Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-12 / 10. szám

Csütörtök, 1950. Januar tX. 450lo»bam íeiiesiieíie a szerződéses te rutiles ütemtervét Csak szívós felvilágosító munka hozhat jó eredményt Az a nagy versenylendület, amellyel termelőszövetkezeteink a szerződéses termelés megkötését a nép államával az előirt határ­idő előtt már tiz nappal befejez­ték, magával ragadta a zalai fal­vak egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjait is. Különösen ott mutatkozik eredmény, ahol a politikai felvilágosító mun­ka jó volt. Általában a szerződések megkö- ti^e£.a legjobb ütemben a pacsai jaföfsiian folyik. Pártszerveze­teink, népnevelőink, a DéFOSz rnunkástagozatai, MNDSz asszo­nyaink, az EPOSz fiatalok ebben a járásban kapcsolódtak be leg­inkább a szerződéses termelés sikeres és maradéktalan megvaló­sításának munkájába. A nagykanizsai járás községei sem sokban maradnak el a pa- csaitói. Gelsén például Pető elv­társ termelési felelős a népneve­lőkkel együtt háziagitációval győzte' meg a nép államával kö­tendő szerződés előnyeiről és fon­tosságáról a falu dolgozó paraszt­jait. Az eredmény nem maradt el. Az előirányzatot 100 száza­lékban teljesítették. A sümegi járás székhelye. nem mutat példát a többi községek­nek. Álig 10—15 százalékos a mai napig Sümeg eredménye. Vi­szont olyan kis falu, mint Káp­talanfa, példamutatóan teljesítet­te kötelezettségét. Szentéterur, Zalavár, Zalaszent- mihály, Nagyrada, Zalaszentba- lázs községekben is kitünően ha­ladt a termelési szerződések meg­kötése. A íöldmüvesszöveíkeze- tek és gépállomások jó felvilágo­sító munkájának eredményeként a megyére előirányzott terület mintegy 45 százalékára megkö­tötte már Zala megye termelési szerződését. Persze vannak még hibák, mint például , , Sármelléken, ahol a kulákok és más reakciós elemek tá­madásait: a Párt és DéFOSz szervezet mind a mai napig nem tudták visszaverni. Zalaszentgróton meg a földmü- vesszövetkezet nem fordít kellő gondot a termelési szerződések megkötésére. Hetyefőn is mintha ’assan menne ez a munka...; Ezeken a helyeken a szerződéses termelés sikere érdekében fokozni keli a felvilágosító ' munkát. Az előttünk álló példák bizonyít­ják, hogy bizony politikai bare kérdése ez! Ä TSzCs-tagoknak fel kell világositaniok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot TSzCs termelési felelősök értekezlete Zalaegerszegen rÁ Mezőgazdasági Igazga­tóság kultúrtermében kedden összejöttek a termelőcsopor- itok termelési felelősei, hogy m&gviitassák azokat a kérdé­seket, amelyek a további jó j munka érdekében elengedhe-1 teilen fontosságúak. Ennek | során Mar ez in György elv- j ífcárs, MB kiküldőire hang­súlyozta, hogy a verseny mozgalom ki­szélesítése érdekében . TSzCs-ink tagságának az | ; élen kell jármok és most, j a. szerződésiek kötése idején fokozottabb ági- tációt kell kifejteniük a csoporton kívüli dolgozó parasztság felé. Széles körben tudatosíta­nunk kell, hogy dolgozó pa­rasztságunk számára milyen- hatalmas segítséget nyújt népi demokráciánk a szerző­déseken keresztül, szemben aj múlttal, amikor még a kulá­kok kiváltságát jelentették aj termelési szerződések. Ezután Óvári Károly elv­társ, mi niaga z da, a DéFOSz j megyebizottságának tagja foglalkozott behatóan a ter-1 melőesoportokon belül kifej­lesztendő versenyszellem el­mélyítésével, különös tekin­tettel az eddig elért jelentős eredményekre, amelyeknek a továbbiakban való fo­kozása ötéves tervünk végrehajtása szempont­jából elsőrendű fontos­ságú. Termelési felelőseinknek, ezen túlmenően TSzCs-ink tagságának döntő részt kell vállalnia a Terv megvalósí­tásából. Kitűnő lehetőségeket nyújtanak erre a helyesen megszervezett munkaverse­nyek, kiszélesítve azokat a nemesített magról termelt növények és egyes jól jöve­delmező állatfajták kite­nyésztésére is. Természetesen állami gazdaságainknál is ezek a szempontok játsszák a főszerepet, de még hozzá­tehetjük, hogy a minőségi magtermelés­sel *núr a Terv első évé­ben jelentős termelési áflag^nteHíe<téet kell ej- émüöfc. A gépállomások ebben a munkánkban hatékony támo­gatással járulnak hozzá a vállalt felad át ok maradék­ra; an végrehajfásához. Ezt követően a TSzCs-k kiküldöttei számoltak be az elvégzett munkáról és ígére­tet tettek, hogy minden igye­kezetükkel — a munkavers.e- nyek kiszélesítésével —■ a Terv által reájuk rótt feladatokat teljes egészé­ben megoldják és eddigi eredményeiket még- inkább gyarapítják. Végül biztosították a Pártot és Rá­kosi elvtársat arról, hogy a béke védelmének és a szocia- .1.izmus -tí-pításönak nagy ügyét magukévá teszik. Eiésl késik Zalában a sertéshizlalási szerződések megkötése Ä megye termelőszöveíke- zeíi csoportjainak, földmi- vesszö vetkezetem ek egész sora a sertéshizlalás terén ki­tűnő eredményeket ért el. A dolgozó kis- és középparaszt­ság körében is szó les arányú mozgalom indult a szerződé­ses sertés hizlalás terén. A jó példa nyomán megértették a falu dolgozói, hogy milyen előnyt jelent nemzetgazda­sági szempontból és saját ré­szükről is, ha a nép államá­val ezen a téren is szerző­désre lépnek. Segíti őket az állam, 200 forint előleget kapnak takarmány beszer­zésre, és ha a szerződésben vállalt kötelezettségükét túl­teljesítik, külön jutalomban is részesülnek. A legmeglepőbb, hogy a zalaegerszegi Sertéstenyész­tő NV. valahogy nem tekinti elsőrendű feladatának ezt a fontos kérdést és a budapes­ti. központnál is hiba van. Először is az, hogy nyomtat­ványok hiányában eddig még a megyében egyetlen szer­ződéses sertéshizlalás meg­kötés nem történt... Pedig már jóval előbb be. is kellett volna fejezni. Súlyos és ko­moly hiba ez! így azután hiába a jó példa, ha nem le­het megkötni a sertéshizla­lásra kis- és lcözépparaszt- jainknak a szerződéseket! Falnnap ZalalövSn Zalalövő mintaközség szor­galmas parasztjai, paraszt- asszonyai és fiataljai zsúfo­lásig megtöltötték a föld­művesszövetkezet; hatalmas kultúrtermét. Falunapra gyűlt össze a község apraja- i‘p4fyja% Balogh Géza élvtárs, járási főjegyző tartott nagy­sikerű előadást, melynek ke­retében rámutatott arra. hogy az ötéves terv küszöbén minden magyar dolgozónak •i maga» családja és országa boldog jövője érdekében munkája legjavát adja. — Ezt a Tervet — hangsú­lyozta — >•« kommunisták dolgozták ki. Megvalósitá- "áórt dolgozni, harcolni a legszebb feladatot jelenti, — A termet zsúfolásig tneg'öb" hallgatóság porcokig tartó lelkesedéssel ünnepelte a vi­lághete őrét, Sztálin elvtár­sat, éltette a Pártot és az 0 égés terv atyját: Rákosi elv­társat. A zalaegerszegi vasutasok kulturgárdája szavalatokkal, énekszámokkal, tanitó és szórakoztató egyfelvonásos sizndar ab okkal, magyar és szovjet népiíáneokkal emel­te a kitünően sikerült fa- lunap színvonal át. A vas­utas énekkar végül az egy- begyült tömeggel együtt el­énekelte a Köztársasági In­dulót, Megnyílt a kötölíáruk boltfa i Nagykanizsán A volt Rövidáru Nagyke­reskedelmi NV helységeiben uj üzlet nyílt meg Nagyka­nizsán: a Textil és kötött­áruk boltja. ÁruvaJ bősé­gesen ellátott üzletben ked­den kezdték meg az árusí­tást. A város dolgozói öröm­mel vették az uj üzlet meg­nyitását Számosán keresték fel az. üzletet. Fordnlat jelel zv£ állam! gazdHsägobbaii Állami gazdaságunk üzem-' egységei hároméves tervüket 30—35 százalékban túlteljesítet­ték. Ha visszatekintünk azon­ban az elmúlt, idők munkájára bizony komoly hiányosságokat tapasztalunk. Csak a sztálini munkafelajánl ásókat említjük, amikor éppen állami gazdasá­gunknak kellett volna a mező­gazdasági munkaverseny során felcsatlakoznia az üzemi dolgo­sok nemes munkaversenyéhez. A legjobb gulyás, a legjobb fe­jős vagy sertésgondozó címért egyik üzemegységünknél- sern találkoztunk erre vonatkozólag kezdeményezést. Most az ötéves tervünk bein­dulásánál az állami gazdaságok régi formája túlélte magát és uj szervezésre kellett áttérniök. Ezért vált szükségessé a megyei központok létrehozása. Ennek a központi szervnek feladata, hogy helyi viszonyoknak meg­felelően kidolgozza azokat az irányelveket, amelyek szüksége­sek a gazdaság vezetéséhez, el­lenőrizze a terv pontos végre­hajtását. Mik azok a küszöbön álló fel­adatok, amelyeknek megvalósí­tásával az eddig mutatkozó hi­bákat kiküszöbölhetjük állami gazdaságunk eddigi munkájá­ból. Elsősorban is szükséges, hogy a pártéletet rendszeresítsük. A megyei központ ezen la téren máris megtette a kezdeményező lépéseket és négy gazdaságunk- bap az üzemi pártszervezet megalakult, a politikai és szak­szemináriumok megindultak. A többi hat üzemegység az üzemi pártszervezet megalakulása fo­lyamatban van és e hó 15-ig mind a tíz üzemegységnél mű­ködni fog. A szervezetlen élet egyik oko­zója elsősorban az, hogy eddig az állami gazdaságokban nem volt üzemi bizottság és igy a dol­gozóknak a termeléshez való vi­szonyuk döntő’módon nem vál­tozott meg. A Magyar Dolgozók Pártja és a DéFOSz karöltve a, Megyei Központtal hozzáfog­tak a hibák kiküszöböléséhez. Most vannak folyamatban az üzemi bizottságokat beindító ér­tekezletek. Ezeken az előkészítő gyűléseken mind a tiz üzem­egységnél taggyűlések formájá­ban ismertetik a dolgozókkal az ÜB jelentőségét, valamint azok feladatait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hegy a dolgozók nagy lelkesedéssel veszik tudomásul az ÜB megalakítását és hozzá­szólásukban maguk mutatnak arra rá, hogy mezőgazdaságunk szocialista épilésében épben az állami gazdaságoknak kell pél­dát mutatnick a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasz­toknak. Ezt pedig csak úgy ér­hetik el, ha a Fárt útmutatá­sait követik,, szervezett életet élnek, legaprólékosabban szét-' bontott munkaterv szerint dol­goznak. Az ötéves tervünk sikere.-? végrehajtásához szükség van ar> ra is, mint az ipari üzemekben, hogy uj munkamódszereket, az ujitó mozgalmat ’bevezessék, éppen azért üzemtervet készíte­nek állami gazdaságaink és azt az üzemi értekezleteken a leg­apróbb egységeire bontják. Ez­zel adják tanú jelét annak, hogy az ipari üzemek példájára, « munkához való viszonyuk meg­változtatásával munkaverse- nvek, a brigádok megszervezé­sével. méltó módon kiveszik részüket ötéves tervünk meg­valósításának hatalmas munká­jából a virágzó mezőgazdaság, a jómódú, müveit parasztság megteremtéséből. ötéves tervünk a mezőgazdasági szakoktatásért Az ötéves tervtörvényünk k i mond j a: „A mezőgazda­sági szakoktatás kifejleszté­sére az alapfokú iskolák ta­nulószámát 5 év alatt 07.000- rel, a középiskolák tanuló­számát 9000-rel kell növelni!\ Tei-vtor vény üknek ez a szakasza megyénkre vonat­koztatva azt jelenti, hogy már a terv első évében kiszélesül a szakoktatás mezőgazdasági iskolái in le­ben és dolgozó paraszl fiatalok nagyobb számiban szerezhe­tik meg a korszerű gazdál­kodáshoz szükséges szakis­mereteiket» A terv előírja, hogy a zalaegerszegi mező- gazdasági szakiskola kibőví­tésére az első évben 33.090 forintot kell fordítanunk, Csabrendek ugyancsak 33.000 forintot, Nagykanizsa, pedig 70,000 forintot kap mezőgaz­dasági iskolájának fejlesz­tésére. Ezek a számok azt jelentik, hogy dolgozó parasztságunk jelentős mértékben kap támogatást a szakokta­tás kiszélesUése terén és már ebben az évben na­gyobb lehetőségek lesznek fiaiknak megfelelő szakmai ismeretek elsajátítására. A kulák számtalan esetben bebizonyította már, hogy a dol­gozó nép államának micsoda ádáz, esküdt 'ellensége. A ter­mény begyűjtés során nem tel­jesítette beszolgáltatási kötele­zettségét, csalit és félre pró­bálta vezetni a cséplési ellen­őröket. Nem egy esetben sike­rült is ez neki. Ott azonban, ahol a Párt és DéFOSZ szer­vezet, a népnevelők körmére néztek a kuláknak, akármilyen nehezére esett is neki, de el kellett, hogy végezze munká­ját, teljesíteni kellett demokrá­ciánkkal szemben a kötelezett­ségét Zalavég községben Sándí Ru­dolf 70 holdas zsirosparaszt is kijátszotta a DéFOSZ szervezet éberségét. Az aratás során na­gyobb mennyiségű elcsépelet- len rozsot ,hordatolt. a pajtájá­ba. Csak nem adom a munká­sok asztalára — gondolta ma­gában —, majd jó borsos áron el spekulálom. Hozzá is fogott a minap. Csak úgy zuhogott a kézi hadaró ko­rán reggel a kulák pajtájában. Előszedte az eldugott rozske­reszteket és már úgy két zsák­nyit „szorgalmasan“ ki is csé­pelt. Nem veit azonban olyan szerencséje, mint amikor a mezőről a pajtába lopta, mert a falu kisparasztiai most már rajtacsaptak és föiíedték a ku­lák sötét munkáját. i£s a falu dolgozók parasztsága előtt szé- gyenitették meg a nép eme el­lenségét. Népi demokráciánk: vasökle a nagyobb mennyiségű gabonát rej tegető kulákkai úgy fog majd elbánni, mint ahogyan azt a nép ellenségei megérdemlik, Most csépelte e! nyári gabonáját Bándi Rudolf, zalavégi kulák

Next

/
Thumbnails
Contents