcai általános iskola tantestülete így ír Rákosi elvtársnak: „Látjuk, hogy munkánkat a népi demokrácia szeretete és figyelme kíséri. ígérjük, hogy munkánkkal lehetővé tesszük, hogy ötéves tervünk végére a tudás dolgozó né­pünk közkíncsévé lesz. Tud jufc ugyanis, hogy a tudás világossága eltünteti azt a sötétséget, ami eddig nyo­morban, rabszolgaságban tartotta népünket. Csak a tudás fegyvereiével felvér­tezett dolgozók társadalma lehet biztos alapja a jobb magyar jövendőnek1'. üli! elül a Pártnak, lop számira is lepuiaiio a helyes oía! Régó'a szóbeszéd tárgyát képezte már Orosziony köz­ségben a termelőszövetkezeti csoport alakításának terve. Van annak már vagy esztendeje, hogy néhány öntudatos dolgozó paraszt legelőször vépehe fel ezt a gondolatot és ettől az idő­től fogva mind többször kerüli szőnyegre ez a kérőős. Durkóczi József elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke meg-megpengette a- gazdák .fü­lében a megye legjobb TSzCs-inek eredményeit s tör­tént azután, hogy az egyik vántórtanfolyamí estét köve­tően összeültek többen és fon­tolóra vették a dolgot. Vala­melyest értettek már a munka­egység elszámoláshoz, jóllehet még nem voltak TSzCs tagok. Nos, igy mégis csak más ér­lelnie van a munkának, már­mint a munkaegység alapján történő igazságos részesedés­nek. Aztán ott vannak a gé­pek, az állami segítség, szak­szerű gazdálkodás és no .., a gépállomás. Valami! kell tennünk — Halljátok — szólt egyszer Durkóczi elvtárs társaihoz — én csak amondó vagyok, hogy igy, ahogy mi csináljuk, ez nem mehet tovább. Valamit kell tennünk, mert igy bizony nem megyünk semmire. Tehe­] nekkel szántani, küzködni rossz szerszámmal a földben, azután semmi látszatja. Egy­szóval, változtatnunk kell sür­gősen eddigi életünkön!... De bizony a változás nem történt meg mindjárt. Eltelt még azután néhány hónap, ami alát-t a falu reakciója, ku- lákjai nem-szűntek meg uszí­tani a szövetkezeti mozgalom ellen. Volt aki hallgatott rájuk, ’de" még többen voltak azok, akik tudták, hogy honnan is fuj a .szél. Kulák ura-mék csel­szövése nagyon is átlátszónak bizonyult, mert a majori öntu­datos parasztok egyszeribe ki- bujtatták a ló lábát a zsákból. A megyei tanácskozás Időközben történt valami,. Megyei tanácskozásra jöttek össze a TSzCs-k és gépállomá­sok küldöttei. Innen azután gyorsan híre ment Orosztony- ba is annak, hogy mi történik a megyeszékhelyen. Azt meg­előzően olvasták az ujgazdák Rákosi elvtárs beszédét és meg is vitatták töviről-hegyire a részleteket. A megyei, tanács­kozás pedig újabb lökést adott korábbi elhatározásuknak. — Mármost ugathatnak' a kulákok, amit akarnak, mi mégis csak a jobb utat, a ter­melőcsoportot. választjuk! így beszélt Durkóczi elvtárs Korán di Sándoréknál, ahol még u megyei tanácskozás napján összejöttek és elhatá­rozták, hogy itt is megalakít­ják a termelőcsoportot. A gyü­mölcs megérett, tehát itt az idő a cselekvésre. A Korándiéknál egybegyült szükebb értekezleten felszólalt Doszpot Lajosné MNDSz asz- szony, aki ugyancsak a csoport megalakítása mellett foglalt állást. Nosza,, a többieknek sem kellett több. Özvegy Horváth Jánosné is ugyancsak erőskö- öött: — ha már itt tartunk, én csak azt mondom, hogy lép­jünk be valamennyien. Az egész családommal belépek — Úgy van — helyeseltek minden oldalról. Horváth Jó­zsef ujgazda, rögtön jött a maga 6 holdjával. Németh József meg azt mondta: — én is be­adóim az én 6 holdamat és az összes állataimat. Aztán az egész családommal belépek a csoportba. Korándi Sándor pedig a legelsők között volt, Vasárnap kultúrműsorral egy­bekötve tartotta meg a zaaleger- szegi Jókai-úti általános iskola félévi szülői értekezletét és a Szülői Munkaközösség hathóna­pos munkaterv értekezletét. Ezen az értekezleten megjelent Pó'ári Ferencné minisztériumi kiküldött, VKM nevelésügyi előadó, Pozso­nyi Anna MNDSz m. titkár, Mül­ler Edit Sz'MK főigazgatói előadó, valamint 145 szülő. Az értekezletet bevezető rövid és nívós kultúrműsort követően az iskola igazgatója tartotta meg félévi beszámolóját. Ennek so­rán hangsúlyozta, hogy a tanul­mányi színvonal emelése a jelen­legi 4.5-ről az átlagos- 5-re a pe­dagógus kar egyik legdöntőbb feladatát képezi. Majd ismertette az osztályok közötti tanulmányi verseny állását és külön is ki­emelte azokat a jó előmenetelő tanulókat, akik élen jáhn&k a tanulásban. A továbbiakban fog­lalkozott a még fennálló hiányos­belépésnek. Már hogyne lépne be. amikor Rákosi elvtárs olyan szépen megmagyarázta azon az országos tanácskozáso­kon. És amit Ő mond, az min­dig jó és a dolgozó parasztság érdekében szól. Egy szó, mint száz, ezen a napon 12 család lett tagja 27 családtaggal az I. Megyei ÁMG és TSzCs táblás termelőcso­portoknak. Mert ezt a. nevet ad­ták maguknak a megyei ta­nácskozás emlékére. És még hozzá III. típust alakítottak ke­reken 136 holdon. Á jSvő szép Doázpot Lajosné, aki intéző- bizottsági tag lett, felvetette mindjárt a jövő terveit: — van 32 hold legelőnk, ezen juhte- nyészetgt létesítünk. Az lesz még csak a jövedelmező fog­lalkozás. A Párt segít bennün­ket és majd meglátjuk, hogy mire fejlődünk. Én még egy­szer csak azt mondom, mi ezt nem bánjuk meg, sőt hálát kell adnunk a Magyar Dolgo­zók Pártjának és a mi Rákosi elvíársunknak, hogy számunk­ra i,s megmutatta a helyes utat. Ságokkal ‘és az 5 éves terv meg­valósításával kapcsolatban alá­húzta, hogy a tanulmányi színvo­nal szakadatlan emelése minden tanuló, szülő és nevelő becsület­beli kötelessége. Ezután Varga József né, a Szü­lői Munkaközösség elnöke ismer­tette a hathónapos munkatervet, amelynek főcélja az. évvégi 5-ös átlag elérése. A szülők részéről elhangzott hozzászólások biztosították a ne­velői .kart, legmesszebbmenő tá­mogatásukról. Majd az értekezlet meglepetéseként Pótári Ferencné átnyújtotta a minisztérium, ver­senydiját, egy modern rádió ké­szüléket, mint a SzMK munka­versenyének első diját, amit az iskola Szülői Munkaközössége a versenypontok eredményes tultel- iesitésével érdemelt ki, Néhány buxditó síó után ax eredmények­ben garösg szülői értekezlet’ az Iniefhacicaáié elén?ülésével vé­get ért. Most fejeződött be a pacs&t MNDSz-szervezet szemináriu­ma, amelyen a tagság jelentős rész© részt vett. Szabó Mária elvtársnő előadásain a szocia­lizmus építésének kérdésével foglalkozott. Most zajlott le a A zalaegerszegi Jókaí-uíí bázis-iskola szülői munkaközössége nyerte a VKM, mimkaveirsenyéfiek első díját — igy adnak röviden választ a fűtőház és forgalom dol­gozói. A rendelet megjelenését kö­vető napon Gorza Jenő elv­társ, szolgálattevő összehívta a brigád tagjait. Az állomás épületében rövid megbeszélést tartottak. Boldogan újságolták egymásnak, hogy a Párt, a dolgozók állama ismét bizto­sította életszínvonaluk további emelését. —- Tudjátok mit, elv társak’ — vetette fel a kérdést Gorza elvtárs —. Nem elég ezért csak köszönetét mondanunk, tettek­kel kell megmutatnunk hálán­kat a Pártnak. — Volna egy javaslatom — vetette közbe rögtön Galambos elvtárs. majd pillanatnyi gon­dolkodás után kereken kimond­ta: — eddig a mi brigádunk állandóan teljesítette a maga 160—170 százalékát, hanem én amondó vagyok, bogy ilyen­formán a 200-ra is emelhet­nénk­— Jól mondod — helyesei minden oldalról a brigád. Kemény munka, de Tál Saljuk! Mától fogva meglesz a 200! — Úgy van, alakítsuk meg a 200-as brigádot! — tette még­hozzá Major Ferenc tolatás- vezető. A kimondott szót. azonnal tett követte. Nem telt bele né­hány perc, máris készen volt a verseny szerződés, ilyenfor­mán : „Mi, a. Gorza Jenő brigád tagjai, fizetésrendezésünkkel kapcsolatosan a Párt gondos­kodására azzal válaszolunk, hogy a mai ;piól kezdve, azaz február ti-iól napi átla­gos norma lelj esi iménymiket, ami eddig 160—170 százalék volt, felemeljük 200-ra és ezen alul nem teljesítünk. A teljesítés a. kocsitartózko­dási normából, az induló és érkező vonatok g épács or gé­sának megszüntetéséből és a teher vonatok korábbi össze­— állításából és indításából, va­gyis a tolatást időcsökken­- fősből adódik. Ezzel megala­kítjuk a 200-asok brigádját A szerződést a brigád 9'tagja irta alá. ­A Gorza-brigád a Pártnak tett ígéretet és bizonyosan be is fogják tartani. . '. (8-5.) — A MlNSz zalamegyei bizottsá­ga vasárnap délután 6 órai kezdet­tel a nagykanizsai szakszervezeti székház nagytermében nagyszabá­sú kulturestet rendez A kultur- est keretében . a sümegi-gimnázium diákszövetségének kulturcsoportja Zalaegerszeg után Kanizsán is be­mutatja Kolozsvári Gyula: „Tara- nyec és a többiek’* című háromfeb vonásos színművét. A bemutatót tánc követi. CifltSrtBk, 1950. felír.. «.

Next

/
Thumbnails
Contents