Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-11 / 9. szám

Szerda. 1959. január $1. HiSiiiiilt lila megyében a 7S. termelöcsoport A megye dolgozó paraszt­ságának egyre szélesebb tö­megei ismerik fel, hogy a boldogulás egyedüli útja a nagyüzemi, gépesített, tár­sas gazdálkodás. Az ősz fo­lyamán hatalmas lendületet vett dolgozó kis- és közép­parasztjaink szövetkezeiét való tömörülés© és több iráni 50 termelő csoport alakult Zalában néhány hónap alatt. Az elmúlt esztendőben ősz szesen már 70 csoportunk kapta meg a működési enge­délyt. Az űj esztendőben Szent­györgy völgy. Mindszenikála, Nova, Rédics és Zala- baksa legüntudatosabb dol­gozó parasztjai is megalakí­tották termelőcsoportjukat, így tehát a mai nappal kere­ken 75 TSzCs-veJ büszkélked- hetik már Zala megye. A lem hagyják,hogy a világ csak úgy elhaladjon mellettük Szabad Föld Téli Estére járnak a pálfissegi dolgozó parasztok Apró kis falu" Pál fi­szeg, 330 lakosa van, s az öt­éves terv fogja teljesíteni régi vágyukat, összeköti őket a „világgal”. Ma még el van zárva, s bizony ritkán vető­dik oda egy „városi ember’1 — amint Koppány Kálmán kisbiró magyarázza. Nincs a faluban pártszervezet sem, a tömegszervezetek sem alakul­tak meg, igy különös feladat hárul itt a községben a nép­nevelési munkára. A helyi ügyvezető, Domon­kos Aladár tanító, jól oldja meg ezt a felelősségteljes fel­adatot. Érről győződtünk meg január 7-én, szombaton este, amikor beléptünk az is­kolába, ahol a község minden felnőtt férfije ott ült, s a Szabad Föld Téli Esték elő­adását hallgatta, 59-en voltak s az ötéves terv hatalmas távlatait beszélte meg velük az előadó, lé agy volt az ér­deklődés, fiáimég a kérdések özöne az előadás befejezésé­vel. Mikor bennünket idege­neket észrevették, a kérdések sokaságát felénk irányítot­ták. A meggyei népnevelési ügyvezető alig győzött vá­laszolni s 3 órán keresztül beszélgettek községük, az or­szág és a két táborra szakadt világ kérdéseiről. Különösen érdekelte persze őket a Szov­jetunió mezőgazdasága és a társas gazdálkodás kérdése. Fehér Lajos könyvének leg­érdekesebb részelt is elmesél­tük nekik. De a Koppány Kálmánok, Pálffi Józsefek, Kovács Vilmosok csak nem szűntek meg érdeklődni. 6 órakor kezdődőit az előadás, de még fél 10-kor sem akar­tak hazamenni. Mi tanulni akarunk, azért járunk min­den szombaton ide a Szabad Föld Téli Estére — mondja Pálffi József, nagybajszu, f)0 felé járó dolgozó paraszt. Nem. hagyjuk ászt, hogy a világ elhalad jen mel­leit link, könyvünk kevés, ezért itt szombatonkint be­széljük meg a dolgokat, s van időnk egy hétig rágódni rajt, mert meg is kell ám ezeket a dolgokat emészteni. Az ötéves tervben villanyt, bekötőutat, könyvtárat, mo­zigépet kapunk, talán még artézi kutat is, meglátja, rá sem lehet majd. akkor ismer­ni erre a falura. — Jól van ez igy, Pálffi Józsi bácsi, csak egy baj van, erről a szombat esti megbeszélésről, meg a, régebbiekről is hiá­nyoztak az asszonyok, csi­náljanak velük már valamit, biztosan nekik sem árt meg egy kis tanulás. Kössünk termelési szerződést napraforgóra Rákosi Gergely elvtársnak a „Zala" január 'S-! számá­ban megjelent és a szerző­déses termeléssel foglalkozó cilckéhez — a napraforgó termesztéssel kapcsolatosan — n következőket szeretném hozzáfűzni: A napraforgó termesztés szempontjából a madárkár nem szá­mottevő, ha nagyobb összefüggő terü­leten ugyanazon időben, egy­forma jóminőségü magot vet­nek s így a mag is egyszerre érik. Éppen ezért szerződésűt élők a föld­művesszöveíkezetek út­ján máris szerezzenek bo koránérő, egy tányéré, alacsonyszárú naprafor­gó-fajtát, Zalában leginkább a lovász- patonai fajtát ajánljuk; ez a fajta felel meg legjobban ta lajviszonqyainknak. A napra­forgót helyes egymáshoz kö­zel fekvő, vagy legalább is egymással egybeeső földekbe azonos talajelőkészítéssel, meghatározott napon egy­szerre vetni. így az érés egyidőben való biztosítása is lehetővé teszi az egyidőben tör­ténő magbetakarítást. Ha sole a madár, ne várjuk be a teljes érést, hanem amint a tányér kezd lefelé fordulni, és a virágszirom is lehullik, tépjük ki tövistől a szárakat és úgy állítsuk gú­lába, hogy a tányérok befelé álljanak. így a mag 10—12 nap alatt utánaérik. A Szovjeíűnióban például a napraforgó tányérokat le­vágásuk után karókra tűzik, de úgy, hogy a mag lefelé kerüljön; 2—2 tányért pedig úgy fűznek föl, hogy a sze-! mes felüket fordítják egy­másnak. így a madarak keve­sebb kórt tehetnek benne. Trágyázott földben meg­felelő kapálás után nem ritka a 8—12 mázsás szemtermés. Moson megyében fészken­ként egy csapott evőkanál­nyi mago-t veinek műtrágyá­val és 16 mázsát is értek el holdanként. Sokkal előnyösebben jár az. -aid szerződik. s így biztosítja magának a jobb igdömagot, a mütrá- í gyáf, az előleget, az időben való átvételt és a magasabb vételárat. Külák természete­sen nem köthet szerződést. Népi demokráciánk ebben a S tekintetében is dolgozó paraszságunk ;ia- . vát akarja akkor, amikor a szerződéskö­tésekből származó hatalmas előnyöket részére biztosítja. Németh: antal mezőgazd szakost, előadó. I Vágh Béla elvíárs a UéFöSz iipi sím éi!8k6iisign aeszáiisí a varsói aeizifizi f$töMl(áskoagrt$$z8si’il ion délelőtt a vármegyeháza nagytermében DéFOSz me­gyei aktíva értekezleten a kongreszuson elhangzottak­ról, a Marshall-terv igája alatt nyögő országok föld­munkásának rettenetes hely­zetéről, a kongreszus jelentő­ségéről és hozott határozatai­ról számol be. E nagyjelentő­ségű aktíva értekezleten az állami gazdaságok, gépállo­mások, tei-melo csoportok, erdőgazdaságok dolgozóinak, a DéFOSz munkástagozatai­nak, MNDSz, EPOSz szerve­zetek küldöttei képviseltetik majd magukat. A nagykanizsai „Vörös Csil­lag“ termelőszövetkezeti csoport megalakulása óta hatalmasat fejlődött. Jellemző erre az, hogy munkájuk kezdetén még csak 150 holdon gazdálkodtak, ezzel szemben ma már 256 holdat mondhatnak magukénak. Állat állományuk ugyancsak meggya­rapodott. Addig, amíg a meg­alakuláskor egészen kisszámú állatállományuk volt, mostmár 28 tehenet és 10 növendék mar­hát számlálnak. De ezzel még nincsenek megelégedve a „Vö­rös Csillag" tagjai. Most tervbe vették, hogy a nemrégen létre hozott tyukfarmjukat a tavasz folyamán kibővítik a közelmúlt­ban kapott 5000 forintos állam­segély felhasználásával, if cso­portnak ez a vállakózása bizo­nyosan eredménnyel jár majd, s a nyár folyamán 4000-re nö­velhetik baromfiállományuk számát. Népnevelési ügyvezetők értekezlete a Szabad Föld Téli Esték sikeréért | százalékkal felemeljek. Általában, ahol a helyi nép­nevelési bizottságnak a párt- szervezettel jó a kapcsolata, I ahol a tömegszervezetek vezetői j I megértik a Szabad Föld Téli Esték fontosságát, ahol a köz­ségi kulbarmunkénak megvan a kapcsolata a Szabad Föld Téli Estékkel, ott az előadások élén­kek, s teljesítik azt a feladatot, mely dolgozó parasztságunk ön- tudatositó munkájában, a Sza­bad Föld Téli Estékre hárul. Az értekezlet eredményeit Lázár Árpád elvtárs, a Népmü­I vei esi Minisztérium kiküldöttje foglalta össze. Az értekezlet résztvevői lelkesen vállalták, hogy munkájuk hiányosságai­nak kiküszöbölésével sikerre viszik megyénk 269 községében folyó Szabad I * Fold Téli Esték ,előadásait és dolgozó parasztságunk köré­ben még népszerűbbé, még ked­veltebbé teszik ezt a hetenként ismétlődő előadássorozatot. Zalaegerszegen ■ a megye 2i I körzeti népnevelési ügyvezetője értekezleten tárgyalta meg az 5 éves terv kulturális munká­jának feladatait, valamint a Szabad Föld Téli Esték meg­javításának politikai és módszer­beli kérdéseit Az értekezlet ki­értékelte a megye 3 éves ter­vében lefolyt kufturmunkát, s ennek keretében azoknak a kultur eszközöknek (kulturház, keskenyfilmvetitőgép, diapozitív gépek, kulturautó) eredményeit, melyeket népi demokráciánk 3 éves terve juttatott megyénk dolgozóinak kulturális nevelé­sére. Ezután az értekezlet tervet dolgozott lei és fogadott el a Szabad Föld Téli Esték, dol­gozó parasztságunk legfonto­sabb tömegoktatási alkalma, színvonalának felemelésére. Kiss Gyula, búcsú tax ügyvezető j indítványára a községekben közönségszervező versenyt indítanak, hogy a hallgatóság I létszámát Január folyamán 501 Az elmúlt hónapban há­rom após nemzetközi fcld- munkáskongresszus színi \ elye volt Varsó, a lengyel fővá­ros, ahol a különböző orszá- , gok föld- és erdőmunkásai­nak küldöttei beszámoltak arról, hogy milyen is a hely- | zet országaikban. A kapita­lista államok küldöttei éle­sen világították meg azt a súlyos elnyomatást, amely nekik osztályrészül jut. A magyar föld- és erdőmunká- sokat is küldöttség képviselte ezen a világkongresszuson. A küldöttség egyik tagja i Végh Béla elvtárs, a DéFOSz j főtitkár helyettese, szómba-! Uj tervek a nagykanizsai „Vörös CsiISagÉÍ»ka.n Eredméiívek és hibáik a te] szövetkezeti fúziós közgyűlések síi | (J. I.) A megye területén a I múltban 133 tejszövetkezet i működött. Demokratizálásuk, a földműves szövetkezettel £ való fúziójuk most van so­ft ron. Jó egynéhányat felszá­molnak már közülük, másik í részüket a Nemzeti Vállalat f veszi át. A kulákok utolsó fellegvárait felszámolja tehát S a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. Komoly ersd- nmény, hogy az eddig inegiar- | lóét 38 fúziós közgyűlés során * eddig 117 kulákot, spekulánst I t,ávolito*tak el a szövetkeze- I tek tagjai sorából. Mégis, en- fi nek ellenére azt kell megái- | lapítanunk, hogy nem voltak tj kellő oszcályharcosok ezek a I közgyűlések. De nem voltak I kellő módon előkészítve sem. I Kétségtelen, hogy a kulá- I kok a földmüvesszövetkeze- I tek demokratizálása során csúfos vereséget szenvedtek és most. amikor utolsó mene- dékhelyükről való kifüsíülé- sükre került sor, a megfelelő politikai felvilágosító munka hiányában, bizony nem egy helyen, mint Zalaváron, Zala- tárnokon és Türjén a kleri­kális reakcióval szoros össze­fogásban a kulákok szemte­len támadásokkal próbálkoz­I tak. Ök maguk háttérben ma­radtak ugyan, de az egy-két pohár boron vett csatlósaikat előtérbe tolták és megakar­ták téveszteni a tájékozatlan tagságot is. Zalaváron, Baty- kon és Türjén elaludt az csz- tályharc... Vagy talán egy kicsit fejünkbe szállt a dicső­ség? Az eddigi fúziós kam­pány során úgy néz ki a hely­zet, hogy ennek a fontos és nagyjelentőségű munkának mintha lebecsülnénk a jelen­tőségét. Ne felejtsük el, hogy a SzövOSz vándorzászló I büszke birtoklása, amelyet a 3 szövetkezeti tagtoborzás so­rán nyert el a megye dolgozó parasztsága jó munkájáért, még nagyobb, még felelősség teljesebb feladatokat ró ránk, még inkább kötelez bennün­ket. Hiba volt a szervezésnél is. A par asz1 szervezetek, a tv* megszervezetek sem kapcso­lódtak be megfelelő módon a tejszövetkezeti fúziós mun­kába. Még súlyosabban esik a latba az a körülmény, hogy a már felfedett hiányosságo­kat a SzövOSz megyei köz­pontja menetközben sem ja- vi'otta ki. Mi hát a teendő az elkö­vetkezendő időkben, hogy megjavítsuk a munkát? — Jó politikai felvilágosítással készítsük elő a közgyűlése­ket, a part- és tömegszerve­zetekkel még szorosabbrí kell fűznünk a kapcsolatokat a DéFOSz, MNDSz és EPOS: . fiatalokat is be kell vonni í további munkába. Az eddig, tapasztalt elbizakodottságot ■ fel kell, hogy váttsa az ősz . tályharcos, megalkuvás nél ■ kitti szellem és akkor mip . eredményt, nemcsak az . könyvelhetjük el, mint eddig hogy 117 kulákot és speku . lánst távolítottunk el a sző , vetkezetekből, hanem azt is ; hogy v. dolgozó parasztasszo . nyolc, meg a fiatalság is a ve zetőségben megfelelő szám- arányú képviseletet kapnak, ■ Az utolsó búvóhelyükbe; görcsösen ragaszkodó kulá . kok, klerikális reakció sise • rahadára, csak igy tuduní . ugyanolyan súlyos csapás ; mérni, miirt a földmüvesszö ; vetkezetek demokratizálás: idején is. — Ekkor mondhat r juk el majd, hogy jói végez i tűk el feladatainkat és eg- i uiabb nagy lépést tettünk- szocializmus felé vezető utor

Next

/
Thumbnails
Contents