Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-08 / 33. szám

H frascta kémszolgáEat fizetett ügynöke vagyak — vallotta Robiim a bíróság elet! A szczeczini kerületi katonai bíróság hétfőn kezdte meg a főtárgyalást a kémkedéssel vá­dolt Robinau és társai bűn­ügyében. A vádirat megállapítja, hogy a múlt évben, november 18— 23-a között a közbiztonsági h alóságok Észak ny u gat-Len ­g.velprszágban a francia kém­szolgálatnak száz emberrel dolgozó hálózatát göngyölték fel és a vádlottak ennek az akciónak során kerültek letar­tóztatásba. Ez a kémkedés a lengyel állam biztonsága és Lengyelország létérdekei ellen irányult, az új háború előké­Az Aflbán Népköztársaság külügymini sztár ivuna jegyzé­ket adott át a tiranai jugo­szláv követnek, amelyben kö­veteli, hogy a tiranai jugo­szláv követség személyzete tartsa be az Albán Népköztár­saságban érvényben lévő sza­bályokat, ugyanakkor a leg- erélycsebben tiltakozik az al­jas provokativ és ellenséges cselekmények ellen, amelyeket az Albán Népköztársaság bel­grádi követségének személy­zete ellen követtek el. A tiránai jugoszláv követ­ség személyzetének tagjai tisz­tán provokációs célzattal az ország hatóságai által kiállí­tott szükséges iratok nélkül közlekednek, ezzel megszegték az Albánia területén érvény­ben lévő szabályokat. Arro­gánsán és kihívóan viselked­tek a kötelességüket teljesítő albán közegekkel szemben — írja az albán külügyminiszté­rium jegyzéke, majd így foly- 1 at j a: Az UDB szervezetei egész sor provokációt követett el a belgrádi albán követség diplo- .mániái képviselői és más tag­jai ellen. A legutóbbi időben a provokációk mind sűrűbbek lettek. Olyanok, amelyek pél­dátlanok az ^ államok közötti diplomáciai érintkezés eddigi gyakorlatában. Valójában csak a Jugoszláviában uralkodó fasiszta rendőruralom felhívá­sai. A jugoszláv külügymi­nisztérium távolról sem lépett fel a szabálytalan, .szégyenle­tes és durva cselekmények el­len, hanem jegyzékei hamis és alaptalan ürügyekkel igazolni igyekezett az UDB cselekede­teit. ■ szítését célzó bűnös mcsterke- • dések központjainak érdeké- ben történt és végső ered­ményben sértette minden nem. zet érdekeit, beleértve a fran­cia nemzetet is. Andre Robinau. n szczeczini francia konzulátus volt titká­ra pőrének a hétfői napon megnyitott főtárgyalásán tel­jes mértékben bűnösnek is­merte el magát. Arra a kér­désre, mi volt a hivatása, ki­jelentette, hogy titkos ügynök volt. Az elnök kérdéseire vá laszolva Robinau részletesen ismertette ténykedéseit és azt is. hogyan teremtette meg a Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma a jugo­szláv külügyminisztériumnak e kérdésben elfoglalt állás­pontját olyannak tekinti, mint amelynek célja a valóság el­torzításával és rágalmakkal elterelni a figyelmet a tiránai jugoszláv követség személyze­tének kihágásairól és törvény­szegéseiről, másrészt, fedezni és igazolni a jugoszláv UDB törvénytelen, bűnös üzelmeit a belgrádi albán követség sze­• kémhálózatot. Elmondta, mi- . íven természetű értesüléseket szerzett. Ezek között katonai, gazdasági és politikai hírszer­zés. a csapategységek helyze tere, repülőterek kifejleszté­sére, stb. vonatkozó adatok voltak. Robinau a tárgyaláson beismerte, hogy 1947 decem­berétől kezdve egészen 1949 novemberben történt letartóz­tatásáig mint a francia kém­szolgálat fizetett ügynöke mű­ködött, előbb Gdanszkban, majd később Szczeczinben, mint az ottani vidéken meg­szervezett francia kémszolgá­lat vezetőié. mólyzete ellen. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma megve­téssel utasítja vissza a tiránai jugoszláv követség tiltakozá­sát és követeli, hogy a jugo­szláv képviselet tagjai tartsák be az Albán Népköztársaság területén érvényben lévő tör­vényeket és előírásokat. — Ugyanakkor a legerélyesebben tiltakozik a belgrádi albá.n képviselet személyzetének tag­jaival szemben elkövetett al­jas provokativ és ellenséges cselek méri. ek ellen és követeli. hogy ezeknek haladéktalanul vessenek véget. Fasiszta betörés a római Magyar Akadémia épületébe Erélyes magyar tillakozás az olasz kormánynál A magyar Külügyminiszté­rium Tájékoztatási Főosztálya közli: A római Magvar Akadémia épületébe a helyzettel ismerős személvek betörtek és az iro­dahelyiséget felforgatták. Te­kintettel arra, hogy a felsza­badulás óta nem ez az első ilyen eset, a Magvar Népköz­társaság római követsége eré­lyes hangú jegyzéket nvuitott át az olasz kormánynak, amely­ben felhívta * figyelmet, arra a felelősségre, amelv az olasz kormányt terheli az ilven ál­lapotok fenntartásáért. A magyar jegyzék emlékez­tet arra. hogy » római Magvar Akadémia épülete a magyar állam tulajdonát képezi. A há­ború befejezése után különbö­ző, Olaszországban székelő szervek beutaltak fasisztákat. SS tiszteket, háborús bűnösö­ket és a demokratikus Magyar­ország más ellenségeit. Az Akadémia munkájának megin­dulásához szükséges lenne, hogy az illegális bentlakók mi­nél előbb eltávozzanak. Ehhez az olasz kormány nem nvui­tott és nem nvuit támogatásit. Ennek következtében «/, Aka­démia épületében jelenleg is fasiszták és háborús bűnösök laknak. A magvar követség iegvzé- ke azt a következtetést vonia le. hogy az olasz kormány nem a nemzetközi jegyzékek végre­hajtására fekteti a súlvt. szá­mára fontosabb a fasiszták, volt SS tisztek, Horthy-tiszt­viselők védelrncjése. ESETLEG ÓNOS ESŐ Változó felhőzet, néhány he­lyen köd, többféle eső, havas eső, ónos eső. A hőmérséklet alig változik. Az Albitn ^Té|iliöztársaság jegyzék« Jugoszláviához Gépesitők téli oktatása A szocialista ipar egyre nagyobb mér­tékben látja el megfelelő gépekkel a mezőgaz­daságot. A nagyarányú gépesítés mellett első­rendű fontosságú a gépkezelők munkájának mi­nőségi emelése. Nem elég a kitűnő gép — azt kezelni is tudni kell. Olyan káderekre van szükség, akik megfelelő módon tudják felhasználni a techni­kái és mindent kihoznak a gépekből, amit csak ki lehet hozni belőlük. A Szovjetunióban a mezőgazdaság gépesíté­sére százával alakultak iskolák, amelyekben a szovjet ifjúság a különböző mezőgazdasági gé­pek tökéletes kezelését megtanulja. Ezenkívül a traktorvezetők képzésére a tanfolyamok egész hálózata működik. A gépesítő káderektől az uj mezőgazda- sági évben még többet, még tökéletesebb mun­kát várnak, mint- eddig. Ez természetes, mert e téren is ki keli tűnnie annak az emelkedés­nek, amely a szovjet gazdasági élet minden ágazatában megmutatkozik, A terv sikeres tel­jesítése, a növekvő igények és a még magasabb terméseredményekért, folytatott harc megkí­vánja ezt, . A gépesítő káderék egyik legrégibb iskolája a Szovjetunióban a galacsi iskola. Húsz évvel ezelőtt alakult meg, azóta a kitünően képzett gépesitők egész csapatát bocsátotta ki, akiknek legtöbbje ma vezető munkakört tölt be a gép­es trakforállomásokon. Az iskolákban a hallga­tók elsajátítanak minden uj és élenjáró mód­szert, amelyet a Bztahánovista gyakorlat nyújt. Az iskola vezetői és előadói állandóan részle­tesen tanulmányozzák az élenjáró tapasztalato­kat, hogy azokat megismertethessék növendé­keikkel. Az iskolák vezetői elsőrendű feladatuk­nak tartják az oktatás minőségének állandó emelését és a tanulók kulturális igényeinek ma­radéktalan teljesítését. A szovjet ifjúság szívesen jár a. me­zőgazdasági gépesitők iskoláiba és tanfolya­maira. A traktor- és kombájnvezetési különö­sen nagy örömmel tanulják, mert a kolhozok­ban — 2. brigádvezetök és gépszerelők munkája melleit — e mesterségeket tartják a legnagyobb tiszteletben. A2okat a hatalmas feladatokat, amelyek az uj mezőgazdasági évben a szovjet parasztság előtt állnak, csak. a kitünően képzeli, és minden irányban fejlett gépesitő-hadsereg segítségévét ’ehet megvalósítani. A gangster szociológiája Az imperialista burzsöá — osztáLvgangster. Ideológusai­nak, akik a világot osztályuk szempontjából személik, min­den egyes élettevékenység csu­pán rablási lehetőséget jelent. A gangsterizmus az „ameri­kai életforma“ és „gondolko­dásmód“ szerves alkatrészévé vált. Az amerikai film a ban- ditizmust. az amerikai regény a betörést dicsőíti. Az ameri­kai szociológusok a bandita vonásokat az „emberi tenné ■ szét“ rangjára emelik. A gangsterszokásokat a társadal­mi tevékenység törvényeinek, a nemzetközi politikai gyakor lat normáinak tekintik. Hans Morgenthau, a chicagói egyetem politikai tanszékének professzora eg.vike a legismer­tebb neofasiszta szociológu­soknak. Röviddel ezelőtt köny­vet adott ki „Az erő politikája a tudomány embere ellep‘‘ címmel. E „mű‘‘ az imperialis­ta ideológusok jellemző^ ban­dita szemléletét tükrözi. — Morgenthau áltudőmányos frázisokkal igyekszik meggyőz­ni olvasóját arról, hogy az imperialista bahditaerkölcsök a történelem törvénye szerint örökkétartók és változhatatla- nok. Az imperialisták nem élhet­nek leigázásra való törekvés nélkül. Éppen ezért mondja Morgenthau — aki „emberek“ megjelölés alatt imperialista támadókat ért: — „Az uralko­dás szelleme az életerő valódi íorrása. vére és veleje, min­den politikai tevékenység dön­tő alapelve •.. Ha az uralko­dási vágyat megtagadjuk, ak­kor megtagadjuk az emberi lét elengedhetetlen előfeltéte­lét is a világon.“ Morgenthau, az imperialis­ták lelkesítésére, Cecil Rhodes, az angol gyarmati banditizmus egvik vezérének szavaidéz’, aki Dél-Afxikát óriási vágó- hídda alakította: „Ha tehet nem. az égitesteket is gyarma­tosítanám !“ Az ellenségeskedés, gonosz­tett, és irigység politikáin az egyetlen politika, amelyet ai imperializmus. 3 fasizmus kö­vetni tud. Képtelenek megér­teni a nemzetközi békére irá­nyuló politikát, érvelésük csu­pán az ököl jog és gumibot. Morgenthau számára elkép­zelhetetlen egv társadalmi rendszer, amelyben nem a dzsungel törvényei az irány­adók és nem képes felfogni, hogy létezhetik a világon a szabadság, az igazságosság és a népek közötti barátság alap­elvein felépült társadalom. A bandita nehezen hiszi el, hogy becsületes emberek is létez­nek! Felfoghatatlan számára, hogy van egv szocialista való­ság, egv igazságos társadalom és makacsul hangoztatja: „ez nem lehet!“ Morgenthau az embert érto- lemnélküli lénvnok tekinti, aki sötét vágvak és vak ösztönök hatamában vergődik. Nem h'sz az emberi értelemben. Rágal­mazza a tudományt, könyvét a tudomány elleni gyűlölet itat­ja át és az első oldaltól az utol­sóig rágalmazza az értelmes gondolkodást. Minden erejé­vel arra törekszik, hogv bebi­zonyítsa a társadalomtudo­mány lehetetlenségét, konokul kizár minden tudományos elő­relátást és lehetetlennek tart­ja n gyakorlat elméleti irányí­tását. Azt állítja: „a politika nem tudomány, hanem műtá- szet‘‘, amelynek gyakorlása során szerinte a politikus kár­tya játékosra hasonlít. A neofasiszta áltudós a ka­landorpolitika. a hamis.iátéko sok propagátora. Elméletét abból szűrte le, hogy megfo­gadta az amerikai politikai banditizmu s klasszikusának“. Louisianna állam hírhedt dik­tátorának parancsait, aki arra a kérdésre, lesz-e Amerikában fasizmus, cinikusan így felelt: ..Feltétlenül, csakhogy mi a)Ti- fasizmusnak fogjuk nevezni'-’ A német fasizmus palántái, amelyeket Morgenthau impor­tált Németországból az USÄ- bn. kitűnően mcgfogamzoHak és növekednek. A kolIi»*í»aras*<ol4 vesznek részi a lsóme&őrzésben A dnyepropetrovszki területen rős havazás volt. A múlt évben íagas terméshozamot elért kol- ozoarasztok ezrei mennek ki a hűekre, hogy összegyüjtsák a rissen esett havat. Viljamsz és hozparasztok ma már nagy gon­dot fordítanak a hó gyűjtésére és visszatartására, mert tudják, mi­lyen nagy szerepet játszik a hó­megőrzés a magas terméshozam. A Szikra uj kiadásban hozta forgalomba Lenin-Sztálin: A szocialista munkáról és mun­kaversenyről cimii nagyjelen­tőségű gyűjteményt. A ma­gyar dolgozók érdeklődésének középpontjában ma a szocia­lista munkaverseny áll. ^ A dolgozók mind nagyobb része igyekszik elsajátítani a Szov­jetunióban folyó szocialista munkaverseny tapasztalatait és ehhez nem találhat jobb ol­vasmányt, mint Lenin és Sztá­lin erx-ől szóló cikkeinek gyűj­teményét. Ezért adta ki újra a Szikra ezt a könyvet, mely­nek tanulmányozása a szocia­lizmus minden építője számá­ra nélkülözhetetlen. A szovjet irodalom egyik legújabb és legérdekesebb al­kotása Ázsájev: „Távol Moszk­vától” című regénye. A könyv 1941-»ben játszódik, amikor a fasiszták a legvadabb erővel támadták a Szovjetuniót. Be­mutatja a front Mögött folyó megfeszített munkát, mellyel a hátország dolgozói gondolod­Szerda, 1950. iebruár S. t „ nak a hadsereg számára nél­külözhetetlen utánpótlás biz­tosításáról. Távolkeleten, az Adun folyó partján építik az olajvezetéket, melynek az elő­irt három év helyett egy év alatt kell elkészülni. A re; gény feltárja, hogyan gyűri le a szovjet ember akarata a legnagyobb akadályokat» me­lyek között nem kis szerepet játszik a régi építésvezetőség maradisága- A munka sikeres befejeztével jelentést küldenek Sztálin elvtársnak: „Sztálin elvtárs! Az olajvezeték kész! Ez a mi ökölcsapásunk Hitler fejére! Várjuk a következő feladatot!’­450 ezer amerikai bányász sztrájkja Pennsylvania és Nyugat-Vir­ginia államokban az éjszakai műszak bányászai már uein szálltak le a tárnákba és a szén bányász szövetség szóvi­vője szerint a sző /eist-ghez tartozó 450. QUO barnaszén bíW nyász sztrájkba lép.

Next

/
Thumbnails
Contents