Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-04 / 30. szám
„így készülünk a nagy napra11 lermeiöcsofjortok küldöftei az első megyei tanácskozásról Erről beszélnek ma a megye minden községében: Vasárnap Zalaegerszegen a vármegyeháza nagytermében a gépállomások és termelőszövetkezeti dolgozók első megyei értekezletükre ülnek össze. Ezen a tanácskozáson először veinek számot arról, hogyan sáfárkodtak megalakulásuk óta, milyen eredményeket. , értek el. Beszámolnak eddigi tapasztalata ikrái, 'munkájukról, megvitatják az előttük álló feladatokat. A termelőszövetkezeti csoportok már mindenhol megválasztották küldötteiket. A vöcköndi csoport küldötte Balogh József né. Az első megye' találkozóról így beszél: — Roppant nagy jelentőséget tulajdonitok ennek a találkozásnak— mondja —. Pesti elvtárssal már napok óta készülünk rá. Jegyzeteket állítottunk össze és el fogjuk majd mondani a többi csoportok dolgozóinak, hogyan értük el munkaegységenként a 22 forintos átlagot. Meg vagyok győződve, hogy egymás tapasztalatait kicserélve, » megyei tanácskozás határozatai megmutatják számunkra azt az utat, amelyet Pártunk vezetésével a szövetkezeti mozgalom megerősödése érdekében járnunk kell. Zalaegerszegnek két termelőcsoportja van. a nekeresd-majori „Haladás" küldöttének az öreg loth bácsit választották meg. — A múltban kihez mehetett a parasztember, ha öröm vagy bánat érte? — kezdi beszédét —. Senkihez. Az országvesztő Mind- szentynél cselédkedtem, aki csak a szószéken farizeusködott. Mi Nekeresden nem felejtjük ám ezeket az időket. A hatalmas Szovjetunió kolhoz-parasztjainak példái, a Párt útmutatása már minket is a boldogság útjára vezényelt és most ezen a megyei tanácskozáson elhangzott tapasztalataimat elhozom a csoport többi tagjaihoz, hogy politikai és gazdasági ismereteinket gazdagítva még jobb példát mutassunk azoknak, akik talán még ma a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodástól idegenkednek. A jó példa mindennél fényesebb bizonyiték a parasztember előtt. A „Sarló és kalapács” termelőcsoport Neszelejben az ősz folyamán alakult haladószellemü dolgozó paraszt és parasztasszonyokból. A megalakulás óta két uj családdal szaporodott a létszámuk. Tegnapelőtt választották meg küldöttüket: Bnhati elvtársat. — Az Egerszegen elhangzottakat a gyakori atban váltjuk valóra majd itt a mi csoportunknál is. Bizonyos, hogy gazdag tapasztalatokkal térek haza. Mi még fiatal csoport vagyunk és a tanácskozáson magam is sokat akarok tanulni, hogy még jobban megszervezzük a munkát, több idő jut akkor az önművelésre, meg a szórakozásra is. javított a hibákon a a tanácskozás tanulságai nyomán Amikor elutazóit Szurdapusztú- ról Csesztregi elvtárs a budapesti tanácskozásra, a „Rákosi'“ termelőszövetkezet iagjai izgatottan olvasták az újságot. Mindent alaposan elolvastak, ami ezzel a tanácskozással foglalkozott. Amikor meg visszajött Csesztregi elvtárs, jóformán nem is tehetett mást hirtelenjében, minthogy el kellett mondania sok mindent társainak, akik. mohó érdeklődéssel lesték minden szavát. — Persze, ez igy nem lesz jó. Mindent egyszerre nem mondhatok ej — gondolta Csesztregi elvtárs —, mert akkor semmit sem tanulnak a kétnapos tanácskozás eredményeiből. Aztán abban maradtak, hogy hetenként háromszor tartanak cso- porcértekezletet — a szeminárium után — és ezeken alaposan átbeszélik a tanácskozás tanulságait. Alert tanuinivaló még náluk-is akad bőven. — A tanácskozáson azt tapasztaltam — magyarázta Csesztregi elvárs hogy ahol jó! megszervezték a munkát, ott jobban is ment minden. Erre való a munkacsapatok felállítása. Volt, aki azt mondta, hogy a cső. portnál már eddig is voltak munkacsapatok. Persze, hogy voltak, de jobbára csak papíron. így aztán nem is lehetett szervezett munka. Senkinek sem volt meghatározott munkaköre. Általában úgy volt, hogy egyszerre rászabadították az egész tagságot egy bizonyos munkára, mig a másiknál:' senki sem volt. A tanácskozás eredményeként a jövőben ez már nem igy lesz. — Rákosi elvtárs azt mondta, amikor hozzánk beszélt, hogy „minél több lesz a nő a termelő- csoportokban. minél nagyobb lesz a szerepük, annál erőteljesebbek lesznek e csoportok és velük együtt erősödik a demokrácia.“' A szudapusztai termelőszövetkezet ezen a téren hibázott — ezt valamennyien elismerték. Gyengén állnak nővonalon. Mindössze 6 nő- tagja van a csoportnak — a 26- ból. „Természetesen“ a vezetőségben sincs nő. Most majd a vezetőségbe is bevonják a csoport egyik nőtagját. Viszont büszkén újságolják, hogy van egv női munkacsapat-vezetőjük: Jobbágy Pálné. A tanácskozás eredménye ez is. — A határozat, amit hoztunk, kimondja, hogy vállaljuk az egyéni gazdákkal szemben az átlagtermés 20 százalékkal v-^ó fokozását és a munkák időben való elvégzését. A csoocrt tagsága egyöntetűé- j magáévá tette a tanácfAozás hat Któatánek s2t » páni,ifit. Az egjé- ■ fd. gíjbfál kodÓVfíél főbb tenfiés*! er°dfnénvf elém — éz volt a cél- j -juk mindig már a megalakuláskor! fc. Mekkora örömmel nézték nyá- • ron az aratás előtt, hogy milyen az ő gabonájuk és milyen az egyéni gazdáké. Közel sem jöhetett az övékéhez. A jövőben pedig — a tanácskozás tanulságaként — még jobb munkát végeznek és minden munkát a maga idejében végeznek el. — Úgy határoztunk, hogy ezentúl még szorosabbra vonjuk a kapcsolatot a gépállomásokkal és résztveszünk a gépállomási tanácsok munkájában. Szurdapusztán eddig — hogy úgy mondjuk —, gyenge volt a kapcsolat a gépállomássá]. Ha szükség volt a gépállomás munkájára, a palimhoz fordultak. Ez viszont messze van tőlük. Most. ha meglesz a letenyei gépállomás, ezen a vonalon is valóra válthatják a tanácskozás határozatát. — Ä legfőbb tanulság, amit a kétnapos tanácskozásból levontam, az volt, hogy szilárdan támaszkodnunk kell a Pártra és együtt kell működni vele, mert csak igy végezhetünk jó munkát. Komoly hiba, hogy a „Rákosi“ termelőszövetkezetnél nincs üzemi pártszervezet. Ennek az az oka, hogy nincs párttag sem. Összesen négy tagjelölt van a csoportnál. A pártszervezet hiányát lépten-nyo- mon érzik, hisz z T^zCs munkáját, fejlődését elsősorban a pártszervezet egészséges bírálata, útmutatása viszi diadalra. Kukorica, széna, zsír, lej begyűjtés zalai eredményei a számok tükrében A legutóbb megtartott országos kiértékelés szerint a megyék között a kukorica begyűjtési versenyben Zala megye a tizedik helyen áll, az előirányzott 73 százalékos teljesítésével. Különösen kimagaslik Kiskomárom község kiváló eredménye, mert az ütemterv szerinti 150 . mázsával szemben 760 mázsát adtak ic a község kis- és középparaszt jai. Második 227 százalékkal G-else, majd Zalasárszer 188 és Kom á r v á r os 155 százalékos teljesítménnyel következik. j A novai járás községei vannak leginkább lemaradva. A megye tej begyűjtési eredménye százalékarányban kifejezve kereken 100 százalék! Valamivel gyengébb, 96 százalékos az ütemterv teljesítés a z.sirbegyűjtés terén. „Gyengén áll a szénánk”, mert az előirányzatnak csupán 60 százalékban tettünk eleget. Az a teendő, hogy minden tekintetben fokozni kell a. falu dolgozó parasztsága között, a politikai felvilágosító munkát, mert az ősszel szorgalmas parasztságunk országos viszonylatban is jó hírnévre tett szert, amit csak a további kötelezettségek pontos teljesítésével tarthat meg. Meggyei Statisztikái Hivatal Zu laegevssegen Ötéves tervünk megvalósítása küszöbén hatalmassá nőtt a pontos nyilvántartás, a reális tényeknek megfelelően vezetett statisztika jelentősége. Sztálin elvtárs ezzel kapcsola tosan megállapítja: ..Semmiféle éoítomuaka. semmiféle állami munka, semmiféle tervszerű munka nem képzelhető el helvss nyilvántartás nélkül, A nyilvántartás pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. A nyilvántartás statisztika nélkül effvetlen lépést sem te- hét előre,H A2 Oííjságoá Statisztika Hivatal ;?aIaihegTei kUsadeitaé* gel a napokban kezdték meg mtinká.íukat. In egerszegen máris komolyan hozzálátott £ megyei statisztikai kirendeltség a tervvel kapcsolatos ada tok beszerzéséhez. A Tervhi- vatál kirendeltségével szorosar együttműködve építi ki a me gyében a községi statisztikai felelősi hálózatot. A község felelősöknek az lesz a feladatuk. hogy a kirendeltséget reális, a valóságnak megfelelő -- és később ellenőrzésre kerülő — tervadatokkal lássa el. Ezzel a tevékenységükkel rendkívül fon*os szerepet :öltenek be ötéves térvünk te:b.-síté"é- feen. mert a hetesen össz«á’ lífött statísz-tíkai adatok fel dolíto.fásáfcól na <tt jelentőséé ü következtetéseket vonhatunk le. Dolgozd parasztságunk tavasszal is talajmfiveiési szerződést köt a gépállomásokkal Ősszel a gépállomásokkal kötött szerződések nem várt eredményt hoztak Zala megyében. Azt mutatja ez. hogy dolgozó parasztságunk megértette. milyen segítséget jelent ez a szerződéskötés, ami odavezet. hogy földjeiket szakszerűbben művelhetik meg. s na- evob terméseredményt érhetnek el. Ezzel Pedig nemcsak maguknak. hanem egész népünknek hasznára vannak, s elősegítik ötéves . tervünk megvalósítását. A szerződés feltételei is előnyösek. Dolgozó parasztságunk olcsón jut jó gépi munkához. Ezt különösen azok tudják- akik eddig iga erő hiányában a kulákhoz kényszeredtek és tőle kértek segítséget. Persze a kulák kihasználta rászorultságukat és olyan áron művelte meg földjeiket aminek súlyát egész évben nyögték. Óriási terhet vett le a dolgozó parasztságról a szerződésnek az a része, hogy a munka ellenértékének nagy részét a termés betakarítása után természetben lehet fizetni. Mindezt látta megyénk dolgozó parasztsága és ezért sietett már ősszel is szerződést kötni a gépállomással. A tavaszi mezőgazdasági munkáknál — hasonlóan az őszihez — ismét számíthat dol- —ó parasztságunk a gépállomások segítségére. így a tavaszi szerződéskötésre is kampány indul. Ebben a kampányban is — akárcsak ősszel — a föld mű veszövetkeze tekbe tömörült dolgozó parasztság akar az élen járni. Zala megyében már eddig is rengeteg dolgozó paraszt jelentette be a földművesszövet' kezetek révén a gépi munkára való igényét. Ezzel elérik, hogy a földjüket kellő időben megművelik. De segítségére vannak a gépállomásnak is, ami ilyenformán tervszerű munkát tud maid végezni. „Dózsa népe" Lenükápolnán megalakult Zala megye 76. termelőcsoportja Gádor Sándor 11 holdas középparaszt, Bicsák Istvánná, meg Szabó Anna Lentikápolnán, a majorban a gépállomás vezetőjével, Kindemai József elvtárssal, a termelő- csoportok és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs által elmondott nagyjelentőségű beszédet, valamint a tanácskozás határozati javaslatait beszélik meg. Már legalább másfél órája, hogy töviről hegyire megbeszélik a nagyjelentőségű eseményt. „Uj emberré alakul" „A termelőcsoportokban dolgozó parasztságnak a beállítottsága egészen, más — olvassa Rákosi elvtárs beszédéből Farkas Sándomé. — Kiszélesedik előtte a láthatár és ugyanúgy, mint az ipari munkás, felismeri saját sorsa, és az ország építése között az összefüggést és a, kölcsönhatást. Uj emberré alakul.” — Igen, igen — szakítja félbe az olvasást az öreg Szabó Kálmán bácsi. — 53 esztendős vagyok, de még én is boldog és megelégedett akarok lenni. Ha pedig Rákosi Mátyás ezt mondja, az úgy lesz. Ö benne még sose csatlakozott a magú aki a,jla ki spai-ászt. Pillanatnyi csönd. Elgondolkoznak valamennyien az idős ember egyszerű mondásán. Gépi erővel Gódor Sándor töri meg a csendet: — Nekem is van 10 holdam, Cseke Lajosnénak, Szabó Gyulának is tiz — Engem se hagyjatok ki — toldja meg a szót özv. Tass Ferencné. — Itt a gépállomás vezetője, mindjárt le is szerződünk a tavaszi munkákra, az összeadott földünknek nem leszünk tovább rabjai! Kindernai elvtárs csendesen szemléli azt a lelkes hangulatot, amelyben most születik meg a megye 76. termelőcsoportja, majd megszólal: — Mi azért vagyunk, hogy gépi erővel segítsük elsősorban a szocializmus útját egyengető és a nagyüzemi gazdálkodásra áttért dolgozó parasztok munká ját. így több jut a tanulásra meg a szórakozásra. 12 család 111 holdon És már terveznek is. Az elnöki tisztségre az öreg Gódor Sándor bácsit jelölik. Csak éppen a hivatalos aktus nem történt meg, de valóságban megvan már a csoport. — Nevet is adjunk a mi termelőszövetkezetünknek — javasolja Cseke Lajosné. A választás eredménye: ,-Dózsa népe” nevet kapta a csoport. Délután 4 óra körül az éppen Lentiben tartózkodó Bor Lajos elvtárs, a Mezőgazda- sági Igazgatóság szövetkezeti osztályának kiküldötte Kindernai elvtárssal ellátogatott a major kis- és középparászt- jaihoz. A 12 család’' által bevitt G6 hold szántón, meg 17 hold rét, valamint a kulákok által felajánlott földeken, összesen tehát 111 holdon tavasszal uj barázdát szánt már a gépállomás ekéje. (J. I.) 4 kanizsai tiütásf fogadott el az Építéstudományi Intézet Elkészítette az Építéstudományi Intézet az ,,1949. évi magasépítési ipari újítások gyűjteményét”. Ez a gyűjtemény két nagyméretű, fénymásolóval sokszorosított, vázlatrajzokkal ellátott, lexikon- vastagságú kötetből áll. A sorszám szerint 311 újítást tartalmaz, amelyet az Építéstudományi Intézel megvizsgált és alkalmazb.atónak talált. \ két kötet Ftrná1 is érdeke- sbb mert három kanizsai épitőmunkés újításét is tar táliöaáaa, mégpedig Éegsj*a!ji Sándornak a babarc aterl'tő gépét. Odfcvies Boldizsár ácsnak ,-selej (esőből készült alátámasztó vasoszlopát’4 és „szögvasból, vagy alumíniumból készült saluzó kalodáját”, Halász István asztalosnak pedig a „szalagfűrészre szerelt daraboló készülékét”. Az Építéstudományi Intézet az ország valamennyi Magasépítési NV-jének megküldte az elfogadott njitá.sok gyűjteményéi Bér egalji Sándor azt mondja, hogy most átnézi valamennyi újítást és a tavasz- saal sokat alkalmazni fognák a vállalat épííksséssizE
