Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-07 / 32. szám

Pártunk vezetésével előre termelőszövetkezeteink megerősítéséért, a jómódú parasztság: megteremtéséért A teranelőcsoporíök és gépállomások első meggyel tanácskozása Használjuk fel a SiKOfjeíutifé gazdag: tapasztalatait j/­. Gerencsér György elvtárs, or­szággyűlési képviselő, a tanács­kozás elnökének rövid üdvözlő­beszéde után Fekécs Imre elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja megyebizottságának szövetkezeti osztályvezetője méltatja a me­gyei tanácskozás jelentőségét: — Csak akkor lesz eredményes 'ez a tanácskozás — mondja töb­bek közölt —, ha a küldöttek alapos hozzászólásai az egyes termelőcsoportok termelési td- pas'‘r’latait, jó munkamódszereit tükrözik vissza., ha 'a hiányossá­gokat feltárjuk,, hogy azokból okidra mindannyian-- tanuljunk. Az itt szerzett tapasztalatok és útmutatások vezérfonala kell, hogy legyenek a csoportok min­dennapi munkájához. A hiányos­ságok leküzdésére fel kell hasz­nálnunk a hatalmas Szovjetunió gazdag tapasztalatait, Pártunk­nak és Rákosi Mátyás elvtársnak a szocialista mezőgazdaság fel­építésére vonatkozó útmutatásait. ÍJdvözlö távirat Mákost elvtárshoz t Scher János elvtárs, az elnök­ség tagja javasolta, hogy az ér­tekezlet küldjön üdvözlőtáviratot a ncp nagy vezérének, a dolgozó parasztság nagy támogatójának, ijlákosi elvtársnak. Leírhatatlan lelkesedéstől, per­cekig tartó: „Éljen a Párti“ Él­jen Rákosi!“ felkiáltásoktól visz- hangzik a nagyterem. Berend József elvtársnak, a földmivel esi minisztérium terme­lőszövetkezeti főosztálya vezető­jének szavai belevesznek újból az ünneplésbe, amikor bejelenti, hogy Rákcsi elvtársnak, népünk nagy tanítómesterének és gon­doskodó atyjának szeretetteljes üdvözletét hozza Zala szövetke­zeti parasztjainak. Ezután Berend elvtárs igy foly­tatja beszédét: \ „Tántorithatatlanul haladunk az 0,1 állal megjelölt utón!“ A termelőszövetkezetek és gépállomások zalamegyei első tanácskozása a következő táviratot küldte a magyar dolgozó nép nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak: „A termelőszövetkezti csoportok és gépállomások kül­dötteinek I. zalamegyei értekezlete forró szeretettel üdvözli Rákosi Mátyást, népünk bölcs tanítóját. Az országos tanácskozás határozatait magunkévá tesz- szük és tántorithatatlanul haladunk az ön által megjelölt úton, dolgozó parasztságunk boldogulása, a termelőszövet­kezeti gazdálkodás megteremtése útján.“ Pártunk és kormányzatunk támogat.ása . — A szövetkezeti gondolat nemcsak ebben a megyében, ha­nem az egész országban forr és & magyar falu központi problémá­jává lett — Majd részletesen taglalta, hogy szövetkezeti moz­galmunk a felmerülő sok-sók akadállyal megküzclve Pártunk irányításával és demokratikus kormányzatunk támogatásával már első esztendejében meg­állta a hélyét és. bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét a kis parcellákon folytatott - magángazdálkodással szemben barát és ellenség előtt egyaránt. — Ha visszagondolunk, hogy 1948 nyarán 12 termelőszövetke­zet volt a megyében, ezzel szem­ben .ma 76 alakult már meg, könnyen lemérhetjük azt a hatal­mas fejlődést, ami termelőszövet­kezeti mozgalmunk megerősödé­sét és kiszélesedését jelzi. Lehe­tővé vált ez az eredmény, mert a Párt minden leintett) en ko­moly segítséget nyujt-ott, amely mögött ott áll a 'mi-legnagyobb tanítóinknak, Leninnek és Sztá­linnak agrárpolitikája, amely irányt szabott, hogy termelőcso­portjaink megsegítésének terén, melyik utón haladjunk. A mi né­pünk kormánya 'a gépállomások létesítésével adta meg a legdön­tőbb segítséget csoportjaink­nak, hogy szövetkezetbe tömö­rült parasztságunknak több ide­je legyen politikai és szaktudá­sának gyarapítására!* Lehullott végleg- a hályog­— Egyik döntő jelentőségű se­gítség volt az is, hogy 30 paraszt- küldöttünk maga győződhetett meg a Szovjetunió kolhozainak fejlett életéről és az ott szerzett tapasztalatait idehaza tovább adta. Parasztküldötteink előadá­sai nyomán lehullott a hályog a magyar parasztság szeméről, és ebben a megyében is fokozott érdeklődés nyilvánult meg a nagyüzemi gazdálkodás felé. Számszerű adatokkal támasz­totta alá Berend elvtárs. hogy országos és megyei vonatkozás­ban termelöcsoport ja inkát milyen hatalmas támogatásban részesí­tette Pártunk, és demokratikus kormányzatunk. — 1949-ben 94 millió, forintot adott a csoportok támogatására, a szerződéses .termelés keretében jóminőségü vetőmagot, műtrágyát, termelési előlegeket. A megye nagyüzemi gazdálkodásra áttért dolgozó parasztjait 263 ezer fo­rint beruházási és 200 ezer fo­rint forgótőkével, 30 lóval, 205 szarvasmarháival, hizó sertések, növendékálioiok százaival, ■ ko­csikkal, talajművelés terén pedig S gépállomás létesítésével segítet­te a Párt a mozgalom úttörőit. Ezentúl egyes gépálomások, mint a palini, pölöskei, jó oktató és kulturmunkával, most pedig az üzemtervek elkészítésénél segéd­keztek. Különösen kiemelte az előadó, hogy a zalabéri, türjei, tapolcai földművesszövetkezetek felada­tuk magaslatán állottak, amikor anyagilag is hóna alá nyúltak termelöcsoport jaknak. Leg-foutosahh feíadaís a termelési színvonal emelése — Az mégis ma legnagyobb I jaink, mert látják, hogy életűik érték, hogy derűsen néznek a jő- J boldogabb, derűsebb, vidámabb, vobe nagyüzemi gazdálkodásra j — Legfontosabb feladatunk szövetkezet Ma- és középparaszt- I most a termelés színvonalának Az osztozkodást: igazságos alapra helyezzük í Zalai példákra hivatkozva hangsúlyozta: Jövőben az osztoz­kodást csakis a munkaegység alap­ján végezzük, mert az „egyenlős- di” elvt odavezet, mint Bada­csonytomajon. Felbomlott a cso­port. Az egyenlősdi ellen, mint a termelőszövetkezeti mozgalom rákfenéje ellen, kíméletlen har­cot kell indítanunk. Ezután rámutatott Berend elvtárs, hegy az asszonyok-az egyéni gazdái kodás során megállták helyüket a termelésben és őnekik is ugyan­olyan jogokat kell teremteni a csoportokban, mint amilyen jo­guk a férfiaknak van. A nők harcolják ki a vezetés, jogát Az a tény, hogy Zalában 28.8 százalék a nők száma és a veze­tésben csupán 5—6 százalékban vesznek részt, az nem más, mint az asszonyok munkájának lebe­csülése. Az asszonyok1 is harcolják ki helyüket a vezetésben! Ugyan­csak komoly hiányosság, hogy az ifjúságot sem vonják be eléggé a csoport vezetésébe. A munkámé gr szervezés kérdé­séről szólva kiemelte, hogy leg- fontosabb teendő a munkacsapa­tok ás brigádok megszervezése. Szólott arról is,‘»hogy szélesre kell tárni a bogukat a szövetkezeti gazdálkodás felé forduló kis- és középparasztok előtt, mert min­den uj munkaerő, uj eredményt is jelent. Végezetül, az üzemi pártszervezetek hatalmas jelen­tőségét méltatta a központi ki­küldött. Az tizenai pártszervezet: iránytű Az üzemi pártszervezet az az iránytű, amely irányt szab az egész csoport működésének. Ha jó az üzemi pártszervezet, jók a termelési eredmények is. Nem jelenti azonban ez a vezetés azt, hegy az üzemi pártszervezet át­veszi -az intézőbizottság szerepét, de külön is megvizsgálja a hibá­kat, javítja azokat. — A termelőcsoportok nem bé­kés-körülmények között indultak: meg. A kulák felismerte, hogy erős bástya a csoport a falusi kizsákmányolással szemben. Te­hát az oszíályharc igen fontos fegyvere, a nagyüzemi gazdálko­dás. Mindazok a hibák, amit a csoport-politikai és 'gazdasági téren elkövet az ellenség mal­mára hajtja a vizet. A falu dol­gozói élénken figyelik a csoport mindén.munkáját, de az ellen­ség is! • Erős vár az oszíáüyliarc frontján Ha érzi a kulák, hogy a fejlő­dés magja a termelőszövetkezet, azt is érzi, hogy egyben meg van ásva az ő sírja is. Tehát minden jól végzett vetésünk azt jelenti, hogy uj világ van születőben. — Az üzemi pártszervezetek feladata — fejezte be beszédét Berend elvtárs —, hogy min­denre kiterjedő figyelemmel őr­ködjék, hogy a termelőcsoport valóban erős vár legyen az osz­tályharc frontján. Hozzászólások Rövid szünet következett ezu­tán, majd ismertették a tanács­kozást, üdvözlőtáviratokat. Üd­vözlést küldtek a zalamegyei ipari üzemek munkásai és jó munkát kívántak a tanácskozás­hoz. Lelkes ünneplés fogadta azt a táviratot, amelyben orosztonyi dolgozó parasztok jelentették be, hogy a tanácskozást megelőző este alakították meg megyénk 77. termelőszövetkezeti csoport­ját. A tanácskozás résztvevői szó­laltak fel ezt követően, s beszá­moltak termelőszövetkezeteik, gépállomásaik munkájáról, prob­lémáiról, Az első felszólaló Kiss Antal, a zalaszentbalázsi Kos- suth-TSzC-s elnöke volt, aki a Szovjetunióban járt parasztkül- döttség tagja volt. Elmondta, milyen harc árán sikerült Szent- balázson megalakítani a ter­melőszövetkezetet. A megalakí­tásban nagy szerepet játszottak azok a iapsztalatok, amelyeke! Kiss Antal a Szovjetunióban szerzett. — Egy héttel a beszámolóm után alakítottuk meg a TSzCs-1, ami a tagosítás után kezdett fej­lődni. így fejezhettük be az összes őszi munkákat idő előtt. Haszno­síthattam mindenben szovjet- unióbeli tapasztalataimat. Most azzal kísérletezünk, hogy 5 hol­don megvalósítsuk a füves vetés­forgót. Beszélt Kiss Antal am a segítségről, amit kormányza­tunk nyújtott, majd vázolta n hiányosságokat. Nem volt éber­ség a szentbalázsi TSzCs-nc:. lebecsülték a kulákok erejét, ezért támadást is kísérelhettek meg ellenük. Egy család utján akarták szétbomlasztani i cso­portot, de idejekorán visszavet«r- ték ezt a támadási kísérletet. Erősödik a imuikás-paraszí szövetség: Szilasi Jánosné elvtársnő, a zalabéri Vörös Csillag TSzCs üzemi párttitkára arról beszélt, milyen tapasztalatokat szerzett az első országos tanácskozáson. Kijelentette, legfontosabb, hogy minél több nőt vonjanak bele a TSzCs-k munkájába. Malek Jó­zsef elvtárs, a MAORT élmun­kás esztergályosa volt a követke­ző felszólaló. Arról a fordulatról jbeszélt, amit a sztálini munka- verseny hozott a munkához. A Központi Vezetőség határozata újabb erőt adott az elért ered­mények fokozásához. Ez tette le­hetővé, hogy a Vasvázasban meg­alakuljanak az első 200-as brigá­dok és egy ifjúsági brigád, ami 130 százalékos átlagteljesít­ményt vállalt. — Ott állunk a dolgozó pa­rasztság mellett — mondta Ma­lek elvtárs — és segítjük munká­jában ezután is. Fokozzuk telje­sítményünket, mert. igy növeljük a béke erejét., Kovács József elvtárs, a zala- szántói Petőfi-TSzCs elnöke azokról a kezdeti nehézségekről beszélt, amelyekkel szövetkeze­tüknek 1948 őszen meg kellett küzdenie. Felismerték a hibákat, kiküszöbölték azokat, s azóta a fejlődés utján van a szövetkezet. Bejelentette, hogy taglétszámu­kat ebben az esztendőben 10C— 129 főre kívánják'emelni. Mar- tinkovics József elvtárs, a süme­gi Kossuth-TSzCs küldötte szö­vetkezetük fejlődéséről számolt be. Megállapította, hogy a továb­bi fejlődést a tagosítás biztosí­taná. Köszönetét mondott Rákosi elvtársnak azért a támogatásért, amit kaptak. Kovács Mária elv­társnő, a palini gépállomás trak­toristája elmondta, mennyit ta­nult ?. gépállomáson. Kijelentet­I te, hogy túl akarják teljesíteni | tervüket és az országos tanács­kozás határozata nyomán szoros­ra vonják a kapcsolatot a ter­melőszövetkezetekkel. A BéFOSz uj vezetősége megoldja a feladatokat A következő felszólaló Trombi­tás Dezső elvtárs, a DéFOSz za­lamegyei titkára volt és elmond­ta, hogy a DéFOSz-szervezetek egy része nem úgy segítette a termelőszövetkezeteket, mint ahogy az szükséges lett volna és ahogy ezt Pártunk parasztpolifi- kája megkívánja. Sok esetben a vezetőség a kulákok uszályába került. A kulákokat -TSzCs-elie- nes aknamunkájukban legtöbb­ször a munkaügyi bizottságok akadályozzák. — Az uj vezetőségek megvá­lasztásával irányt vettünk az agrárproletáriátus vezetőszerep' - nek érvényre juttatására —mond­ta Trombitás elvtárs. — Azon le­szünk, hogy a DéFOSz-szerveze- tek vezetőségeibe termelőszöve'- kezet tagjait is beválasszák. A 'gépállomások üzemi bizott­ságaival kapcsolatban megállapí­totta Trombitás elvtárs, hogy ezeknek a. feladata az, hogy a gépállomásokon megszervezzék a munkaversenyt, irányítsák a munkát, s biztosítsák a politikai és szakmai képzést! Trombitás elvtárs felszólalása után Dómján Géza, a szent- györgyvölgyi „Uj élet“ TSzCs el­nöke vázolta, milyen harcot kel­lett vivniok 63 kulákkal a cse­nort tagjainak. Dómján elvtárs a Szovjetunióban látta, hegy a szö­vetkezés a fejlődés biztositéka, Kedd, 1950. február 7.

Next

/
Thumbnails
Contents