Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-26 / 49. szám
Előre a szovjet sztahánovisták példája nyomán a magasabb termelékenységért, ötéves tervünk győzelméért! SL sajá© li ad seresre A sajtóhoz küldött levelek a nép kezdeményező képességének megnyilvánulásai. Dolgozók, élmunkások, ujitók, a szakmák legjobb munkásai, párt- funkciónáriusok és népnevelők az újság segitségét veszik igénybe, hogy közkinccsé tegyék tapasztalataikat. Igénybe veszik az újság segítsd-At a dolgozók akkor is, ha tanácsra van szükségük. Az újságokhoz fordulnak akkor is a dolgozók, ha úgy látják, hogy valahol valami hiba van, ha úgy látják, hegy ott, ahol dolgoznak, nincs rendben valami, visszaesés mutatkozik a termelésben, ha érzik, hogy egy helyben topog a munka, vagy éppen a felfelé ívelés helyett lefelé mutat a fejlődés iránya. Ilyenkor levélben megteszik az észrevételeiket. Rámutatnak a hibákra, sőt nem félnek attól sem, hogy leleplezzék a hibák elkövetőit, megkritizálják azokat, de megmutatják a kivezető utat is í.. hibák kijavítására. Nem egyszer segítette előre a fejlődést a lapunkhoz irott levél az üzemekből, vagy a munka más területéről. Előfordult, hogy a beérkezett levél a lap hibájára hívta fel a figyelmünket, nem egyszer kaptunk olyan levelet, amely figyelmeztetett bennünket döntő eseményekre a város, vagy falu életében, s ha nem érkezik a figyelmeztető levél, a sajtó elment volna egy döniő kérdés mellett. A kommunista sajtó, igy a mi megyénk lapja is ma büszkén irhát levelezőkről, a sajtó hadseregéről. Napról-napra növekszik e hadsereg. Növekszik, mert a dolgozók felismerték a levelezésben rejlő lehetőségeket, felismerték a levélírás szükségét. S ha ezt felismerték, akkor a sajtó jelentőségét .ismerték fel. Megértették, hogy a pártsajtó a dolgozók hatalmas segítsége. Megtanulták értékelni a sajtó szervező, irányító, felvilágosító, nevelő, informáló szeredét. És ahogy a dolgozók megbecsülik a sajtót, segítőiársukat munkájukban, úgy a sajtó is megtanulta megbecsülni a levelezők táborát, a kommunista sajtó e nagyszerű hadseregét. ztálln eiviárs 25 évvel ez- ^ előtt, a „Kresztjanszkája Gazette“ című újságnak küldött üdvözletében ezt irta: „Őrizzétek falusi tudósítóitokat, mint a szemetek fényét. — Ez a ti hadseregeteké Az olvasok levelei segítségére vannak az újságnak a legfontosabb feladatok teljesítésében, e.z uj haladó megnyilvánulások szakadatlan támogatásában és ismertetésében a termelés, kultúra, irodalom és művészet terén. .Az olvasó néha fordulna is az újsághoz levélével, meg nem is. Abban a hiszemben, hogy ami- rql_irni szeretne, az talán nem is bir jelentőséggel, az olvasó saját maga leggyakrabban nem tudja eldönteni a kérdések jelentőségét. Igen sokszor kiderült már. hogy néha a illeni éktelennek látszó kérdések éppen a legjentősebb kérdések voltak. Ezért fontos, hogy az olvasó bátran nyúljon a tollhoz, bátran vesse fel a kérdéseket egy-egy levélben a sajtó felé. Minden levél. amely a dolgozóktól a sajtóhoz érkezik, egy <égla abban a hatalmas apparátusban, amely a dolgozó nép jobb életének építésén munkálkodik. Minden levél, amely a sajtóhoz íródik, megkönnyíti, elősegíti a dolgozók érdekében végzett munkáját sajtónknak. leinte .ritkán jöttek a le- velek. Az olvasók, a dolgozó tömegek nem ismerték fel a levelezésben rejlő hatalmas leli, tőségeket, 3 kolcsüpös kapcsolat jelentőségét sajtó és olvasó y.O'ij'.t. A fordn.tit bfikovfirkc- ; -U. Volt idő. amikor ritka kincsként véltünk a kezünkbe (gy-egy beérkező le velet. Minden levelet úgy üdvözöltünk, mint bátor kezdeményezést és bátor tanujelét annak, hogy az olvasókhoz és olvasókért írottak nem válnak holt betűkké, hanem termőtalajba hulló magként szára t eresztenek, ki terebélyesednek és előrelenditői lesznek z fejlődésnek. Minden levél, amely a sajtóhoz Íródik egy-egy összekötőkapocs Pártunk, Pártunk sajtója é-s a dolgozó tömegek között. És a levelek ma egyre inkább megtalálják az utat a szerkesztőség felé. Egyre szaporodnak a sajtó önkéntes segítői és mint egy hadsereg, segíti előre a fejlődést, A dolgozó tömegek ma már bátran fordulnak a sajtóhoz leveleikkel. Egyre inkább arra törekszenek, hogy az újság segítségével osszák meg a tömegekkel kezdeményezéseiket, tapasztalataikat, A bátortalan hangú levelek helyett ma bátor hangú, kezdeményező hangú levelek érkeznek a sajtóhoz. Az első levelekben gyakran találkoztunk szabadkozó hangú írásokkal: „Nincs gyakorlatom az írásban1’, vagy „Nem szép az írásom1’, „Rosszul irok", vagy „Nem tudom helyes-e. amit irok'v Az 0!vasók felismerték, nem az a lényeg, hogyan írunk, hanem mit írunk. Nem a levél formája, hanem a tartalma a döntő és mind bátrabban nyúlnak a tollhoz, hogy megírják észrevételeiket, tudtára adják a ' sajtónak és azon keresztül a tömegnek a tapasztalataikat. ztálin elvtárs hívja fel a ^ figyelmet Lenin nagyszerű szavaira, amelyeket a Párt XI. Kongresszusán mondott: „Helyesen kifejezni azt, amit c. nép gondol“. Ezt a Párt sajtója csak akkor tudja teljesíteni, ha amit a nép gondol, azt ki is nyilvánítja, elmondja, megírja levélben a sajtóhoz. A kommunista sajtó egész tevékenysége a nép szol gála iá.-a irányul. Miként a Párt- a párt- sajtó hatalmas erő, melynek tekintélye napról-napra növekszik a dolgozó tömegek előtt és minél tartósabb. minél szélesebbek sajtónk és a dolgozónk kapcsolatai, annál sikeresebben teljesíti azokat a feladatokat, melyekkel a szocializmus építéséért folyó harc állít el,éje. Ha a párt sajtót leveleddel támogatod, saját ügyedet támogatod! Az olasz nép óriási többsége békepolitikát követel —* mondotta Togliatti elvtárs A Liberia cimü lap interjút közöl Togliatti elvtárssal, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. Arra a kérdésére, hogy 3 Kommunista Párt milyen politikai magatartást fog tanúsítani, Togliatti elvtárs ezt válaszolta: — Továbbra is követelni fogjuk a külpolitikai és belpolitikai téren egyaránt a politikai irányvonal megváltoztatását. Békén öli- tik át követelünk, vagyis szakítást az amerikai imperialista csoporttal és esztelen irányzatával, másrészt olyan politikát követelünk, amely, a dolgozók érdekeit tartja szem előtt, vagyis szakítást a kiváltságos monopolista csoportokkal, melyek tönkreteszi Olaszországot. Ez az a politika, amelyet az olaszok óriási többsége kíván. Ehhez a politikához olyan kormány szükséges, melyet igazi demokraták és hazafiak vezetnek. Mindenki, aki ilyen politika irányában kíván lépést tenni, minden bizonnyal számíthat támogatásunkra — fejezte be nyilatkozatát Togliatti elvtárs. szabadságharcosokkal Á ruhájuk illata hiv’a fel a figyelmet. Nem olyanok voltak ezek a ruhák, mint általában a többiek errefelé, a. balatoni vonalon. Áthaló kórházszagot árasztottak magukból. Erről ismertem fel a görögöket. A vonat melleit jobbról csinos villák sorakoznak. Évpen most értük el a kenesei oldalt. A vidék még téli kopárságában is fenséges. Öten vannak görögök a szakaszban, rajtuk kívül egy magyar ka.tona és én, aki most jöttem. ők öten az ablak mellett ülnek és elragadtatva nézik a baloldalon hosszan enyuló Bála- tont, amely most, hogy a lenyugvó nap ráveti sugarait, ezerjéle szint ver vissza. A napokban m.egtört jég nagy darabokban úszkál a vizen, a görögög le nem veszik tekintetüket a káprázatos látványról és közben beszélgetnek. Hangjukban ismeretlen, távoli ország képe révül fel. Máskor is láttam, már görögöket, de azok nem ilyenek voltak. Először a nemet fasiszták által vagonokba gyömöszölt szerencsétlenek „utazását“ ^ láttam, akik riadt tekintettel néztek ki a kicsi, bedrótozott, ablakon, útban Auschwitz felé. Nemrégiben görög fiatalokkal találkoztam a VIT-en, jókedvűen jöttek, sajátságos díszekkel ruhá jakon. Ere akik itt ülnek c vermi ablaka mellett, egyik -csoporthoz sem tartoznak Nem lármásak, de nem is csüggedtek Nyugodt fölénnyel nézne*: dióié és nagyon komolyak a Gra rumost, hegységből jöttek: szabadságharcosok é,s partizánok. Mindegyikük magán hordozza a monorchofa- siszták módszereinek nyomait. Sebesültek. A legfia.lala.bbik 18 éves,-a legidősebb 56. A 18 éves ültében is egy feketére fényezett botra támaszkodik, látszik, hogy az ülés is nehezére esik. Mellette félig civil, félig katonaruhás magas férfi ül, szerb, bolgár és mersz nyelven beszél. Kezét egy lövedék összeroncsolta, s most úgy lóg teste mellett, mint egy felesleges tárgy. A harmadik a lábára sebesült meg. Az idősebbek közül egyik különös fémdarabot Hart a kezében, valami hadiemlék tehet. Később énekelnek. Dalaik borongósak és sejtelmesek, mint általában a hegyi emberek énekei. Aztán — habár idegen szöveggel —- ismerős dallammal csendülnek fel az „Egy a jelszónk, a béke*’ akkordjai. A csonkakezü én balkeze mutatóujjával a vonat párás ablakára rajzol. Mozdulatai esetlenek, mégis formásán alakul ki a sarló és kalapács, meg az ötágú csillag. Hosszú budapesti kórházi ápolás után a Balatonra mennek üdülni c. görög szabadságharcosok. Népi demokráciánk a segítségükre sietett. Megérkeznek Búcsúzóul csak kezei szoríthatunk, de ebben z szorításban ben,ne van, honi, egyet gondolunk sgy az akaratunk, a célunk. Már leszálltak. Csak az átható, nehéz kÓTházillar, maradt vissza a ruhájukból. És -még valami az -■> ólakon: A sarló és a kalapács. Meg az ötágú csillag. KOVÁCS GYÖRGY Kémdiplomaták Könyvtárat kitéve! irodalma van már alig: 32 óv alatt annak a gonosz cselszövésnek, amelyet az imperialista diplomácia szervez a népek szabadsága és békéje ellen. Sayers- K-ahn: „Nagy összeesküvés” cimü könyve leírja azokat az elvetemült erőfeszítéseket, amelyeket az angolszászok tettek a szovjet állam megfojtására. Annabelle Bucar: „Az amerikai diplomácia igazi arca” cimü munkájában a Szovjetunióban tartózkodó diplomata-kémekről lebbenti fei a fátyolt, Ralph Parker a nyugatnémet, fasizmusnak angolszász vezetés alatt történő újjáélesztéséről ad hirt az „Összeesküvés a. béke ellen” cimü munkájában. lips lein.: ,,Kina forradalma” cimü könyve megvilágítja azt a. mély összefüggést, amely az ango2 szász diplomácia és a kínai, valamint japán reakciós-militarista körök közölt fennálltak és fennállnak. De ha akad kötekedő ember, aki a szépirodalmat nem sokra tartja, az tanulmányozza át a Minds zenty-per. a Rajk- per, a Standard-bünügy vádiratát. És ha a vádiratnak sem hisz, akkor rágja át betü- ről-betüre maguk a vádlottak vallomásait. Olvassa el melléje a Bulgáriában nemrég lefolyt Kosztov-féle államellenes összeesküvés tárgyalásának irodalmát, vesse össze az újságok napi híréivel, amelyek arról szólnak, mint támogatja, a halódófélben lévő imperialista szörny Tilot, Francot. Csang-Kai-Seket és a többi szekértolóját. Ilyen megdönthetetlen vád- halmaz még a legrmegrögzöt. több imperialistákat is beismerésfélére készteti. Csupán azt vitatják sajtóban, rádióban és diplomáciai jegyzékekben. hogy a bűnösök ártalmatlanná tétele „az emberi jog cs szabodság” megsértését jelenti. Azt vitatják, hogy ..az emberi jog és szabadság” tartalmához hozzá tartozik a rombolásv öldöklés, háborús előkészület és uszítás joga. Azt vitatják, hogy ahol ezeket _ az utóbbi -„jogokat” nem tartják tiszteletben, ott valamiféle sérelem éri az egyetemes jogot. A diplomácia évszázados intézményét azért; vezették be annakidején, hogy a nemzetek képviselőinek más államokban való hivatalos tartózkodása ápolja és elmélyítse a, két nép barátságát. A diplomácia intézménye arra való, hogy az esetleges- vitákat kölcsönös megelégedésre ^ elintézze és a béke fenntartásóavak eszköze legyen. 'Megint más azonban a kémhálózat, amely a másik nén terhére hírszerzéssel, rombolás. szabotázs és 'államellenes bűntények szervezésére szól. Ennek a két intézménynek keverékét akarják nemzetközileg* törvényesíteni az angol-amerikai imperialisták. Diplomáciai kapcsolat: lépés a barátság felé. Kémszervezet fenntartása: lépés a gyilkosság felé. Ezt a furcsa keveréket, honosította meg az imperializmus a Szovjetunióban és a népi demokráciákban. Mindszenty, Nagy Ferenc, Sulyok, a Rajk-banda, a Gei- gerek mindenkor számíthattak anyagilag és politikailag a kémdiplomaták fenntartás nélküli támogatásara. És viszont. A kémdiplomaták csakhamar megtalálták csatlósaikat az uralmukat vesztett földesurak, mágnások, gyárosok és jobboldali szociáldemokraták személyében. A zsák megtalálja foltját. Mindszenty és Rajk — Chapint. a baktérium- gyilkos Hirohitó —- Mao Art-hurt. Csang-KaFSok Jes- supot és igy tovább Franco, Tito, Leon Blum, stb. is. Val a men u y i ö k „szabadsága’’ abban állt, illetve áll. hogy kizsákmányolják a dolgozókat, támaszpontokat létesítenek az imperializmus számára egy harmadik világháborúra, egymás ellen igyekeznek szítani a népeket, halálosan gyűlölik a. Szovjetuniót és a népi demokráciákat, mindazt, ami a népek jólétének és szabadságának, érdeke, mindazt ami emberi és haladó. Egy. a történelem által halálraítélt rendszernek, eszközökben nem válogatós vezéra.la>1;.jói, akikből árad és fertőz o hullaszagA dolgozó emberiség legmesszebbmenő érdeke sugalmazta akár a bolgár, akár a magyar népköztársaság lépését, amikor az angolszász kormányok figyelmét felhívta: vessen véget a kémek diplo- mntaálárchan való garázdálkodásának. Mert — mint Rákosi elvtárs mondotta: „Mi a konfliktusokat nem keressük, de szembenézünk velük. És ha, az Amerikai Egyesült Államok, vagy Anglia azt hiszi, hogy fenyegetéssel, vagy nyomással szabad garázdálkodást biztosíthat nálunk kémeknek, akkor tapasztalni fogja. hogy tévedett... Gondoskodni kívánunk arról■ hogy azok a gentlemanok, kik amerikai- angol, vagy egyéb megbízójuk utasítására M agyara r szó gon. kémkednek, ezt a, mesterséget ne találják olyan veszélyt címnek és könnyűnek Az -angolszász hatalmakon a sor, válaszoljanak: diplomatákat tartanak-e /Magyarországon, szokásos létszámban — vagy kcmekel- A diplomatákra a nemzetközi .jog tisztelet- bentartása, a kémekre a magyar nép törvényeinek teljes szigora vár<J). dpatriettko: cAmeúkal élmények 1949. tavasza. Amerikában Beké. védelmi Kongresszust hív össze a művészeti és tudományos Nemzeti Bizottság. Erre a kongresszusra egy szovjet művészeti és tudományos küldöttséget is meghívtak, j Közöttük szerepel Geraszimov, Falj gyejev és Pavlenko is, akinek „Bol- i dogs ág’1 cimü regényét és színművét a magyar közönség jói ismer1 Pavlenko élénk színekkel festi le a két Amerikát: a nép Amerikáját > ás a Wall Street urainak a népek j ingázóinak é3 elnyomóinak Arhs* * fikáját, Leírja, mint fogadták őket az újságok, milyen piszkos rágaI .omhadjáratot indítottal: ellenük és * hogyan fogadta Őket a newyorki nép. A kongresszus jelentősége túlnőtt Newyork városán. Az Egyesült Államok más városaiban is rendeztek gyűléseket a szovjet vendégek tiszteletére.. Acheson külügyminiszter azonban félt a nép közé engedni a vendégeket és ezért megtiltotta utazásukat. Az amerikai nép szeme kezd kinyílni.. Félnek a holnaptól, félnek a válságokozta nyomortól és éhségtől. Ez a félelem hálózza be az emberek agyát. Azért volt minden egy-. <^zerü amerikai szive olyan hozzáférhető az igazság szavai számára, melyek a BékevédeTmi K.ongresz- 3zus dobogóján elhangzottak. Eé- ' éré szom-iuhoz-ik az egész emberiség és- a békéért keményen, határozottan é? tántorithatsűarrti fog harcolni. srfsra Vasárnap, 1950. febr. 26.
