Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-28 / 50. szám
Á tavaszi munka* pontos elvégzésével válaszolnak Titoéknak és erősitik a békét a semjénházai dolgozó parasztok Kelet felől hajnalodik. az eget vörösre festik a felkelő nap sugarai. Semjénháza most £send es. Egyik-másik udvarban már mozgolódás van. Kezdődik a szokott napi munka. A dolgozó parasztok az időt vizs- gálgatják: megenyhül-e már annyira, hogy lassan megkezdhessék a munkát a földeken. Mi történik odaát? Egyik, másik paraszt gondolata a határon túlra száll, Azokba a jugoszláv községekbe, ahonnan egy esztendeje még átjártak a kettősbirtokosok. ,,Vájjon azok hogyan készülhetnek a tavaszi munkára? — tűnődik Markulia György kisparaszt. — Bizonyára nem úgy, nem olyan nyugodtan, mint mi." Semjénházát, mint határmenti községet erősen érdekli, mi történik odaát. Gyakran jártak hozzájuk a Mura túlsó partjáról kisparasztok, akik szomorú képét adták előttük azoknak az állapotoknak, amelyeket a Tito-uralom teremtett, Wlasícs Rémusz elvtárs mondja el kérdésünkre, mit hallottak a kettősbirtokosoktól. Dalos Vincéékhez szokott átjönni az egyik rokonuk. Attól hallottam arról, hogyan élnek odaát a dolgozó parasztok. Minden szavuk panasz volt. Egyre azt hajtogatták, hogy e la át alig van élelem, a ruha is r'ongyokban szakad le rólukTitoéknúl gyötrelem a s&egényparas&t élete Aztán, kérdezték, hogy a ku- lákok mit csinálnak nálunk. ,,Vájjon itt is úgy ülnek a paraszt nyakán, mint nálunk?" —• kérdezték. És amikor elmondtuk, hogy nálunk a ku- láknak nincs szava, alig akarták elhinni. Odaát a faluban minden hatalom a kulákok kezében van és úgy bánnak el a szegényparaszttal, ahogy tetszik nekik. — Gyötrelem ott a szegény- paraszt élete — fűzi hozzá Kosa József 3 holdas kisparaszt. — És most kérdem én, hogyan legyen kedve a munkához? A semjénházai dolgozó parasztok látják, mi van odaát és éppen ezért fokozottabb lelkesedéssel készülnek a tavaszi munkára, ami dolgozó népünk g yő z e 1 m e i n e k sorozatában újabb siker lesz. 'Semjénházán a dolgozó parasztság már eddig mintegy 150 holdra kötött talajművelési szerződést. Miért? Hogy nagyobb legyen a termésátlag. A mi munkánk a kéke biztosítéka, Nikii. György ismeri a Minisztertanács határozatát, ezért 5 maga is géppel művelted meg a földjét, hogy a határozat értelmében az ő földjén is több gabona teremjen. — Világért sem akarom, hogy nálunk is az legyen, mint Titoéknál — mondja. — Tudom, hogy az én munkára is a béke biztosítéka és az én munkám eredménye is a béke megvédését segíti. Tudja elvtárs, minekünk itt a határszélen még jobb munkát kell végeznünk. Meg kell mutatnunk, hogy mi, akik a szocializmust építjük, mindenben különbek vagyunk. Most már szó van arról is. Kedd, 1950. febritár 28. „A szovjet filmművészet olyan őszinte, mint maga a szovjet nép“ A 30 éves szovjet film ünnepe Zalaegerszegen — Ha majd akkor jönnek a kettősbirtokosok, amikor meglesz a TSzCs — mondja Vlasies elvtárs —, akkor ugyanA megyeszékhely dolgozói szeretettel, a hála mélységes érzetével ünnepelték a bennünket felszabadító Szovjetunió és országunk népeinek egyre inkább szilárdabb alapokon nyugvó barátságát, valamint az élenjáró szovjet művészetet, n 30 éves szovjet filmet. Az ünnepi beszédet Had59 községet villamosítottunk a megyében a terv eJső évében JA tervidőszakban 1512 községet kell villamosítani, amivel, elérjük, hogy 1951- ben nem lesz Magyar- országon község villanyvilágítás nélkül(Tervtörvény 50. L) Megyénk nagyarányú beruházásai között, előkelő helyet foglal el a villamosításra fordítandó 122 milliós költségkeret és ez a jelentőségében alig felbecsülhető beruházás velünk is érzékelteti, hogy megyénk n tervidőszak alatt hatalmas léptekkel halad előre. 1954-re tehát Zalában nem lesz egyetlen község sem. ahol ne gyulladnának ki az áldást- hozó villanyfények. Már az első évben 59 községben kerül ser a villamosításra s válik ez. ze! lehetővé nemcsak a kulturális színvonal hatalmas arányú emelkedése, hanem a fokozottabb iparosítás is. Mint említettük, 1950-ben egész sor községbe vezetik be a villanyt. Néhányat megnevezünk ezek közül a községek közül: Zala* apáti, Gelse, Bak, Szentpéter- ur, Pölöske, Nagykapornak, Misefa. Kehida, Kustány, Be- zeréd. Zalacsány, Bókaháza, Sármellék, Zalaigrice, Nemes- sándorháza, Nemesapáti — és még 42 más kisebb-nagyobb község részesül a terv áldásaiban. A dolgozó nép állaima tehát soha nem látott anyagi jólétet és kultúrát biztosít a falunak és a terv végére Zalában, eljut * legkisebb községbe is a villanyfény. nyeire, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi fejlődésére. Az a cé] vezeti a MINSz me- gyebizottságát a tanácskozás megtartásával, hogy a szocialista szektorban megerősödjenek az ifjúsági szervezetek, minél több ifi brigádok alakuljanak a mezőgazdasági munkálatok végrehajtásában. nép, amely Lenin és Sztálin tanításain nevelkedett fel. — A szovjet film nemcsak a mi számunkra jelent biztatást, hanem útmutatást nyújt az idegen elnyomás alatt sínylődő népeknek i$v Ezen kívül azonban erős támasza, nevelője és erős fegyvere a felszabadult országok, közöttük a mi országunk dolgozóinak. Belőlük merítünk új erőt, új útmutatásokat nemzeti feladataink megoldásához, róluk vesszük a mintát saját filmgyártásunk sikeres^, megkezdéséhez, ezen túlmenően a magasabb kultúra, boldogabb, gazdagabb élet megvalósításának módozataira. Hadnagy László elvtárs tar- talmas előadása után került bemutatásra a szovjet filmalkotások egyik legkitűnőbbje, a „Zója'V este ünnepi Puskin-estet ren öezett a szakszervezeti székház nagytermében. Az MSzT nagykanizsai szervezetének vezetősége és tagsága nem tudatosította eléggé a Puskin-est jelentőségét, s ennek következtében az estet kevésszámú érdeklődő hallgatta végig. A terem megtelt ugyan, de a közönség zömét a íüzoltótanosztály tette. Maga a műsor is meglehetősen sekéLves, üres, rövid volt, nagy részét Terhelyi Pálné elv társnő Puskin életéről szóló, különösen a nagy költő életének úgynevezett pikáns részeit kidomborító, felolvasása tette ki. Malachovszky Éva Tatjána levelét adta elő az Anyegin Eugénbö], sok átérzéssei, jó mimikával. Horváth Józsefné énekszáma váltotta ki a műsortól, a hideg hangulattól el- bágyasztott közönség tapsát. Volt egy zongoraszám is. s ezzel befejeződött a Puskin-est. Az est sem a nagy orosz költő emlékéhez, sem a magyarszovjet barátság elmélvítéséKERLKES JÓZSEF a becsületes neve és 6 hold földje o‘t van egészen közel a gépállomáshoz. A kora: inkább 60 éves, mint 50. -Tehát nem fiatal. Olyan dolgozó par asz mint sok pizezer társa ebben az jöjjön rá ' más is a maga kárán“. Hanem Kerekes József — elvtárs, tehát másokra is gondolnia kell. “ MINAP BEÁLLÍTOTT a gépállomásra. „Nem kell megdolgozó parasztnak, ugyanúgy (hársfai)
