Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-07 / 32. szám
Pártunk vezetésével előre termelőszövetkezeteink megerősítéséért, a jómódú parasztság: megteremtéséért A teranelőcsoporíök és gépállomások első meggyel tanácskozása Használjuk fel a SiKOfjeíutifé gazdag: tapasztalatait j/. Gerencsér György elvtárs, országgyűlési képviselő, a tanácskozás elnökének rövid üdvözlőbeszéde után Fekécs Imre elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja megyebizottságának szövetkezeti osztályvezetője méltatja a megyei tanácskozás jelentőségét: — Csak akkor lesz eredményes 'ez a tanácskozás — mondja többek közölt —, ha a küldöttek alapos hozzászólásai az egyes termelőcsoportok termelési td- pas'‘r’latait, jó munkamódszereit tükrözik vissza., ha 'a hiányosságokat feltárjuk,, hogy azokból okidra mindannyian-- tanuljunk. Az itt szerzett tapasztalatok és útmutatások vezérfonala kell, hogy legyenek a csoportok mindennapi munkájához. A hiányosságok leküzdésére fel kell használnunk a hatalmas Szovjetunió gazdag tapasztalatait, Pártunknak és Rákosi Mátyás elvtársnak a szocialista mezőgazdaság felépítésére vonatkozó útmutatásait. ÍJdvözlö távirat Mákost elvtárshoz t Scher János elvtárs, az elnökség tagja javasolta, hogy az értekezlet küldjön üdvözlőtáviratot a ncp nagy vezérének, a dolgozó parasztság nagy támogatójának, ijlákosi elvtársnak. Leírhatatlan lelkesedéstől, percekig tartó: „Éljen a Párti“ Éljen Rákosi!“ felkiáltásoktól visz- hangzik a nagyterem. Berend József elvtársnak, a földmivel esi minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya vezetőjének szavai belevesznek újból az ünneplésbe, amikor bejelenti, hogy Rákcsi elvtársnak, népünk nagy tanítómesterének és gondoskodó atyjának szeretetteljes üdvözletét hozza Zala szövetkezeti parasztjainak. Ezután Berend elvtárs igy folytatja beszédét: \ „Tántorithatatlanul haladunk az 0,1 állal megjelölt utón!“ A termelőszövetkezetek és gépállomások zalamegyei első tanácskozása a következő táviratot küldte a magyar dolgozó nép nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak: „A termelőszövetkezti csoportok és gépállomások küldötteinek I. zalamegyei értekezlete forró szeretettel üdvözli Rákosi Mátyást, népünk bölcs tanítóját. Az országos tanácskozás határozatait magunkévá tesz- szük és tántorithatatlanul haladunk az ön által megjelölt úton, dolgozó parasztságunk boldogulása, a termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtése útján.“ Pártunk és kormányzatunk támogat.ása . — A szövetkezeti gondolat nemcsak ebben a megyében, hanem az egész országban forr és & magyar falu központi problémájává lett — Majd részletesen taglalta, hogy szövetkezeti mozgalmunk a felmerülő sok-sók akadállyal megküzclve Pártunk irányításával és demokratikus kormányzatunk támogatásával már első esztendejében megállta a hélyét és. bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kis parcellákon folytatott - magángazdálkodással szemben barát és ellenség előtt egyaránt. — Ha visszagondolunk, hogy 1948 nyarán 12 termelőszövetkezet volt a megyében, ezzel szemben .ma 76 alakult már meg, könnyen lemérhetjük azt a hatalmas fejlődést, ami termelőszövetkezeti mozgalmunk megerősödését és kiszélesedését jelzi. Lehetővé vált ez az eredmény, mert a Párt minden leintett) en komoly segítséget nyujt-ott, amely mögött ott áll a 'mi-legnagyobb tanítóinknak, Leninnek és Sztálinnak agrárpolitikája, amely irányt szabott, hogy termelőcsoportjaink megsegítésének terén, melyik utón haladjunk. A mi népünk kormánya 'a gépállomások létesítésével adta meg a legdöntőbb segítséget csoportjainknak, hogy szövetkezetbe tömörült parasztságunknak több ideje legyen politikai és szaktudásának gyarapítására!* Lehullott végleg- a hályog— Egyik döntő jelentőségű segítség volt az is, hogy 30 paraszt- küldöttünk maga győződhetett meg a Szovjetunió kolhozainak fejlett életéről és az ott szerzett tapasztalatait idehaza tovább adta. Parasztküldötteink előadásai nyomán lehullott a hályog a magyar parasztság szeméről, és ebben a megyében is fokozott érdeklődés nyilvánult meg a nagyüzemi gazdálkodás felé. Számszerű adatokkal támasztotta alá Berend elvtárs. hogy országos és megyei vonatkozásban termelöcsoport ja inkát milyen hatalmas támogatásban részesítette Pártunk, és demokratikus kormányzatunk. — 1949-ben 94 millió, forintot adott a csoportok támogatására, a szerződéses .termelés keretében jóminőségü vetőmagot, műtrágyát, termelési előlegeket. A megye nagyüzemi gazdálkodásra áttért dolgozó parasztjait 263 ezer forint beruházási és 200 ezer forint forgótőkével, 30 lóval, 205 szarvasmarháival, hizó sertések, növendékálioiok százaival, ■ kocsikkal, talajművelés terén pedig S gépállomás létesítésével segítette a Párt a mozgalom úttörőit. Ezentúl egyes gépálomások, mint a palini, pölöskei, jó oktató és kulturmunkával, most pedig az üzemtervek elkészítésénél segédkeztek. Különösen kiemelte az előadó, hogy a zalabéri, türjei, tapolcai földművesszövetkezetek feladatuk magaslatán állottak, amikor anyagilag is hóna alá nyúltak termelöcsoport jaknak. Leg-foutosahh feíadaís a termelési színvonal emelése — Az mégis ma legnagyobb I jaink, mert látják, hogy életűik érték, hogy derűsen néznek a jő- J boldogabb, derűsebb, vidámabb, vobe nagyüzemi gazdálkodásra j — Legfontosabb feladatunk szövetkezet Ma- és középparaszt- I most a termelés színvonalának Az osztozkodást: igazságos alapra helyezzük í Zalai példákra hivatkozva hangsúlyozta: Jövőben az osztozkodást csakis a munkaegység alapján végezzük, mert az „egyenlős- di” elvt odavezet, mint Badacsonytomajon. Felbomlott a csoport. Az egyenlősdi ellen, mint a termelőszövetkezeti mozgalom rákfenéje ellen, kíméletlen harcot kell indítanunk. Ezután rámutatott Berend elvtárs, hegy az asszonyok-az egyéni gazdái kodás során megállták helyüket a termelésben és őnekik is ugyanolyan jogokat kell teremteni a csoportokban, mint amilyen joguk a férfiaknak van. A nők harcolják ki a vezetés, jogát Az a tény, hogy Zalában 28.8 százalék a nők száma és a vezetésben csupán 5—6 százalékban vesznek részt, az nem más, mint az asszonyok munkájának lebecsülése. Az asszonyok1 is harcolják ki helyüket a vezetésben! Ugyancsak komoly hiányosság, hogy az ifjúságot sem vonják be eléggé a csoport vezetésébe. A munkámé gr szervezés kérdéséről szólva kiemelte, hogy leg- fontosabb teendő a munkacsapatok ás brigádok megszervezése. Szólott arról is,‘»hogy szélesre kell tárni a bogukat a szövetkezeti gazdálkodás felé forduló kis- és középparasztok előtt, mert minden uj munkaerő, uj eredményt is jelent. Végezetül, az üzemi pártszervezetek hatalmas jelentőségét méltatta a központi kiküldött. Az tizenai pártszervezet: iránytű Az üzemi pártszervezet az az iránytű, amely irányt szab az egész csoport működésének. Ha jó az üzemi pártszervezet, jók a termelési eredmények is. Nem jelenti azonban ez a vezetés azt, hegy az üzemi pártszervezet átveszi -az intézőbizottság szerepét, de külön is megvizsgálja a hibákat, javítja azokat. — A termelőcsoportok nem békés-körülmények között indultak: meg. A kulák felismerte, hogy erős bástya a csoport a falusi kizsákmányolással szemben. Tehát az oszíályharc igen fontos fegyvere, a nagyüzemi gazdálkodás. Mindazok a hibák, amit a csoport-politikai és 'gazdasági téren elkövet az ellenség malmára hajtja a vizet. A falu dolgozói élénken figyelik a csoport mindén.munkáját, de az ellenség is! • Erős vár az oszíáüyliarc frontján Ha érzi a kulák, hogy a fejlődés magja a termelőszövetkezet, azt is érzi, hogy egyben meg van ásva az ő sírja is. Tehát minden jól végzett vetésünk azt jelenti, hogy uj világ van születőben. — Az üzemi pártszervezetek feladata — fejezte be beszédét Berend elvtárs —, hogy mindenre kiterjedő figyelemmel őrködjék, hogy a termelőcsoport valóban erős vár legyen az osztályharc frontján. Hozzászólások Rövid szünet következett ezután, majd ismertették a tanácskozást, üdvözlőtáviratokat. Üdvözlést küldtek a zalamegyei ipari üzemek munkásai és jó munkát kívántak a tanácskozáshoz. Lelkes ünneplés fogadta azt a táviratot, amelyben orosztonyi dolgozó parasztok jelentették be, hogy a tanácskozást megelőző este alakították meg megyénk 77. termelőszövetkezeti csoportját. A tanácskozás résztvevői szólaltak fel ezt követően, s beszámoltak termelőszövetkezeteik, gépállomásaik munkájáról, problémáiról, Az első felszólaló Kiss Antal, a zalaszentbalázsi Kos- suth-TSzC-s elnöke volt, aki a Szovjetunióban járt parasztkül- döttség tagja volt. Elmondta, milyen harc árán sikerült Szent- balázson megalakítani a termelőszövetkezetet. A megalakításban nagy szerepet játszottak azok a iapsztalatok, amelyeke! Kiss Antal a Szovjetunióban szerzett. — Egy héttel a beszámolóm után alakítottuk meg a TSzCs-1, ami a tagosítás után kezdett fejlődni. így fejezhettük be az összes őszi munkákat idő előtt. Hasznosíthattam mindenben szovjet- unióbeli tapasztalataimat. Most azzal kísérletezünk, hogy 5 holdon megvalósítsuk a füves vetésforgót. Beszélt Kiss Antal am a segítségről, amit kormányzatunk nyújtott, majd vázolta n hiányosságokat. Nem volt éberség a szentbalázsi TSzCs-nc:. lebecsülték a kulákok erejét, ezért támadást is kísérelhettek meg ellenük. Egy család utján akarták szétbomlasztani i csoportot, de idejekorán visszavet«r- ték ezt a támadási kísérletet. Erősödik a imuikás-paraszí szövetség: Szilasi Jánosné elvtársnő, a zalabéri Vörös Csillag TSzCs üzemi párttitkára arról beszélt, milyen tapasztalatokat szerzett az első országos tanácskozáson. Kijelentette, legfontosabb, hogy minél több nőt vonjanak bele a TSzCs-k munkájába. Malek József elvtárs, a MAORT élmunkás esztergályosa volt a következő felszólaló. Arról a fordulatról jbeszélt, amit a sztálini munka- verseny hozott a munkához. A Központi Vezetőség határozata újabb erőt adott az elért eredmények fokozásához. Ez tette lehetővé, hogy a Vasvázasban megalakuljanak az első 200-as brigádok és egy ifjúsági brigád, ami 130 százalékos átlagteljesítményt vállalt. — Ott állunk a dolgozó parasztság mellett — mondta Malek elvtárs — és segítjük munkájában ezután is. Fokozzuk teljesítményünket, mert. igy növeljük a béke erejét., Kovács József elvtárs, a zala- szántói Petőfi-TSzCs elnöke azokról a kezdeti nehézségekről beszélt, amelyekkel szövetkezetüknek 1948 őszen meg kellett küzdenie. Felismerték a hibákat, kiküszöbölték azokat, s azóta a fejlődés utján van a szövetkezet. Bejelentette, hogy taglétszámukat ebben az esztendőben 10C— 129 főre kívánják'emelni. Mar- tinkovics József elvtárs, a sümegi Kossuth-TSzCs küldötte szövetkezetük fejlődéséről számolt be. Megállapította, hogy a további fejlődést a tagosítás biztosítaná. Köszönetét mondott Rákosi elvtársnak azért a támogatásért, amit kaptak. Kovács Mária elvtársnő, a palini gépállomás traktoristája elmondta, mennyit tanult ?. gépállomáson. KijelentetI te, hogy túl akarják teljesíteni | tervüket és az országos tanácskozás határozata nyomán szorosra vonják a kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel. A BéFOSz uj vezetősége megoldja a feladatokat A következő felszólaló Trombitás Dezső elvtárs, a DéFOSz zalamegyei titkára volt és elmondta, hogy a DéFOSz-szervezetek egy része nem úgy segítette a termelőszövetkezeteket, mint ahogy az szükséges lett volna és ahogy ezt Pártunk parasztpolifi- kája megkívánja. Sok esetben a vezetőség a kulákok uszályába került. A kulákokat -TSzCs-elie- nes aknamunkájukban legtöbbször a munkaügyi bizottságok akadályozzák. — Az uj vezetőségek megválasztásával irányt vettünk az agrárproletáriátus vezetőszerep' - nek érvényre juttatására —mondta Trombitás elvtárs. — Azon leszünk, hogy a DéFOSz-szerveze- tek vezetőségeibe termelőszöve'- kezet tagjait is beválasszák. A 'gépállomások üzemi bizottságaival kapcsolatban megállapította Trombitás elvtárs, hogy ezeknek a. feladata az, hogy a gépállomásokon megszervezzék a munkaversenyt, irányítsák a munkát, s biztosítsák a politikai és szakmai képzést! Trombitás elvtárs felszólalása után Dómján Géza, a szent- györgyvölgyi „Uj élet“ TSzCs elnöke vázolta, milyen harcot kellett vivniok 63 kulákkal a csenort tagjainak. Dómján elvtárs a Szovjetunióban látta, hegy a szövetkezés a fejlődés biztositéka, Kedd, 1950. február 7.
