Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-04 / 30. szám

„így készülünk a nagy napra11 lermeiöcsofjortok küldöftei az első megyei tanácskozásról Erről beszélnek ma a megye minden községében: Vasárnap Zalaegerszegen a vármegyeháza nagytermében a gépállomások és termelőszövetkezeti dolgozók első megyei értekezletükre ülnek össze. Ezen a tanácskozáson először veinek számot arról, hogyan sáfárkodtak megalakulásuk óta, milyen eredményeket. , értek el. Beszámolnak eddigi tapasztalata ikrái, 'munkájukról, megvitatják az előttük álló feladatokat. A termelőszövetkezeti csoportok már mindenhol megválasztották küldötteiket. A vöcköndi csoport küldötte Balogh József né. Az első megye' találkozóról így beszél: — Roppant nagy jelentőséget tulajdonitok ennek a találkozás­nak— mondja —. Pesti elvtárs­sal már napok óta készülünk rá. Jegyzeteket állítottunk össze és el fogjuk majd mondani a többi csoportok dolgozóinak, hogyan értük el munkaegységenként a 22 forintos átlagot. Meg vagyok győződve, hogy egymás tapasz­talatait kicserélve, » megyei ta­nácskozás határozatai megmutat­ják számunkra azt az utat, ame­lyet Pártunk vezetésével a szö­vetkezeti mozgalom megerősö­dése érdekében járnunk kell. Zalaegerszegnek két termelő­csoportja van. a nekeresd-majori „Haladás" küldöttének az öreg loth bácsit választották meg. — A múltban kihez mehetett a parasztember, ha öröm vagy bánat érte? — kezdi beszédét —. Senkihez. Az országvesztő Mind- szentynél cselédkedtem, aki csak a szószéken farizeusködott. Mi Nekeresden nem felejtjük ám ezeket az időket. A hatalmas Szovjetunió kolhoz-parasztjainak példái, a Párt útmutatása már minket is a boldogság útjára ve­zényelt és most ezen a megyei tanácskozáson elhangzott tapasz­talataimat elhozom a csoport többi tagjaihoz, hogy politikai és gazdasági ismereteinket gazda­gítva még jobb példát mutassunk azoknak, akik talán még ma a szövetkezeti nagyüzemi gazdálko­dástól idegenkednek. A jó példa mindennél fényesebb bizonyiték a parasztember előtt. A „Sarló és kalapács” termelő­csoport Neszelejben az ősz folya­mán alakult haladószellemü dol­gozó paraszt és parasztasszonyok­ból. A megalakulás óta két uj családdal szaporodott a létszá­muk. Tegnapelőtt választották meg küldöttüket: Bnhati elvtársat. — Az Egerszegen elhangzotta­kat a gyakori atban váltjuk valóra majd itt a mi csoportunknál is. Bizonyos, hogy gazdag tapaszta­latokkal térek haza. Mi még fiatal csoport vagyunk és a ta­nácskozáson magam is sokat aka­rok tanulni, hogy még jobban megszervezzük a munkát, több idő jut akkor az önművelésre, meg a szórakozásra is. javított a hibákon a a tanácskozás tanulságai nyomán Amikor elutazóit Szurdapusztú- ról Csesztregi elvtárs a budapesti tanácskozásra, a „Rákosi'“ terme­lőszövetkezet iagjai izgatottan ol­vasták az újságot. Mindent alapo­san elolvastak, ami ezzel a tanács­kozással foglalkozott. Amikor meg visszajött Csesztregi elvtárs, jófor­mán nem is tehetett mást hirtelen­jében, minthogy el kellett monda­nia sok mindent társainak, akik. mohó érdeklődéssel lesték minden szavát. — Persze, ez igy nem lesz jó. Mindent egyszerre nem mondhatok ej — gondolta Csesztregi elvtárs —, mert akkor semmit sem tanul­nak a kétnapos tanácskozás ered­ményeiből. Aztán abban maradtak, hogy he­tenként háromszor tartanak cso- porcértekezletet — a szeminárium után — és ezeken alaposan átbe­szélik a tanácskozás tanulságait. Alert tanuinivaló még náluk-is akad bőven. — A tanácskozáson azt tapasz­taltam — magyarázta Csesztregi elvárs hogy ahol jó! megszer­vezték a munkát, ott jobban is ment minden. Erre való a munka­csapatok felállítása. Volt, aki azt mondta, hogy a cső. portnál már eddig is voltak mun­kacsapatok. Persze, hogy voltak, de jobbára csak papíron. így aztán nem is lehetett szervezett munka. Senkinek sem volt meghatározott munkaköre. Általában úgy volt, hogy egyszerre rászabadították az egész tagságot egy bizonyos mun­kára, mig a másiknál:' senki sem volt. A tanácskozás eredményeként a jövőben ez már nem igy lesz. — Rákosi elvtárs azt mondta, amikor hozzánk beszélt, hogy „minél több lesz a nő a termelő- csoportokban. minél nagyobb lesz a szerepük, annál erőteljesebbek lesznek e csoportok és velük együtt erősödik a demokrácia.“' A szudapusztai termelőszövetke­zet ezen a téren hibázott — ezt valamennyien elismerték. Gyengén állnak nővonalon. Mindössze 6 nő- tagja van a csoportnak — a 26- ból. „Természetesen“ a vezetőség­ben sincs nő. Most majd a vezető­ségbe is bevonják a csoport egyik nőtagját. Viszont büszkén újságol­ják, hogy van egv női munkacsa­pat-vezetőjük: Jobbágy Pálné. A tanácskozás eredménye ez is. — A határozat, amit hoztunk, kimondja, hogy vállaljuk az egyéni gazdákkal szemben az átlagtermés 20 százalékkal v-^ó fokozását és a munkák időben való elvégzését. A csoocrt tagsága egyöntetűé- j magáévá tette a tanácfAozás hat Któatánek s2t » páni,ifit. Az egjé- ■ fd. gíjbfál kodÓVfíél főbb tenfiés*! er°dfnénvf elém — éz volt a cél- j -juk mindig már a megalakuláskor! fc. Mekkora örömmel nézték nyá- • ron az aratás előtt, hogy milyen az ő gabonájuk és milyen az egyé­ni gazdáké. Közel sem jöhetett az övékéhez. A jövőben pedig — a tanácskozás tanulságaként — még jobb munkát végeznek és minden munkát a maga idejében végeznek el. — Úgy határoztunk, hogy ezentúl még szorosabbra vonjuk a kapcsolatot a gépállomásokkal és résztveszünk a gépállomási tanácsok munkájában. Szurdapusztán eddig — hogy úgy mondjuk —, gyenge volt a kapcsolat a gépállomássá]. Ha szükség volt a gépállomás munká­jára, a palimhoz fordultak. Ez vi­szont messze van tőlük. Most. ha meglesz a letenyei gépállomás, ezen a vonalon is valóra válthatják a ta­nácskozás határozatát. — Ä legfőbb tanulság, amit a kétnapos tanácskozásból levon­tam, az volt, hogy szilárdan tá­maszkodnunk kell a Pártra és együtt kell működni vele, mert csak igy végezhetünk jó munkát. Komoly hiba, hogy a „Rákosi“ termelőszövetkezetnél nincs üzemi pártszervezet. Ennek az az oka, hogy nincs párttag sem. Összesen négy tagjelölt van a csoportnál. A pártszervezet hiányát lépten-nyo- mon érzik, hisz z T^zCs munkáját, fejlődését elsősorban a pártszer­vezet egészséges bírálata, útmuta­tása viszi diadalra. Kukorica, széna, zsír, lej begyűjtés zalai eredményei a számok tükrében A legutóbb megtartott or­szágos kiértékelés szerint a megyék között a kukorica be­gyűjtési versenyben Zala me­gye a tizedik helyen áll, az előirányzott 73 százalékos tel­jesítésével. Különösen kima­gaslik Kiskomárom község kiváló eredménye, mert az ütemterv szerinti 150 . mázsá­val szemben 760 mázsát adtak ic a község kis- és középpa­raszt jai. Második 227 száza­lékkal G-else, majd Zalasárszer 188 és Kom á r v á r os 155 száza­lékos teljesítménnyel követke­zik. j A novai járás községei van­nak leginkább lemaradva. A megye tej begyűjtési ered­ménye százalékarányban kife­jezve kereken 100 százalék! Valamivel gyengébb, 96 szá­zalékos az ütemterv teljesítés a z.sirbegyűjtés terén. „Gyen­gén áll a szénánk”, mert az előirányzatnak csupán 60 szá­zalékban tettünk eleget. Az a teendő, hogy minden tekintetben fokozni kell a. falu dolgozó parasztsága között, a politikai felvilágosító mun­kát, mert az ősszel szorgalmas parasztságunk országos vi­szonylatban is jó hírnévre tett szert, amit csak a további kötelezettségek pontos telje­sítésével tarthat meg. Meggyei Statisztikái Hivatal Zu laegevssegen Ötéves tervünk megvalósí­tása küszöbén hatalmassá nőtt a pontos nyilvántartás, a reá­lis tényeknek megfelelően ve­zetett statisztika jelentősége. Sztálin elvtárs ezzel kapcsola tosan megállapítja: ..Semmiféle éoítomuaka. semmiféle állami munka, semmiféle tervszerű munka nem képzelhető el helvss nyilvántartás nélkül, A nyil­vántartás pedig elképzelhe­tetlen statisztika nélkül. A nyilvántartás statisztika nél­kül effvetlen lépést sem te- hét előre,H A2 Oííjságoá Statisztika Hi­vatal ;?aIaihegTei kUsadeitaé* gel a napokban kezdték meg mtinká.íukat. In egerszegen máris komolyan hozzálátott £ megyei statisztikai kirendelt­ség a tervvel kapcsolatos ada tok beszerzéséhez. A Tervhi- vatál kirendeltségével szorosar együttműködve építi ki a me gyében a községi statisztikai felelősi hálózatot. A község felelősöknek az lesz a felada­tuk. hogy a kirendeltséget reá­lis, a valóságnak megfelelő -- és később ellenőrzésre kerülő — tervadatokkal lássa el. Ez­zel a tevékenységükkel rend­kívül fon*os szerepet :öltenek be ötéves térvünk te:b.-síté"é- feen. mert a hetesen össz«á’ lífött statísz-tíkai adatok fel dolíto.fásáfcól na <tt jelentőséé ü következtetéseket vonhatunk le. Dolgozd parasztságunk tavasszal is talajmfiveiési szerződést köt a gépállomásokkal Ősszel a gépállomásokkal kötött szerződések nem várt eredményt hoztak Zala megyé­ben. Azt mutatja ez. hogy dol­gozó parasztságunk megértet­te. milyen segítséget jelent ez a szerződéskötés, ami odave­zet. hogy földjeiket szakszerűbben művelhetik meg. s na- evob terméseredményt ér­hetnek el. Ezzel Pedig nemcsak maguk­nak. hanem egész népünknek hasznára vannak, s elősegítik ötéves . tervünk megvalósítá­sát. A szerződés feltételei is elő­nyösek. Dolgozó parasztságunk olcsón jut jó gépi munkához. Ezt különösen azok tudják- akik eddig iga erő hiányában a kulákhoz kényszeredtek és tőle kértek segítséget. Persze a kulák kihasználta rászorult­ságukat és olyan áron művelte meg földjeiket aminek súlyát egész évben nyögték. Óriási terhet vett le a dol­gozó parasztságról a szerződésnek az a része, hogy a munka ellenértékének nagy részét a termés betaka­rítása után természetben lehet fizetni. Mindezt látta megyénk dolgozó parasztsága és ezért sietett már ősszel is szerző­dést kötni a gépállomással. A tavaszi mezőgazdasági munkáknál — hasonlóan az őszihez — ismét számíthat dol- —ó parasztságunk a gépállo­mások segítségére. így a tava­szi szerződéskötésre is kam­pány indul. Ebben a kampány­ban is — akárcsak ősszel — a föld mű veszövetkeze tekbe tömörült dolgozó paraszt­ság akar az élen járni. Zala megyében már eddig is rengeteg dolgozó paraszt je­lentette be a földművesszövet' kezetek révén a gépi munkára való igényét. Ezzel elérik, hogy a földjüket kellő időben meg­művelik. De segítségére van­nak a gépállomásnak is, ami ilyenformán tervszerű munkát tud maid végezni. „Dózsa népe" Lenükápolnán megalakult Zala megye 76. termelőcsoportja Gádor Sándor 11 holdas kö­zépparaszt, Bicsák Istvánná, meg Szabó Anna Lentikápol­nán, a majorban a gépállo­más vezetőjével, Kindemai József elvtárssal, a termelő- csoportok és gépállomások dolgozóinak országos tanács­kozásán Rákosi elvtárs által elmondott nagyjelentőségű be­szédet, valamint a tanácsko­zás határozati javaslatait be­szélik meg. Már legalább más­fél órája, hogy töviről hegyi­re megbeszélik a nagyjelentő­ségű eseményt. „Uj emberré alakul" „A termelőcsoportokban dol­gozó parasztságnak a beállí­tottsága egészen, más — olvas­sa Rákosi elvtárs beszédéből Farkas Sándomé. — Kiszéle­sedik előtte a láthatár és ugyanúgy, mint az ipari mun­kás, felismeri saját sorsa, és az ország építése között az össze­függést és a, kölcsönhatást. Uj emberré alakul.” — Igen, igen — szakítja fél­be az olvasást az öreg Szabó Kálmán bácsi. — 53 esztendős vagyok, de még én is boldog és megelégedett akarok lenni. Ha pedig Rákosi Mátyás ezt mondja, az úgy lesz. Ö benne még sose csatlakozott a ma­gú aki a,jla ki spai-ászt. Pillanatnyi csönd. Elgon­dolkoznak valamennyien az idős ember egyszerű mondá­sán. Gépi erővel Gódor Sándor töri meg a csendet: — Nekem is van 10 holdam, Cseke Lajosnénak, Szabó Gyulának is tiz ­— Engem se hagyjatok ki — toldja meg a szót özv. Tass Ferencné. — Itt a gépállomás vezetője, mindjárt le is szerződünk a tavaszi munkákra, az össze­adott földünknek nem leszünk tovább rabjai! Kindernai elvtárs csendesen szemléli azt a lelkes hangula­tot, amelyben most születik meg a megye 76. termelőcso­portja, majd megszólal: — Mi azért vagyunk, hogy gépi erővel segítsük elsősor­ban a szocializmus útját egyengető és a nagyüzemi gazdálkodásra áttért dolgozó parasztok munká ját. így több jut a tanulásra meg a szóra­kozásra. 12 család 111 holdon És már terveznek is. Az el­nöki tisztségre az öreg Gódor Sándor bácsit jelölik. Csak éppen a hivatalos aktus nem történt meg, de valóságban megvan már a csoport. — Nevet is adjunk a mi ter­melőszövetkezetünknek — ja­vasolja Cseke Lajosné. A vá­lasztás eredménye: ,-Dózsa népe” nevet kapta a csoport. Délután 4 óra körül az ép­pen Lentiben tartózkodó Bor Lajos elvtárs, a Mezőgazda- sági Igazgatóság szövetkezeti osztályának kiküldötte Kin­dernai elvtárssal ellátogatott a major kis- és középparászt- jaihoz. A 12 család’' által be­vitt G6 hold szántón, meg 17 hold rét, valamint a kulákok által felajánlott földeken, összesen tehát 111 holdon ta­vasszal uj barázdát szánt már a gépállomás ekéje. (J. I.) 4 kanizsai tiütásf fogadott el az Építéstudományi Intézet Elkészítette az Építéstudo­mányi Intézet az ,,1949. évi magasépítési ipari újítások gyűjteményét”. Ez a gyűjte­mény két nagyméretű, fény­másolóval sokszorosított, váz­latrajzokkal ellátott, lexikon- vastagságú kötetből áll. A sorszám szerint 311 újítást tartalmaz, amelyet az Építés­tudományi Intézel megvizs­gált és alkalmazb.atónak ta­lált. \ két kötet Ftrná1 is érdeke- sbb mert három kanizsai épitőmunkés újításét is tar táliöaáaa, mégpedig Éegsj*a!ji Sándornak a babarc aterl'tő gé­pét. Odfcvies Boldizsár ács­nak ,-selej (esőből készült alá­támasztó vasoszlopát’4 és „szögvasból, vagy alumínium­ból készült saluzó kalodáját”, Halász István asztalosnak pe­dig a „szalagfűrészre szerelt daraboló készülékét”. Az Építéstudományi Intézet az ország valamennyi Magas­építési NV-jének megküldte az elfogadott njitá.sok gyűjte­ményéi Bér egalji Sándor azt mondja, hogy most átnézi va­lamennyi újítást és a tavasz- saal sokat alkalmazni fognák a vállalat épííksséssizE

Next

/
Thumbnails
Contents