Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Vasárnap, ÍÍ>5Q. január 15. .építsük a pártot* ä pár'oHatás eredmésiye a Vasvázasban latban, hogy az alapszerveze- tek megalakulása óta az egyes üzemrészek termelése is fokozatosan emelkedett. A pártszervezet decentra­lizálása után tudtuk csak megindítani széles körben az oktatást,, amibe a párttago­kon kívül bevontuk a pár- tonkívüliekeí is. — Meg kell mondanunk, hogy az első időkben komoly lemorzsolódá­sok voltak. így például a szakszervezeti szemináriu­mon volt olyan hét. amikor ötvenes lemorzsolódás volt, pártszemináriumon pedig 20 —2o-en maradtak cl egyik hétről a másikra. — Ezen a. helyzeten változtattunk, még­pedig úgy, hogy ezeknek egyenként m e gm crgy áraztuk az oktatás fontosságát s hogy jó munkát csak akkor végezhetnek mind a pártépí­tés, mind a termelés terüle­tén, ha elméletileg képezik magukat. így különböző sze­mináriumokon 619 dolgozónk vesz részt az oktatásban. Az oktatás beindítása kö­rül azonban elkövettünk egy súlyos hibát. Nem vontuk be kellőképen a műszaki értel­miséget. Erre a hibára a me- gyebizotíság hívta fel a fi­gyelmünket és mi nyomban a hiba kiküszöbölésére töre­kedtünk. Ez eredményezte azt is. hogy a most megin­duló zalaegerszegi központi pártiskolára küldött hat elv- társ közül kettő műszaki ér­telmiségi. A többieket pedig beosztottuk az elméleti felké­szültségüknek megfelelő sze- i mináriumra. A széles párttagság és a pártonkívüliek oktatásával egyidejűleg résztvesznek az elméleti képzésben népneve­lőink és bizalmiaink is, akik­nek munkájában már most fokozott javulás észlelhető, bár még mindig fennáll az a veszély, hogy a népnevelők többet járnak falura, g ke­vesebbet foglalkoznak az üzemen belüli agiíációvai. Az oktatásnak ilyen szé­leskörű kiterjesztésének eredménye megmutatkozott a termelés frontján is, hi­szen a sztálini műszak óta is állandóan emelkedik a Vas­vázasban a termelés átlaga nemcsak mennyiségi]égi de minőségileg is. így érkeztünk-el december 21-én, Sztálin elvi ára szüle tésnapján a döntő fordulat­hoz, amikor a mi üzemünk­ben is kimagasló eredmények születtek és amióta az átlag­teljesítmény is szüntelen nö­vekszik. Ebből azután meg­állapíthattuk, hogy milyen nagy jelentősége van az el­mélet és a gyakorlat össze­kapcsolásának. Láthattuk sa­ját üzemünkben, hogy az el­méleti képzettség emelkedése, mennyire segíti a dolgozók és munkájuk közötti új vi­szony kialakulását. Ma már bizonyos, hogy a Vasvázas minden dolgozója tisztában van azzal, hogy öt­éves tei'vünket csak akkor hajthatjuk végre maradéktalanul, a szocializ­mus építésének csak akkor le­hetünk erős láncszemei, ha elsajátítjuk a marxista-leni nista ideológiát, ha mun­kánkban példaképünknek, a szovjet sztahánovistákat te­kintjük, akiket nagyszerű eredményeik elérésében szin­tén csak az élenjáró elmélet segített. NAGY KÁLMÁN MDP MAORT-üzemi szerveze­tének oktatási felelőse. — Az EPOSz totszerdahelyi szervezete tisztújító taggyűlést tartott. A tagságból eltávolították az oszíályidegen elemeket. Az uj vezetőség irányításával meg­indult a komoly munka. Tanulnak, kuiturgárdá juk pedig haladószelle. mü színdarabok, forradalmi és munkásdalok előadásával emeli a falu leulturszinvonalát­— Kiskomáromban idén az or­szágosvásárokat minden hónap első csütörtökén tartják. A ha­gyományos szentgyörgynapi vá­sárt jtmiu§ 6-án, a péter-pálit jú­nius 26-án. a kataHnnapit pedig november 20-án. tartják. Á dolgozók üdültetésének megszervezése komoly feladatokat ró az üzemek szociálpolitikai bizottságaira értekezletet Szász János elv­társ, a SzOT üdültetési osz­tályának egyik tagja a nagy-* kanizsai üzemek szociálpoli­tikai bizottsági vezetőivel. Szász elvtárs az értekezleten, kifejtette, hogy a dolgozók üdültetésének megszervezése komoly feladatokat ró az üzemek szociálpolitikai bi­zottságaira, akiknek jó mun­kájától függ nagyrészben üdültetési akciónk sikere. Szociálpolitikai tanfolyam nyílik Tapolcán és Sümegen Az elmúlt évben többszáz- j ezer dolgozó jutott megérde- pieít pihenéshez a Szakszer­vezeti Tanács különféle, pa­zarul felszerelt üdülőiben. Ebben az évben, az ötéves terv első esztendejében még nagyobb mértékben kívánja bevonni az üdültetési akció­ba a Párt, népi demokrati­kus kormányunk a dolgozó­kat- i Ennek érdekében tartott j Megírtuk, hogy az ötéves tervben üzemeink szociálpo­litikai bizottságaira háruló megnövekedett feladatok si­keres végrehajtása érdeké­ben szociálpolitikai tanfojya- ! mókát szervez a SzOT me- I gyénkben. A_z első ilyen tan- * folyamok a héten, 23-án kéz- ! dődnek meg a nagykanizsai MAORT-üzemben és Zala­egerszegen. Eredetileg csu­pán ennek a két tanfolyam­nak megindítása volt tervbe véve, de utóbb elhatározta a SzOT megyei titkársága, hogy Sümegen és Tapolcán is tanfolyamot szervez a .bá­nyavidék szociálpolitikai bi­zottságainak oktatására. Ezek a tanfolyamok február 6-án kezdődnek meg. Valamennyi tanfolyamon az előadásokat a SzOT m-egyei titkárságá­nak küldöttei, valamint az Orvosszakszervezet által ki­jelölt orvosok tartják. A dolgozó parasztság egészségéért: 8 védőnő a nagykanizsai Járásiján A múlt rendszer a dolgozó parasztok egészségével nem- sokat törődött. Ha a beteg­nek orvosra volt szüksége, bizony jó időbe telt, mig a távolabbi községekből hozzá- érkezeít. Be sokáig tartott az is, mig bejött a városba, ahol megfelelő orvosra akadt. Népi demokráciánk gyökere sen változtatott ezen a hely­zeten, ahogy a „legfőbb ér­ték az ember“ elv egyre in­kább megvalósul az ptéves- terv során. A nagykanizsai járásban most, a,z ötéves terv elején hat községben állíta­nak fel egészségügyi szolgá­latot. A járási tiszti főorvosi hivatalból nyert értesülésünk szerint a . napokban érkeznek meg Nagykanizsára az uj egészségügyi védőnők, akik most végeztek Szegeden tan­folyamot. Feladataik lesznek betegek, gyermekek látoga- ása és szakszerű orvosi ta­náccsal való ellátásuk. Autót is kapott a járási isztifőorvosi hivatal, mely­nek az lesz a feladata, hogy a falvakba orvosokat vigyen ki, kik a dolgozó parasztok vészére felvilágosító előadá- “okat tartanak és ismertetik az egyes betegségek elleni védekezést. Ezek a szakorvo­sok ezen felül segítségére 'esznek a védőnőknek fel­adataik ellátásában. — Molnári község dolgozó pa­rasztsága, megértette a tejbvgyüj- [cs nemzetgazdasági jelentőségét és kötelezettségének 100 száza­lékban eleget tett. Példát vehet­nek a tótszerdahelyiek, mert ők csupán 58 százalékban teljesítet­ték a begyűjtést. „Érdekes, az ember ilyenkor érzi az eye aznapi fáradságot” — morfondírozik mayában Kov átesik Imre. Nagyol nyújtózik az ágyban, aztán hirtelen végiggondolja mind­azt, amit ma csinált. Ott látja magát az esztergapad mellett és még egyszer átéli a munka izgalmát. „Nem mondom, azért nincs szebb, mint dol­gozni, versenyezni”. Eszébe jut, hogy a mai műszakon is­mét többet teljesíteti, mint tegnap. Ennek örül. Általá­ban mindig örül, ha többet termel, mert ez azt eredmé­nyezi, hogy a bérzacskó is vastagabb lesz. Ez pedig — akárhogy is nézi az ember — vem közömbös dolog. A pénz kell, ment helyé mindig van. A gondolata most másra te­relődik. Körbejár a szeme a a homály babonái szobán, az ismerős tárgyakon, azokon, amelyek mind vj jövevé­nyek... * Mosolyogva ül fél az ágy­ban. Azt a furcsa zsongást fi­gyeli, ami végigfut a szolján. Körülnéz. 'Az uj jövevények valamire készülnek. „No, lás­suk csak, mi lesz” — biztatja magát Kovalcsik Imre és csendben ül. A fáradság már eltűnt tagjaiból, olyan friss, mint a tavaszi szellő. — Messzi földről kerültem ide — hallja most maga mel­lett a ruháját. — A Szovjet­unióban születtem. Furcsa fehér gomolyog voltam. Gya­potnak hívlak. így kerültem ide Magyarországra egy gyárba, ahol fonalat, majd szövetet csináltak belőlem. Egy másik gyárban formál­tak át ilyen csinosan. Múlt­kor aztán a gazdám bejött az üzletbe. Büszkén mondta, hogy a sztálini műszakban eléri teljesítménye után most kapta a fizetést. Ruhát, akar venni. Egy csomót drukkol­tam, hogy engem válasszon. Amint látjátok, megtetszet­tem neki. Megjegyzem, örülök ennek, hiszen az ilyen embe­reket szeretem. Már a szülő­földemen megbarátkoztam velük... Imrének tetszik ez-a. beszed, keze 1 Annul, hogy végig simít­sa 'ruháját, de hiúba. Az min­dig elsiklik előle. Abbahagyja a sikertelen próbálkozást már csők azért is, meri látja, hogy másik jövevény akar. be­szélni. — Én is mostanában kerül­tem ide — szólal meg a rá­diója. (Hogyan beszél ez, hi­szen be sem, kapcsoltam. Vagy talán elfelejtettem ki­kapcsolni? — Fel akar kelni, de mintha az ágyhoz ragadt volna.) A rádió pedig tovább beszól: — Nagyon megszeret­tem már itt lenni. Ha lehet, igyekszem mindig örömet szerezni a. gazdámnak. Persze aztán előfordul, úgy gomb- csavarás közben, hogy hamis hangok jönnek ki belőlem és ilyenkor ..a gazdám mindig nnguon mérges, én pedig szé­gyellem magam. Képzeljétek el, a-mikor akaratom ellenére olyan sületlenség eked mond a hangszórómt hogy itt Ma­gyarországon rosszul megy a . munkásoknak és hogy ki-' reálam,'biztatják őket... A gaz­dám mérges, aztán csavar egyel rajtam, utána, ismét mosolyog és örülünk egy­másnak ... Diadalmasan néz körül a szobában Imre. „Na. ugy-e, még a rádió is nekem ad igazai" — akarja kiáltani, de csak erőtlen suttogás jön fel a torkán. De most ezzel nem is ér rá valami sokat törődni, mert újabb hangok vonják magukra a figyelmét. Mintha a könyvekben lapoz­nának. Afféle papirzizegést hall. A. zizegés meg lassan hangokká alakul. Imre még jobban odafigyel, mert a han­gokat meg is érti: — Nézzetek végig rajiunk és irigyeljetek bennünket. Mi vagyunk a gazdánk fegyver­tára. No, azért nem kell meg­ijedni, nem olyan fegyverek vagyunk, amilyenekre gon­doltok. Amióta, mi itt va­gyunk és foglalkozik velünk a gazdánk, azóta mindig job­ban dolgozik bent a avarban. Minden este elmeséli, mit dolgozott aznap. Sokszor el­mondja. hogy mi mennyit ■ segítünk neki és hogy criil, amiért a házában vagyunk... Imre most már lassan oft tart. honi) azt sem tudja, me­lyiket figyelje. Részéi a. cipő, n murd'ásrvha, megszólal a töltőtől!, a bútorok és mén ki tudja, mi minden. Szinte az egész szoba beszél és minden azt idézi, hogy ő, Kovalesik Imre eszteraályos — amióta egyre újabb módszereket al­kalmaz a munkájában, s ami- óta. sztahanovista lett — uj em­ber lett és körülötte is meg­védiázott minden. Azokat az időket is emlékébe idézik ezek a hangok, amikor még semmije sem volt, csak a két keze, de azzal sem ment sok­ra, meri nem volt munkája. Sokáig figyeli a. hangokat. Most egy finomkodó han­gocska ragadja meg a figyel­mét: — Minden reá gél én tál al­kalom vele először. — ezt a vekkeróra mondja. — Elég korán szokott ez lenni. Tud­játok, milyen jó érzés nekem, hogy én indíthatom cl min­dig az uj munkás kerek felé? Van nektek erről fogalma­tok? Ezt szeretném én örök­ké csinálni. Most is ... T&r — Brrrrrrrrrrrrr — az éles hang felriasztja Imrét. .Meg­dörzsöli szemét. Tekintete vé­gig siklik a szobán és most már mindent ért. Vidáman v.gr’-: ki az ágyból, bekap­csolja a rádiót, megmosak­szik, macára ölti a ruhát és itidul a munkába. Barátságo­san megsimogatja az észter- gapadot, a munkatársát és nekiüli dolgozni. Aznap messze túlszárnyalta előzöm i pl teljes i tn tény ét. (hársfát) Üzemünkben december 21-e, Sztálin elvtárs születésnapja hozta meg a döntő fordulatot, ami hónapok óta érett. Egy­részt a Nagybudapesti Párí- választmány ülésének hatá­rozata, másrészt' Politikai Bizottság október 20-i hatá­rozata kezdte érlelni ezt a fordulatot. Éreztük, tudtuk, hogy ez a fordulat bekövetkezett Láttuk, hogyan változik meg napról-napra a dolgozók vi­szonya munkájukhoz1. Addig azonban, amíg a fordulat megtörtént — amit az átlag­teljesítmény állandó emelke­désével fejezhetünk ki —, sok minden történt, üzemi pártszervezetünknek sok min­dent kellett tennie­Első és legfontosabb teen­dőnk az volt, hogy a pártok tatást megszervezzük a PB j határozatának szellemében. ] Mert azt zni is megállapítot­tuk; annak, hogy a termelési átlag nem emelkedik, nyomós oka van. Ez pedig: az elmé­leti képzettség hiánya. Nem fektettünk erre eléggé súlyt eddig, talán el is hanyagol­tuk az oktatás kérdését. Nem láttuk át, hogy a termelés területén — csakúgy, mint a politikában — csak akkor végezhetünk jó munkát, ha elméleti színvonalunkat nap- ról-napra emeljük. Hozzá kellett tehát lát­nunk az elméleti képzettség fokozásához, megszerveztük az oktatást. Ebben elsőnek az üzemi párt. szervezet és az üzemi bizott­ság tagjai vettek részt. Az oktatás beindításának egyik következménye volt a kani­zsai pártszervezet decentra­lizálása. Az eddig meglévő egy pártszervezetet négy alapszervezetre bontottuk a tagság könnyebb átfogása érdekében. Érdekes megf*- crvplésünlr volt ozzol V^neso­Qtmi

Next

/
Thumbnails
Contents