Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-24 / 47. szám

aus «■sja érteke* létén erősödik a csoport Napközi otthont is épít a szurdapusztai Ktákosi-TSzCs Kibővített üzemi értekezle­ten tárgyalták meg az országos és a megyei tanácskozás ta­pasztalatait Szúrd apuszRin a Rákosi TSzCs-nél. A csoport kultúrtermében gyűltek össze a tagok, akiken kivül oU volt néhány, a szövetkezeten ki- vüli dolgozó paraszt, is. Csen­dőr Vilmos elvtárs. a lebenyei JB tagja ismertette a termelő­szövetkezeti mozgalom felada­tait a tanácskozás alapján. A beszámolóhoz elsőnek Kovács József elvtárs, a palini gépállo­más vezetője szólt hozzá. A gépállomások és termelőszövet­kezetek egymásrautaltságáról beszélt. — Ahol gépállomás műkö­dik, ott jobban dolgozik a ter­melőszövetkezet is — mondta. — A szerződéskötés a tervsze­rűséget biztosítja. A TSzCs is időben elvégezheti munkáját és a gépállomás is pontosan végezheti munkáját. Egyszóval: mindkél léinél gördülékenyebben megy a munka. — Ami engem illet — mondta a következő felszólaló, Káldi. József kisparaszt —, én meg vagyok győződve a gépi munka hasznosságáról. Most is lehető­ség szerint minden munkámat géppel végeztetek. De meg is látszik a terméseredményen. Igaz ugyan, hogy a csoportét nem éri el, de azért mégis több. mint azoké, akik gép nélkül dolgoznak. Egy baj van csak: nagyon messze van a gépállomás. — Ez senkit ne aggasszon — nyugtatta meg nyomban Kovács elvtárs. — Még az idén kap gépállomást Letenye is az ötéves tervben és akkor ebben sem lesz hiba. Akkor veheti igénybe a gépet, amikor tet­szik. — De én nem így akarom megoldani a kérdést — vág közbe Káldi. — Be akarok lépni a csoportba, mert akkor a gépek teljesen megszabadíta­nak a munkának ettől a részé­től. Káldi József véleményéhez a csoporton kivül állók nagy­része csatlakozott. Olyan for­mán nyilatkoztak, hogy az uj gazdasági év elején már valamennyíeü termelőszövetkezeti tagok lesznek. így akarnak ők is a szocializ­mus építésének útjára lépni. Megnyilatkozásukat szinte alá­támasztotta az idős Mázsa Pál néhány szava: — Valahányszor itt vagyok a csoport tagjai között, mindig jobban érzem, hogy közös utón megyünk. — No jó, szép, szép az a kö­zös gazdálkodás :— szólt közbe most Cser „Naca“ néni, — de mi lesz azokkal az asszonyok­kal, akiknek .2—3 apró gyere­kük van és ezektől nem tud dolgozni? — Erről is gondoskodunk ’— válaszolt erre Adorján Er­zsébet.— Majd épít a csoportunk napközi otthont a gyerekeknek, nagyszerű lesz nekik nappalra, míg mi dolgo­sunk. Aztán Hz ilyen ídö- '■fbb nénik mint maga is, majd vigyáznák rájuk.. így az­tán mi i.s dolgozunk, meg a gyerekek is jó helyen lesznek. Aztán lesz majd iskola is, meg I orvos is... — Csak már ott tartanánk! — sóhajtott fel erre Kovács. Józsefné. így beszélgettek, tanácskoz­tak még sokáig a Rákosi-cso- port tagjai. Megbeszélték az országos tanácskozás határoza­tát és elhatározták, hogy min­den ténykedésükben annak az útmutatását követik majd. Jói halad a megyében áss MSxl tagtubor&ái&i verseny Keszthely és Kanizsa az élen A Szovjetunió iránti érdeklődés és barátság jut kifejezésre abban, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eddig beérkezett eredmé nyei alapján Nagykanizsán 769-ről 2187-re emelkedett az MSzT tag­létszáma. Keszthely dolgozói ha­sonlóképpen bizonyították be, hogy minden erejükkel azon vannak, hogy minél szorosabbra fűzzék • kapcsolatukat azzal a néppel, amely- 1 nek szabadságukat köszönhetik, finnek eredményeként a muH havi 129-ről 562-rc szaporodott a tag­létszám. A megyeszerte nagy lendülettel olyó tagtoborzási versenyek ered­ményeit kíváncsian várjuk. Vájjon Kié lesz az elsőség, melyik szer­vezet viszi el a győzelmi pálmát. A Szovjetuniót ismertető képkiáiiitások lesznek a megyében A Magyar-Szovjet. Társaság megyei titkársága Zala megye valamennyi üzemében és ter­melőszövetkezetében, ezenkívül minden járási székhelyen, a Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja keretében könyv- és kép­ki állítást rendez. Megismerte­tik megyénk dolgozóival a leg­jobb szovjet irók műveit és a képsorozatokon keresztül Szov­jetunió szocialista iparát, a világ legfejlettebb mezőgazda ságát és a szovjet nép kultú­ráját. A könyv- éss képkiállitás- sal egybekötve előadásokat tar tanak. Ezenkívül az MSzT he­lyi szervezetei a tömegszerve­zetekkel és az iskolákkal kar ; öltve kulturdéluránokat ren­dez, melyeknek műsora szava latokból, énekszámokból, vala­mim oktató és nevelő célzatú jelenetekből áll. Az egységes ifjúsági szervezet létrehozása a gyarmati ifjúság felszabadító mozgalmát is támogatja A Gyarmati If júság Napja Nagykanizsán és Zalaszentgróton Zsúfolásig megtöltötte Nagy­kanizsa ifjúsága a Szakszervezeti Székház nagytermét, ahol lelkes hangulatú nagygyűlés keretében tartották meg a Gyarmati If júság Napját. Kerkai László elvtárs, a helyi MINSz titkár megnyitó szavai után Kása István elvtárs, a MINSz megyei titkára tartotta meg beszámolóját. — A Gyarmati Ifjúság Napját ünnepli ma az egész világ ha­ladó ifjúsága — mondotta beszé­dében. — Valamennyi országban a mai napon az ifjúság felemeli tiltakozó szavát a gyarmati el­nyomásban élő és imperialista rabságban nyögő fiatalság fel­szabadítása érdekében. A fiatal­ságnak ez az összefogása a Szov­jetunió által vezetett békefront megerősödéséhez vezet. Majd arról beszélt, hogy az ifjúság hatalmas tábora egyre jobban felismerte a kapitalizmus züllöttségét és egyre inkább fel­veszi ellene a harcot. 3eszámolt a DIVSz bukaresti értekezletén hozott határozatokról és azok je­lentőségéről. — A Gyarmati Ifjúság Napja harcos válasz a börtönökre, a megkinzásokra, a jogfosztottsá- gokra, melyekkel a gyarmatokon élő ifjúságot az imperialistáik sújtják. A rr,i ifjúságunk ma az uj egységes ifjúsági szervezet ki­alakítására törekszik, hogy ezen keresztül élen járjon a termelés­ben, jól tanuljon, mert ezzek is a béketábort erősíti és a gyar­mati ifjúság felszabadító moz­galmát támogatja. A viharos lelkesedéssel foga­dott beszéd után szines kultúr­műsort adot-t elő a MINSz kulturgárdája. Majd az ünnepi nagygyűlés után vörös zászlók alatt kivonult az ifjúság az ut­cára, ahol tüntettek a gyarmati ifjúság felszabadítása mellett. * Zelsaaeritgryt ifjúsága is lelke» ütjnépség kerexében, tartotta rneg a Gyarmati Ifjúság Napját, majd uzohaiíguiatu fáklyás tlimecé* eén követeltek a gyarmati ifjú­ság felszabadítását az imperia­lista járom alól. A gyűlés után az ifjúság a kövekező táviratot intézte Rákosi Mátyás elvtárs­hoz, a magyar nép szeretett, bölcs vezéréhez, A SzIT zalaszzntgróti szerve­zetének ifjúmunkásai ma este fáklyás felvonulást tartva tüntet­tek Zalaszentgróton az elnyomott gyarmati ifjúság helyzetének megváltoztatásáért. Ebből az alkalomból köszöne­tét mondok ifjúmunkásaink ne­vében Rákosi elvtársnak a Köz­ponti Vezetőség előtt elmondott beszédért főleg azért, mert fel­hívta a Központi Vezetőség és az ország valamennyi pártszerveze­tét, hogy fordítsanak különös gondot az ifjúságra. Mi, érezzük és tudjuk, hogy Rákosi elvtárs szavait megfogad­ják szerte az országban, igy itt Zalaszentgrófon is, és biztosak vagyunk abban is, hogy az ifjú­ság elfogadja az őt megillető he­lyet a politikai-, társadalmi- és közélet minden helyén. Mi ezért megfogadjuk Rákosi elvtársitok, hogy szervezetünket még szilár­dabbá kovácsoljuk, eredményein­ket tovább fokozzuk és a jó ta­nulással is azon munkálkodunk, hogy elmélyítsük szervezetünk tagjainak szeretetét és megbecsü­lését a. Szovjetunió, annak nagy vezére Sztálin, a Komszomol és a Párt felé. Az eddigieknél nagyobb lendü­lettel látunk a tanuláshoz, hogy az egységes ifjúsági szervezet megvalósítása idején fel legyünk vértezve a marxi-lenini elméle­tekkel. és ideológiailag jól ké­vezve megtudjuk, valósítani a Pártunknak az ifjúságra háruló feladatait. Kérjük Rákosi elvtársat párt­fogolja az ifjúság ügyét tovább­ra. is és ezért köszönetét mondva maradok szervezetünk nevében“ Szabadság! TAKÁCS KÁROLY SziT titkár. ÉPÍTSÜK a partot Valódi éberséget Péntek, 1950, február 24, Még ma is gyakran találko­zunk üzemi és falusi pártszer- • vezetőinkben az éberséggel , kapcsolatos olyan vélemény- nyel, amely a zárak, lakatok és egyéb biztonsági berendezé­sekben látja az ellenséges be­hatolási kísérletek egyedüli és kizárólagos v«lőszerét. Van­nak mások- akik ki Írják ugyan az üzem, vagy iroda falára, hogy ide „idegeneknek szigo­rúan tilos a. bemenet”- ugyan­akkor elfeledkeznek arról, hogy az ellenség ügynöke ép­pen nem azon az ajtón surran ■be, amelyen ott diszelég az őt egyébként nem túlságosan el­riasztó felirás. — hanem pon­tosan azon, ahol nyilván a legveszélytelenebb, ahol a leg­kisebb kockázattal jár a be- hatolás. Érthető tehát, hogy a különféle kémszervezetek szol­gálatában álló hírszerzők kü­lönös előszeretettel használják fel céljaik elérésében ébersé­günk hiányosságait, a legki­sebb repedéseket, a ^jelenték­telennek” minősített rendsza­bályok elmulasztását. A Rajk-banda felszámolásá­val még nem zuztuk szét, ném tettük ártalmatlanná az el­lenséget minden ponton, — ezt egy pillanatig se tévesszük szem elől. Nehogy azt higy.jük, hogy az amerikai imperialis­ták és hazai ügynökeik, a magyar tőkésosztály maradvá­nyai mo-'már végkép ^mond­tak uralmuk visszaállítására irányuló kísérleteikről. Ellen­kezőleg : az osztály harc kiéle­ződésévé/ mindinkább ádázab- bul támadnak a dolgozó nép államhatalma ellen, még in­kább elkeseredetten védelme­zik utolsó hadállásaikat és százszoros* ezerszeres dühvel, a. sorokba szorított fenevad gyű­löletével rohamoznak elvesz­tett „paradicsomuk” vissza­szerzésére. Hiba volna tehát azt hinni hogy most már nincs mitől tartanunk és hogy egyszer és mindenkorra megsemmisítet­tük az oszló! vellenséget. Rá­kosi elvtárs figyelmeztet ben­nünket legutóbbi beszédében: .A leleplezett csalók és pro­vokátorok gyűlölMtel, fokozott lührel támadnak bennünket és mindent- ami szabad ^ demo­kratikus és szocialista.’’ A legutóbb leleplezett Stan­dard-kémbanda aljas kémtevé­kenysége is azt bizonyítja, hogy az ellenség nem adta fel a reményt, hanem újból és újból megpróbálkozik szétvert erőinek összegyűjtésével egy belső bomlasztó front létreho­zásával És ne felejtsük el. az immer iát) st-ák kémei minden esetben kitünően fel tudták használni egyes nártfunkcio- u árgusaink final éaültsé a ét, hiú­ságát és öntömjénezését, gya­lázatos c^ iaik elérése érdeké­ben. Az ellenség erejének lebe- e.sülése, az elvakult elhízóko- dot+só a és a tömegek vélemé- nvének semmibe vétele- nem utolsó sorban nedíg a paran­csol aatás. „dikt/dás”, nem eey nnrHzervezet linkben jelentősen lefokozta a tagság ákelóképes- ségét és ezzel errviift tágította ■ízt a rési so''oí»->via«»-i t, ni -íz Hen ség ügynökei kevesebb kockázattal bejuthattak egy- egy .M-őd it menyünkbe, vagy akár Pártunkba is. vAhol nem hallgatják meg, 'öl elnyomjak y tagság kriti­káját és ahol még kevésbbé le­het szó önkritikáról. oft az fit lefelé rezei'’ — állapította meg Rákosi elvtárs. Hogy ez meny­nyire igy van. szemléltesse az alábbi néhány és nem is túlsá­gosan kirívó eset. A MAORT bázakerettyrí üzemében mindenki ismeri fírendus személyzeti osztóiy- vezetőt, akit. például sendh/ey körülmények között sem lehe­léit kritizálni, de ha valaki mégis megtette, alapos ledo- rongolást kapott érte. Ebhez kapcsoltan érdemes megomli- teni, hogy ugyanebben az üzemben a lenyelésben is meg­mutatkozik az ellenség keze. Gyakran előfordult» hogy egyes munkadarabokra, vagy részietmunkám indokolatlanul sok időt utalványoztak, s igy a teljesítmények sem voltak reálisak. Vagy egy másik: az egyik építkezésnél összeofnlott egy egész falrész; nagyfokú anyagpazarlás mellett ellen­őrizetlen, felelőtlen munka folyt. A bírálat elnyomása eredményezte, hogy a MAORT ü Kernek egy i.k ében -mágika ba n még ma. is volt. nyilasok búj­nak meg. akik nap mint nap lejáratják m Párt tekintélyét. A pártonkivüliek széles töme­gei. nyíltan beszéltek róluk, csupán a párt big sáp nem A liszlói példa is — abo] ogy- alkalommal 80 szövetkezeti ta­got akartak kizárni — szintén az ellenség akcióját árulja el. Itt a szövetkezetben lévő 4—5 kuIákot egy kalap alá vették a becsületes, dolgozó feisparásó­tokkal. Ugyancsak az ellen­ség hangját ütötte meg az egyik vezető funkcionárius, aki tu­datosan, vagy nem tudatosan a Párt vezető szerepét lebe­csülte és egy tömegszervezetet félre nem érthetően fölébe he­lyezett a Pártnak, ami súlyos hiba. Végül említsünk még egy jellemző esetei: — oz egyik ál­lami gazdaságban ma, is ,-Szakértőként” m ű köd i k egy volt 500 holdas somogyi föi- tlesur, aki ilyenformán irt le­velet patron usának: „Kedves Ignác bátyám! (Bátyám! Mint­ha 10 évvel ezelőttről halla­nánk.) El szeretnék helyez- ’ kedni Zalában, mert itt So­mogybán már rosszul áll a szé­nám ...” A néhány kiemelt példa jel­lemzően mutatja- hogy ezek a kártevők politikai vereségeik után legelsősorban gazdasági életünk területére igyekeznek be férkőzni, néhol nem is egé­szen sikertelenül. Feladatunk az, hogy az osz­tályharc lenini-sztálini elméle­tének birtokában fokozott éberséggel figyeljük az ellen­ség aknamunkáját és kímélet­len harcot folytassunk velük szemben. Szívleljük meg Rá­kosi elvtárs figyelmeztetését: „A hibák mögött keresse és ta­lálja meg az ellenség kezét ... ne csak a politikai... hanem a termelés frontján is.” (ScrfözŐ.) Dicsérő oklevelet kapott a zalaegerszegi pedagógiai gimnázium Szülői Munkaközössége A zalaegerszegi Ságvári-uti pedagógiai gimnázium Szülői Munkaközössége a napokban tartotta meg a szokásos szülök iskoláját. Ezzel az alkalommal szép számban hallgatták meg Müller Edit előadását, aki töb­bek közöt t megállapította, hogy mind a Szülői Munkaközösség, míisdpadlg a páásgőgüsok ifjúság n#r«2*ss tarrén ffiáfiá komoly efsdménvskei ércek si. Ezután a Munkaközösség ki­váló munkájának elismerése­képpen dicsérő oklevelet adott át. a szülőknek, egyben további jó munkára buzdította őket. Az SzM ígéretet tett, hogy si­kerrel megkezdett közösségi munkáját az ötéves terv és a pedagógiai követelmények <*zel- iexEtebeíi tovább foijfístja és 't&gy- ílíljh- a íScfciaíista úevúés, révén as álcaláng? ta­nulmányi színvonal emelésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents