Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Február 26-án összeül a sztahánovisták első országos tanácskozása . .tií VS. évfolyam 13. szám. Ära 50 fillér Minisztertanácsi rendelet a dolgozók üdüléséről 1950. Január 15, vasárnap BELEPJÜNK-E? (G. F.) A dolgozó paraszt­ság a társas gazdálkodás kérdését vitatja. Elmehe­tünk a megye akármelyik tá­jára, betérhetünk falun mindegyik házba, minde­nütt a társas gazdálkodás­ról, a szövetkezeti kérdésről vitatkoznak. A dolgozó pa­rasztot soha nem érdekelte még ennyire egy kérdés, soha nem hallgatott vitát olyan érdeklődéssel, mint most, a társas gazdálkodás­ról folyó előadásokat, vitá­kat. A dolgozó parasztság jól tudja: ez az a kérdés, amely döntő a jobb sorsa, jö­vője kialakításában. Ahol jól magyarázták a szövetkezés lényegét, ott a vita már eldőlt. Ahol rosz- szul, ott nem mutatkoznak eredmények. Nem véletlen, hogy egyre-másra alakul­nak a termelőcsoportok. De azt sem lehet véletlennek tekinteni, hogy egyes vidé­keken, egyes községek hatá­rában még egyetlen termelő­csoport sem működik. Ahol nincs termelőcsoport, holott lehetne, mert tninden lehető­ség adva van és még sincs, ott rosszul magyarázzák a szövetkezés lényegét. És leg­többször avatatlanok ma­gyarázzák. Olyanok, akiknek nem érdekük/ hogy törmc- lőcsoportök alakuljanak a faluban. Megkérdezhetjük akármelyik dolgozó parasz­tot, ahol nincs termelőszö­vetkezet, megadja a választ kérdés formájában: „hát mi jó van abban?”.' Kell-e bi­zonygatni, aki igy teszi fel a kérdést, az semmi jót nem hallott a társas gazdálkodás­ról. Nem beszéltek neki, nem világosították fel, a már mű­ködő, szépen gyarapodó szö­vetkezetek eredményeiről. Nem beszéltek arról, hogy a kormányzat a hóna alá nyúl a szövetkezőknek, segíti őket a talpraállásban, kapnak állatállományt, kap­nak jelentős kedvezménye­ket, kapnak mezőgazdasági gépet, traktor szántja a föld­jüket, igen nagy kedvez­ménnyel, kapnak műtrágyát és mindent, amire éppen szükségük van, hogy elin­dulhassanak a saját lábu­kon és ütjük elvezessen a soha nem tapasztalt jóléthez, a kulturált, művelt faluhoz. Ha mindezt és még sokkal többet, elmondták volna az ingadozó dolgozó paraszt­ságnak azokon a helyeken, ahol még azt kérdezik „mi jó van abban1, akkor sok­kal gyorsabban fejlődnék mezőgazdaságunk. A tapasz­talatok azt mutatják, nem mindenütt folyik alapos fel­világosító munka a szövet­kezeti kérdésben. Pártszer­vezeteink, tömegszervezete' ink falusi alapszervezetei még ma sem állították szö­vetkezeti propagandái uk kö­zéppontjába az élenjáró szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait és a helyi jó példákat. Ezért ingadozik még sok helyen a dolgozó parasztság. Nem látja tisz­tán, melyik ut, a helyes, mert nem mutatjuk meg neki Pél­dát sem lát maga előtt, mert a szomszédban nincs terme­lőcsoport, a legközelebbi 4— 6, vagy 10 kilométerre, a leg­jobb termelőesoport pedig mondjuk 20 kilométerre van a falutól. Persze megvan a lehetősé­ge annak, hogy a dolgozó parasztságot az olyan helye­ken is, ahol nincs termelő­csoport, elvigyék termelő- csoportok látogatására, csak a helyi párttitkár elvtárs, vagy a helyi DéFOSz-titkár, vagy éppen a. földművesszö­vetkezet vezetősége elmegy emellett a nagyszerű lehető­ség mellett. Pedig az egyet­len helyes megoldás: helye­sen, alaposan magyarázni a szövetkezeti kérdést és el­vinni a dolgozó parasztokat a már virágzó termelőcso­portok látogatására, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, melyik _ut a helyes. Vannak már kitünően műkö­dő, virágzó, egyre gyarapo­dó termelőcsoportjanik, mind megannyi jó példa arra, hogy a dolgozó parasztság ingadozását, kételyeit elosz­lassuk. Ha élő példákkal bi­zonyltjuk be azt, hogy a tár­sas gazdálkodás a helyes, ha helyesen magyarázzuk meg a szövetkezeti kérdés lénye­gét, akkor a dolgozó paraszt­ságnak hiába „magyaráz” a kulák, vagy az ügynöke arról, hogy érdemes-e szövet­kezni, vagy sem, mert akkor eldönti a dolgozó paraszt maga. Pár nappal ezelőtt me­gyénk egyik községében jár­tunk. Az egyik hatholdas dolgozó parasztnál parázs vita folyt éppen a társas gazdálkodásról. A gazda fe­lesége megkérdezte, hogy az asszonyok is bexnehetnek-e a termelőcsoportba, vagy oda csak a férfiak mehetnek. Mi­kor megmondtuk, hogy nem­csak hogy bemehetnek, de az asszonyokra igen nagy szük­ség van a termelőcsoportok­ban, csodálkozott. Elmondta azután, hogy neki valaki úgy magyarázta meg az asz- szonyok viszonyát a szövet­kezethez, hogy ott az asszo­nyoknak semmi keresniva­lójuk nincs. Ugyancsak ez a dolgozó parasztasszony el­mondotta, hogy van két te­henük, igen sok munka ára van abban a két tehénben és mi lesz, ha azokat is he kell vinni a csoportba. Ki­derült, hogy ezt is rosszul magyarázták meg. Nem ma­gyarázták meg, hogy az ál­latállományból mennyit kell bevinni a termelőcsonortba, nem mutattak rá arra, hogy­ha két tehenet bevisznek, abból egy esztendő alatt négy, sőt több tehén lesz. A fenti példák bizonyít ják: rosszul, felületesen és mint már fentebb meenrtnh sok helyen tudatosan rossz-*1 Tuagyrázzáik a társas gazd''1 kodás, a szövetkezeti kérdés Távozzék De Gaspeés mondják fel az Atlanti Egyezményt! — követeli az Olasz KP a válság megoldására ban beismeri, hogy Olaszország­ban a munkanélküliség igen nagy és állandóan növekszik. Az egész demokratikus világ szolidáris a hős olasz munkásosztállyal A Trud nemzetközi szemléjé­ben megállapítja, hogy az olasz reakciónak nem a modenai gyilkosság volt az első bűne. A Kommunista Párt vezette mun­kásosztály azonban az olasz Ál­talános Szakszervezeti Szövet­ség köré tömörülve, határozott ellenállást fejt ki a belső reak­ció és amerikai támogatói min­den támadásával szemben, A lap megállapítja, hogy a szovjet emberek és az egész de­mokratikus világ szolidáris Olaszország hős munkásosztá­lyával. A legutóbbi jelentések szerint a Román Szakszervezeti Tanács, a Csehszlovák Békeve- delmi Bizottság és az angol egyesült gépipari szakszervezet londoni tanácsa tiltakozott a vérfürdő ellen. A MAGYAR IFJÚSÁG nevében a MINSz és a SzIT WM-gyári szervezete küldött táviratot az Olasz Ifjúsági Szö­vetségnek. melyben a magyar ifjúság szolidaritásáról bizto­sítja. A MAGYAR VASMUNKÁSOK is táviratot intéztek az Olasz Vas- és Fémipari Munkások Szakszervezetéhez, melyben fel­háborodásukat fejezik ki a mo denai vérengzések fölött. Bizto­sítják olasz munkástársai kai minden magyar vas- és fém­munkás támogatásáról. A modenai munkások hősies fellépése meghátrálásra késztette a kapitalistákat A modenai Orsi-féle egye­sült vasművek bezárása és a munkások elbocsátása miatt támadt viszályt pénte­ken a munkások teljes győ­zelmével megoldották. A gyár igazgatósága a pénte­ken aláirt megegyezésben kötelezte magát, hogy a több mint egy hónap óta lezárt gyárat hétfőn ismét üzembe helyezi és a gyár valamennyi mun­kását visszaveszi. Mint ismeretes, az Őrsi-gyár igazgatóságának magatartá­sa, a gyár bezárása és a tö­meges munkáselbocsátásolá idézték eiő a modenai mun­kásság hétfői tüntető meg­mozdulását. Di Vittorio, az Olasz Ajja-j lános Szakszervezeti Szövet-* ség főtitkára az Un i tán a k* adott nyilatkozatában megw állapítja, hogy a módénak viszály a munkásság követe^ léseinek megfelelően oldó-, dott meg. A modenai elért eredmények csak megerősí­tik Olaszország dolgozó n éh pét abban az elhatározása-*] ban, bogy folytassa erőfeszí­téseit az uj demokratikus kormány kivívásáért. Folytatása a 2. oldalon­Einaudi, az olasz köztársaság elnöke pénteken folytatta meg­beszéléseit az olasz politikai élet vezető személyiségeivel a kormányválság megoldására. Délelőtt fogadta Togliatti elv­társat, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát és Scoccimaro elvtársat, a Párt szenátusi cso­portjának elnökét. A kora délutáni órákban a Kommunista Párt titkárságra nyilvánosságra hozta a Párt ja­vaslatait a válság megoldására. 1. Tartsák tiszteletben a hon­polgároknak az alkotmányban biz­tosított szabadságjogait, a ke­nyérért és munkáért küzdő dol­gozók jogait. 2. Az uj kormány vezetését ne bizzák többé De Gasperire, aki felelős a fasizmus elleni harcban megszületett nemzeti egység meg­bontásáért és azért, hogy az or­szágban gyűlölködés és egyenet­lenség lett úrrá. 3. A belügyminisztérium éléről távolítsák el Scelbát, aki a főfele­lős azokért a munkásgyilkosságo­kért, amelyek vérbeboritották az országot. 4. Olaszország tagadja meg az Északatlanti Egyezményben vál­lalt politikai és katonai kötelezett­ségeket, amelyek az országot öl­döklő háborúba sodorják az ide­gen imperializmus szolgálatában. 5. Olaszország csak olyan kül­földi gazdasági támogatást fo­gadjon el. amely valóban az újjá­építés célját szolgálja és ame’y összeegyeztethető az ország füg­getlenségével és nemzeti szuveré- nitásával. 6. Olaszország külkereskedel­mét vonják ki Amerika ellenőrzé­se alól s fejlesszék az árucserét a Szovjetunióval, a népi demokrá­ciákkal, valamint a Kínai Népköz- társasággal, amelyet haladéktala­nul el kell ismerni. 7. Az alkotmányban lefektetett elvek alapján haladéktalanul hajt­sanak végre földreformot, szá­molják fel a hűbérbirtokokat és korlátozzák a nagybirtokrend­szert. 8. Az ország gazdasági életé­nek szanálására fogadják el alapul az Általános Szakszervezeti Szö­vetség (CGIL) gazdasági terveze­tét, amely a munkáselbocsátások megszüntetését, nagyszabású ipari és mezőgazdasági beruházásokat, közmunkákat, továbbá — amint azt a köztársasági alkotmány is kilátásba helyezte — a monopól- tőke ellenőrzése alatt álló ipar- vállalatok államosítását javasolta. Gyilkosság vád iával feli cl ént éti ék a modenai gtrefektusi és rendőrfőnököt Az olasz baloldali képviselők megbízottai pénteken reggel a modenai ügyészségen szándékos emberölés miatt feljeleníetést teftek Modena prefektusa és rendőrfőnöke ellen a január 9-i gyilkos r-endőrsortüz miatt. Az eseményekkel kapcsolatban a londoni Times is kénytelen elismerni, hogy azok okozója a rendőrség ,,drasztikus"' eljárása volt. a b-iok alapos oka azon­ban a munkások sorozatos elbo­csátása. A Times a továbbiak­Afganisztán elismerte a Kínai Népköztársaságot Ä jugoszláv nép megakadályozta Tito vadászatát Tito és klikkjének több tagja, a belgrádi angol és amerikai nagyövet nagy vadászatot akar­tak rendezni a delibláti-homck- buckákon. A nagy mulatság csúfos kudarcba fulladt, Az UDP szervei a vadászatot megelőző időben sok személyt letartóztattak iá környéken, mi­vel Titot „nagyon szereti a nép” és ez a szeretet esetleg kárt te- ! hét becses személyében. Az UDP miután a szokásos fasiszta módszeresei megtisztította a vezér és urai számára a terepet, megkezdődhetett volna az uri- muri De ugylátszik hiába volt vég­rehajtva a szokásos tisztogatás, azokon az utakon és azokban ■«. helységekben, ahol Tilonak és ; „vendégeinek1’ át kellett volna vonulniok, hatalmas mennyisé­gű röpiratot szórtak széjjel. .,Ue a titoista árulókkal! Le az an­gol-amerikai kémekkel! Halál Tito fasiszta bandájára! Jugo­szlávia népei Sztálin és a Szov­jetunió mellett állanak!” vág­ták oda az igazságot a röpiratok a gyilkosok és kémek szem'be. Nagy lett erre a pánik UCP-ék körében és nyomban jelentették az esetet a nagy ve­zérnek, ahonnan az a sürgős és bölcs válasz érkezett vissz;«., hogy a vadászatot elhalasztják”. •Közölték Belgrádból azt is, hogy újabb erősítéseket külde­nek a vidékre és megkeresik a tett elkövetőit. A nép azonban hallgat és nem. árul el semmit és nem szolgáltat nyomokat, így tehát az UDP legények ke- resnek-kutatnak, addig, <amig meg nem halnak... Az afgán kormány kül- 'ígyminisztere — mint a pá- | rizsi rádió jelenti — értesi- h'tte Csn-En-Lait, a kinai központi kormány kiilügy- ' miniszterét kormánya elh** tarozásáról, kog-y de jure eí* ismeri a Kinai Nópköztárssf*" I Srácot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents