Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
.//íafffjaz diák levele » MvizklWMÍl h JleiueuptádeáL kz ösztöndíjas kanizsai diák, Németh József elvtárs, aki jelenleg az egyik leningrádi egyetemen tanul, az alábbiakban számol be moszkvai és leningrádi élményeiről. /tjoszkva. Ez az egy szó egy életre való élményi jelent számomra. Moszkva a világ legszebb városa. Sokkal szebb, mint amilyennek a Iá tolt képek után elképzeltem. Moszkva azért is élmény szá momra, mert üt IáHam először hogyan élnek a szovjet emberek, akiket mi példaképeinknek tekintünk a munkában, a tanulásban és a magánéletben egyaránt. ■k Az első ui minden lépése élmény volt számomra. Él mény volt a trollibusz, a Metro Mindkettőn a szovjet embei -fegyelmezettségével találkoztam. Nem volt „lógós" utas és ■nem vöt tolakodó. Már ifi lát fám aztj, amit azóta ‘is annyi szór tapasztaltam. T. i., hogr a szovjet emberek úgy élnek mint egy nagy család. ★ /Csodálkoztam azon az ol- csóságon, ami Moszkva ban van. Olcsó a szórakozás — a mozik, színházak állandóan zsúfoltak. Olcsók a könyvek - annyi könyv fogy. hogy az 'mber nem is hinné, ha nem itná. De olcsó minden közszükségleti cikk. A moszkvai zözponti . áruházban vettem -éldául magamnak egy meleg műövért 38 rubelért és egy vosz bundasapkát 50 rubelért, gy készültem fel a télre. Csodálatos épületeket láttam Moszkvában. Láuam többek :ozött egyet — a háború után 'piteiték. Márványból készült. lóból a márványból, amelyet i nácik vittek Moszkva alá. hogy a szovjet főváros bévé- ele után abból építsenek em- '.ékművet. Most szovjet emberek laknak az ebből a már- rányból készült épületbm,. f> gyík legszebb élményem ^ az volt, amikor megnéztem a Lenin-muzeumot. 836-ban állították ezt fel Szlá- ‘in elvtár,$ javaslatára. Abból, 'mit ebben a múzeumban láT- am, még jobban megismertem behint, az ifjú Lenint, a bátor harcost, a kérlelhetetlen bol- evikot, a szerény és népét szerető Lenint, akinek tanítása az egész világot bejárta. Itt éreztem, milyen erősek vagyunk mi, akik Lenin zászlaja alá tömörültünk. Erősek vagyunk és erőnk tudatában harcolunk a békéért. rxí, cicii'oiw 9£uv;n u 14.387 nézője volt januárban a szovjet filmeknek Zalaegerszegen ríni Cfn*zAí virít AitnTnninV* n** Alit»» Leningrádot a szovje‘ emberek a „forradalom városának“ nevezik. Lenin városa méltó is erre a névre. Itt minden a Nagy Októberi Forradalomra emlékeztet: a Téli Palora, a. Szmolnij... Mi például abban a kollégiumiban lakiunk, amelynek épületében a. forradalmat megelőzően a Forradalmi Bizottság ülésezett. Ez a tudat természetesen a legjobb tanulásra. serkent min da rinyiunk a t. /Imikor megérkeznünk a kollégiumba, anélkül, hogy valaki i$ akár egy szót szólt volna, a Komszomol bizottságának néhány tagja keresett fel. Biztosítottak bennünket, hogy mindenkor számíthatunk segil:ségükre. Ezigy is van. Segítenek mindenben, elsősorban az orosz nyelv elsajátításában, hogy mielőbb megkezdhessük g rendszeres tanulást. Varga Györgyöt érdekli mi történik a naqvvi Iádban Zalaegerszeg dolgozói utóbbi időben egyre nagyobb számban tekintik meg a legkitűnőbb szovjet filmremekeket és amint a Fórum filmstatisztikái adataiból kiderül, hónapról- hónapra növekszik a mozilátogatók száma. A város lakosságának kereken 76 százaléka tekintette meg például december hónapban a sorozatosan műsorra kerülő szovjet realista filmalkotásokat, örvendetes tényként kell elkönyvelni, hogy a napi látogatottságot éppen a minden igényt kielégítő nagyszerű szovjet filmek révén sikerült olyan mértékben felemelni, hogy egyes előadások alkalmával szinte szűknek bizonyult a mozi befogadó- képessége. Az elmúlt évben még szépszerével akadtak nézői a pos- ványos, higerkölcsü és álkul- turáju amerikai fércfilmeknek, ez a helyzet most merőben megváltozott. Az igazi filmkultúra sokkal inkább vonzza a dolgozókat, hiszen ha csak a múlt év decemberi 12.149 látogatót vesszük tekintetbe, megállapíthat juk, hogy ezen a vonalon már sikerült áttörnünk az álhumanista, romboló erkölcsű amerikai kultúra frontját. Nem kétséges, hogy a film. a szocialista kultúra hatalmas fegyvere. Hiszen Lenin is azt mondotta: „Számunkra az ösz- szes művészetek közül legfontosabb a film!“ Ezt a szerepet öltik be Zalaegerszegen is a kitűnő szovjet filmek. És hogy iól be is töltik, bizonyítják a januári statisztikai adatok. Az elmúlt hónapban 14.387 nézője volt ,,A döntő fordulatának, „Két ut“-nak, „A hősök hajójáénak és a többi remek szovjet filmeknek. Ebből 7.S94 volt az egyéni és 6.393 a csoportos látogatók száma. A huszonhat játszási napon tehát Zalaegerszeg összlakosságának majdnem 90 százaléka megtekintette a szovjet filmeket. Az átlagos napi látogatási szám mintegy 550 fő. Az élenjáró szovjet kultúra mindegyre szélesebb tömegekbe hatol be és ez biztosítja a dolgozók ezreinek közeledését a filmek révén is a, Szovjetunióhoz, éleiének, kultúrájának, művészetének, társadalmi és gazdasági rendjének megismeréséhez. Varga Györgyöt a Kisrác-utcában mindenki rendes, jóravaló embernek ismeri. Olyan embernek, aki eldolgozik a maga 5 holdján, a szomszédjaival soha nincs semmi baja. A bensőjét nem nagyon mutatja Varga György, igy nem is tudják róla legtöbben, hogy mennyire érdekli mindaz, ami a nagyvilágban történik és mennyire tisztában van azzal, hogy ami idehaza történik. az mind a dolgozók érdekében van. Most, a téli hónapokban — a ház körüli munkán kivül — két dolog tölti ki ideje egy részét. Hetenként egyszer elmegy a „Szabad Föld Téli Esíék“-re. Ez az egyik. A másik az, hogy minden nap. elolvassa a Zalát. Ezért érdekli Varga Györgyöt mindaz, ami ebben az országban történik. Az olvasást sohasem egyedül csinálja. Vagy a felesége, vagy a fia, az ifjabb György van mellette, akivel aztán mindjárt meg is beszéli azt, amit olvas. Az asztalnál ül most is Varga György, kezében ,a Zala és olvas. A gyilkos kulá- kok tárgyalását olvassa és közben sűrűn csóválja a fejét. Időnként apró szitkozódások szaladnak ki a száján félhangosan. Ilyesmiket mond: „Gazemberek... aljas bazaárulók...“ — Látod fiam — mondja, amikor elolvasta a cikket — ilyenek h kulákok. Világéletükben. ellenségeink voltak. Tgen, igen, valamennyiünké, dolgozó parasztoké. Minél jobban erősödünk mi, ezek annál aljasabbak lesznek és aunó1 dü1 ösebben támadnak eile- ntjnk; . .. — Itt van ez a Kiss Imre is. Vasárnap, im Nti*. s. Olyan embert gyilkoltak meg, akire nagy szükség lett volna. A lengyelkápolnai volt párttitkárt ölték meg, de egész népünknek ártani akartak ezzel. Mert Kiss Imre öntudatos dolgozó paraszt volt, aki munkájával sokat segíthetett volna még nekünk a szocializmus építésében. Ahogy beszél? egészen tüzbejön és most hirtelen az asztalra csap: — Nem szabad kímélni az ilyen árulókat. Ott van a helyük a kötélen. Helyesen Ítélt a nép. Mert az ilyen titoista kulákok a mi békénket veszélyeztetik. Vissza akarnak dobni bennünket oda, ahonnan kiemelkedtünk. így magvaráz Varga György a családnak, orz asszony, meg a fia hallgatják és megértik, hogy a lengyelkápolnai gyilkosság merényet volt a nép, a béke ellen. Az ember lassan lecsillapodik és mast már másról is beszél. Főleg arról, ami annyira érdekli és amiben még nem döntött. A termelő- szövetkezetekről. Megvakargat. ja a fejebubját, hümmint egyet, aztán mondja: — Én azt hittem, hogy a paraszt mindig buta marad. — Elvörösödik, amikor erről beszél. — Hiszen annyit mondták nekünk a múltban: buta paraszt. És itt van, ugviátszik. a paraszt még sem buta. Vagy különben el tudnának érni olyan jó eredményeket a termelőszövetkezetekben, mini amilyenekről annyit lehet olvasni. Én mondom, látva marad a -■zám, amikor ezekről olvasok. az u:sáaot Pn.-VT György, a szinte ’-ét kézzel kap é-?:, Ví:t olvas "? A munkaverseny-érremé nyékét keresi, s amikor * rhee találja, felcsillan a szeme. Na gvot sóhajt a fiatal fiú: „Ha már én is ikren eredményeké? érhetnék el...“ Ezt olvassa az ifjabb György, de közben azon jár a gondolata, amit az apja mondott a kulákokról, a békéről. Nem szól semmit, de látni rajta; ő éppen úgy ellensége a kulákoknak, mint az apja és éppen úgy kész küzdeni az ellenség, a kulákok ellen, a békéért, mint az apja. Varga György ezért érdeklődik minden iránt, ami a nagyvilágban történik. Fejlesszük la púig k miiisküsleveleza Isstlézaíáí A közelmúltban olvastam a lapban a munkáslevelezésről. Ezzel kapcsolatosan rendkívül helyesnek tartom szocialista fejlődésünk sz e-mp ont j ából pártsajtónk. megyei lapunk színvonalának emelését és nem utolsó sorban a lap levelező- hálózatánalc szélesebb alapokra való helyezését. A nyilvánosság előtt való politikai szereplés lényegében a köz számára dolgoz fel levél vaffv beszá- . móló formáiéban helvi eseményeket. V együnk csak példát a milliós példányszámban megjelenő szovjet lapokból. Tíz- és száz ezer levelezője van például a Pravdának, az Izvesztij árnak és a Trudnak. Egyszóval a szovjet emberek tevékenyen vésztvesznek a napija ook szeürk r sz lésében - Számos olyan üzemi dolgozó és kolhozparaszt. vau. aki szinte állandó külső tudósítója va- lameVik szovjet lapnak. A nu |,„iMvnk. a a 's csak -A-kor , r a- jv»éVs dc,r*oz'í ’'"m0 <r- l[ - -",*cos peP' bn trv né! "hív n r*" z V- .vauk au ■■■yr v 07 - - v - éb en. Nem kétséges, ha Pártunk Irányvonalának mefffelelően h civ .»sen szervezzük meg saitónk levelezők áíózatát. nagyban elősegítjük fejlődésünk meggyorsulását. Ötéves tervünk végrehajtását és ,a szocializmus építését. Lapunk, a Zala számos alkalommal közöl leveleket munkátok és dolgozó Parasztok tollából. Ezek a levelek hozzájáruInaK egyes üzemi- falusi problémák gyorsabb megoldásához. Nálunk. Zalaújlakon is volna éppen elég megírni való. amit eddig még nem írt meg senki. B zonvosan más község ben is akadna megírni va’ó, nem is beszélve az üzemekről ahol pedig nap, mint nap meg- számkíIhatatlan probléma ve- tőrb'k fel. Mindenesetre egyet nem szabad elfelejteni: lapunk csakis akkor állhat hivatása magaslatán ha azt nein 6—«S hívatásos újságíró aria, bumm » dolgozók ezrei aktívan kö'remii ködnek a b»> megírásában, Nvű’-'nriV *<'■'- A a bö^re*» o to11 1 o- é- k»+~Vn. 'Wi-Wk n ír,,, --n::' 'Ta^ő résay6*'>’t T"r C ' v-e,eo a Zap a miénk, dolgozóké. ifi. MALIK JÓZSEF Zalítúilak. persze evek teltek el, de ez a muzeum mégsem töltheti be hivatását. Nem tudja bemutatni Nagykanizsa környékének történetét, az itt élt emberek életét, munkaeszközeit. Miért? Egyszerűen azért, mert a múltban erre kevés súlyt fektettek és a múzeumban jóformán oly au dolgok voltak csak, amelyek egészen véletlenül kerültek oda. így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kanizsai múzeumot teljesen újjá kell szervezni. Ebben a nagy munkában szárait a muzeum a kanizsai és környékbeli dolgozók támogatására. Kérdés az, hogy miben nyilvánuljon meg ez a támogatás? Abban, hogy az élet forgatagában pusztulásnak kitett értékek megmentésében segédkeznek. Olyan értékekről van szó, amelyekről sokan talán nem is tudják, hogy milyen értéket jelentenek. A nagykanizsai múzeumhoz három járás: a nagykanizsai* le lényéi és csurgói járás tartozik. A muzeum vezetősége —■ mint értesülünk — azt szeretné, ha ezeknek a járásoknak minden egyes községéből lenne egy-egy dolgozó, aki rendszeresen segítené a múzeumot. Ezek az úgynevezett munka- ‘ársak rendszeres felvilágosító munkával felhívják a figyelmet a. régiségek és nép*- rajzi tárgyak megbecsülésére» azok bejelentésére és a múzeumnak való átadására. A kallódó régiségeket és néprajzi tárgyakat tehát meg kell menteni, mert ezt megkívánja a köz érdeke, dolgozó népünk hagyományainak megismerése. Erre a szép Feladatra, azt hisszük, számosán jelentkeznek, majd. Aki hajlandó bekapcsolódni a muzeum munkájába, jelentkezzék, s tájékoz- J'a.fót kap arra, hogy a vállalt f-d adatot szakszerűen oldja ~vw><y. E- ís kö^nss'^i munka és ■ ik ez tesz? lehetővé, hoey a •’nyvkordzsoi muzeum rövidé- un ismét megWssn kapuit most már a dolgozók előtt, akik itt is tanulhatnak, kilövi'Imiik ismereteikéi.
