Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

sronrösi, f$5ó. januSr Tí.

£31

Á szívós felvilágosító munka eredménye:

Ml ifa^lad Zsfa megyében a termelési szerződések k&ié$e

Eddig az ütemterv 55%-át teljesítettük

A szerződéses teremtéssel hatalmas segítségei nyújt a nép állama. Emeli termelésünk szin- vuralát és jelentős anyagi előnyökhöz juttatja a jövedelmező ipari növények termesztésével, bekapcsolja a tervgazdálkodás rendszerébe dolgozó parasztságunkat. Általa az állam is biz tositja az ország növekvő ipari nyersanyag szükségletének ellátását.

Lássuk mi ezzel kapcsolatban, a véleménye Lukács István 12 holdas kiskutasi középparasztnak, amikor félhold napraforgóra szer. zödött azt mondta: — Gazdaságosabban és jövedelmezőbben akarok termelni, jó árat is tizet az állam fáradságomért. Azonkívül a szaktudásomat is gyarapítóm, meg a földemnek is gondos művelést biztositok.

És nemcsak Lukács István, hanem az egész falu kis- és középparasztjai a pártszervezet népnevelőinek, a DéFOSz munkástagozatának jó felvilágosító, munkája következtében az előirányzott napraforgó terület felemelését kérték. Kustány községben pedig 5 holddal jegyezték túl a keretet. Sok községben ez a helyzet.

A szerződéses termelés gazdasági és politikai jelentőségét pártszervezeteinek útmutatása mellett tehát

megértette a megye dolgozó parasztságának zöme.

Persze itt-ott, mint Sármelléken, vagy szintén a kulákság befolyása alá került Bak községben, meg a novai járás néhány falujában vap még szükség szívós, egészen az egyénekig lemenő felvilágosító munkára.

Kerkaszentkirályon például tavaly senki sem akart szerződni ricinus termelésre. Szakszerűen elkészített talajba, gondos ápolással a földműves szövetkezet saját földjén egy holdat vetett. A termelési felelős néhány idegenkedő gazdának bemutatta a termelési módozatot. Tiz mázsás volt a terméshozam, 3 ezer forintot kapott crte a szövetkezet. Az eredmény:

az egész lefenyci járás ricinus-termelésre akar az idén szerződni.

Pedig még tavaly ettől is idegenkedtek.

A tapolcai járásban svédherére, a zalaszentgróíiban olajlenre és szó iára, a nagykanizsaiban tavaszbükkönyre, a zalaegerszegiben inkább a cukorrépára szerződnek szívesebben.

Tavaszbükkönyből 95, szójából 75, ricinusból 85, olajlen, bab, kender 50, cukorrépából és napraforgóból mintegy 40 százalékban teljesítettük az előirányzatot, általában pedig az ütemterv 55 százalékát.

Azokon a helyeken, ahol még lemaradás mutatkozik, fokozni keli egészen a felvilágosító munkát, elsősorban falusi pártszervezeteinknek, bevonva természetesen a tömegszervezeteket is.

Kíméletlenül le kell leplezni a rémhirterjeszfő kulákokat.

Pártszervezeteink népnevelői, tömegszervezeteink vigyek le a falu dolgozó parasztsága körébe, hogy a szerződéses magvak termelése csak akkor hoz teljes sikert, ha

a talajt szakszerűen előkészítjük

a növényféleségek részére és a növényzetet gondosan ápoljuk. A szerződéses termelés sikere minden dolgozó egyforma érdeke, amelyért érdemes a harcot folytatni, mert ezzel elősegítjük a termelési színvonal emelését és szorosabbra fűzzük a munkásparaszt szövetséget.

Ha a kulak valami ellen uszít — abból a kisparaszinak van baszna

— Nekem ugyan magyarázhatnak, láltam én a Szovjetunióban, mikor a kolhozban dolgozram, hogy becsületes kapálással, trágyázott földben még 12 mázsát is megadoH a napraforgó — így vitatkozik ifj. Horváth József a ságodi pártszervezet előtt két gazdatársával.

— En is próbáltam tavaly — szegezi neki a szót az egyik —. de csak ekkorára nőtt, ni! — És elhúzza a melle előtt a kezét, jelezve, hogy csak alig egy méterre. Termést meg alig hozott — teszi hozzá.

— Nem is kapáVad, Lajos, trágyát sem adtál neki, hiszen láttam a saját szememmel. Ha te sem eszel, olyan leszel, mint a kis ujjam — mutatja. Hát így van ez a napraforgóval is.

Kár, hogy tavaly nem szerződtem...

— Kell is ómnak munka. — legyint idegesen kezével a barnakucsmás.

Egész belepirosodik a beszédbe, Horváth Jóska úgy magyaráz:

— En tavaly csak szegénynövényként vetettem a krumpli meg a többi vélemény köré, úgy két púpozott evőkanálnyi magol, de leszedtem róla 152 kiló magot, mert megtrágyáztam, gondosan ápoltam. Csak egy hiba volt, hogy nem szerződtem, akkor S0 fillér helyett forint- jávo.1 fizeltek volna kilójáért. No, mit szóltok hozzá? ...

A község termelési felelőse a három vitatkozó kisparaszt mellett megy el és barátságosan feléjük köszön. A vita hevében Horváth csak odaveti mutató ujját kalapja széléhez, jelezve, hogy szívesen fogadja a köszönést. Közben egyre csak magyaráz.

— A termelési szerződéssel én is jól járok, meg az állam is. így magyarázta: nekem az imént a pártszervezet egyik népnevelője ott a lakásomon. Azért gyűltem, hogy leszerződjek.

Prémium, biztos piac

— Mennyire akar szerződni Józsi? — kérdezi az egyik.

—• Legalább fél holdra — szól a határozott válasz. Ösz- szenéznek mind a hárman. Fél hold? ... — Fél hold —• mondja félhangosan a barnakucsmás és közben számolja magában a várható eredményt, majd megszólal:

— Olvastam a Szabad Népben, hogy micsoda előnnyel jár a naprafegóra való leszer- zőáés. Egy mázsa leadott mag után 8 liter olajat is kapunk, olyan 4—5 forint körüli áron.

— No, meg a prémium, a vetőmag, ingyen műtrágya, biztos piac, 15 kg dara az állataitok' részére kedvezményes áron — toldja meg a szót Horváth József.

Közben a termelési felelős irodájából egymás után jönnek ki a kis- és középparasztok. Egyik fehérherére, másik cukorrépára szerződött.

Napraforgóra negyed holdnál egyik sem jegyzett kevesebbet.

Mi is szerződünk]

— Beszéltem egy-két kutakkal. hej, de szívesen kötne temelési szerződést, halljátok, de nem tud, ki van re- kesztve, aztán •»zért uszít eh lene — mondja emelkedett hangot a rni Horváthunk.

Ez már szeget ütött két gazdatársa fejében is. — Ha már a kuláknak valami nem tetszik — jegyzi meg a.z egyik —, az azt jelenti, hogy nekünk kisparaszt oknak akar vele használni az állam.

■— Ha akar'ok szerződtök, ha nem, hát nem. Kényszerről szó sincs, én indulok. Bezzeg a kulák . ..

— Szerződünk! — Csattan fel mind a két kisparaszt egyszerre. — Ezért uszítanak hát a kulákok a napraforgó termesztés ellen, hogy mi ne termelhessünk jövedelmező ipari növényeket, nehogy valami hasznunk legyen.

Azzal határozott lépésekkel megindultak a pártszervezet irodája felé, ketten 400—400, Horváth József 3 holdas kis- paraszt fél hold napraforgóra kötötte meg 10 percen belül a szerződést.

Juhász Imre.

Oitárcon épül a bekötőút

Alig egy hónapja nyílott I meg Oitárcon a szövetkézéti 1 bolt. Nehezen barátkoztak * meg a község dolgozó parasztjai az üzlettel, de mégis megszerették. Egy hónap alatt mintegy 20.000 forintos forgalmat ért el a szövetkezeti beit.

Néhány nappal szelő tt

egyébként megkezdték a községi bekötő óit építésének munkálatait. A község dolgozó parasztjai nap-nap uián büszke örömmel szemlélik a munkálatok előrehaladását, s hálásak a Pártnak, amiért lehetővé tette, hogy ez a kis sáros falu az ötéves terv során beköti utat kapjon.

DOLGOZO PAR*:QZTASSZ0NY0K A TSZCS-K IRÁNYÍTÁSÁBAN

(H. I.) Az elmúlt év utolsó szakasza döntő jelentőségű volt megyénk, termelőszövetkezetei életében. Ekkor zajlottak 1c a felülvizsgálatok. A bizottságok a helyszínen tanulmányozták az elért eredményeket, s felderítették azokat a hibákat, amelyeket sürgősen orvosolni kellett. A jótanácsok hatásosak voltak. a termelőszövetkezetek felülvizsgálata eredményesnek bizonyult.

Hibák voltak, ez kétségtelen. De talán valamennyi között egyik legsúlyosabb az volt, hogy

megyénk termelőszövetkezeteiben nem jutottak sehol sem vezetőszerephez a dolgozó parasztasszonyok, noha a, szövetkezetek tagságában döntő' súlyuk volt.

Zala megyében a termelő- szövetkezetek tagságának 35 százaléka dolgozó paraszt asszonyokból áll. És éppen ők nagy számuk ellenére sem szólhattak bele az irányításba, holott tanácsaikkal csak elősegíthették volna a közösségi munkát.

Termelőszövetkezeteinkben tehát nem jutott érvényre Alkotmányunk 50. paragrafusa. amely kimondja, hogy wa Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyen lő jogokat élveznek“. S ha érvényesült is ez a paragrafus, akkor nagyon is egyoldalúan. A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveztek — a munkában.

Az őszi munkák során az asszonyok a legnehezebb munkából is kivették részüket, s nem hátráltak meg. nem hivatkoztak arra,, hogy ők a „gyengébb nem“. Annál helytelenebb, hogy az irányításban nem élvezhettek ugyanígy egyenlő jogokat a férfiakkal.

Nem egy szövetkezetben, még annak a gondolatát is visszautasították, hogy asz- szonyokat engedjenek a vezetőségbe. Itt természetesen a politikai fejletlenség mutatkozott meg, ami a nők egyenjogúságát úgy akarta elkendőzni, hogy ,,az asszonyok úgysem értenek az ilyesmihez“. Ez nagyon helytelen álláspont, ami visszatérés a múlthoz. Valamikor „a falun a nő az utolsó volt a dolgozók között,, — állapította meg Sztálin elvtárs — és ez állt a zalai termelőszövetkezetekre is. De Sztálin elvíárs rámutatott ebbő] kivezető útra is:

„Csak a kolhozélet tudta megszüntetni az egyenlőtlenséget és talpra állítani c nó't. Most már elsősorban masának dolgozik. Éppen ez jelenti a kolhozrendszert, amely a dolgozó nőt egyenlővé teszi minden dolgozó férfivel“.

Sztálin elvtárs megállapítása teljes mértékben áll a mi viszonyainkra is. A termelőszövetkezeti élet, a termelőszövetkezeti munka van arra hivatva, hogy falun is felszámolja a nők „alaeso- nyabbrendőségét hirdető ostoba, reakciós mesét. És éppen ez az elv nem juthatott eddig kellőképpen érvényre z alamegy ei fenn el őszöv eikeErre a nagy hibára is rámutatott a teriPelőszövetke-; zetek felülvizsgálata, aminek ilyenformán ez vök az egyik legnagyobb eredménye. Megyénk termeló'szövet- kezeteiben egyre inkább szóhoz jutnak az irányításban is c dolgozó parasztasszonyok.

74' termelőszövetkezetünk közül tízben az asszonyokat is beválasztották az intéző-, illetve felügyelőbizottságokba. Türjén, az „Ifjú gárda“ termelőszövetkezet elnöke is nő. Szunics Károlyné, aki már eddigi munkájával is megcáfolta ellenhiedelmeket. A tagság egy részel eleinte idegenkedve fogadta a.z elnöknőt. Ma azonban mindenki elismeri, hogy rátermettséggel jól viszi szövetkezetük ügyeit, szívesen támogat j ák mu nká j ában. Most már nagyobb az egyetértés, a tervszerűség. Hasonló a helyzet a nemesbükki „Szabadság“ termelőszövet-> kezeinél, ahol viszont az intézőbizottságba kerültek be asszonyok, s

közmegelégedésre vesznek részt az irányítás munkájában.

A zalai termelőszövetke* zetekben tehát megtört a jég. egyre több asszony kap helvet a vezetőségekben, ami* nek még egy jótékony hatása is van. Mégpedig az, hogy a dolgozó parasztasz- szonyok részéről még na* gvobb bizalom nyilvánul meg a termelőszövetkezetek iránt, s most újabb áramlás indult meg a szövetkezetek felé. Számos olyan termelő- szövetkezet van, ahol dolgozó parasztasszonyok csoportosan kérik felvételüket.

így lassan megszűnik a zajai termelőszövetkezetekben az asszonyok elszigeteltsége és ezt — nyugodtan mondhatjuk — a felülvizsgálat hozta magával. Megszűnik az elszigeteltség és ezzel együtt egyre jobban, megvalósul Alkotmányunk 50. paragrafusa is: a termelőszövetkezeti élet csakugyan megvalósítja a nők egyenjo. gúsáffát.

99Duda Gyuri1*6 Becseik e lyen

A becsehelyi EPOSz az MNDSz kultúrgárdájával kar. öltye. sikerrel mutatta be a község dolgozó parasztjainak Molliere: a „Duda Gyuri“ c. fordulatos 3 felvenásos víg- játékát. A felvonások közötti szünetekben az MNDSz tánc. csoportja nagy sikerrel népi1 táncokat mutatott be. Az előadás bevételéből a becschel.vi !abdarugócsapat számára egy teljes felszerelést vásároltak.

Itt említjük meg, hogy az EPOSz fiataljai derekasan kivették részüket a községben folyó fásítási munkálatokból. Amint a csemeték megérkeztek, a fiatalok tüstént faültető brigádot alakítottak és fasorral vették, körül az iskolát és a község ervéb részeit.

— A SERNEVÁL január 16-án Zalaapáíiban hizotiseríés felvásárlási napol tarí. Átvételre kerülnek a terület után beszolgáltatás, ra átadandó sertések, szövetkezeti, -szterzodéses és szabad eladású 126 kg-oá felnii bu.ök,